Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-03 / 231. szám

2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1996. október 3., csütörtök Svédország negyedik legna­gyobb városa, Upsala egyházi és egyetemi központjában foly­tatódott szerda délelőtt Göncz Árpád hivatalos svédországi lá­togatása. A délutánt a köztársa­sági elnök ismét Stockholmban töltötte, ahol magyar-svéd ke­reskedelmi szimpóziumon vett részt, majd előadást tartott a tu­dományos akadémia 1956-os témájú tanácskozásán. Kovács László külügyminisz­ter közép-európai idő szerint kedden késő este Washington­ban eszmecserét folytatott An­thony Lake amerikai nemzet- biztonsági főtanácsadóval. A találkozón Magyarország euro- atlanti törekvésével, a NATO- bővítéssel, a szomszédságpoli­tikával és a délszláv válság rendezési folyamatával össze­függő kérdéseket tekintették át. Az orosz miniszterelnök kedd este Genfben határozottan megerősítette, hogy hazája el­lenzi a NATO keleti kibővíté­sét. Viktor Csernomirgyin sze­rint Moszkva nem is fog változ­tatni ezen az álláspontján. Szófiai háza előtt meggyil­kolták Andrej Lukanov volt bolgár miniszterelnököt - kö­zölte a bolgár állami rádió. Az 58 éves Lukanov azoknak a re­formkommunistáknak volt a vezetője, akik 1989-ben eltávo­lították a hatalomból Todor Zsivkovot. Észak-Korea tengeralattjáró- flottájának csaknem felét a dél­koreai határ közvetlen közelé­ben lévő haditengerészeti tá­maszponton helyezte el. Ezt a dél-koreai partoknál szeptem­ber közepén partra szállt észak­koreai kommandó egyik letar­tóztatott tagja nyilatkozta egy dél-koreai újságnak. A Csendes-óceánba zuhant szerdán a perui fővárostól, Li­mától 104 kilométerrel északra az AeroPeru légitársaság Boe­ing 747-es, Miamiból érkező repülőgépe. A fedélzeten hat­vanegy utas és kilencfős le­génység tartózkodott. Peru tör­ténetében ez volt a legsúlyo­sabb légikatasztrófa. Hat ember halálát okozta a Portonevere nevű olasz tartály­hajó gépházában keletkezett tűz szerda reggel. A hajó éppen tengeri próbaúton tartózkodott, amikor gépházában - eddig is­meretlen okokból - tűz ütött ki. Lopás közben tetten értek két magyart kedden a Bécs melletti Shopping City Süd bevásárló- központban. Ä rendőrök letar­tóztatták társukat is, aki a bejá­ratnál kocsival vá * 'újuk. A tolvajoknál két autórádiót talál­tak, az autóban 16 er Schil­ling értékű kozmetik rőt fog­laltak le. Kényes és nehéz tárgyalások A washingtoni alkudozás lényege: alagútért Hebront Helyi idő szerint szerdán a hajnali órákig tárgyalt az izraeli és a palesztin küldöttség a washingtoni Blaire House vendég­házban, de források szerint a megbeszélések rosszul mentek, és nagyon nehéznek tűnik az áttörés. A házigazda szerepét betöltő amerikai kormányzat szerdán „sürgős és beható’’ erőfeszíté­seket tett a csúcstalálkozó megmentésére. Hírek szerint a tárgyalások kényes és képlé­keny szakaszba jutottak. Bili Clinton elnök szerdán még egy találkozót tervezett Husszein jordán királlyal, Ben­jamin Netanjahu izraeli kor­mányfővel és Jasszer Arafat palesztin vezetővel, de a meg­beszélésről lapzártáig nem ér­kezett jelentés. A palesztin küldöttség túl­zott merevséggel vádolja az izraeli felet, a szemére vetve, hogy „ki akarja pyitni és újra­tárgyalni az egész oslói megál­lapodáscsomagot”. Állítólag Jasszer Arafat hajlandóságot mutatott arra, hogy palesztin részről félreteszik a vallási kegyhelyek közelében húzódó alagút ügyét, ha cserébe Ben­jamin Netanjahu egyértel­műen és világosan megjelöli a Hebronban állomásozó izraeli csapatok kivonásának idő­pontját. Az izraeli miniszter- elnök azonban visszautasította az alkut, és közölte: a hebroni visszavonást rugalmasan kí­vánja kezelni, és kilencven napos „lehűlési időszakot” ajánlott, mielőtt folytatnák az egyeztetést a csapatok átve­zényléséről. A palesztinok a maguk ré­széről leszögezték, hogy a visszavonásról nincs mit tár­gyalniuk, hiszen abban már egyszer megállapodtak. Az 1993-as oslói egyezmény ér­telmében az egységeknek már márciusban el kellett volna hagyniuk a zömében paleszti­nok lakta várost. Az izraeli fél elutasította, hogy az alagút bezárásáról tárgyaljon, ezért a megbeszé­lések fő témája Hebron sorsa. Kedden együtt ebédeltek a csúcs résztvevői FOTÓ: FEB/REUTER Négy orosz határőrt megöltek tálibbarát tádzsik felkelők Izgalom Afganisztán északi határán A tálib szélsőségesek afganisztáni győzelme idegesíti Moszk­vát - írta a Los Angeles Times. Oroszország és az Afganisz­tánhoz nem csak földrajzi értelemben közel álló öt közép­ázsiai volt szovjet köztársaság képviselői a hét végén csúcs- találkozón tekintik át az afganisztáni helyzetet. A Kreml sohasem rejtette véka alá, hogy a régiót érdek­szférájának tekinti: katonái ezért vonultak be több mint másfél évtizede Afganisz­tánba; pénzt és energiát nem kímélve ezért támogatták szovjetbarát bábkormányok fölállítását. A kórházi kezelés alatt álló Borisz Jelcin kezdeményezé­sére a közeli napokban a ka- zah fővárosban találkoznak Oroszország, valamint Ka­zahsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kirgízia vezetői, hogy megvitassák az afganisztáni fejleményeket. Alekszandr Lebegy - aki egyébként az afganisztáni há­ború veteránja - nyilatkozat­ban sürgette, hogy Oroszor­szág adjon meg „minden szükséges anyagi és pénzügyi segítséget” a Tálib Iszlám Mozgalom ellen harcoló afga­nisztániaknak. „Ha a Pakisz­tán által támogatott tálibok el­érik, esetleg átlépik Üzbegisz­tán és Tádzsikisztán határát, s például Bukharát- a maguké­nak követelnék, akkor ismét háborús tűzfészekké válhat a térség.” Dusanbéban, a tádzsik fővá­rosban Emomali Rahmonov elnök kifejtette: „1500 kilomé­ter hosszú a közös határunk Afganisztánnal, nem lehetünk közömbösek a szomszédban zajló eseményekkel kapcso­latban.” Jelenleg mintegy 25 ezer fős orosz katonai kontingens ügyel a határ biztonságára. A napokban Kabulban találkoz­tak a tálibok a tádzsik ellenzék vezetőivel. Az amerikai napi­lap értesülése szerint a leg­utóbbi fejlemény: négy orosz katona esett áldozatul a táli­bok támogatta tádzsik harco­sok orvtámadásainak. FEB Horn-nyilatkozat a német Bildben Aláírták a hitelszerződést Horn Gyula kormányfő szerdán kezdődött németor­szági látogatásának első napján Stuttgartban és Münchenben tárgyalt. A tartományi miniszterelnö­kökkel folytatott megbeszé­léseit követően a két város­ban aláírták a hazánknak nyújtandó 250-250 millió márkás hitelszerződést. A német egység napján, októ­ber 3-án rendezendő szövet­ségi ünnepségen - amelynek ebben az évben a bajor fővá­ros a házigazdája - Horn Gyula mond majd beszédet. Az ünnep alkalmából a ma­gyar miniszterelnök nyilatko­zatot adott a Bild című német napilapnak. Ebben úgy véle­kedett, hogy Magyarország már 1998 első felében meg­kezdheti a csatlakozási tárgya­lásokat az Európai Unióval. A NATO-val kapcsolatban kifejtette: „Belépési szándé­kunk nem irányul Oroszország ellen. Meggyőződésem, hogy a NATO-bővítéssel párhuza­mosan sikerül szoros együtt­működést kiépíteni Oroszor­szág és az észak-atlanti szö­vetség között. Magyarország számára - tette hozzá - Oroszország még mindig ki­magaslóan fontos szerepet ját­szik, hiszen a legnagyobb energiaszállítónk, s számukra mi a Nyugat felé vezető tran­zitútvonalat jelentjük.” A magyar piacgazdaság színvonaláról szólva a kor­mányfő kijelentette: „Ameny- nyiben a maastrichti ismér­vekből indulunk ki. Magyar- ország - például az állami de­ficit vagy a külföldi adósság nagyságát tekintve - már el­érte az EU-államok alsó szint­jét. A privatizáció jövőre befe­jeződik, az előttünk álló nagy kihívás az infláció leszorítása. Föloldották a szankciókat Moszkva üdvözölte a lépést Kijutottunk Jugoszlávia új­kori történelmének legnehe­zebb szakaszából - jelentette ki Szlobodan Milosevics szerb elnök azután, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd este föloldotta a Jugo­szlávia ellen 1992 májusá­ban bevezetett gazdasági szankciókat. A testület tíz hónappal ezelőtt felfüggesztette a szankciókat, most pedig végleg föloldotta. Milan Milutinovics jugo­szláv külügyminiszter szerint a Jugoszlávia által régóta várt ENSZ-döntés hatalmas jelen­tőséggel bír, s a világszervezet határozatának komoly politi­kai vetületei is vannak. A ju­goszláv újságíróknak adott washingtoni nyilatkozatban a külügyminiszter hangsú­lyozta: úgy véli, hogy a Biz­tonsági Tanács a szankciók föloldásával meggyorsítja a Jugoszláviával kapcsolatos további kedvező döntések meghozatalát is, s fölgyorsul­hat a jugoszláv tagság helyre- állítása a nemzetközi szerve­zetekben. Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter szerdán üd­vözölte a Jugoszlávia, illetve a boszniai szerbek elleni nem­zetközi szankciók feloldását. Primakov az ENSZ BT ha­tározatát a délszláv békefo­lyamat fontos lépésének ne­vezte, amely minden bizony­nyal kedvező befolyást gyako­rol Bosznia-Hercegovinában zajló demokratikus folyama­tokra is. Ötezer fos kontingens felügyeli a kivonulást Mennek az amerikaiak A napokban Németországból ötezer amerikai katonát ve­zényelnek Boszniába az ot­tani békeerők kivonásának fedezetére. A Pentagon szóvivője szerint ez az oltalmi erő 1997 márciusáig Boszniában marad, s feladata ki­zárólag az 52 ezer IFOR-katona - köztük 15 800 amerikai - biz­tonságos kivonása lesz. Az innen-onnan hallatszó bí­rálatokra válaszul a daytoni „bé­kecsináló”, Richard Holbrooke kijelentette: „Felelős politikus nem gondolhatja komolyan, hogy az IFOR-csapatokat egy pillanat alatt ki lehet vonni Boszniából. Minden eddig elért eredményt kockára tennénk ez­zel. A helyzetre való tekintettel a biztonsági felügyelet vala­mely formájának december után is fenn kell maradnia.” A jelenlegi IFOR-csapatok zöme a novemberben esedékes helyhatósági választásokig ma­rad Boszniában, kivonása vár­hatóan januárban véget ér. A franciák, az angolok és a néme­tek további jelenlétüket az ame­rikai felelősségvállalástól tették függővé. 1 Beléptem a NATO-ba (2.) T Hazánkat nagyra értékelik Egybehangzó brüsszeli vélekedések szerint hazánk nagy va­lószínűséggel az elsők között csatlakozhat az észak-atlanti szövetséghez. Lapunknak nyilatkozó NATO-diplomaták ér­tésre adták: Lengyelországon, Csehországon, Magyarorszá­gon, és talán Szlovénián kívül más kelet-európai államok' egyelőre nem esélyesek a tagságra. A NATO brüsszeli székhelyén kevés kérdésre kaphat határo­zott és egyértelmű választ a hír­lapíró. Á szervezet legfőbb döntéshozó szerve, a külügy­miniszterekből álló Észak-at­lanti Tanács még nem döntött sem a szervezet átalakításának részleteiről, sem az ezzel pár­huzamosan haladó keleti bőví­tés menetrendjéről, sem a bosz­niai misszió jövőjéről. Ha a hi­vatalból kíváncsi látogató egy- egy háttérbeszélgetés után némi hiányérzettel is csukja be a jegyzetfüzetét, azt mégis kény­telen elismerni, hogy a változá­sok előtt álló NATO máris gyökeresen átalakult. A védelmi- szervezet tagjai ma már nem a közös ellenség legyőzésére szövetkeznek, ha­nem a biztonsági kockázatok elhárítását tekintik fő céljuk­nak: az új népvándorlás, a nacionalizmus, a terrorizmus, a természeti katasztrófák leküz­dését és megelőzését. A vasfüggöny lehulltával a szervezet partnerséget ajánlott Kelet- és Közép-Európának: a jelenleg 27 országot tömörítő Partnerség a békéért program - mint Brüsszelben elmondták - a NATO 1990 utáni legna­gyobb sikersztorija. A legmeré­szebb elképzeléseket is felül­múlva, szoros politikai és kato­nai együttműködést teremtett az egykoron szemben álló or­szágok között. Egyes vélemé­nyek szerint a szövetség nem utolsósorban a partnerségi programban mutatott teljesít­mény alapján tudott különbsé­get tenni a tagságra áhítozó or­szágok között. A közös gyakor­latok a NATO-érettség próbái, s egyben serkentői voltak. Magyarország felkészültsé­gét minden brüsszeli beszélge­tőpartnerünk magasra értékelte. Az egyetlen ország - hangzott el -, amelynek felső katonai vezetése Nyugaton végzett; igaz, a hadsereg fölötti civil kontroll - amelyet a NATO- tagság egyik feltételeként em­legetnek - még kívánnivalót hagy maga után. Brüsszelben azt is közölték: a csatlakozás­nak egyáltalán nem ára méreg­drága nyugati fegyverek be­szerzése. A sokat emlegetett in- teroperabilitás, vagyis egy­máshoz illeszkedés sokkal in­kább azt jelenti, hogy a tag­államok (az emberek és a kato­nai technika is) képesek a kommunikációra egymással. A brüsszeli NATO-központ főbejárata: ide kell bejutni Taszámak, Kaposvárnak és Táborfalvának központi szerep jut a NATO boszniai békete­remtő missziójában, s ezt, va­lamint a magyar hozzájárulás fontosságát nem győzik hang­súlyozni amerikai diplomaták és katonák. S bár a brüsszeli megfogalmazás e helyütt is óvatos volt, az megjósolható, hogy Egyesült Államok az IFOR utáni időszakban is szá­mít a magyarországi bázisokra. Halmai Katalin JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Laczi Zoltán Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok. Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék. Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 537 forint, negyedévre 1551 forint, fél évre 3222 forint, egy évre 6444 forint. • Az áruspéldányok ára: 27,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1198 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents