Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-20 / 43. szám
1997. február 20., csütörtök Gazdasági Tükör 7. oldal Termoszkocsikban utaznak a palotási szárnyasok Kacsafarmi exportrajt A magyar-angol vegyes vállalkozásból kiszállt az angol partner, így teljes egészében magyar tulajdonban kezdte meg az idei működését a Palotási Kacsafarm Kft. Az átalakult vállalkozás nagy lendülettel kezdte meg tevékenységét. Bár kint még hideg, olykor havas a táj, a 750 ezres kapacitású, korszerű keltetőüzemben hetente 150 ezer tojásból bújnak ki a pelyhes kis víziszárnyasok. Alkatrészeket gyártanak az Ikarusnak a túrkevei Kun-Metalokála Fémtechnikai Gyártó és Kereskedelmi Kft.-nél. A vállalkozás termelésének mintegy 70 százalékát leköti a több mint negyvenféle alkatrész, melyet a magyar autóbuszgyártónak beszállítanak. Mivel az Ikarus most felfutóban van., ezért jelentősen megnövekedett az alkatrészigény, s ez jóval több munkát ad a kevieknek is. fotó: mészáros Fuzionálnak a hazai Brau sörgyári érdekeltségek Martfűn megszűnnek a vezetői posztok Egységes szervezetként működnek hazánkban május 1-jétől a Brau Union magyar érdekeltségei. A szervezeti egyesítésre a termelés szervezésének optimalizálása érdekében kerül sor. A Martfűi és a Soproni Sörgyár fúziója nyomán egy tőkeerősebb Brau érdekeltségű társaság jön létre hazánkban. A hét első felében látott napvilágot a Cherry Valley pecsenyekacsák első serege, s ezzel egy időben speciális, légkondicionált termoszkocsiban útnak indult az első ötezer pelyhes kiskacsa Horvátországba. Ezt megelőzően több ezer kacsatojást exportáltak Ausztriába. A következő napokban újabb harmincezer napos kacsa kerül az exportpiacra. Veréb Mihály, a kacsafarm kft. ügyvezető igazgatója biztató évet vár a „visszamagyaro- sodástól”. Terveik szerint 2,8 millió darab Cherry Valley pecsenyekacsát keltetnek, tenyésztenek, amelyből hatvanezer lesz a szülő- és nagyszülő- pár. A folyamatos keltetéssel igyekeznek minden igényt kielégíteni ebből a fajtából, A kedvező felvásárlási árak megtették hatásukat, szinte minden termelő bízik a búzában, ezt jelzi a hatalmas vetés- terület. Nem így a kukorica, amely a legnagyobb vesztesnek is nevezhető, hiszen a ’93-as 73 ezer helyett tavaly már csak 44 ezer hektárt foglalt el e kapásnövény. Ami az idei kilátásokat illeti, Bottyán Béla, a megyei FM-hivatal helyettes vezetője szerint a termény áresése figyelmeztető jel, ilyen kis létszámú állatállomány mellett ugyanis nehéz kiszámítani a tengeripiaci helyzetét. Ezzel szemben növekszik a napraforgó jelentősége. Jövedelmezősége miatt 1996-ban ugyanakkor a saját tenyésztésű Mulard májkacsából közel hatszázezer darab lesz az évi kínálat. A víziszámyasokból az exportigények, valamint a szövetkezetek, farmok szükségleteinek kielégítésén túl egymillió pecsenye- és májkacsa kerül a magánszektorokba. Az előzetes piackutatás szerint mind kül- és belföldön élénk az érdeklődés a kiváló tulajdonságú egyedek iránt, ezért fejlesztést is végeznek. Szolnok körzetében újabb nyolcezer négyzetméteres telepen kezdték meg a szülő- és nagyszülőpárok nevelését. A farm technológiai fejlesztésére már az idén kétmillió forintot fordítottak, de a tartási, tenyésztési körülményeket folyamatosan tovább javítják.-endrészmár 58 ezer hektáron foglalkoztak az olajos növénnyel, így e kultúra lassan elérte a vetésváltás szabta agronómiái határt. Költségviszonyai miatt a növénytermesztés nehéziparának nevezhető cukorrépa is növekvő tendenciát mutat, míg ’93-ban 8500 hektáron, addig tavaly már 12 ezer 500 hektáron hízott a répa. Az FM-hiva- tal szakembere szerint az idén „kedvetlenség” tapasztalható az édes növénnyel kapcsolatban, nem igazán csábító ugyanis a felvásárlási ár. Említésre méltó még, hogy a ’93-as 35 ezer hektárról az elmúlt évre 23 ezerre csökkent az egyéb kalászosok vetésterülete. L. Z. Erről László Attila, a Brau Union Hungária Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, a Brau csoport magyar érdekeltségeinek igazgatósági tagja adott tájékoztatást. Közölte: a fúzió előkészítése már a múlt évben megkezdődött, amikor a martfűi, illetve a soproni sörgyár - amelyekben meghatározó az osztrák Brau Union érdekeltsége - közös értékesítési szervezetet hozott létre. Az egyesülés nyomán egyszerűsödik a két termelő A MOSZ tudomásul veszi a kormány azon szándékát, hogy be kívánja kapcsolni a kistermelőket a mezőgazdasági piaci információs rendszerbe és azt is, hogy a mezőgazdasági termelők adózási kötelezettségeit és támogatási jogosultságát összhangban kívánja szabályozni. Az elnökség azonban nehezményezte, hogy a kormányzati szervek nem fogadták el az érdekképviseletnek a bor termelésével kapcsolatos korábbi javaslatát és elhamarkodott szabályozás született. Az év elejével bevezetett intézkedésekre való felkészülésre több időt kellett volna hagyni a gazdálkodóknak, és erre a fontos szempontra már a tervezés időszakában figyelemmel kellett volna lenni. A feszültségek csökkentése cég irányítási szervezete: Martfűn megszűnnek a részvénytársaság működtetéséhez szükséges vezetői posztok. A két üzem egyesítése logisztikailag is kedvezőbb helyzetbe hozza a Brau csoportot hazánkban. A cég magyar érdekeltségénél ugyanis az összeolvadás után eldönthetik, hogy melyik üzemben milyen terméket gyártanak. Ennek azért van jelentősége, hogy a szállítási költségek minél kedvezőbben alakulhassanak. érdekében a testület intézkedéseket tart szükségesnek és rendezési javaslatot tett a kormánynak, fenntartva azt az igényét, hogy a tárgyalásokban is részt vegyen. A MOSZ véleménye szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy a személyi jövedelemadó a szőlőtermelőkből teljesen indokolatlanul, akaratuk, szándékuk ellenére vállalkozót kíván csinálni. A magyar sajátosságok mérlegelése nélkül emelték át az Európai Unióban létező rendszert. Magyarországon történelmileg alakult ki a szőlő-, a must- és a borkészítés összekapcsolása. Ráadásul az elmúlt években, amikor a szőlőt senki sem vásárolta fel, a gazdák kénytelenek voltak a termés mentése érdekében feldolgozással is foglalkozni. A martfűi és a soproni sörgyár többségi tulajdonosa, a Brau Union április végéig megvásárol minden számára felajánlott martfűi részvényt. Ez a vételi ajánlat részvényenként 206 schijlingre szól. Amennyiben a részvénytulajdonosok nem kívánják eladni részvényüket, úgy azokat soproni részvényekre váltják át. László Attila elmondta még: a Brau Union Hungária forgalma az elmúlt évi előzetes adatok szerint mintegy 16 milliárd forint körül alakul. A soproni sörgyár tavalyi árbevétele meghaladja majd a 8 milliárd forintot. A martfűi sörgyár eladásaiból származó bevétel több lesz, mint 5 milliárd forint. A MOSZ javaslata szerint a must- és a borkészítést el kell fogadni őstermelésnek. A megoldás az lehet, hogy az szja-törvény módosításával a must- és a bor- előállítás is őstermelői tevékenységnek minősüljön, feltéve, hogy a termelő nem közvetlenül hozza forgalomba, hanem olyan felvásárló-, feldolgozószervezet felé értékesíti, amely az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó hatálya alá tartozik. Arra a bortermelőre tehát, aki értékesítéssel nem foglalkozik, az őstermelőre vonatkozó szabályokat kell érvényesíteni. Ezekkel az intézkedésekkel jelentősen csökkennek a termelők adminisztratív és anyagi kötelezettségei, ezáltal oldódik a feszültség abban a régióban, ahol a szőlőtermelésnek hagyománya van. A javaslat figyelembe veszi azt is, hogy Magyarországon csak a legális minőségi és eredet- védelmi követelményeknek megfelelő bor forgalmazását szabad támogatni. A miniszter távozását követelik Kiskőrösi fiaskó Az agrár- és a pénzügyi tárca képviseletében tegnap Kiskőrösre érkezett héttagú - főosztályvezetői rangú - tárgyalóküldöttségnek csak a törvénymódosításokkal kapcsolatos megbeszélésre volt felhatalmazása. A gazdák viszont a mezőgazdasági termelőket érintő, ez évben életbe lépett adó- és tb-törvény teljes visszavonását követelték, így az egyeztető fórum vitafórummá alakult. A szakértők elmondták, ők átérzik a gazdák gondjait, és mint hangsúlyozták, azért jöttek el a megbeszélésre, hogy legjobb tudásukkal segítsék megoldani a problémákat. Bejelentették: csütörtökön az FM-ben a miniszter tárgyal a vitatott kérdésekről a kilenc agrárképviselettel. A kiskőrösiek ezt furcsállták, mert véleményük szerint ezek a szervezetek nem képviselik a gazdák érdekeit. Követelték, hogy a szervezőbizottság bevonásával tárgyaljanak a törvény visszavonásáról és egy új jogszabály megalkotásáról. A február 24-én meginduló demonstrációs hullám következményeiért kizárólag a kormány felelős - közölték a termelők -, és a tüntetésen követelni fogják az érintett miniszterek távozását is. A Polgári Bank sorsa. Az APV Rt. igazgatósága azt javasolja a pénzügyminiszternek, hogy a Pénzintézeti Központ Bank Rt. ajánlatát fogadja el a Polgári Bank Rt. megvásárlására. A bank a javaslat elfogadásával közvetve az ÁPV Rt. tulajdonába kerül, hiszen a privatizációs szervezet a Pénzintézeti Központ tulajdonosa. Az ÁPv Rt. a későbbiekben "a Pénzintézeti Központot is privatizálni fogja és akkor döntenek majd a Polgári Bank újbóli értékesítéséről. Vállalkozók tiltakozása. Tiltakozó akciót szervez a Vállalkozók Pártja Komá- rom-Esztergom megyében február 25-26-án az élet- körülmények romlása, s a gazdaságot bénító adó- és tb-jogszabályok ellen. Kincstárjegy-aukció. Emelkedett kissé a három hónapos diszkont kincstár- jegyek hozama a szerdai aukción. Az átlagos hozam 20,87 százalék lett az egy héttel korábbi 20,76 százalékkal szemben; A Magyar Államkincstár államadósság-kezelő központja szerint az átlagos hozam két hete 20,89 százalék volt. A jövő kombija. Új tanulmányautót állít ki a márciusi Genfi Autószalonon az Opel. A Signum névre hallgató jármű tükrözi a cég elképzeléseit a jövő felső kategóriájú kombijáról. A kocsi, melynek méretei hasonlóak a jelenlegi Omega Caravanhoz, egy sor új ötletet, innovatív alvázat és erőátviteli koncepciót alkalmaz. Az erőforrás az Ecotec családhoz tartozó új 3 literes, 175 lóerős turbódízel motor, mellyel 230 kilométeres sebességet is elérhet a fronthajtású autó. Módosult a vetésszerkezet megyénkben Sztámovény lett a búza Az utóbbi években számottevően módosult a vetésszerkezet a megyében: a 386 ezer hektáros szántóterület egyre nagyobb hányadát foglalja el az őszi búza. Míg 1993-ban alig 110 ezer hektáron vetettek kenyérgabonát, addig jelenleg 145 ezer hektáron díszlik e kultúra - tudtuk meg a megyei FM-hivatalban. Indokolatlan terhek a mezőgazdáknak A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) Elnöksége február 12-i ülésén egyebek mellett foglalkozott a mezőgazdasági őstermelés adózása miatt kialakult feszültségekkel. A helyzetet elemezve megállapította, hogy az intézkedések egy része indokolatlan terhelést okoz a mezőgazdasági termelőknek. A munkakönyvből kártya lesz Öt év szünet után - ha nem is a régi formájában - visszatér a munkakönyv. A Munkaügyi Minisztérium szakembere óvatosan hozzáteszi: az erről szóló kormány-előterjesztés még két hónapot várat magára. Ez idő alatt kell a megfelelő adatfeldolgozási módot és a legalkalmasabb formát megtalálni. Szarvas Sándort, a tárca informatikai főosztályának vezetőjét kérdeztük.- Kik szorgalmazzák a munkakönyv visszaállítását?- A munkavállalók azért tartják fontosnak, mert a munkáltatók nem regisztrálják őket munkahelyükön. Emiatt csökken a nyugdíjalapjuk. A munkáltatók az egymás közti verseny tisztességesebbé tétele érdekében tartanák célszerűnek, ha a munkavállaló rendelkezne valamilyen igazolással. Amíg a feketemunkával olcsóbban lehet ugyanazt megtermeltetni, addig nem azonosak a piaci feltételek. A kormányzat helyzetét is megkönnyítené a nyilvántartás valamilyen formája, hiszen így könnyebb lenne az államnak ellátnia ellenőrző funkcióját. Ugyanakkor a munkakönyv közokiratként régen is csupán másodlagos volt.- Milyen lesz a jövő munkakönyvé?- Erről még nincs végleges döntés. Tavaly az ÉT-n született egy írásos állásfoglalás, amelyben az érintettek kinyilvánították azt, hogy szükség van valamilyen dokumentumra. Függőben maradt a formája és az előállításához szükséges költségek felkutatásának módja. 1996 nyarán a MŰM javaslatot tett arra, hogy a végső forma kialakításáig tartó átmeneti időre vezessenek be egy ideiglenes munkakönyvét. Ehhez azonban ki kell építeni azt a központi adatbázist, ahol nyilvántartanák a dolgozók adatait.- Szóba került a személyiségi jogok sérelme is. Mit tartalmazhat, s mit nem az önök által elképzelt munkakönyv?- Szerintünk ez egy TAJ- kártyához hasonló azonosító lenne, amelyen a munkavállaló munkahelye, születési helye, időpontja, lakcíme s az anyja neve szerepelhetne. Ä munkáltató adna ki a sorszámozott kártyát, amelyet a munkaviszony megszűntekor a munkavállalóknak le kellene adniuk. (szalóky) Az ügyvéd szerint a gazdálkodók vagyoni jellegű kártérítést kaptak, ami jövedelem Tűzelhalás után is kell adózni A nyárlőrinci almáskertek tulajdonosai a múlt év végén megkapták a tűzelhalás miatt felszámolt ültetvényeik után járó kártalanítás összegét. Örömük mindössze addig tartott, amíg kézhez nem vették azt az adóhivatali felszólítását, amely szerint a kártalanításra kapott összeg után adózniuk kell. A gazdák szerint, ha nem került volna sor az ültetvények kiirtására, akkor a gyümölcsösükből származó éves jövedelmükből kevesebb adót kellett volna fizetniük, mint amennyit most az adóhatóság - négy esztendő együttesen elmaradt bevétele után - rajtuk követel. A földművelésügyi tárca a kártalanítás összegét az újra- telepítési költségekből valamint négy év elmaradt hasznából állapította meg. A szakemberek számításai szerint a kalkulált hasznot évekre lebontva, a termelők jövedelme nem éri el az évenkénti egymillió forintot, ebben az esetben tehát adót sem kellene fizetniük. Dr. Strasszer Tibor ügyvéd szerint a gazdálkodók az elmaradt haszon fejében vagyoni jellegű kártérítést kaptak - mintha csak eladták volna az évi termést ami jövedelemnek számít, s utána jövedelemadót kell fizetni. Néhány technikai kérdés azonban tisztázásra szorul. Ilyen például, hogy a kistermelőket megilleti-e a „mintha haszon” után is adókedvezmény? Ha igen, melyiket vehetik igénybe: a tavaly érvényben voltat, amely a kistermelők számára egymillió forintos árbevételig nyújtott adómentességet, vagy az idén hatályosat, amely négyszázhúszezer forintos adókedvezményt biztosít? Érdemes a gazdáknak alaposan utánaszámolniuk, pontosan mennyibe kerül számukra az ültetvény újratelepítése, s mekkora az a jövedelem, amely az adólevonás után marad? Ugyanis nemcsak az adóhatóság nyújthatja a markát, hanem a károsultak is, ha az adóhatóság rosszul számolt, ha a kelleténél többet vont el. U. G.
