Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-03 / 231. szám

1996. október 3., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Erdészeti erdei iskolák szakosztálya alakul Az erdész nem baltás ember Az Országos Erdészeti Egyesület a közelmúltban döntött az erdészeti erdei iskolák szakosztályának létrehozásáról. Azt, hogy az alakuló ülés helyszínéül miért éppen a NEFAG Rt. szolnoki Erdei Művelődési Házát választották, a cég vezérigaz­gatójától, Szebeni Lászlótól tudtuk meg.- Mi mindig hosszú távon gon­dolkodunk, ezért nagyon fon­tos, hogy az erdésztársadalom és az erőgazdálkodás megíté­lése végre a helyére kerüljön - mondta a vezérigazgató. Az er­dőgazdálkodást, a természetvé­delmi törekvéseket meg kell ismertetni a laikus közönség­gel, nélkülözhetetlen az is, hogy a természet szeretetére, a természet védelmére való neve­lés már a lehető legkisebb kor­ban elkezdődjön. A NEFAG Rt. által - az el­sők között - létrehozott erdei iskola is azzal a céllal működik, hogy nyújtson egy olyan bázist a bölcsődéseknek, az óvodá­soknak, az általános és közép- iskolásoknak, ahol a gyerekek szemlélete a kívánt irányban fejlődhet. A szakma országos elismeré­sét jelenti az, hogy épp a NE­FAG erdei iskoláját tekintik mintának, és választották a szakosztály megalakulásának helyszínéül. Az ország minden tájáról érkeztek ide erdészeti szakemberek, hogy a szakosz­tály működésével kapcsolatban tanácskozzanak. Szebeni László elmondta, az erdésztársadalom felismerte, hogy nem volt megfelelő az eddigi marketingpolitikája, hi­szen örökké védekezési pozíci­óba kényszerült. Ha valahol ki­vágnak egy fát, akkor az er­dészben csak a baltás embert látják. Figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy Magyarorszá­gon nincsenek őserdők, itt min­den erdőt az erdészek hoztak létre. -hgy­Ajándék számítógép az általános iskolának Hagymafeldolgozó Apátiban? A Jászkör Egyesület segítségével tegnap délutántól az Alsó-Jász­ság összes általános iskolája rendelkezik számítógéppel és a hozzá­tartozó kiegészítő berendezésekkel. Az ajándékot dr. Szekeres Imre országgyűlési képviselő, az egyesület alapító tagja adta át az intézmények igazgatóinak tegnap délután Jászapátiban. A képviselőt egykori iskolájának igazgatója még augusztus 20-án kereste meg, hogy az általános iskolában szükség volna egy új számítógépre. A kérésen elgon­dolkodva a szocialista honatya - megfogalmazása szerint - tisztes lobbizásba kezdett, de ekkor már egész választókörzetének érde­kében. A Trigon Hardver Kft. ál­tal szállított berendezések tegnap­tól a tanulókat szolgálják. A családias ünnepség után dr. Szekeres Imre beszámolt elmúlt kétéves tevékenységéről a sajtó képviselőinek. Elmondta, a tér­ség legsürgetőbb feladatait meg­választásakor is az infrastrukturá­lis gondok jelentették. Azóta a gáz- és telefonfejlesztés megva­lósult. A minap a megyei terület- fejlesztési tanács támogatást sza­vazott meg a térség szennyvízhá­lózatának kiépítéséhez szükséges tervek elkészítésére. Remény van arra, hogy egy vállalkozói alapon felálló konzorcium 1997-98 for­dulóján megkezdheti a hálózat és a tisztítómű építését. Konkrét eredményként emlí­tette, hogy a jászapáti termelő- szövetkezet egy vezető nyugati céggel már a szándéknyilatkozat aláírása előtt áll az egymilliárd forintos beruházási költséggel felépítendő hagymafeldolgozó üzem építéséről. A külföldi be­fektető garantált piacot és