Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-18 / 64. szám
1997. március 18., kedd Megyei Körkép 3. oldal Kunszentmártonban Megoldódik a zsaruk elhelyezése Amikor a Szolnoki Rendőrkapitányság új otthonának átadásakor az ORFK képviselőjét kérdeztük, még semmi jóval nem tudta biztatni azokat a rendőröket, akik méltatlan körülmények között végzik munkájukat. Nem mintha a jászberényiek nem panaszkodhatnának, mégis úgy tűnik, jelenleg a kunszentmártoni rendőrök azok, akik a legromosabb munkahelyen dolgoznak. Jóformán életveszélyessé nyilvánított épületben kénytelenek ügyfeleiket fogadni, nem beszélve arról, hogy bizonyos szolgálati ágakat csak a kapitányság épületén kívül, a város egy távolabbi pontján, egy megüresedett óvodában tudtak elhelyezni. Minthogy a megyei rendőrfőkapitányság nem mostohagyermekeként tartja számon a kunszenti rendőrséget sem, igyekeztek megoldást találni az áldatlan állapotok megszüntetésére. A legégetőbb gondokat a közelmúltban tatarozással orvosolták, ám a végleges megoldásra - az igen lapos rendőrségi buksza okán - eddig szinte reménytelenül várniuk kellett. A főkapitányság gazdasági igazgatója szerint most azonban realitásuk van a hoszszú távon megoldást jelentő elképzeléseknek. Azt egyelőre még nem tudni, új épületet emelnek a kapitányság számára vagy a meglévőt vetik alá egy alapokat „megrázó” átalakításnak. Az viszont már biztos, hogy a tervek elkészíttetésére rendelkezésre áll a pénz. Nem kizárt, hogy a majdani közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően a jövő évben már elkezdődhetnek a kivitelezési munkák. -hgy-Késik a rendelet A fizetővendéglátó tevékenységet folytató egyéni vállalkozók egyelőre nem élhetnek az átalányadózás lehetőségével. A szja-törvény 1997-től lehetővé teszi a fizetővendéglátást folytató magánszemélyek részére a tételes átalányadózás választását, azonban az eljárási szabályokat tartalmazó kormányrendelet csak a közeljövőben fog megjelenni. így addig e körben az átalányadózás nem választható - áll a Pénzügyminisztérium közleményében. Semmilyen következménynyel nem jár, ha a magánszemély az 1996. évről szóló adóbevallásában e tevékenységére megjelölte a tételes átalányadó választását. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a kormányrendelet elfogadása után az átalányadózást 1997 egészére alkalmazhatják a fizetővendéglátást folytató magánszemélyek. Hegedűs József fafaragó népi iparművész kiállítása nyűt tegnap a szolnoki Eötvös József Általános Iskolában. A tiszavárkonyi alkotóház vezetőjének faragott használati tárgyai, bútorai és játékai március 21-ig tekinthetők meg az iskola aulájában. fotó: csabai Véget ér a Magyari-kastély kálváriája? Az elmúlt pénteken a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának „Szieszta” című műsorából megtudhattuk, hogy az 1902-ben elkészült tomajmonostori Magyari-kastély hosszú évek óta húzódó kálváriája megszűnhet azzal, hogy egy budapesti kft. nemrég megvásárolta a lassan enyészet áldozatává váló épületet. Miután lapunkban többször foglalkoztunk a műemlék jellegű kúriával - amely egy öt éve bezárt sertésteleppel a szomszédságában nehezen talált vevőre - a fenti hír nyomába eredtünk. A kastély volt tulajdonos fenntartójánál, a tiszaszentimrei Aranykalász Szövetkezetnél Juhász Beáta főkönyvelőtől megtudtuk, hogy a korábbi információktól eltérően, a szövetkezet jelzálogmentesen adta el a kastélyt és a hozzátartozó gazdasági épületeket a budapesti székhelyű NCM Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kft.-nek. Azok után, hogy megfelelő módon és formában egyeztettek a műemlékvédelem felügyelőséggel: az új tulajdonos csak az eredeti állapotában újíthatja fel a kastélyt. Lakatos Józsefné, Tomajmonostora polgármestere elsősorban abban reménykedik, hogy a kastély faluképet javító, valamint várhatóan érdeklődőket, vendégeket vonzó felújításán túl, a gazdasági épületek hasznosítása is munkát ad majd néhány helybeli munkanélkülinek. P. M. Terjeszkedik a tiszaörsi varroda Mint arról beszámoltunk, a debreceni székhelyű Fehér Hermelin Kft. hosszú távra tervezi tiszaörsi létét. Nem csak azért, mert 4 millió forintért megvásárolta az önkormányzattól addigi bérleményét, hanem azért is, mert bővíteni akarja a dolgozói létszámot. Molnár István, a cég üzemvezetője tegnap megerősítette ezt a hírt. így már szinte biztos, hogy idén valódi üzemmé alakul át a korábban tanácsházaként is funkcionáló épület: új irodával, raktárhelyiséggel, modem szociális létesítményekkel gazdagodik, és gázfűtést kap. A Fehér Hermelin a tetőszerkezet komplett átalakítását is vállalja. Mindezek azt a célt szolgálják, hogy a varroda, amely jelenleg huszonegy tiszaörsinek ad munkát, bővíthesse a létszámot. Ez pedig attól függ, miként oldható meg a közel százéves épület kétszintessé alakítása. A földszinten mindenesetre már elkezdődtek a munkák. -p-Kitüntetett vezérigazgató Szakmai munkásságának elismeréseként dr. Stiegler Károly, a Szolnoki Agroker Rt. vezérigazgatója a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét kapta meg március 15-e alkalmából.- A kitüntetésnek nagyon örültem, boldog vagyok - mondotta Stiegler Károly, amikor ez alkalomból megkerestük. Több mint 45 évet dolgozott eddig. Autószerelőként kezdte a vízügyi szolgálatnál, majd szövetkezetben gépesítési vezetőként kereste kenyerét. A családalapítással egy időben indult továbbtanulása, hogy aztán Mezőtúron megszerezze a gépésztechnikusi végzettségét.- Környezetemből is sok inspirációt kaptam: folytassam a tanulmányaimat - emlékszik vissza. A szövetkezetnél úgy döntött, hogy megkezdi egyetemi tanulmányait, majd pályázat útján töltötte be az Ágrokemél az áruforgalmi főosztályvezetői posztot.- A gépészmérnöki diploma megszerzése után még három évre erőt vettem magamon, s megkaptam az egyetemi műszaki doktori címet - vall magáról Stiegler Károly, aki 25 éve dolgozik a Szolnold Ágrokemél. Ebből huszonnégy évet a cég vezetőjeként dolgozott, s vitte sikerre a mezőgazdaságigép-kereskedelmet. A rendszerváltozást megelőzően, a ’80-as évek közepén a létrejött vállalati közgyűlés is megerősítette vezetői pozíciójában. A cég újkori történetének kezdetén - 1992-ben, a részvénytársasággá alakuláskor - vezérigazgatóvá léptették elő. Az Agroker kilencvenkét dolgozó és alkalmazott, valamint vezető tulajdonában működik, élén a kitüntetett Stiegler Károllyal, ein Közérzetünk Törvényre várva A nemrég bevezetett közalkalmazotti jogszabályok (új bértábla, pótlékok) és a várható közművelődési törvényről vagy törvényekről napvilágra került eddigi részletek máris alaposan fölkavarták a kedélyeket az önkormányzatok és intézményeik háza táján. Az önkormányzatok legfőbb gondja, hogyan gazdálkodjék ki a kormányrendelettel előírt változtatásokkal emelkedő költségeket, akár csak az új bértábla szerinti minimumok szintjéig. Sok helyen kezdtek pénzügyileg rendbe jönni, a veszteségeket csökkentették, a rendelet azonban az új bértábla bevezetésével olyan terheket rótt rájuk, amelyeket csak részben ellensúlyoz a központi finanszírozás. Az érdekelt munkavállalók viszont azért csalódottak, s érzik becsapva magukat, mert többre számítottak, nevezetesen arra, hogy a bázisadat a béremeléseknél a tavaly decemberi szint lesz, e helyett azonban az év közepi, sőt, volt ahol az év eleji szintet vették alapul. A helyzetet, a munkáltató önkormányzatok és a munkavállalók kapcsolatát az is rontotta, hogy sok helyen a hiányzó pénzt elbocsátásokkal próbálták-próbálják biztosítani. Ez azonban már túl is mutat a munkaügyi konfliktusokon, hiszen ma már az eddigi elbocsátások után a legtöbb intézményben csak ^.yan emberekhez lehet nyúlni, akik elküldése tevékenységek megszűnésével jár (például kisebb településeken a könyvtáros elbocsátása a szolgáltatás megszűnését vagy színvonalának nagymértékű csökkenését jelenti). A helyzet tisztázását ígéri a hosszú idő óta készülő közművelődési törvény, amelynek deklarálni kellene az önkormányzatok kötelezettségeit és a központi finanszírozás mértékét. Á legújabb szisztéma szerint lakosonként 1100 forint lenne az úgynevezett fejkvóta a közművelődési, könyvtárügyi és közgyűjteményi feladatok ellátására. Volt olyan tervezet is, amely ennek a három területnek a dolgait külön-külön szaktörvényekben szándékozta rendezni, a levéltári törvényhez hasonlóan. Sok szakember ma is ezt a megoldást látná szívesebben. Ezekről a kérdésekről tárgyaltak a múlt héten a Polgármesteri Klub résztvevői is. Mint elhangzott, több településen máris a tervezett fejkvóta többszörösét költik a kultúrára. A megye önkormányzatai országos összehasonlításban is kultúrabarátnak minősíthetők, szűkebb hazánk összességében a kultúrára költött pénz szempontjából a 4-5. helyen áll a megyék ilyen rangsorában. B. A. Kőtelek 118 milliós költségvetéséből Segélyre futja, felújításra nem A helyi képviselő-testület Kőtelken is megalkotta, elfogadta a település idei költségvetését. A falu száztizennyolcmillió forintból gazdálkodhat, ez túlnyomórészt az intézmények fenntartására szükséges, sőt még több is kel1 lene, mivel hiányzik mintegy ötmillió. Ehhez részben központi támogatások, részben pedig pályázatok révén igyekeznek hozzájutni. Ha nem sikerülne, évközi tervmódosítás szükséges. Az összeg túlnyomórészt az oktatást szolgálja. A többi az öregek napközijére, a kultúrházra, a védőnői szolgálat fenntartására szükséges. Meghatározták az új térítési díjakat is: az óvodások naponta 115 forintot fizetnek, a napközisek 130-at, egy ebéd pedig 80 forintba kerül. Az idén új beruházás aligha történik, hiszen tavaly lett telefon, gáz, ezért sok volt az útbontás, amelyeket helyre kell állítani. Az is érdekes, hogy az öregek napközije húszszemélyes, de ennyire nincs igény. Ezzel szemben van a házi szociális gondozásra, hiszen a szám már ötven, hatvan közötti. Négy nő végzi ezt a nem könnyű feladatot. Noha jelentősebb felújításokra ebben az évben aligha futja, azért segélyekre igen. Erre a célra tizennégy és fél milliót terveztek. Hogy ez mire lesz elég, majd kiderül szilveszter környékén. D. Sz. M. Rambóvá vedlett kéményseprő (Folytatás az 1. oldalról) Nem csalt a zsaruk szimata. A kérdezősködés odáig vezetett, hogy a kéményseprő bevallotta, bizony ő volt az álarcos bandita alig fél órával azelőtt. O. Sándor, a 21 éves zagyvarékasi illetőségű fiatalember a nyomozóknak elmondta, súlyos pénzügyi zűrbe keveredett. Heteken át ugyanis a kéményseprői díjként átvett bevételt saját zsebébe tette. Mostanára mintegy tízezer forinttal lógott szolnoki munkaadójának. Az elszámolás napja vészesen közeledett, ezért tettekre szánta el magát. Ä lehetséges változatok közül persze a legrosszabb mellett döntött, amikor elhatározta, erőszak árán jut hozzá a pénzhez. Rákóczifalvai munkaterületén kiszemelte a kis ABC-t, s azt is kifundálta, hogy a temető lesz az öltözője, ahol majd átvedlik Rambóvá. Talán csak azzal nem kalkulált, hogy nem mindenki ijed meg tőle, és akadnak majd, akik nem félnek a nyomába eredni. H. GY. Okleveles gépészmérnök az új polgármester Visszaállítani a falu nyugalmát A Jánoshidán vasárnap megtartott időközi választásokon Hidas Ferencnek, a falu eddigi alpolgármesterének szavazott bizalmat a település lakossága. A családi földeken gazdálkodó okleveles gépészmérnök - mint mondta - erkölcsi kötelességének érezte, hogy induljon a polgármesteri címért. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett jánoshidai születésű Hidas Ferenc 1973-tól dolgozott a helyi termelőszövetkezetben. Végigjárta a szamárlétrát, míg a szövetkezeti átalakulások alkalmával családjával összefogva egyéni gazdálkodásba kezdett. Az első önkormányzati ciklusban a községfejlesztési bizottság elnökeként, a másodikban pedig alpolgármesterként tevékenykedett a helyi képviselő-testületben. Molnár Ferenc betegsége alatt, a folyamatos kapcsolattartás mellett, Molnár Istvánná jegyzőnővel közösen próbálták elvégezni az adódó feladatokat. A gáz és telefonhálózat megvalósulása után a legfőbb feladatának tekinti, hogy a választásokig hátralévő másfél év alatt visszafizessék a beruházásokra felvett 25 millió forintból még hátralévő 10 milliónyi tartozást. Csak ez teremthet esélyt arra hogy részt vehessenek a kistérség egyre közeledő két nagy beruházásában, a regionális szeméttelep, valamint a szennyvíztisztító megépítésében. A településen történt gyilkosság után nem kis feladat lesz visszaállítani a nyugalmat Jánoshidán. Mindent meg kell tenni, hogy rendőrt vezényeljenek hozzájuk, és meg kell szervezni a polgárőrséget is. B. Cs. Eddig tizenegy csónakot készített A mostanival együtt pontosan kitenne egy fócicsapatot. Ezt a csónakot öt méter húsz centi hosszú, görcs nélküli fenyőfából eszkábálta. A vörösfenyő nem jó, mert vetemedik. Négyszemélyes, és háromezer kékfejű kis szöget eszik meg egy ekkora ladik, mikorra vízre lehet ereszteni. Tömítésként kenderkócot használ: ez a legjobb, mert ha folyadék éri, megdagad. Telente felfordítja a parton, de a havat tilos lesöpörni róla, mert akkor a deszka könnyen megrepedezik. Aki mindezt elmondta és tudja, Herceg István, aki 1913. április 14-én született Szelvényen, és ma is ott él. Kis kitérővel, mert volt katona, hadifogoly. Ámbár eredetileg földműves családba érkezett, azért huszonnyolc évig halászott is. A legnagyobb zsákmányát 1964- ben akasztotta a Hármas-Körös melletti fa ágára, őkelme egy 56 kilós harcsaként ritkította a vízi világot. Nem vitte piacra, annyi koma, rokon, jó ismerős termett hirtelen, hogy ennek is adott, annak is, és eltűnt a harcsa. Egy hónapja temette a feleségét, azóta csendesebben telnek a napok. Elvált lánya főz rá, van egy harmincéves fiúunokája is, aki nőtlen.- Tűrtök még, ha hazajövök hétvégeken?- Tűrünk, hogyne tűrnénk, gyere csak, amikor tudsz! Pista bácsi ilyenkor már kiül a kiskapuba. Nézi a házától kőhajításnyira folyó Hármas-Köröst, amelyik túloldala már Csongrád megye. Elmereng a múlton: ez a 84 év úgy elrohant, mint egyik hab a másikon. A vizet mindig szerette, ladikozni, halászni rajta, de a jóféle vörösbort sem vetette, A csukát óvatosan kell megfogni, mert a fogaival kínos találkozni - mutatja Herceg István fotó: m. j. veti meg. Megy az szalonnára vagy arra a halra, amit ő fogott ki, és a lánya készítette, sütötte meg. D. Szabó Miklós Karcag 1956 A karcagi önkormányzat kiadásában a napokban jelent meg Filep István Karcag 1956 című, hiánypótló könyve. Filep István az 1956-os Karcagi Forradalmi Bizottmány titkára, az akkori Karcagi Híradó főszerkesztője volt. Könyvében a városban történteket dolgozza föl. Mint bevezetőjében írja, igyekezett a kor tanújaként is a tárgyilagosságra törekedni. A könyv első részében kronológiai sorrendben, minden kommentár nélkül sorolja fel a szerző a történteket szeptembertől december 31-ig. A „Csöndes forradalom”-ban saját élményeit tárja az olvasó elé, a mellékletekben pedig fotókat, dokumentumokat közöl a szerző. Filep István ebben e könyvében csak a közérdekű kérdésekre tért ki, a későbbiekben szeretné feldolgozni a börtönélményeket és a megtorlás időszakát is.
