Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

6. oldal 1996. október 1., kedd Érdekességek Elektronikus könyvkiadó A könyvtárakat bekapcsolják a komputeres hálózatba Németor­szágban. Az elektronikus kiad­ványkínálat révén a legkorszerűbb műszaki-tudományos eredmé­nyek, X. író és Y költő legújabb regénye, verse, lexikonok, tan­könyvek, szótárak stb. szinte azonnal elérhetők. Ráadásul ele­gendő csupán egyetlen példány­ban közzétenni a műveket, azok mindannyiszor sokszorozódnak, ahányszor csak értük nyúl az ér­deklődő, a felhasználó a világ- könyvtár polcára. Az elektronikus kiadóvállalat révén minden eddi­ginél egyszerűbbé és sebesebbé válik a nagy szellemek alkotó gondolatainak közzététele. És megkegyelmezünk erdőknek... Világűrhíradó Elet a Marson? ALH84001 az elnevezése an­nak a Marsról származó kő­darabnak, amelyben nemrég szervesanyag-nyomokat mu­tattak ki a kutatók. Ezzel újra felélénkült a vita: van-e élet a Marson? A világegyetem fejlődésének ko­rai szakaszában minden kétséget kizáróan a mainál barátságosabb viszonyok uralkodtak a Mars fel­színén. Valaha sűrű légkör fedte, felszínét pedig sekély tengerek borították. Ma hideg, kihűlt fel­színű égitest, amelynek légköre nagyon vékony, a légnyomás a földinek csak fél százaléka. A le­vegő azonban elszökött, a víz pedig megfagyott, nyomai a fel­szín alatt húzódó jégtengerben és a sarkokat borító jégsapkákban lelhetők fel. A Marson a földi vi­szonyokhoz képest talán csak a Hold apály-dagály hatása hiány­zott, ami pedig nagyon fontos té­nyező az élet fejlődése szem­pontjából. A kutatók mostanában éppen arra kíváncsiak, milyen élet lehetett a Marson néhány százmillió évvel ezelőtt, a légkör és a tengervíz védőburája alatt. A közeljövőben egy nagyon nagy felbontóképességű kame­rákkal felszerelt megfigyelő­szonda indul a „vörös bolygóra”, majd azt újabbak követik, ame­lyeknek már az lesz a konkrét feladatuk, hogy kikémleljék, hol lenne a legjobb hely a Marsra te­lepítendő mérőállomások, végül egy expedíció számára. Elkészül­tek már a Mars Pathfinder (Nyomolvasó) tervei. Ez a kis automata Marsjáró 63 cm hosz- szú, 48 cm széles és 28 cm ma­gas, de mindent tud, amit kell, ta­lajmintákat vesz, sőt elemzi is őket. A kis Marsjáró feladata lesz többek között véglegesen eldön­teni, hogy az antarktiszi lelet a Marsról került-e e Földre. 2003- ban a tervek szerint megkísérlik, hogy a Földre hozzanak kőzet­mintákat a ma már nem annyira rejtélyes bolygóról. Legkésőbb akkor megtudjuk, volt-e élet bolygótestvérünkön. Bármennyire hihetetlen is ez a „papucs” a Honda új, kétüléses, négykerekű nap­elemes autója, a Dream. Sebessége egy normál napon 90 km/h lehet, tökéletes napos körül­mények között elérheti a 140 km/h-t is. feb/reuters Technikai újdonságok Interaktív televíziózás Összefogott az amerikai NBC tévé és a világ legnagyobb számí­tógépes programkovácsa, a Microsoft. A két nagy megalapí­totta az MSNBC-t, azt az új médiát, amely egyszerre televízió és az Internetre csatlakoztatott személyi számítógép. Egyelőre napi 14 órán át, ké­sőbb szünet nélkül kaphatnak elképesztő mennyiségű több­let- és háttér-információt az MSNBC tévé nézői az éppen sugárzott műsorhoz a saját számítógépük, adatátviteli modemjük segítségével. Nem csupán kiegészítő szöveg, grafika, állókép, videó- és filmbejátszás formájában nyilvánul meg a többlet, ha­nem abban is, hogy - ugyan­csak a számítógép meg az egész világot behálózó Inter­net révén - elektronikus pos­tán (E-mail) azonnal közölhe­tik véleményüket a televízió­val, bekapcsolódhatnak fó­rumbeszélgetésekbe, vitákba. A tévé és a komputer za­vartalan együttélésének min­denekelőtt a műszaki hátterét kell megteremteni. A hagyo­mányos telefonvonalakénál sokkal nagyobb teljesítményű és átviteli sebességű kábe­lekre van szükség. Különben ki győzné kivárni, míg egy- egy - elképesztő mennyiségű elektronikus jelet tartalmazó - videóbejátszás eljut a tévé számítóközpontjából a néző személyi számítógépének képernyőjére. A világméretű hírszolgálatban mindeddig utolérhetetlennek tartott CNN tévé (csak az USA-ban 67,5 millió háztartásban fogható) máris kénytelen volt beis­merni, hogy az új média elhó­dítja nézőinek egy részét. Az MSNBC 22,5 millió háztar­tásba jut el. Európában, s így nálunk is az NBC Super Channel révén van jelen. In­ternet-címe: http:// msnbc.com. Halálos divat Bajorországban a bűnözők kézigránáttal fegyverzik fel magukat. Különösen kedveltek a szovjet REG42 és FI típu­súak. Az elsőben 120, a máso­dikban 50-60 gramm TNT (trinitro-toluol) robbanóanyag rejtőzik. Húszméteres körzet­ben halálos. De ugyanilyen ke­resettek a balkáni polgárhábo­rúból visszamaradt M50/M52 jelűek. Fegyverkereskedő-láncola­tok foglalkoznak a kézigráná­tok Bajorországba, onnét pe­dig a szövetségi köztársaság más tartományaiba csempé­szésével. A délnémet tarto­mány viszonylag közel van a volt Jugoszláviához, és határos Csehországgal, amelyen át ke­let felől érkezik a „forró áru”. Két kereskedőgyűrű éppen most került német rendőrkézre Chiemseeben és Stuttgartban. De több tucat továbbra is mű­ködik, mert igen nagy a felve­vőpiac. Vannak szerfölött korlátolt polgárok, akik divatnak tartják a kézigránátot. Életviteli tanácsok Ha az altatók már nem segítenek... Az álmatlanság igen gyakori jelenség. Sokan altatókkal segíte­nek magukon. A göttingeni egyetem ideggyógyászai azt vizs­gálták, hogy mit lehet tenni akkor, ha az altatószerek nem használnak. Szerintük ilyen esetekben az altatók hirtelen elha­gyása hibás reakció, mert az érintetteknek még fokozottabb mértékben kell alvászavarokkal számolniuk, sőt félelmi állapo­tok, depresszió és elvonási görcsök is felléphetnek. Az orvosok elsőként egy neuro- fiziológiai vizsgálatot javasol­nak. Ennek során megállapítják, hogy az alvászavarok mögött nem állnak-e szervi okok, pél­dául légúti anomáliák. Ezek olyan légzési zavarokhoz vezet­hetnek, mint a légzésszünet (ap- noe), mely miatt a beteg újra és újra felébred. Ha az álmatlanság nem szervi eredetű, akkor legtöbbször pszi­chés okai vannak, például tartós lelki megterhelés vagy akár va­lamilyen pszichiátriai megbete­gedés. Ilyenkor gyakran pszichote­rápiára van szükség. Ezt viszont az alváskutatók tapasztalata sze­rint sok páciens elutasítja. Ilyen esetben csak a gyógy­szeres kezelés segít. Jó ered­ménnyel alkalmazzák az orvo­sok a nyugtató antidepresszívá- kat. Ezek nemcsak elősegítik az alvást, hanem elnyomják a de­primált hangulatot is, melytől a legtöbb alvászavarral küszködő ember szenved. Az orvosok hangsúlyozzák, hogy az altatószerekről való át­térés egy depresszióellenes szerre nem történhet hirtelen, hanem csak lépésről lépésre, több hét leforgása alatt. Ezeket a gyógyszereket is las­sanként csökkenteni kell. Ha az­tán az álmatlanság visszatér, le­hetséges, hogy a beteg már haj­landó magát pszichoterápiának alávetni. FEB Neveljük derűlátóvá a gyereket / Értékelje, amit tud! Gyakran már az iskolás nebuló is úgy érzi, hogy egyik kataszt­rófa követi a másikat. Nem érti a matematikát, mert buta - gon­dolja. Akkor pedig biztosan minden tárgyból rossz jegyet kap, sőt az érettségi se sikerülhet. Vagy: az összes barátját meghívják egy születésnapi bulira, csak őt nem, mert senki sem szereti. A pszichológusok jól ismerik ezt a jelenséget, hiszen a ború­látó életszemlélet nemcsak fel­nőttekre, hanem sok gyerekre is jellemző. Martin E. P. Selig- man amerikai pszichológiapro­fesszor szerint sokan hajlamo­sak arra, hogy kilátástalannak, reménytelen harcnak lássanak mindent. Ezt a tulajdonságot az ősidők óta magunkban hordozzuk. Az ősembernek ugyanis kemény életfeltételekkel kellett megküz­denie, ezért nem csoda, ha min­dig a legrosszabbra számított. A pesszimista gyerekek már az iskolában rosszabb eredmé­nyeket érnek el, s később, a munkahelyükön sem képesek úgy teljesíteni, mint az optimis­ták. Ráadásul sokan közülük nem is olyan egészségesek, gyakran betegek. A derűlátó és a borúlátó gye­reket az különbözteti meg, aho­gyan a negatív eseményekről vé­lekednek. A pesszimista a legki­sebb kudarc hatására így gon­dolkozik: „Ez mindig így lesz a jövőben, nekem semmi se sike­rül, és ez az én hibám.” A derű­látó gyerekben szintén fölme­rülhetnek hasonló gondolatok, ám utána túlzónak tartja a véle­ményét. Még szerencsésebb esetben egyáltalán nem jut ha­sonló, negatív következteté­sekre. Seligman professzor most könyvet publikált erről a témá­ról, amelyben igyekszik átfogó programot adni a lelki torzulá­sok elkerülésére. A megelőző program keretében a szülőknek is rá kell hangolódniuk a más­fajta gondolkodásmódra. A de­rűlátás nem azt jelenti, hogy „én mindent tudok, nekem mindig sikerem van”. Sokkal lényege­sebb, hogy az ember - így a gye­rek is - szembe tudjon nézni a valósággal. Ha valami nem sike­rül, még ne veszítse el önbecsü­lését, hanem azzal legyen tisztá­ban, ő miben jó. Azt tanítsuk meg tehát a gye­rekeknek, hogy ne riadjanak vissza a kellemetlen realitások­tól. Tudatosítani kell bennük azt is, hogy a negatív események­nek nem kell törvényszerűen ismétlődniük. Jelentős mérték­ben rajtuk múlik, hogy érik-e őket ismét hasonló „csapások”. Mindebben az őket körülvevő felnőttek, szülők rengeteget se­gíthetnek, ha erősítik a gyerek öntudatát, azt, hogy érezhesse: ő ugyan sok mindent nem tud, de azért értékes lény. Mert nagyon sok mindent tud. Sőt jobban, mint sokan má­sok. Ferenczy Europress Jót akar a kutyájának? Ne kényeztesse el! Nem teszünk jót a kedvenc négylábúinkkal, ha elkényeztetjük őket és megengedjük, hogy például az ágyunkban aludjanak. Ekkor ugyanis hamarosan kivesznek belőlük az eredeti ösztönök, amikért csodáljuk őket - állapították meg Cambridge-ben az ál­latok viselkedését tanulmányozó világkonferencia résztvevői. Az ölebbé nevelt házi kedven­cek túlságosan is kötődnek.^ gazdájukhoz. Többnyire csak lustálkodni és enni akarnakv mi­közben mindig simogatást vár­nak. Az ilyen szobaállatokra az utcán is a gazda vigyáz, mert a kutya méretétől és alapszokásai­tól függetlenül bátortalanná vá­lik. Aki azt akarja, hogy kutyája élete végéig éber és önálló sze­mélyiség ű négylábú legyen, játsszék vele agytomásztató, gondolkodást, kombinációkat kívánó játékokat. Ilyenkor az apró kutyát is tekintsük úgy, mintha német juhász, nyomozó­kutya vagy házőrző lenne! Ezál­tal feléled az eredeti ösztönvi­lága, s kifejezetten élvezni fogja az izgalmas keresőjátékokat. A sok mozgás is jót tesz a több­nyire egész nap lakásban kuk­soló állatoknak, amelyek ugyanúgy elhízhatnak, mint a gazdáik. Ha viszont a kutya mo­zog, az ember is kénytelen vele mozogni. Ha tejben-vajban fürösztünk egy kutyát, az-végül személyi­ségzavarba kerül, és nem tudja, mit is várnak tőle. 'A'gazdája ölében, a tévé előtt szunyókáló kutyától ugyanis hiába váija a tu­lajdonosa, hogy rátámadjon a be­törőre, és megvédje a gazdáját. A kertben éjszakázó kutyát pedig dicsérjük meg, ha megugatja a szomszéd macskáját, mert bebi­zonyította, hogy éber. Az ilyen kutya tényleg házőrző és az em­ber valóságos segítőtársa. A konferencián részt vevő ku­tatók egy csoportja látványosan bizonyította, hogy nem a leve­gőbe beszélnek. 12 éber ösztönű, nem elkapatott kutya, valamint 16 elbutult öleb azonos időben érdekes feladatot kapott: gazdá­juk jelenlétében meg kellett ta­lálniuk egy eldugott, illatos ve­lőscsontot. A fürge észjárású ebek pillanatok alatt szimatot fogtak, míg a mulya „gazdi ked­venceitől” csak annyi tellett, hogy segélykérőén, esengve nézzenek urukra. A kínaiak kivégzésre használták A zaj ölni is tud - de hogyan? Mindenki tudja, csak sokan nem veszik komolyan: a zaj káros az egészségre. A legújabb felmérések szerint a dohányzás után a zajártalom az infarktus legfőbb rizikófaktora. Az, hogy a zaj ölni is képes, nem éppen közismert. Az ókori kína­iak viszont tudták ezt. Kegyetlen kivégzési módszerük, hogy az el­ítéltet egy nagy harang alá fektet­ték, és azt kongatni kezdték: né­hány óra alatt elpusztult a szeren­csétlen ember. Halálának oka va­lójában a zaj okozta stresszreak­ció volt. Mert a zaj a stressz fegyvere. Hatására megemelke­dik a vérnyomás, a szervezet több adrenalint választ ki - sza­bályos vészreakció ez, amelynek hatását tartósan nehezen viseli el az ember. Statisztikailag igazolható, hogy az infarktusos betegek je­lentős százaléka él vagy dolgozik zajos környezetben. Miközben mindez közhelyszámba megy, azt még ma sem tudja pontosan megmondani senki, mi is történik zajártalom közben a szervezet­ben. A lárma okozta stressz nem vehető szemügyre, mint a hal­dokló erdő, nem mérhető műsze­rekkel, mint a szennyezőanyagok a folyóban, és hatása is mindig csak ott és akkor érvényesül, ahol a zajforrás van. Miért gyötri egy adott hangerő az egyik embert, és miért van az, hogy a másik fel sem veszi azt? Csak a hangerő számít? Fizikai értelemben igen. Táblázatok ké­szültek már arról, hány decibelig kellemes, honnan kellemetlen, majd elviselhetetlen, egészségká­rosító, fájdalmas, esetleg halálos a hanghullámok hatása. Igen ám, de mivel magyarázható például a vízeséseffektus? Megfigyelték, hogy azok, akiknek lakhelye, esetleg üdülője vízesés közelé­ben van, háborítatlanul pihennek, felüdülve ébrednek vagy térnek vissza a városba, holott az alázu­hanó víztömeg robaja sokkal erő­sebb a stresszhatást kiváltó városi forgalom zajánál. Vagy miért za­varja egy elrobogó éjszakai mo­torkerékpáros a kamionsofőrt, akinek egész nap meg sem koty- tyan az autópálya borzalmas lár­mája, mely hozzátartozik a mun­kájához. Valószínűleg az az igazság, hogy a kellemes, vízesés típusú zajok is ártalmasak, rontják a hal­lást, de nem váltanak ki stressz­hatást, sőt oldhatják is a feszült­séget. Aki sokat jár-kel walk- mannel a fülében, talán nem is tudja, hogy miközben kikapcso­lódik, élvezi a zenét, szép lassan nagyothalló lesz. Úgy tűnik, a képlet nem bonyolult: a túlzott hangerő káros, nem mindegy azonban, hogy kiváltja-e a szer­vezet vészreakcióját, okoz-e stresszt, vagy nem. Ami egyik embernek elviselhetetlen, a má­siknak meg sem kottyan. De azért senkinek az életét sem hosszabbítja meg. FEB Ez a felfújható óriásparadicsom a német környezetvédők tiltakozásának része. A gén­manipulált zöldségfélék termesztése ellen emelték fel szavukat ily módon a környezet őrei a Brandenburgi kapunál. feb/reuters /

Next

/
Thumbnails
Contents