forgó­eszközhiteit ajánl a jászsági ter­melőknek. Az önkormányzatok belterü­leti földjeinek eladása körül ki­pattant, úgynevezett Tocsik-ügy kapcsán lapunk kérésére el­mondta, az elrendelt vizsgálatok lezárta után lehet a felelősség kérdését megállapítani. Tisztán kell látni és csak ezután lehet mind jogi, mind erkölcsi szem­pontból értékelni a dolgot. Önkárpótlás családi alapon (Folytatás az 1. oldalról) A különös családi vállalkozásra a hivatal belső ellenőrzése hívta fel a figyelmet, így került az eset a rendőrség elé. A nyomo­zás csak megerősítette a házi vizsgálódás eredményét, mely szerint a hivatal alkalmazottja két évvel ezelőtt először felesé­gével, majd anyósával is kitöl­tetett kárpótlási igénybejelentő lapot, amelyekben nem minden adat felelt meg a valóságnak. A kárpótlási jegyek, valamint a mezőgazdasági vállalkozási támogatási utalvány kiadásáról pedig saját készítésű határoza­tokkal rendelkezett, jogosulat­lanul. Az igény jogosságának iga­zolására is hamis Megyei Ta­nács V. B. véghatározatokat csatolt be. Előfordult azonban, hogy bakizott: az ötvenes évekből származó dokumen­tumban egy jóval később hozott jogszabályra hivatkozott. Minthogy a vizsgálat szerint a segítőket is terheli felelősség, ezért őket mint bűnsegédeket vették számba a büntetőeljárás során. H.GY. A szolnoki Repülőtiszti Fő­iskola művelődési otthonában tegnap nyílt meg a pécsi Zsolnay Porcelángyár kiállítása. A november 1-jéig nyitva tartó bemutató idején a gyár szolnoki mintaboltja a helyszínen várja a vásárlókat. FOTÓ: CSABAI Válságban a szimfonikus zenekar (Folytatás az 1. oldalról) A sajtótájékoztatón fölmerült, mi­ért olyan fontos, hogy a zenekar a színházhoz tartozik-e vagy önálló. A dolog azonban, mint válaszul elhangzott, nem olyan egyszerű, ennek egzisztenciális és művé­szeti okai is vannak. A zenészek jelentős része Szolnokon és a kör­nyéken lakó pedagógus, akik köz­alkalmazotti státusukat nem akar­ják föladni az egyéves színházi szerződésért. Ugyanakkor féltik a zenekar eddigi eredményeit, tarta­nak attól, hogy programjukat túl­zottan a színház igényei határoz­nák meg. Nehezebben tervezhetővé válna a munka, dátumok ütközése esetén nyilván a színház igényei­hez kellene alkalmazkodni, s ez a tervezést hosszabb távra akár lehe­tetlenné is tehetné. Elhangzott továbbá a sajtótájé­koztatón, hogy a szimfonikus ze­nekar lényegében kimerítette idei szűkös költségvetési keretét. Gyorssegélyre lenne szüksége, hosszabb távon pedig az anyagi alapok konszolidálására. Mint elhangzott, megérett a helyzet egy városi zenekar létre­hozására, amely a színház zenei igényeit is ellátná, ahogy ez más városokban is történik. Egy szim­fonikus zenekar működése azon­ban szélesebb körű, mint amit a színház igényel, ezért logikusnak tartják, hogy ennek alapja ne az egy éve alakult színházi, hanem a harmincéves Szolnoki Szimfoni­kus Zenekar legyen. * Megkértük Schwajda Györgyöt, a Szigligeti Színház igazgatóját, hogy bár a sajtótájékoztatón nem volt jelen (Mert nem hívtak - ve­tette közbe), mondja el a szóban forgó ügyről a véleményét. Megtudtuk, hogy a színház fej­lesztési terveiben a zene jelentő­sége növekszik, s ehhez meg kell teremteni a föltételeket. - Nem vi­selhető el - mondta, hogy a pró­bán egy zenész fölálljon azzal, hogy bocsánat, órára kell men­nem, vagy el se jöjjön az elő­adásra, s olyan valakit küldjön maga helyett, akit először lát a karmester. A zenészek „csábításáról” el­mondta, meghirdettek bizonyos állásokat, s a jelentkezők közül vá­logattak. Nem látta akadályát a progra­mok akár egész éves egyeztetésé­nek, mivel ezt korábban is megtet­ték, hiszen a zenekar tagjainak egy része eddig is játszott a szín­házban. Megoldásként, érdekes módon ő is egy városi hivatásos szimfo­nikus zenekar létrehozását java­solta. Egy olyan zenekarét, mely­nek vannak színházi kötelezettsé­gei, de azok teljesítése után senki sem szól bele, hogy milyen reper­toárt alakít ki. Ehhez hozzátette, hogy bizonyos feltételek mellett a színház hajlandó pénzt átadni a zenekarnak, amely ilyen módon a jelenleginél sokkal jobb anyagi körülmények között működhetne. * Szó volt a szimfonikus zenekarról a szolnoki városházi sajtótájékoz­tatón is. Kovács Libór alpolgár­mester ezzel kapcsolatban el­mondta, hogy a szimfonikus ze­nekar és a Bartók Kórus költség­vetése a színház költségvetésében szerepel. Ezeknek az együttesek­nek a színház igazgatójával kell megegyezniük. Ha ez nem sikerül, a munkáltatói jogot gyakorló pol­gármesternek van tárgyalási lehe­tősége, de az intézményvezető jo­gait nem csorbíthatja. - Csak bér­emelésről beszélni, és azt csak az önkormányzattól várni valószínű­leg indokolatlan - hangsúlyozta az alpolgármester. A szimfonikus zenekarról egyébként holnap tár­gyal a képviselő testület oktatási és kulturális bizottsága. B. A. Gazdasági növekedés egy-két év múlva A választási ciklus félidejéhez érve sorra értékelik a pártok, parlamenti képviselők a kormány kétéves tevékenységét. Erre vállalkozott gazdaságpolitikai elemzésében Bauer Tamás or­szággyűlési képviselő, az SZDSZ ügyvivője, gazdasági szakértő is, aki tegnap előadást tartott a Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezeténél, Szolnokon. A politikus előzetes sajtótájé­koztatóján kifejtette: a magyar gazdaság kétéves teljesítmé­nyével elégedettek lehetünk, a kormányéval kevésbé. A ma­gyar gazdaság ma közelebb áll ahhoz, hogy kijussunk a vál­ságból, mint amikor a kormány megalakult. Mint mondta, az előző kor­mányzat idején az egyensúlyi pozíciónk, fizető- és verseny- képességünk súlyosan romlott. A jelenlegi kormánynak helyre kellett állítania az egyensúlyt és megalapozni a versenyképes­séget. Ennek érdekében átme­netileg szűkíteni kell a belső fogyasztást és az államháztartás jóléti típusú kiadásait is felül kell vizsgálni.- Kétségkívül eredmény, hogy az utóbbi két évben a kormány ennek megvalósítá­sába kezdett, még ha ez kelle­metlen, népszerűtlen intézke­déseket is vont magával — mu­tatott rá a politikus. A rövid távú külső és belső egyensúly javult, csökkent a fizetési mér­leg hiánya. A privatizáció fel- gyorsulása csak a második év­ben történt meg. A gazdaság- élénkítés gyenge pontja, hogy a Bauer Tamás: egy-két év múlva megkezdődhet a nö­vekedés FOTÓ: OSI beruházások növekedésének mértéke idén nem nőtt. Bauer Tamás szerint a növe­kedés 1-2 év múlva megkez­dődhet, ha a kormány nem mond le az eddigi gazdaságpo­litika folytatásáról. B. Gy. HB sörfesztivál Szolnokon Hagyományt szeretnének te­remteni az I. szolnoki HB sör- fesztivál rendezői: az Észak- magyarországi Sörértékesítő Kft. és a Mésziker 96 Kft. „München aranya”, a Hofbrau három napon keresztül lesz fő­szereplője a fesztiválnak. A rendezők olyan rendezvényt akarnak meghonosítani Szol­nokon, amelynek van stílusa, amely új színfoltot hoz. A sör- fogyasztáshoz így más progra­mot is szolgáltatnak. A Belvárosi salátabár és vendéglő udvarán nemcsak sör­ivásra, hanem kulturális mű­sorra is invitálják a szórakozni vágyókat. A fesztivál fény­pontja a szombati esti nosztal­giabál a Ságvári Művelődési Házban és a Mikroszkóp szín­pad Zsarukabaréja lesz - mindez többfogásos vacsorá­val. Az október 4—6-ig tartó fesz­tivál nappal is kínál érdekessé­get: többek között gyermek- és dzsesszműsort, térzenét, játé­kot, koncertzenét, gyermektán­cot. Jó ebédhez nóta fog szólni, és természetesen nem maradhat el a sörivó verseny sem - tud­tuk meg a rendezők tegnap tar­tott sajtótájékoztatóján. Cibakházi mérleg Eredményes első fél év Eredményesnek ítélte meg a cibakházi önkormányzat első féléves munkáját a keddi képviselő-testületi ülés után dr. Tóbiás Ferenc jegyző. A sikerek közül em­lítést érdemlőnek találta a gázhálózat kiépítésének be­fejezését, illetve a gondozó­ház elkészültét. Az elmúlt öt év szociálpoliti­kájának összegzését is meg­hallgatták kedden a képvise­lők, s úgy határoztak, hogy bővítik a természetbeni jutta­tások körét. A munkanélküliek köz­hasznú foglalkoztatásán túl a más megyei településeken már jól bevált szociális föld­programot is bevezetik. Csakúgy, mint Tiszasason, Cibakházán is a fóliázást vá­lasztják. A rászorultak dol­gozhatnak itt, amiért a fizetés mellett a megtermelt zöldsé­gekből is kapnak. Igen hasznos tevékenységet folytat a március óta működő gondozóház. Az idősekkel való törődésre, foglalkozásra szakosodott intézmény a mo­sástól a bevásárláson át a ta­karításig mindenben segítsé­get nyújt a rászoruló nyugdí­jasoknak. Mint a település jegyzője elmondta, az önkormányzat álláspontja nem az, hogy megoldja mások gondjait, ha­nem segédkezet, lehetőséget nyújtson az önálló megoldás­hoz. P. E. A túrkevei szövetkezet kálváriája (Folytatás az 1. oldalról) így akarták saját érdekeiket tör­vényessé tenni. Hogy milyen jo­gon? A ’92 márciusi közgyűlésen két napirendi pont szerepelt: az első a ’91. évi gazdálkodásról szóló beszámoló, melyen a hatá­rozathozatalhoz szükséges - jog­szabály alapján figyelembe ve­hető - taglétszám (716 fő) két­harmada jelen volt, ami keve­sebb, mint a második napirend­ként tárgyalt, vagyonnevesítéssel kapcsolatos döntéshez szükséges teljes taglétszám (1400 fő fele). Mint a későbbiekben kiderült, e nevezetes napot követően a közgyűlésen megjelentek részére kifizetésre került sor a közgyűlé­sen kiosztott igazolólapok alap­ján. Ebből adódóan a jelenlévők száma a gyűlésen az idő múltával szaporodott, így a jelenléti ív sze­rint nem, de a valóságban határo­zatképes volt a közgyűlés. A ki­válni szándékozók ezt az apró szervezési hiányosságot megra­gadva a cégbírósághoz és a pol­gári bírósághoz fordultak, kérve a szövetkezet átalakulással kapcso­latos közgyűléseinek törvényes­ségi felülvizsgálatát. Az elmúlt több mint négy év alatt a megyei főügyészség és a Legfelsőbb Bíróság két-két alka­lommal, valamint a Földművelési Minisztérium megyei hivatala kö­rültekintően és részletesen meg­vizsgálta mindhárom közgyűlés előkészítését és végrehajtását. Első ízben ’93 áprilisában szüle­tett a cégbíróság döntése, mely ér­vénytelenítette mindhárom köz­gyűlés határozatát. A szövetkezet fellebbezett a Legfelsőbb Bíró­sághoz, mivel az eltelt időszakban visszafordíthatatlan események történtek, melyek akadályozták a vagyon újrafelosztásában. Közben ’93 júniusában a