Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám

2. oldal 1996. szeptember 30., hétfő Körkép Eltemették Nicu Ceausescut. A bukaresti Ghencea temetőben vasárnap több szá­zan vettek végső búcsút az 1989-ben kivégzett romániai diktátor fiától, aki májzsugorban halt meg. A temetésen két testvére, Valentin és Zoe is megjelent. fotó: feb/reuter Magyarország térségbeli partnerei közül az első helyre Romániát, utána Szlovákiát és Ukrajnát sorolom. Nyugati partnereink közül az Egyesült Államok és Németország a leg­fontosabb - jelentette ki a Me- diafax román hírügynökségnek adott nyilatkozatában Keleti György magyar honvédelmi miniszter. Bosznia-Hercegovinában megnyitották a Zvornik-Tuzla vasútvonal 65 kilométeres sza­kaszát, amelyet az IFOR ma­gyar és olasz egységei állítottak helyre. A magyar műszaki ala­kulat ezt megelőzően 14 hidat tett járhatóvá a volt Jugoszlávia területén. Csecsenföldön eltűnt egy olasz humanitárius szervezet három alkalmazottja, akik gyógyszerekből és orvosi esz­közökből álló segélyt kísértek. Valószínűleg a szakadár láza­dók fogságába estek, akik sebe­sült társaik gyógyítása céljából rabolták el őket. * Tb-s elégedetlenség. Az MDF - az ellenzéki pártokkal egyeztetve - kezdeményezi, hogy az Országgyűlés tartson önálló vitanapot a társadalom- biztosítási önkormányzatok működéséről. Szerintük ugyanis mindkét testület mun­kája több szempontból is erő­sen kifogásolható. Kisgazda leleplezés. Az FKGP Önkormányzati Kabinet­jének ügyvezető elnöke szerint az ÁPV Rt. megbízásából az önkormányzatokkal tárgyaló és a lapinformációk szerint 300 millió forintos jutalékot kapott Tocsik Márta nem is ügyvéd. Ezért büntetőjogi következmé­nye is lehet annak, ha kiderül, hogy ügyvédként járt el az ál­lammal jogvitában álló önkor­mányzatokkal folytatott tárgya­lásokon. Az erre vonatkozó in­formáció állítólag az Országos Ügyvédi Kamarától származik. Szigorítást kívánnak. A Magyar Demokrata Néppárt terjedelmes módosítási javasla­tot nyújt be hétfőn a Büntető törvénykönyvhöz - közölte szombaton Szabó Iván pártel­nök. Lépésükkel azt kívánják elérni, hogy a súlyosabb bűn- cselekményeket a mostaninál szigorúbban minősítsék és to­rolják meg. Készek a nyitásra. A KDNP kulcspozícióba került az ellen­zéken belül - állapította meg Giczy György, a párt elnöke. A politikus szerint az FKGP nél­kül nem képzelhető el ellenzéki összefogás. Ezenkívül a MIÉP is szóba kerülhet partnerként. A Magyar Demokrata Néppárttal azonban semmilyen együttmű­ködésre nem hajlandóak. Orosz NATO-latolgató Primakov elismerte, a bővítés elkerülhetetlen Az orosz külügyminiszter elő­ször vélekedett úgy, hogy a NATO bővítése elkerülhetet­len. Ám a bővítést Moszkva feltételekhez köti. A New Yorkban tartózkodó Jevgenyij Primakov elismerte: országa nem tudja megakadá­lyozni a bővítést. „A NATO terjeszkedése több megállapo­dás felülvizsgálatára késztet bennünket” - jelentette ki az orosz diplomácia vezetője, aki szerint például az európai ha­gyományos fegyverzetcsökken­tési megállapodást a realitáshoz kell igazítani. „Azt mondják, a közép-eu­rópai országok kopogtatnak a NÄTO kapuján. Mi viszont azt mondjuk, erre nincs szükség. A NATO hallgasson ránk is” - mondta, hozzátéve, hogy nem érdemes újabb elválasztó vona­lakat húzni. A külügyminiszter ugyan nem tartja valószínűnek a hidegháború visszatértét, ám szerinte a NATO bővítése befo­lyásolhatja a dolgokat. „Nem akarom, hogy mindez kihasson az orosz-amerikai viszonyra” - nyilatkozta. Előzőleg Borisz Jelcin elnök jelezte: Moszkva esetleg kész megbékélni a NATO bővítésé­vel, de ehhez a Nyugatnak előbb Oroszországgal kell megállapodásra jutnia. Jelcin, aki a hétvégén a kórházban ta­lálkozott Igor Rogyionov vé­delmi miniszterrel, nem emlí­tett konkrétumokat a megálla­podással kapcsolatban. Nemzeti Emlékpark Recsken Szombaton felavatták az egy­kori recski kényszermunka­tábor helyén kialakított Nem­zeti Emlékparkot. A kormány 11 millió forintos támogatá­sával felépített barakk, őrto­rony és bunkerfogda törté­nelmi mementóként figyel­meztet nemzeti közelmúltunk tragédiáira. A kormány, a politikai pártok, a társadalmi szervezetek, az egy­kori rabok, valamint hozzátar­tozóik képviselőinek jelenlété­ben megtartott avatóünnepsé­gen Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet. Egyebek között hangsú­lyozta: Európa szellemisége ma már lehetetlenné teszi a recski­hez hasonló táborok létrehozá­sát. Kötelességünk viszont megőriznünk a letűnt kor ilyen emlékeit, mert ez is biztosíték arra, hogy a történelem ne is­métlődhessen meg. Végül arra kérte az egykori politikai üldö­zötteket, hogy napjainkban is ugyanolyan bajtársi szellemmel viseltessenek egymás iránt, mint a rabság éveiben, emlé­keiket örökítsék át a következő nemzedékeknek. Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke felidézte: a lágert 1950 júniusában olyan letartóztatott szociáldemokra­ták kezdték építeni, akik nem értettek egyet az MSZDP és a kommunista párt egyesülésé­vel. Ezt követően mintegy 1300-an raboskodtak itt ember­telen körülmények közepette. Gyarapodtak a gyülekezetek Befejeződött a református egyház X. zsinata A Magyarországi Református Egyház Sárospatakon meg­rendezett tizedik cikluszáró ünnepi zsinata az októ­ber-november hónapokban sorra kerülő teljes tisztújítás­ról intézkedett. 1997. január 1-jéig a X. zsinat tagjai ügy­vezetőkként tevékenykednek. Hegedűs Lóránt püspök, a zsi­nat lelkészi elnöke nyilatkoza­tában hangsúlyozta: az Isten a reformáció kora óta nem adott annyit magyar református egy­házának mint az elmúlt hat év­ben, a X. zsinat ciklusa alatt. Ezerkétszáz vallási közös­ségben, gyülekezetben gyako­rolhatja hitét az ország kétmil­lió református állampolgára. Gyarapodtak a gyülekezetek. Templomok, imaházak, paró­kiák létesültek, újultak meg. A legnagyobb fejlődés az is­kolarendszerben következett be, az 1990. évi három reformá­tus iskolával szemben ma már 90 oktatási és nevelési intéz­ménye van az egyháznak, kö­zöttük 19 középiskola. Ezek ma valós társadalmi igényeket elé­gítenek ki, és egyházi missziót is folytatnak. Négyszázötven év óta nem volt magyar református egye­tem, de 1993-ban megalakulha­tott a Károly Gáspár Reformá­tus Egyetem. Azóta van teoló­giai, bölcsészeti, pedagógiai ta­nárképző főiskolai és jogi kara. Sárospatakon ismét folytathatja munkáját a teológiai akadémia. Az államtól megkapják a nor­matív oktatási alapjárulék-tá- mogatást, így a református is­kolarendszer jövője is biztosí­tottnak látszik. Negyven év múlva. Az ’56-os forradalom egykori fellegvárából, a Corvin moziból most csodamozi lett. Hat vetítőtermében a legkorszerűbb technika szolgálja a korszellemet. Ez egy más világ. Meglehet, sokaknak ez sem szép, de mindenképpen új. fotó: feb/diösiimre Nemzetközi konferencia az 1956-os magyar forradalomról Jalta miatt bukásra ítéltetve Az Egyesült Államok kétarcú külpolitikát folytatott, amikor Ke- let-Európa felszabadításáról beszélt, ugyanakkor pragmatikus módon kerülte a konfrontációt a Szovjetunióval. 1956-ban csu­pán a jaltai megállapodáshoz tartották magukat a felek. így ösz- szegezhetők azok az előadások, amelyek az évforduló előestéjén az ’56-os forradalom világpolitikai esélyeit elemezték. Az ’ 56-os magyar forradalom nemcsak hogy az amerikai ér­dekek ellen szólt, hanem kife­jezetten kényelmetlenül érin­tette a nyugati nagyhatalmat. John Foster Dulles akkori ame­rikai külügyminiszternek és Ei- senhower elnöknek 1956-tal kapcsolatos viszonyát ele­mezve, bizonyosra vehető, hogy a közvetlen katonai be­avatkozástól az amerikaiak mindig megriadtak. Az előadó a kétértelmű vi­selkedés forrásait keresve kije­lentette: „több a kérdés, mint amire válaszolni tudunk”. Az amerikai kormányzatban igazából fel sem merült az ellenintervenció lehetősége, és az USA nem akart sem nyíltan, sem pedig burkoltan beavat­kozni a magyarországi esemé­nyekbe. Nem valószínű, hogy ez a magatartás megváltozott volna akkor, ha e kérdésről konzultálnak az amerikai nép­pel vagy a többi szövetséges hatalommal - vélekedett az egyik Amerikából jött előadó. A közelmúltban két olyan levél került napvilágra, amely azt bizonyítja: Palmiro Togli­atti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára mindenféleképpen hozzájárult ahhoz, hogy a szov­jetek fegyveres erővel avatkoz­tak be Magyarországon - jelen­tette be egy olasz történész. Ki­derült, hogy a szovjet nagykö­vetség - 46 órával a magyar be­avatkozás előtt - értesítette az intervencióról az olasz főtitkárt. A nemzetközi konferencián szombaton a magyar forrada­lomnak a rendszerváltásban ját­szott szerepéről tartottak kerek- asztal-beszélgetést. A tanácskozást követően a résztvevőket a Parlamentben fogadta Göncz Árpád köztársa­sági elnök. Januártól változnak az illetékek Ha a parlament is elfogadja a törvénymódosítást, akkor ja­nuár elsejétől - az inflációval, a megnövekedett költségekkel összhangban - emelkedik jó néhány államigazgatási és bíró­sági illeték - tudtuk meg dr. Röschenthaler Máriától, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjétől. Az államigazgatási eljárásban 800 forintról 1000-re emel­kedne a fizetendő illeték. Ilyen, úgynevezett általános tételű illetéket például akkor kell leróni, ha valaki hatósági (pl. erkölcsi) bizonyítványt igényel vagy fellebbez, illetve méltányossági kérelmet ad be. Változik az útlevél kiváltá­sának illetéke is. A jövő évtől 3000 helyett 4000 forintot kell fizetni érte. Megmarad viszont a 18 éven aluliak és a 70 éven felüliek kedvezménye, ők to­vábbra is 1000 forintért jutnak hozzá ehhez az okmányhoz. A bírósági illetékeknél nem változnak a polgári eljárások tárgyát képező értékre vonat­kozó százalékos tételek, csu­pán a fizetendő illetékmini­mumok emelkednek. A pol­gári peres eljárásban például 2000-ről 5000 forintra. A törvényjavaslat bővíti a kedvezmények körét is. A jö­vőben - a lakásszövetkezetek­hez hasonlóan - a társashá­zaknak sem kell előzetesen bí­rósági illetéket fizetniük, ha a közös költség „behajtása” ér­dekében indítanak pert. A módosítások szerint ha valaki a jövőben négy éven belül beépíti a tető-, illetve padlásterét, annak vételárára illetékmentességet élvez. Jó hír a gazdálkodóknak, hogy a mezőgazdasági vonta­tók vásárlásának illetékét is el akarják törölni. A jövőben az ingatlanok, valamint a gépjárművek lí­zingjét főtevékenységként végző vállalkozókra szintén kiterjednek az ingatlan- és gépjármű-forgalmazókra vo­natkozó kedvezményes ille­tékszabályok. Megszűnik a hi­teles tulajdonilap-másolatok illetékkötelezettsége is. He­lyébe egységesen - oldalszám­tól függetlenül - 1000 forintos díj lép, amit a földhivatalok pénztárában kell majd befi­zetni. (németh) Clinton csúcstalálkozóra hívta meg Arafatot és Netanjahut Amerikába mennek a békéért Bili Clinton amerikai elnök az izraeli-palesztin ellentétek megoldására csúcstalálkozóra hívta meg Washingtonba Ben­jamin Netanjahu izraeli kormányfőt és Jasszer Arafat pa­lesztin vezetőt. A meghívást mindketten elfogadták. A tanácskozáson előrelátha­tóan más térségbeli vezetők is részt vesznek majd. Husszein jordániai király már jelezte, hogy eleget akar tenni az ame­rikai invitálásnak. A találko­zóra a jövő hét első felében kerül majd sor. Bili Clinton le­szögezte, hogy a véres, halálos áldozatokkal járó összecsapá­sok szörnyű fejleményt jelen­tenek a béke megteremtésén fáradozó izraeliek és paleszti­nok számára. Az amerikai el­nök egyébként külügyminisz­tere, Warren Christopher ja­vaslatára hívta meg Washing­tonba Netanjahut és Arafatot. A palesztin vezető időköz­ben kijelentette: csak akkor hajlandó az izraeli miniszter- elnökkel négyszemközt talál­kozni, ha az elrendeli a jeru- zsálemi alagút bezárását és rögzíti az autonómiamegálla­podások végrehajtására vo­natkozó időrendet. Arafat sze­rint olyan találkozónak, amely mást nem szolgál, mint azt, hogy összejöjjenek, nem sok értelme van. Netanjahu izraeli kormányfő a hétvégén azt hangoztatta, hogy a jeruzsá- lemi iszlám szent helyek köze­lében haladó alagút „örökre nyitva marad”. Mint kiderült, egy négy hó­napos palesztin csecsemő is meghalt, mivel belélegezte azt a könnygázt, amelyet az izra­eli rendőrök a palesztin tünte­tőkkel vívott összecsapás so­rán vetettek be. Az anya sze­rint a gáz elöntötte lakásukat. A kórházba szállítás közben meghalt csecsemővel 79-re emelkedett az izraeli erők és a palesztin tüntetők közötti ösz- szetűzések halálos áldozatai­nak száma. |KT 9 R JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Laczi Zoltán Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, I Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti űt 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „RÖnahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. m m Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék. Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 537 forint, negyedévre 1551 forint, fél évre 3222 forint, egy évre 6444 forint. • Az áruspéldányok ára: 27,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1198 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
Thumbnails
Contents