Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-05 / 54. szám
6. oldal Beszéljünk Az Egészségügyről! 1997. március 5., szerda Tízezer ággyal, hatezer dolgozóval kevesebbel számoltak Mennyit spóroltak a leépítéssel? Az ágyszámcsökkentés olyan téma volt, és olyan ma is, amely alkalmas arra, hogy az indulatokat felkorbácsolja. A csökkentést mint szükséges rosszat élte meg az egészségügy és a lakosság. De mit ért a csökkentés, mit értünk el vele? Elképzelések a nyugdíj változásáról Mi lesz, ha megöregszünk? A nyugdíjazás, a nyugdíj várható összege sosem volt közömbös senki számára. Ám a nyugdíjkorhatár emelése, valamint a nyugdíjreformra vonatkozó elképzelések nyilvánosságra kerülése óta szinte mindennapos beszédtéma. Mi lesz velünk, ha megöregszünk? Milyen juttatást várhatunk egy becsületesen ledolgozott élet után? Sorokban Bérnövekedés A kormány decemberben vállalta az egészségügyi dolgozókra vonatkozóan is az új közalkalmazotti bértábla bevezetését. Igaz, a szakemberek szerint ez a vállalás kicsit több, mint amit a gazdasági helyzet elbír. Ugyanakkor van olyan álláspont is, amely szerint a kötelező béremelés fedezete megvan a költségvetésben. A szakszervezetek egyébként elégedettek az új bértáblával, mert úgy látják, hogy az biztosítja a megfelelő bérnövekedést. Ez tizenhét százalékot jelentene, ezt tekintik a mini málprogramnak. Több, mint tavaly Idén 260,5 milliárd forintból gazdálkodhat az egészségügy, 10 milliárddal többől, mint az elmúlt évben. Ez az összeg 3 milliárd forint többletet tartalmaz az orvosi ügyeleti díjakra vonatkozóan. Arról viszont még folyik a vita van, hogy az ügyeleti díjat beszámítsák-e a bérnövekedésbe. Mi van a csomagban? Úgynevezett szolgáltatási csomag bevezetését tervezik az egészségügyben. Ez a csomag tételesen tartalmazná azt, hogy mit kap, azaz milyen ellátásra jogosult az állampolgár a társadalombiztosításhoz befizetett járulékáért. Tervezik az egyéni nyilvántartás és a társadalombiztosítási folyószámla bevezetését is. Ez utóbbi alkalmas arra, hogy a fizető bármikor bepillantást nyerjen a számlájára, megtudja, hogy van-e például elmaradása. Az egyéni nyilvántartás pedig olyan adatokat tartalmaz - például, hogy ki köteles fizetni a biztosítottért, mennyi gyógyszertámogatást kapott stb. -, amely ellenőrizhetővé teszi befizetést és a támogatásokat. Jelenleg egyébként 600 ezer személy nincs meg a rendszerben: vagyis nem fizet járulékot. Pótköltségvetés Elég lesz-e az egészségügynek a tervezett 260 milliárd forint az idénre, vagy az év vége előtt „kifutnak” belőle? Erről most még vita folyik, egyes vélemények szerint nem lesz rá szükség, mások szerint elképzelhető, hogy még 10 milliárdra szükség lesz. Az oldalt írta: Paulina Éva Fotóillusztráció: Mészáros János Annak idején a Pénzügyminisztérium úgy számolt, hogy 10 ezer kórházi ágy leépítése fog megvalósulni. Ennek a következménye 6 ezer dolgozó távozása az egészségügyből. Ez a minisztérium számítása szerint évi 10 milliárd forintos megtakarítást hoz az egészségügyben. Évente 100-120 ezer rokkantsági kérelem születik (korábban ez évi 70 ezer volt). A kérelmezők 58-59 százalékát rokkanttá nyilvánítják, a többi esetben a kérelmet - a beteg egészségi állapotát - nem tartják elfogadhatónak és elutasítják. A rokkantnyugdíjasok rendkívül magas arányának több oka is van. Részben a lakosság rossz egészségi állapota indokolja, másrészt a munkanélküliség, amely az utóbbi években állandósult 10-12 százalékon. Belátható, hogy ez a rendszer nem tartható, nem finanszírozható így tovább, ezért a rokkantnyugdíj megállapítását és finanszírozását új alapokra akarják helyezni. Az új rendszerben lehetőség van arra, hogy - életkortól függetlenül — azonnal rokkantnyugdíjas legyen valaki, Pillanatnyilag azonban nincs olyan hivatalos kimutatás, hogy mennyi volt végül is a leépítés, például mennyi végkielégítést fizettek ki. Inkább csak becslések vannak. Az aktív fekvőbeteg-ellátás - az aktív kórházi ágyak - működtetésére 10 milliárd forinttal többet fordítanak az idén, mint tavaly. ha a munkaképessége megváltozása 100 százalékos lenne. Vita folyik arról, hogy a 80 és 100 százalék közötti munkaképesség-csökkenés esetén is legyen lehetőség az azonnali minősítésre. Vizsgálják azt is, hogy rokkan tnyugdíjaztatás esetén mire használható a megmaradt munkaképesség. Hogy van-e arra lehetőség, hogy az egyént rehabilitálják, illetve tudják-e foglalkoztatni. Attól függetlenül, hogy tartós vagy átmeneti ellátásban részesül-e az egyén, a megmaradt munkaképesség hasznosítását helyezik előtérbe. így szó van arról is, hogy a járadék a jelenlegi ellátásnak csak a fele lenne. A rokkantnyugdíjba kerülő a jövedelmének másik részét a keresetéből szerezné meg. Ennek szellemében foglalkozta-A szakemberek szerint a megtakarítás nem a költségvetésben jelenik meg, hanem például abban, hogy a leépítés nélkül nem 10 milliárdos, hanem ennél magasabb többlet kellene az aktív ágyak működtetésére. Az ágyszámleépítés mellett nyolc kórház bezárásáról is szó van az országban. Sorsukról július végéig születik döntés. Bezárásukkal a számítások szerint 1 milliárd forint takarítható meg. tás-egészségügyi hálózat jönne létre, amely javaslatokat ad arra vonatkozóan, hogy az egyén hol foglalkoztatható. Akik ezekből a lehetőségekből kiestek, azok esetében szociális ellátás vagy kiegészítés is szóba jön. Az új rendszerben számolnának azzal is, hogy átmeneti munkaképesség-csökkenés is kialakulhat, amit 1-2-3-4 éven belül felülvizsgálnak. Szó van arról is, hogy korszerűsíteni kell azokat a szempontokat, amelyek alapján megállapítják a munkaképesség csökkenésének fokozatát. A cél mindenképpen az, hogy mérsékeljék a munkaképesség-csökkenés mai nagyságrendjét. Kimondva, kimondatlanul is arról van szó, hogy nem tartható tovább az az állapot, hogy szociális okokból rokkantnyugdíjassá váljék valaki. Ne az legyen a képlet, hogy ha valakit nem tudnak foglalkoztatni, azt fizesse az egészségbiztosítás. Arra vonatkozóan, hogy hogyan is alakuljon a későbbiek során a nyugdíjak megállapítása, különböző elképzelések születtek. A nyugdíjbiztosítási önkormér zat olyan nyugdíjat szeretne, amely a nettó átlagkeresetek növekedéséhez igazodik, tehát olyan mértékben növekszik az évek során, mint a reálbér. Terveik szerint a nyugdíj több elemből tevődne össze. Az egyik elem az alapnyugdíj volna, amely egy minimális ellátást biztosítana. A másik rész a munkában eltöltött idő után járó munkanyugdíj lenne, amelynek mértéke függne a befizetett járuléktól, azzal arányos volna vele. Pontrendszer alapján Az egészségügy egyébként az egész világon folytonos átalakulásban van, és az átmenetek célja az lenne, hogy egyensúlyi helyzet alakuljon ki a szükségletek és a lehetőségek között. Erre prooálnak törekedni Magyarországon is. Garancia van Az egészségügyi irányítás célja, hogy a finanszírozás, a pénz oda menjen, ahol magas színvonalon dolgoznak. Ehhez a célhoz hol sikerül közeledni, hol nem. A most életbe lépett új finanszírozási rendszerbe is próbáltak olyan elemeket beépíteni, amelyek javítanák az ellátást. Lehetővé tennék, hogy az orvos is, a beteg is jobban érezné magát a rendszerben. Az intézményeknek némi biztos pontot ad, hogy van egy 50 százalékos teljesítménygarancia, amely azt jelenti, hogy akkor is megkapják a tavalyi teljesítményüknek a felét, ha az adott hónapban éppen nem teljesítenek. Bár nehezen képzelhető el a mai körülmények között olyan kórház vagy rendelő, ahová kevesebb beteg megy vagy senki sem megy be, de ez a garancia némi biztonságérzetet ad. Jelentős előrelépés, hogy bővült az egynapos ellátásban részt vevő kórházi szolépülne fel, így függetlenné válhat a mindenkori inflációtól. Hogy ki milyen nyugdíjat várhat majd az elvégzett munkája után, azt már a munkában töltött évek során is teljes biztonsággal tudhatná. Minden év végén ugyanis a nyugdíjbiztosító értesítené a biztosítottat, hogy hány pontot szerzett a ledolgozott évek során, a befizetett járulékokkal, és ez a pontszáma jelen időpontban a mindenkori átlagkereset hány százalékát jelentené. Mint minden reform, ennek bevezetése sem lenne egyszerű, és a szakemberek úgy látják, hogy 2002-2003 előtt nem lehetséges. gáltatások köre. Az orvosok egy része már igen várta ezt a lépést. Nem kell befeküdni Mert mi történt eddig? Ha olyan vizsgálatot kellett végezni a beteggel, amelyért nem fizetett a biztosító, csak akkor, ha azt kórházban fekve igényli, hat befektették , a pácienst. Ma már erre nincs szükség, ami azt jelenti, hogy a meglévő ágyakat jobban ki lehet használni, hiszen nem fontos az egynapos vizsgálatra jövő betegnek „foglalni” az ágyat ahhoz, hogy kellően finanszírozzák a kapott egészségügyi szolgáltatást. Emelkedett a CT-, az MRI finanszírozása is. Többek között elérték például, hogy kellően finanszírozza a biztosító a szívkatéterezést. Ugyanakkor akárhogy újítják is meg a rendszert, semmilyen újítás nem oldja meg az egészségügynek azt az alapvető gondját, hogy a rendszerben kevés pénz van. Mint ahogy az is tarthatatlannak bizonyul lassanként, hogy Magyarországon 3 millió lakos fizet csupán járulékot, és ebből 10 milliónak az egészségügyi ellátását kellene biztosítani. Mivel a pénz kevés, nem kizárt, hogy az idénre tervezett több mint 260 milliárdot is módosítani kell majd. Állandó változást ér meg az egészségügy: újabb és újabb elképzelések születnek. Oldalunkban áttekintést szeretnénk nyújtani arról, hogy milyen tervek vannak a minisztériumban, a az egészség- és a nyugdíjbiztosítónál a jövőre vonatkozóan. Sokakat érdeklő kérdésekre keressük a választ, mint például: Kitart-e az egészségügy pénze az év végéig? Volt-e értelme a leépítéseknek? Milyen változásokon mehet keresztül a nyugdíjrendszer? Ha valakit nem tudnak foglalkoztatni, kéri a leszázalékolást így vagy úgy, de kevesebb a rokkantnyugdíjas Az utóbbi három évben évi 10 milliárd forinttal nőtt a rokkantnyugdíjra fordított kiadás. Ez most évente 92 milliárd forintot tesz ki. Jelenleg 400 ezer aktív korú rokkantnyugdíjast tartanak számon. Csak hárommillióan fizetnek járulékot Gond, hogy a rendszerben kevés a pénz Csődközeibe kerUlnek-e az egészségügyi intézmények? Hogy lehet az, hogy ugyanazért az orvosi beavatkozásért az egyik kórház többet kap, mint a másik? Az egészségügyben a finanszírozás szinte állandóan változik, újabb és újabb szerződések köttetnek újabb és újabb szempontok alapján. Adósságrendezés vagy konszolidáció? A kórházi vezetés menesztését jelentené A rémült találgatásoknak azért vége lett Az elmúlt évben sok problémát és riadalmat okozott, hogy jó néhány kórház nagy adósságot halmozott fel. Annak idején a betegek rémülten találgatták: mi lesz ebből? Ha befekszünk a kórházba, nem kapunk ellátást? A kórházak négymilliárd forintot kaptak az adósságok rendezésére. Szinte vita nyílt arról, mi folyik: adósságrendezés vagy konszolidáció? Sokak szerint a „konszolidáció” szó csak véletlenül került a képbe, hiszen az komplex struktúraátalakítást jelentene, és a kórházi vezetés azonnali menesztését. Mivel az utóbbiak rendszerint nem történtek meg, így csak az adósságok átrendezéséről lehet beszélni. Más kérdés, hogy lehetne azt is vizsgálni, miért adósodtak el ezek az intézmények. Az okok közé tartozik, hogy nem volt megfelelő a kórházakban az egészségügyi szolgáltatás, de nem volt jó a finanszírozási rendszer sem. Legtöbbször baj volt az intézmények gazdálkodásával is, például indokolatlan fejlesztéseket valósítottak meg, és probléma volt az is, hogy a tulajdonos önkormányzatnak nincs pénze kórházi beruházásra. Az adósságot tehát a kórházak helyett központilag rendezték - nem az első esetben. Az intézmények fellélegezve vették ezt tudomásul, másutt gondterheltebben tekintenek e problémára. Dr. Keller László népjóléti minisztériumi államtitkár szerint ameddig az intézmények azt látják, hogy mindig kisegítik őket, addig ennek a folyamatnak nem lesz vége. Ezt a „csapot” tehát egyszer el kell zárni. i Még mindig a nagy gyógyszerfogyasztók közé tartozunk, annak ellenére, hogy a gyógyszerárak is folyamatosan kúsznak fölfelé. Hol az infláció okoz a beteg zsebében „áremelést”, hol a gyógyszerek támogatottsága változik, azért kell többet fizetni értük. A tervek szerint a közgyógyellátás teljes rendszerét felül akarják vizsgálni.