vagyonnevesítő közgyűlés megismétlésére került sor, immáron dokumentáltan hatá­rozatképes létszámmal. Ezek után a szövetkezet átalakulására vonat­kozó, egymásra épülő döntésme­chanizmus már megállapítható volt, így a cégbíróság a másik két közgyűlés megismétlésétől elte­kintett. Mivel ez három év eltelté­vel nem volt rekonstruálható, erről a szövetkezet 1995 februárjában értesítette, és bejegyezte a jogi személyt. Még a jogerőre emelke­dés előtt újabb fellebbezés történt a kiválni szándékozók megbízá­sából a Legfelsőbb Bírósághoz. Újabb végzés született ez év július végén, mely szerint 1996. szeptember 30-ig meg kell ismé­telni a vagyonmegosztó, az alap­szabályt elfogadó és a tiszt­ségviselőket választó közgyűlést, az 1992. évi állapotnak megfele­lően. A bejelentés, fellebbezés, határozat, vizsgálatok sorozatá­nak eredményeként a múlt héten megszületett a döntés: 33 szövet­kezeti tag kiválási szándékát el­fogadta a szövetkezet közgyű­lése, akik a Legfelsőbb Bíróság határozatában foglaltak szerint 1993. augusztus 18-ig nyújtották be igényüket. A 33 tag közös megegyezéssel, mintegy 24 mil­lió forint vagyont tudhat magáé­nak, miután az üzletrészre eső te­her befizetése megtörtént. A történet remélhetőleg lezá­rult. A szövetkezet tagsága az 1992-ben tartott három közgyű­lés minden döntését megerősí­tette, mind a vagyonnevesítést, mind a korábbi vagyonmegosz­tást, mind pedig az alapszabály megállapítását illetően. A válasz­tás során ugyanazon személyeket választotta meg tisztségviselő­nek, illetve az önkormányzati tes­tületek hiányzó tagjai helyébe új személyeket választott. De fel­merülhet néhány kérdés a fentiek kapcsán. Mi történik akkor, ha 1996-ban nem az 1992-es álla­potnak megfelelően dönt a köz­gyűlés vagyoni vagy akár szemé­lyi kérdésekben? Mindez azon a héten történt, amikor Szolnokon Európa-napra készültek. Nagyné Sallai Erzsébet Jászberényben ülésezett a DAB Karját nyújtja a tudomány A professzorok, akadémikusok városává avanzsált tegnap a Jászság fővárosa. A városháza dísztermében ugyanis „Be­tekintés Jászberény tudományos életébe” címmel kihelye­zett vezetőségi ülést tartott a Magyar Tudományos Akadé­mia Debreceni Területi Bizottsága (DAB). A neves kutatókat, akik a nyil­vános program előtt zárt ülésen váltottak szót a szervezet kö­zelgő tisztújításáról, illetve a Jászberényi Tanítóképző Főisko­lát is megtekintették, dr. Magyar Levente, Jászberény polgármes­tere köszöntötte. Beszédében ismertette a vendégekkel a város tudományos, kulturális eredmé­nyeit, szólt oktatási, közművelő­dési intézményeiről. A 30 ezres lakosú, zömében agrárértelmi­séggel bíró kisváros iparának di­namikus fejlődését egy szám­adattal illusztrálta: Jászberény­ben állítják elő hazánk ipari ter­mékeinek öt százalékát. A tu­domány, karját nyújtva a kisvá­rosoknak, olyan segítséget jelent, amihez a másik kart az önkor­mányzatoknak kell hozzátenni - mondotta a polgármester. Dr. Berényi Dénes, a DAB elnöke előadásában a tudás fon­tosságáról beszélt. A tudás társa­dalma a ma társadalma, tudás nélkül nincs modem társdalom - hangsúlyozta. A tudományban nincsenek megyehatárok. A jászberényi tudósokat is biztatta az aktív alkotómunkára. A DAB-ról szólva elmondta, a nyolc szakbizottságon belül 50 munkabizottság keretében dol­goznak a tudósok. A további előadók Jászberény tudományos életét méltatták.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents