Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-18 / 64. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. március 18., kedd Medgyessy Péter szerint a gazdasági növekedés megnyugtatja majd a kedélyeket Nem szabad feladni a cél előtt i A hetek óta tartó, kisebb-nagyobb demonstrációk az ország útjain azt jelzik, hogy a társadalom kezdi elveszíteni a türelmét az immár évtizedesre nyúlt stagnálás-hanyatlás miatt. Medgyessy Péter pénzügyminisztert arról kérdez­tük, milyen okok vezettek a magyar mezőgazdaság jelenlegi válságához, s mi­ben látja a megoldást. A pénzügyminiszter fotó: feb- Minden tisztességes politikust fog­lalkoztat, vajon mi az oka ezeknek a megmozdulásoknak. Tűzoltás helyett érdemesebb inkább azt kutatni, miből fakad az elégedetlenség. Nos, van egy általános ok, ami nemcsak a mezőgaz­daságra igaz, hanem általában a nem­zetgazdaságra, a társadalom egészére, és van egy specifikus ok, az agrárium­­ra vonatkozóan. Az általános ok röviden úgy fogal­mazható meg, hogy a magyar társada­lom elérkezett arra a pontra, amikor láthatók a kifáradás jelei. Itt nemcsak a különlegesen nehéz utóbbi két évről van szó, ez nem csupán a Bokros-cso­mag utóélete, hanem az elmúlt tíz év megpróbáltatásaiból van elege a társa­dalomnak. Hosszú évek óta vagy nem növekszik az életszínvonal hazánkban, vagy kifejezetten csökken. Emberek százezrei veszítették el a munkahelyüket, megváltozott az élet, az értékrend, nincsenek világos mér­cék, amelyekhez orientálódni lehet. Ráadásul itt ez a sok megszorítás, szigorítás, átalakulás - nem is csoda, hogy kezdik megelégelni. Tudom, senkit nem vigasztal igazán, de amit az utóbbi tizenkét hónapban a ma­gyar gazdaság folyamatainak alaku­lásáról mondtam, az úgy is történt - talán szerencsém is volt -, mert kö­vetkezetesek tudtunk maradni. Ezért remélem, most is elhiszik nekem, hogy nem lenne szabad'<éppen most föladni, amikor tényleg vannak jelei f-u''föllendülésnek. Legalább tíz évi óriási áldozatvállalás után kár lenne most leállnia a magyar társadalom­nak, méterekkel a cél előtt. A módszer volt káros Az agrártársadalmat illetően van egy különleges magyarázata is a dolgok ilyetén alakulásának. Az, hogy nehéz és egyre nehezebb megélni mezőgaz­dasági tevékenységből. Nem szeretnék arról beszélni, hogy a, megélhetési gondokat megpróbálják kihasználni különféle politikai szerencselovagok, mert a lényeg nem ez, hanem, hogy tényleg nagy nehézségekkel küszköd­nek a gazdák. Az agrárszféra gondjai három té­nyezőre vezethetők vissza. Az egyik ok az, hogy rendkívül szerencsétlenül történt meg a mezőgazdaság átalakí­tása a kilencvenes évek elején. Egyet­értek azzal, hogy az ágazatot privati­zálni kellett, hiszen a korábbi tulajdo­nosi struktúra nem volt tovább tart­ható. A választott módszer azonban ki­fejezetten káros volt, ugyanis szétver­ték a minden kétséget kizáróan ver­senyképes gazdaságokat. Lehetett volna a tulajdont úgy is nevesíteni, hogy közben megmaradjon a hoza­mok, termelékenység, termelési kul­túra tekintetében világszínvonalú bir­tokrendszer.- Politikai okai voltak annak, hogy ez mégsem így történt.- így igaz, de ma ki kell mondani, hogy ez kifejezetten bűn volt. Létrejött egy atomizált szerkezet, nagyon sok kistulajdonossal, akik nem találják meg egymást. A modern piacgazdaság fogalmai szerinti szövetkezés - ame­lyik nem a tulajdonok összevonását, hanem a beszerzés, az értékesítés, az állat- és növény-egészségügyi ellátás közös megszervezését jelenti - mind­máig nem alakult ki. A két-három, maximum öt hektáron gazdálkodó törpebirtokos egyedül nem tud megélni. Nemcsak itt, sehol a vilá­gon. Súlyos problémákat okoz a mező­gazdaságnak - s nem csupán a kisgaz­daságoknak - az utóbbi évtizedben el­szenvedett piacvesztés is. Nemcsak a nagy felvevőnek számító keleti piaco­kat vesztette el az ágazat, hanem a bel­földi piaca is beszűkült, éppen az álta­lános életszínvonal-csökkenés miatt. Miközben az agrárszféra termelési költ­ségei megnőttek, az árakban ezt nem tudta érvényesíteni, mert a fizetőképes kereslet nagymértékben csökkent. Kinyílt az agrárolló A harmadik okot az ágazat jövedelme­zőségi problémái idézték elő. Egyrészt azért, mert jelentősen visszaestek a hozamok, főként a nagyüzemi kerete­ket kívánó kultúrákban, másrészt, mert csökkent a kereslet, s kinyílt az agrár­olló. E problémákat csak tetézte, hogy a támogatási rendszer ügyetlenül van megkonstruálva. A mezőgazdaság tá­mogatására elegendőnek kellene len­nie az évi 100 milliárd forintnak. Elég is lenne, ha a pénz megfelelő helyre kerülne, de nem oda kerül. Nem mű­ködnek nálunk rendesen az interven­ciós alapok sem, amelyek nagyszerűen beváltak Nyugat-Európa-szerte. Egymás rovására-Hogyan lehet megszüntetni az évek során felgyülemlett problémákat?- Aligha lehet őket néhány jogsza­bály felszíni kezelésével megoldani. Két szempontot mindenképpen figye­­> lembe kell venni: az arányos közteher­viselés és a szektorsemleges szabályo­zás elve nem sérülhet. Ennek szelle­mében készítettük el törvénymódosí­tási javaslatainkat, s úgy gondolom; azt mindenki tudomásul vette, hogy a közteherviselésben részt kell vállalni. Nem lehet olyan szabályozást sem be­vezetni, amelyik a kis- és a nagygaz­daságok közül csak az egyiknek ked­vez. A kormány a tüntetőkkel folyta­tott tárgyalásokon elment addig, ameddig elmehetett. Minden további engedmény veszé­lyeztetné a stabilizációt. Észre kell venni ugyanis, hogy nemcsak a gaz­dáknál, hanem minden társadalmi ré­tegnél betelt a pohár, s ha mindenki­nek engedünk egy kicsit, akkor semmi nem marad az eddigi eredményekből. Kezdhetnénk elölről az egészet, hiszen egyelőre nem gyűjtöttünk össze any­­nyit, hogy adakozhatnánk belőle. Leg­feljebb a többiek rovására kedvezhet­nénk egyik-másik erőteljes hangú cso­portnak, ám ez végső soron senkinek sem lenne jó.- A kormány adó- és tb-törvény mó­dosítási javaslatai legfeljebb a tünte­tők napi gondjait orvosolhatják. Hosz­­szú távra mi jelenthet megoldást?- A mezőgazdaságnak a fejlesztés­hez mindenekelőtt tőkére van szük­sége. Ennek a tőkének egy részét ad­hatja az állam, de a döntő részének a magánszférából kell érkeznie, hiszen a magyar gazdaság ma már zömében magángazdaság. Ez utóbbi viszont ak­kor fog befektetni az agrárszférában, ha a földtulajdon is mobil. Ám ha jogi személyek is vásárolhatnak földet, ak­kor nem lehet kizárni - erre nemzet­közi jogi egyezmények kötsleznek bennünket - a külföldi tulajdonban lévő cégeket sem. Ez pedig - amíg a föld ára ilyen alacsony - semmiképpen nem kívánatos.- Ön szerint a föld azért olcsó, mert az adásvétele korlátozott, vagy mert a jövedelemtermelő képessége olyan rossz, amilyen?- Akkor lesz ára a földnek, ha lehet forgalmazni, és ha van ára, akkor lehet rá hitelt fölvenni, és megindulhat a fej­lesztés. Ám ha a föld már nem lesz ilyen olcsó, akkor a külföldieknek sem éri majd meg annyira, hogy itt vegye­nek birtokot, nyerészkedési céllal. A megnövekedő földárak azonban az élelmiszerárakat is maguk után húznák, ezért 5-10 éven belül nem szabad fölszabadítani a forgalmazást, csak ha már fokozatosan reális szintre kerül a föld ára. Ami az elvesztett pia­cokat illeti, elsősorban a piaci munkát kell javítani. Én leginkább azt várom a nemzeti agrárprogramtól, hogy meg­erősödjenek a felvásárlószervezetek. Olyan tőkével ellátott hálózat(ok)nak kell kialakulni(uk), amely(ek) előleg­gel, eszközzel segítik a termelőket; megbízható, előre szerződő kereske­delmi partnerek, akik megteremtik a gazdák számára a termelés biztonsá­gát. Mindenképpen a felvásárlószer­vezet jelenti a kiutat, noha tudom, nem hozható létre egyik napról a másikra. Ugyanígy szüntethetők meg a tá­mogatási rendszerek működési anomá­liái is. Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabbá tehető a pénzek szétosz­tása, ha a támogatások nagy része át­kerül a közvetítőktől és a kereskedők­től a termelőkhöz. 100 milliárd forint nagyon sok pénz, s ha ennek reálérté­két az állam képes lesz megőrizni, és ha valóban a megfelelő helyre kerül, akkor elég is lesz. A vidék szerepe Végül szembe kell néznünk azzal a ki­hívással, amelyet az európai uniós tag­ság a vidék számára jelent majd. A nemzetgazdaság fejlődésével párhu­zamosan az agrárszféra szükségkép­pen tovább zsugorodik. A vidék sze­repe azonban nem csökkenhet. Népes­ségmegőrző erejét különféle fejleszté­sekkel kell szinten tartani, hogy az emberek megtalálják a boldogulásu­kat. A szolgáltatások, a turizmus, az agrárszférát kiszolgáló különféle tevé­kenységek fejlesztésének támogatásá­hoz komoly államérdek fűződik. A nemzeti agrárprogram a vidék fejlesztésére a GDP 2,5 százalékát szánja. Ebbe beletartozik az útháló­zat fejlesztése éppúgy, mint a szűk értelemben vett mezőgazdasági fej­lesztés. S hogy mennyi lesz az a bizonyos 2,5 százalék, az attól függ, hogy mi­lyen a nemzetgazdaság teljesítőképes­sége. Igazából a kedélyek is akkor fognak megnyugodni, ha a gazdaság növekedésnek indul. S ennek szerin­tem most komoly esélyei vannak. Bertalanfy Judit Egyeztetés a NAP-ról. A Nemzeti Agrárprogramról (NAP) e hét péntekig vár­ják a Földművelésügyi Minisztériumban a pártok és az érdekképviseletek írásos véleményét. Az egyeztető tanácskozás március 27-én kezdődik, amire az érdekképviseleti szervezetek egy megha­talmazottat küldhetnek, míg a parlamenti pártok legfeljebb hármat. Mol-Adria-szerződés. Minden esély megvan arra, hogy áprilisban megkössék azt a privatizációs szerző­dést, amellyel a Mól Rt. ré­szesedést szerezhet az Ad­­ria-csővezetéket üzemeltető Janaf társaságban. Alapítási engedély. Ed­dig egyedül az indulásra kész OTP-Lakástakarék Pénztárnak sikerült meg­szereznie az alapítási en­gedélyt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettől. A Lakáskassza Rt., illetve a Fundamenta Rt. várhatóan a napokban kapja meg az alapítási engedélyét. E speciális hitelintézetek az alapítási engedély kézhez vételét követően nyújthat­ják be működési engedély iránti kérelmüket a fel­ügyelethez. • Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 280,84 Francia frank 30,97 Japán jen (100) 142,91 Német márka 104,52 Olasz líra (1000) 104,46 Osztrák schilling 14,85 Svájci frank 121,36 USA-dollár 176,31 ECU 202,63 Nagykörűben Sárlék családi vállalkozásban foglalkoznak fóliás kertészkedéssel. Az elmúlt tél megviselte a sátrakat, kettő teljesen összeomlott a hó nyomása alatt. A javítás mel­lett próbálják megmenteni az elültetett sóska egy részét. fotó: csabai BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A burgonya­ültetés ideje április elején van. Nagyobb és biztosabb termést takaríthat be a gazdálkodó, ha a vetőgu­mót előcsíráztatja. Ez oly mó­don történik, hogy az egészsé­ges, 50 gramm átlagos tömegű (jércetojás nagyságú) gumókat lapos rekeszbe rakja és 12-16 fok hőmérsékletű, világos he­lyiségben tartja két hétig. Ez idő alatt a gumókon zömök, színes csírák fejlődnek. A csí­ráztatott gumók a földben len­dületesebben fejlődnek. z országot járva azt látom, hogy vontatottan halad az őszi szántások megmunkálása. A késlekedésnek az lesz a követ­kezménye, hogy a talajban tá­rolt téli nedvesség jelentékeny része elpárolog, és a később ve­tett magvak a száraz földben nehezebben fognak kikelni. Ezért nagyon fontos volna, hogy a téli fagyok által jól megporhanyított szántásokat - fogassal vagy kultivátorral - a lehető leggyorsabban meg­munkáljuk. Az ősszel felásott vetemé­nyes ágyást akkor is el kell ge­reblyézni, ha csak később ve­tünk bele magot vagy ültetünk bele palántát. A munka után morzsalékos talajfelszín kelet­kezik, amely kiválóan alkalmas arra, hogy a vetőmagokat és a palántákat befogadja és gyors, erőteljes növekedésüket előse­gítse. A gyümölcsfákról mostanság eltávolított nagyobb ágak, szá­raz csonkok után sebek marad­nak vissza, amelyeken keresz­tül különböző mikrobák (bakté­riumok, gombák, vírusok) jut­hatnak a fák edénynyalábjaiba. Ezt úgy lehet megakadályozni, hogy a sebeket éles késsel si­mára lefaragjuk és a seb felüle­tét bekenjük olyan készítmény­nyel, amely lég- és vízmentesen lezárja a friss szöveteket. Ilyen sebvédő anyagokat a kertészeti szakboltokban lehet beszerezni. A muskátlitöveket is most kell megtisztítani az elszáradt levelektől. A hosszúra nőtt haj­tásokat vágjuk vissza és kezd­jük el bőségesebb öntözésüket, hogy a fagyok elmúltával a szabadba kihelyezve, mielőbb virágozzanak. Határidők cégvezetőknek Március 20.- Az áfa befizetése;- a havi bevallás az adókról, tá­mogatásokról;- a játékadó befizetése;- a tenyésztési hozzájárulás befi­zetése;- a munkaadói- és a munkaválla­lói járulék befizetése;- munkáltatói igazolás a magán­­személyek adóalapjáról és adójá­ról. Március 21.- A pénzváltási tevékenységet végzők információszolgáltatása a Magyar Nemzeti Bank részére. Cégautó Az Alkotmánybíróság 5/1997. (II. 7.) AB határozata alapján 1997. január 1-jei hatállyal sza­bad megállapodás tárgyává vált a cégautó magáncélú használatáért fizetendő térítés mértéke. Az Al­kotmánybíróság e döntését köve­tően lehetővé vált, hogy a vállal­kozók bizonyítsák: kizárólag üz­leti célból használják a cégautót. 1997. április elsejétől az APEH nem teszi közzé az üzemanyag­­árakat. Az üzemanyag elszámo­lása során áprilistól a számlán feltüntetett árat kell figyelembe venni. Vállalkozásfejlesztés A kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez az idei költségve­tési törvényben biztosított beru­házási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatások igénybevéte­lének részletes feltételrendszerét szabályozza a 23/1997. (II. 13.) Korm. rendelet. A kamattámoga­tás - amely hiteligénylőnként legfeljebb 100 millió forint hitel­hez kapcsolódhat - a hitel futa­mideje alatt, legfeljebb azonban a hitelszerződés megkötését kö­vető 5 éven át igényelhető. Mér­téke a kamatfizetés alapjául szol­gáló tőketartozásra vetített, a kamat esedékessége napján érvé­nyes jegybanki alapkamat 25%­­a. A kamattámogatás csak a bel­földön bejegyzett hitelintézettől, forintban felvett hitelekhez kap­csolódhat. Hiteligénylő csak olyan, leg­alább egy éve működő, a deviza­­jogszabályok alapján belföldinek minősülő egyéni vállalkozó, gaz­dasági társaság, közhasznú társa­ság, szövetkezet, valamint vám­szabad területi társaság lehet, amelynek a hitelszerződés meg­kötését megelőző egy évben leg­feljebb 100 fő volt a foglalkozta­­totti létszáma. Elesik a kamattámogatás lehe­tőségétől az a gazdálkodószerve­zet, amelynek tulajdonosai közt 25%-nál nagyobb szavazati jog­gal rendelkező, 100 főnél többet foglalkoztató szervezet is van. További megszorítás, hogy a hi­teligénylőnek ne legyen határ­időn túli adó-, vám- vagy társada­lombiztosítási tartozása, illetve, hogy ne álljon csőd- ill. felszá­molási eljárás vagy végelszámo­lás alatt. A támogatás feltételei között azonban nemcsak a hitel­­igénylővel, hanem a hitel jelle­gével kapcsolatos előírások is szerepelnek. Ilyen megszorítás például, hogy a kamattámogatás csak akkor folyósítható, ha az igénylő által felvett hitel legalább 3 éves futamidejű, amelyből a tü­relmi idő legfeljebb 18 hónap. A teljes hiteldíj a támogatás idő­szaka alatt nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat plusz 3,5 százalékpont mértéket. A kamattámogatás iránti igé­nyeket a hitelintézetek nyújtják be a támogatást folyósító Járadé­kokat Kezelő Szervezethez (JKSZ). Ehhez a hiteligénylőnek át kell adnia a pénzintézet részére azt az egy évnél nem régebbi ok­iratot, amely igazolja, hogy köz­tartozása nincs. A támogatás ösz­­szegét a hitelintézet 3 munkana­pon belül köteles az adós részére jóváírni. A JKSZ nyilvántartást vezet a kamattámogatásra jogo­sult hitelekről. A hitelszerződés­ből eredő tartozás átvállalása ese­tén a kamattámogatás további fo­lyósítására csak akor kerülhet sor, ha a JKSZ hozzájárult a tar­tozás átvállalásához. Megszűnik a kamattámogatás, ha a kezelő szervezet megálla­pítja a folyósított hitel jogszerűt­len felhasználását, vagy azt, hogy a hitelszerződés nem felel meg a kamattámogatás feltételeinek. A jogosulatlanul felvett kamattá­mogatást a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű késedelmi kamattal együtt kell visszafizetni. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents