Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám

1996. szeptember 30., hétfő Európa-nap Szolnokon 3. oldal Nemzetközi agrárszeminárium az európai integrációról A csatlakozás nagy kihívást jelent A csütörtökön kezdődött Agrárúton Európába című nem­zetközi agrárszeminárium csúcsrendezvényének a szom­bati konferencia bizonyult. Az AGRYA megyei egyesülete és a megyei agrárkamara szervezte esemény iránt óriási érdeklődés mutatkozott, ezt bizonyítandó, gyakorlatilag meg­telt megyeháza nagyterme. A Parlament Mezőgazdasági Bi­zottságának kihelyezett ülése pedig stílusosan szólva integrá­lódott a programba. A neves külföldi és hazai szakemberek előadásait nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők Báli István, az AGRYA me­gyei egyesületének ügyveze­tője köszöntőjét követően Be­nedek Fülöp, a Földművelés- ügyi Minisztérium államtit­kára megnyitóbeszédében kulcskérdésnek nevezte az ag­rárágazat integrációját. Neve­zetesen azt, hogy az unión be­lül Magyarország képes lesz-e megőrizni, sőt növelni terme­lési potenciálját. Nagyon fon­tosnak tartotta, hogy megfelelő pozícióban lépjünk be a kö­zösségbe, csak így van ugyanis esélyünk arra, hogy a tagság­ból eredő előnyöket kihasz­nálhassuk. A felkészülés je­gyében a következő 4-5 évben réngeteg a tennivaló, például1 versenyképes birtokstruktúra és megfelelő információs hát­tér kialakítása szükséges, va­lamint a minőségfejlesztésre kell összpontosítani. Hogyan lehet a közép-kelet- európai országok mezőgazda­ságát az unió agrárpolitikájá­hoz igazítani? Erre a kérdésre kereste a választ Lennárt Daf- gard, az EU agrárszakértője. Mint mondta, a csatlakozás nem csak a tagjelölt államok számára jelent kihívást, hanem a közös agrárpolitika (CAP) számára is. A CAP újabb re­formok előtt áll, liberálisabb szabályozásra van szükség, a konkrét változásokat azonban a gazdasági, piaci folyamatok indukálják majd. Átalakulóban a strukturális politika is, s ha­zánknak már most fel kell ké­szülnie az alapok forrásainak befogadására. Ma Magyarországon talán még Viehéz- dké^zednu\fflb’B takar a határok nélküli, egysé­ges 'piac', '.az' egyseges'ligfáf^ szabályozás - fogalmazott a svéd szakember. A csatlako­zásra való felkészülés első szakaszában épp ezért a jog­harmonizációra kell a hang­súlyt fektetni, különösképpen az élelmiszeripar terén szük­séges mielőbb igazodni az uniós szabályozáshoz. Ugyan­csak fontos, hogy a hazai ár­színvonal közelítsen a közös­ségen belüli árarányokhoz, kü­lönben lehetetlenné válik az egységes piaci szabályozás. A csatlakozási tárgyalások során az egyik legnagyobb feladat a kvóták megállapítása. A tagsággal járó feladatok­ról Jens D. Vesterlund, a dán Mezőgazdasági Információs és Oktatási Intézet osztályveze­tője adott áttekintést. Mint ki­fejtette, az unióban el kell ad­nunk magunkat, úgy mint égyéni fázclákat, szO'Té'tRé!'?- teket vagy szervezeteket- Alapvető ezért, hogy a terme­lők jól informáltak legyenek, képesek legyenek a párbe­szédre más termelőkkel, szak­embereink pedig megfelelő nyelvtudással rendelkezzenek, magyarul ugyanis nehéz meg­értetni magunkat Brüsszelben. Szakítani kell majd az eddigi gondolkodással, hiszen a tag­ság elnyerése után a közös po­litika rezdüléseit kell állan­dóan figyelemmel kísérni. Fontos, hogy a gazdák ne csak a termeléshez értsenek, hanem a kereskedelemhez is - hangsúlyozta Kevin Twomey agrárügyi főtisztviselő, aki az ír családi gazdaságok példáján mutatta be az unió agrárpoliti­káját, annak működését. Dr. Szakái Ferenc, az Európa Ta­nács Kelet-Nyugat Mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Al­bizottságának elnöke az új eu- ■fŐjfái fejl&ftM 'if'áhő'Kifok'ka!' ismertette meg a hallgatóságot, míg Fernand Moreiéi , a francia Mezőgazdasági Minisztérium képviselője a fiatal mezőgaz­dászok tapasztalatcseréinek je­lentőségéről és fejlesztési lehe­tőségeiről számolt be. L. Z. Hans Beck aggályairól is beszélt a megyéi bíróságon Az EU-tagság feltétele a jogharmonizáció „Amikor érdeklődnek tőlem, 2000-ben tagja lesz-e Magyaror­szág az Európai Uniónak, akkor én visszadobom a labdát és meg­kérdezem: hol tart a jogharmoni­záció?” - kezdte megnyitó előadá­sát Hans Beck, az unió magyaror­szági delegációjának vezetője a jogharmonizációs konferencián. Az Európa-nap e rangos eseményé­nek a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Bíróság adott otthont, ahol dr. Nánási Illés, a megyei bíróság el­nöke mint házigazda köszöntötte a konferencia neves előadóit. A jog­harmonizáció témájában tartott ta­nácskozás a gyakorló jogalkalmazó­kat. a bírákat vonzotta elsősorban. Elsőként Hans Beck nagykövet szólt hallgatóihoz, mondanivalójának lényegét Magyarország jogharmoni­zációs programjának kritikája jelen­tette.- Aggályaim vannak - mondta, majd pontokba szedve taglalta az általa észrevételezett hiányosságokat. Szóvá tette többek között azt a lépéshátrányt, amelyet még le kell dolgoznia hazánk­nak, nem rejtette véka alá jogalkotási hiányosságainkat sem. Mint mondta, vannak olyan törvényeink, amelyeket úgy fogadott el a parlament, hogy azok több pontjukban nem felelnek meg az Európai Unió jogi normáinak. Pozití­vumként azért említést tett arról a sike­res folyamatról is, amely során ez idáig mintegy kétezer EU-szabványt honosí­tott meg országunk. Hans Beck hangsúlyozta, kritikáit Magyarország barátjaként mondta el, azt szeremé ugyanis, hogy hazánk mi­hamarabb az EU tagja lehessen. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az unió által kimunkált törvények elfogadása, a ha­zai jogalkotásba történő beépítése.-hgy­Európa a magyar felsőoktatásban - a magyar felsőoktatás Európában Mint dr. Molnár István főigazgató mondta, ez volt az első tudományos konferencia a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főis­kolán. Nos, az első lépések bizonytalan­sága érződött a tiszaligeti épületben tar­tott rendezvényen. Több előadó nem érke­zett meg, másokat, mint elhangzott, az utolsó pillanatban kértek föl, végül azon­ban a túlnyomórészt főiskolásokból és ok­tatóikból álló közönség elégedetten távoz­hatott néhány érdekes és hasznos előadás meghallgatása után. Szkárosi Annamária az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumból a szakképzés helyze­téről, jövőjéről beszélt, összehasonlítva azt a nyugat-európai viszonyokkal. Rövid ideig részt vett a konferencián, és üdvözölte azt Anneli Carrey, a brit nagykö­vetség első titkára. Kőhalmi Dezső, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának főosztályve­zető-helyettese a vámpolitikáról beszélt, s ar­ról, hogy a vámjogot hogyan kellene közelí­teni a nyugat-európai normákhoz. Dr. Szegvári Péter, az Országos Terület- fejlesztési Központ igazgatója a területfej­lesztés problémáit elemezte, különös tekin­tettel a különböző fejlettségű térségekre, va­lamint a nyugat-európai régiókhoz illeszke­dés gondjaira, előnyeire és hátrányaira. Kü­lön elemezte ebből a szempontból az oktatási intézmények szerepét és feladatait. Dr. Tasnádi József főigazgató-helyettes a turizmus, a környezetvédelem és az oktatás összefüggéseinek kérdését taglalta rövid elő­adásában Mint megtudtuk, a konferencián elhang­zott előadások és néhány olyan előadás, ame­lyeket időhiány miatt nem tartottak meg, an­gol nyelven megjelennek egy rövidesen kia­dandó kötetben. A főiskolán dél­után folytatódott az Európa-napi prog­ram. Várhegyi Attila polgármester rövid bevezetője után, amelyben felaján­lotta a város nem­zetközi kapcsolatait a főiskolának, Or­bán Viktor, a parla­ment integrációs bi­zottságának elnöke megnyitotta c tisza­ligeti épületben ki­alakított Európa-ka- binetet. Ebből az al­kalomból részlete­sen elemezte Ma­gyarország nyugat­európai integráció­jának lehetséges menetrendjét, előnyeit és hátrányait. Mint mondta, maga az Európai Unió is átalakulóban van, nem tudjuk ponto­san, milyen szervezetbe akarunk belépni. Az azonban tény, hogy Magyarországnak gyors­ított gazdasági fejlődésre van szüksége, eh­hez pedig csak az unió ad reális lehetőséget. Előadása után megnyitotta az Európa-kabi- netet, amelynek feladata a Külgazdasági Tan­szék keretében az Európai Unióra vonatkozó írásos anyagok hozzáférhetővé tétele, továbbá előadók meghívásával, kapcsolatépítéssel a nyugat-európai integráció követelményeinek megismertetése. Nem hivatalosan elhangzott, a kabinet a jövőbeli Európa-tanszék alapja le­het. B.A. Orbán Viktor felvázolta az integráció menetrendjét Randevú a diplomatákkal A nap folyamán több alkalom is adódott arra, hogy Szolnok polgárai találkozzanak az Európai Unió tagállamainak ma­gyarországi nagyköveteivel, diplomáciai képviselőivel. Kora délután a Technika Háza előadótermében bárkinek lehetősége nyílt arra, hogy az integráció kapcsán megfogalmazza vélemé­nyét, kérdéseit a Külügyminisztérium képviselőinek éppúgy, mint a diplomatáknak. Néhány órával később a Tisza Szálló­ban négyszemközti találkozók unió diplomatái között. A Technika Házában a Külügy­minisztérium és a MTESZ együttműködési keretmegálla­podásának aláírásával kezdődött a program. A dokumentum meg­fogalmazza, hogy a csatlakozást előkészítő kormányzati kommu­nikációs stratégia megvalósítá­sában miként működhetnek közre a műszakiak egyesületei. Ezt követően a megjelentek az integrációs folyamatról, a tagság várható előnyeiről és hátrányai­ról faggatták Hans Beck urat, va­lamint a megjelent diplomatákat. A párbeszédbe néhány perc ere­jéig bekapcsolódott Kovács László külügyminiszter is, aki létrejöttek a szolnokiak és az New Yorkból telefonon jelent­kezett be. A Tisza Szállóban még köz­vetlenebb véleménycserére nyílt lehetőség. A diplomaták kíván­csian hallgatták az érdeklődők, gondolatait, és válaszoltak a leg­kényesebb kérdésekre is. Munkatársunk William Dec- lan Connollyt foglalta lé. Íror­szág nagykövete elégedetten nyi­latkozott az Európa-napról. Mint mondta: sokoldalú programok várták az érdeklődőket, s maga is tanult e rendezvényből, sok új információval lett gazdagabb Magyarországot, a magyar em­bereket illetően. L. Z. Csodálatos volt! Önök már európaiak! - hangoztatta az esti, megyeházi fogadáson Hans Beck, az Európai Unió magyarországi delegációjának vezetője.- Csodálatosnak tartottam ezt a napot. Elénk viták folytak a konfe­renciákon, beszélgetéseken, s azt hiszem, Szolnok polgárai megérez­ték: mit jelent Európa - mondta nagykövet, s megköszönte a szerve­zők munkáját. Közelebb kerültünk Európához Gál Zoltán megnyitja a rendezvényt (Folytatás az I■ oldalról) az országokban sikerült jól a csat­lakozás, ahol azt a társadalom ügyévé tették, ahol a közvéle­ményt folyamatosan és rendsze­resen felkészítették a csatlako­zással járó következményekre. Emellett tény, hogy sajnos kicsit lassabban halad a csatlakozás menete, mint ahogy mi szeret­nénk.- Egyszerre kell rózsaszín illú­ziók, illetve szkepticizmus nélkül készülnünk erre a folyamatra. Szolidaritást természetesen el­várhatunk, ám a feltételeket ne­künk kell teljesítenünk - hangsú­lyozta az elnök, majd hozzátette: abban vagyunk érdekeltek, hogy a társadalmi-gazdasági élet terén valóban elmélyített, egységes Eu­rópa alakuljon ki, és mi ehhez csatlakozhas­sunk, egyen­jogú tagként. Az Európai Unió üdvözle­tét az Európai Tanács soros elnöki tisztét adó Írország magyarországi nagykövete, William Dec- lan Connólly tolmácsolta. Külön is kjétnölte; amellett, hogy széles körben sze­retnék ismertté tenni, mi is az EU, melyek az intézményei és milyen közös célok irányítják, amellett szeretnék ők is megismerni, hogy mi mit várunk el az EU-tól.- Intenzív munkára van szük­ség a kidolgozott menetrend sze­rint a csatlakozni vágyók, illetve az EU részéről is. A társulási megállapodás keretében Ma­gyarország már kiszélesítette kapcsolatait az Európai Unióval, és pontosan tartja a menetrendet - húzta alá a nagykövet. A megnyitóünnepség befejező aktusaként a holland nagykövet­ség tanácsosa elindította a Kos­suth térről startoló Euro-atlon du- atlonversenyt. B. Gy. Kiállításról kiállításra A Városi Művelődési Központ adott otthont több, az Európa- naphoz kapcsolódó kiállításnak, rendezvénynek. A PHARE és a Világbank támogatását elnyert oktatási intézmények eredmé­nyeit bemutató kiállításból min­den érdeklődő megismerheti az intézményekben végzett oktató­nevelő munkát. Ugyancsak itt mutatják be ,,Az én Európám” gyermekraj zpály ázat díjnyertes alkotásait. „Európa jászkun szemmel” nevet viseli a Jászkun Fotóklub kiállítása, míg a kortárs művészetet képviselő alkotók munkáiból a Vera leon Képző- művészeti Egyesület tárlata adott ízelítőt. Az érdeklődők emellett meg­tekinthették az .Európa gyöke­rei” régészeti, a Szolnok város numizmatikai értékeit, illetve a lengyel népi hangszereket bemu­tató kiállításokat is. Jász-Nagy- kun-Szolnok megye élő népmű­vészete is bemutatkozott: a me­gyénkben élő népművészek, népi iparművészek hozták el hímzése­iket, népi bútoraikat, fafaragvá- nyaikat, gyöngyből készült mun­káikat és kerámiáikat .Európá­nak”. A „Diáknak lenni Európában” címet viselő rendezvényen a vá­ros középiskolásai találkozhattak a meghívott külföldi vendégek­kel. A fiatalok lehetőséget kaptak iskoláik bemutatására, s megosz­tották egymással hazai és külföldi tapasztalataikat. Ezzel párhuza­mosan zajlott a ,EHARE-támo- gatás szerepe a szakképzésben” című pedagógusfórum, amelyen dr. Madarász Sándor, a Mun­kaügyi Minisztérium főosz­tályvezetője hangsúlyozta: olyan korszerű szakképzésre van szükségünk, amely munka­erő-piaci értékekkel bír, to- vábbépíthető-kiszélesíthető és naprakész ismereteket közvetít. Ellen Jeppersen - aki a PHARE-iroda dán konzulense­ként szociális és fejlesztő prog­ram keretében dolgozik a Mun­kaügyi Minisztériumban - elő­adásában külön is kitért az in­formációs robbanás hatásaira. Mint mondta, szembesülnünk kell azzal a problémával, hogy mely információkat kell. illetve nem kell közölni a fiatalokkal. Képessé kell tenni arra a tanu­lókat, hogy a megfelelő és he­lyes információkat saját maguk számára kiválasszák. Ebben azonban segíteni kell az iskolákat, a nevelőket, hi­szen ők is ennek megfelelően változáson mennek keresztül. Ezt segíti a PHARE-programos tanterv. B. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents