Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-27 / 149. szám

1996. június 27., csütörtök Városházi Napló - Szolnok 7. oldal Támogatás a hideg napokra A népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter, a belügyminiszter, va­lamint az ipari és kereskedelmi miniszter a lakossági tüzelőolaj- felhasználás kiadásaihoz kapcsolódó hozzájárulásnak a települési önkormányzatok közötti elosztásáról és a támogatás lakossági igénybevételének jogosultsági feltételeiről szóló 4/1996. (EL 16.) NM-PM-BM-IKM együttes rendeletében Szolnoknak a központi költségvetésből 1996-ra a lakossági tüzelőolaj-felhasználás kiadá­saihoz 9 553 000 forint hozzájárulást biztosít. Ebből az összegből 571 000 forint a fűtésátalakításhoz kapcsolódó támogatás. Jó ütemben halad az új szolnoki vámhivatal építése. Jelenleg az épületgépészeti, valamint a festési és villany- szerelési munkákat végzik. Várhatóan szeptember köze­pére elfoglalhatja új helyét a hivatal. fotó: cs. i. Javaslat az úthálózati koncepcióra A Tisza-szobor „elúszik’? A megyei múzeumi szervezet Kossuth téri épületének re­konstrukciója várhatóan 1996. december 31-ig befeje­ződik. A múzeum udvarán állt Martsa István szobrász- művész Tisza című bronz szobra és szökőkútja. Tálas László igazgató a múzeum- épület rekonstrukciójával egy időben kérte a szobor köztérre történő kihelyezését. A kérés indokolt egyrészt, mert a szobor témáját te­kintve, elsősorban Tisza-par- ton érvényesülne legjobban, másrészt a múzeum udvará­nak a funkciója is megválto­zik, ott hangversenyek, szo­borkiállítások, színházi elő­adások megtartására kerül majd sor. Az 1968-ban ké­szült alkotást a művész és az akkori megrendelők is erede­tileg szolnoki köztérre szán­ták. A szolnoki városszépítő bizottság - tekintettel a szo­borkompozíció veszélyezte­tett állapotára - 1984—85-ben, mintegy kétszázezer forintért felújíttatta, a szökőkút és a medence svéd gránit burkola­tot kapott, Simon Ferenc szobrászművész irányításá­val. A képző- és iparművé­szeti lektorátus véleménye szerint az előzmények egyér­telművé teszik a szobor Szol­nokhoz tartozását, művészeti- leg és etikailag tehát indokolt annak köztérre kerülése. A szobor jelenleg a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ónkormányzat tulajdona. A megyei közgyűlés 1996. júni­usi ülésén tárgyalta azt az elő­terjesztést, melynek egyik döntésváltozata volt: „Jász- Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlése a szoborkompo­zíciót Szolnok megyei jogú város polgárainak adomá­nyozza. A szobor átadására vonatkozó szerződés megkö­tésére felhatalmazza elnökét.” Mint ismeretes, végül is az a döntés született, hogy a me­gyei közgyűlés a szobrot nem adományozta automatikusan Szolnoknak, hanem felhívják a megye tiszai érdekeltségű településeit, hogy július 20-ig pályázzák meg az alkotás tu­lajdonjogát. Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere egy sajtótájé­koztatón már kijelentette, hogy pályázat esetén a város kiszáll az ügyből, így a „Ti­sza” szoborként valószínűleg „elúszik” Szolnokról. Ha a megyei közgyűlés a fenti változatot fogadta volna el, az elhelyezésre a Táncsics Mihály út végén lévő, funkció nélküli szobortalapzatot java­solták volna az alkotás új he­lyének. Továbbra is fűtési szezononként az egyszeri támogatás a célszerű, és hogy a támogatást a célnak megfelelően használja fel a ké­relmező, a hozzájárulás utalvány formájában történő biztosítása ezután is indokolt. Új elem, hogy a 4/1996. (II. 16.) NM-PM-BM- IKM együttes rendelet alapján már nem rászorultságot, szociá­lis szempontokat figyelembe véve kell a kérelmeket elbírálni, hanem normatív alapon jár a tá­mogatás. Fűtéskorszerűsítés támogatá­sára az érintett háztartások 15 százalékára vetítve a 14 ezer fo- rint/háztartás nagyon szerény mértékű. Mivel a fűtéskorszerű­sítést végzők értelemszerűen ki­maradnak a háztartásitüzelőolaj- kiegészítésből, az általuk lakott lakás területe, illetve a háztartás nagysága szerint számított ki­egészítés ezzel a 14 ezer forinttal növelendő, hogy a támogatás tényleges segítséget jelentsen. Az alábbiakban ismertetjük a szolnoki közgyűlés májusi ülé­sén hozott, ezzel kapcsolatos rendeletének lényegét. Általános szabályok- Tüzelőolaj-felhasználás la­kossági költségeinek kiegészí­tésére (továbbiakban: kiegészí­tés) jogosultak Szolnok város­ban lakóhellyel rendelkező bér­lők, albérlők, tulajdonosok, ha­szonélvezők, akik az általuk la­kott lakás, illetve vegyes fűtési mód esetén legalább egy lakó­szoba fűtésére háztartási tüze­lőolajat használnak, és életvi­telszerűen ott tartózkodnak.-Egyszeri támogatásra jo­gosult (továbbiakban: támoga­tás) Szolnok városban lakó­hellyel rendelkező, aki az általa lakott lakás háztartási tüzelő­olajjal biztosított fűtését más fűtési móddal váltja fel.- A kiegészítés és támogatás ugyanazon lakásra csak egy jo­gosultnak állapítható meg, füg­getlenül a lakásban lakó szemé­lyek számától és attól, külön háztartást vezetnek-e.- Ugyanazon kérelmezőnek e rendelet szabályai szerint vagy kiegészítés, vagy támoga­tás adható. Tüzelőolaj-felhasználás lakossági költség­kiegészítésének külön szabályai-A tüzelőolaj-felhasználás la­kossági költségeinek kiegészí­tését a háztartás nagysága és a lakás alapterülete alapján álla­pítják meg, egy fűtési szezonra. A fűtési szezon tárgyév október 15. napjától következő év ápri­lis 15. napjáig tart.-A kérelem elbírálásakor a kiegészítést utalvány formájá­ban kell a kérelmezőnek kiadni.- A kérelmező által lakott lakás fűtési módját a polgár- mesteri hivatal a helyszínen el­lenőrzi, a kérelem elbírálása előtt. Fűtéskorszerűsítést végzők támogatásának külön szabályai — Egyszeri támogatásra jogo­sult a Szolnok városban lakó­hellyel rendelkező, aki az általa lakott lakás háztartási tüzelő­olajjal biztosított fűtését más fűtési móddal váltja fel, a fűtési költségek csökkentése érdeké­ben. A támogatás a tárgyévben megvalósult, illetve folyamat­ban lévő - e rendelet szabályai szerint igazolt - korszerűsítésre állapítható meg. A támogatás mértéke a csa­lád létszáma és az általuk lakott lakás alapterülete alapján a ki­egészítés 14 ezer forinttal nö­velt összege. Amennyiben a be­ruházás költsége nem haladja meg az e módon számított tá­mogatást, a tényleges költség fizethető ki. A kérelem elbírálásakor a támogatást pénzbeni ellátásként kell megállapítani. Pénzintézeti kölcsön igénybevételével meg­valósult korszerűsítés esetén a támogatás a pénzintézet igazo­lása alapján a kölcsöntartozás csökkentésére a pénzintézethez utalandó. Minden más esetben a támogatás pénzbeni ellátás­ként a kérelmező kezeihez uta­landó. A kérelmezőnek csatolnia kell a korszerűsítés költségve­tését, az energiaszolgáltató elő­zetes engedélyét, a pénzintézeti igazolást az igénybe vett köl­csön összegéről, a folyamatban lévő és befejezett korszerűsítés esetén a kifizetett számlák má­solatait. A korszerűsítés megvalósu­lását a polgármesteri hivatal a helyszínen ellenőrzi. A korsze­rűsítés befejezésekor a támoga­tott köteles az elvégzett átalakí­tás költségeit számlákkal iga­zolni. Eljárási szabályok-Az eljárás az ügyfél kérel­mére indul.- Hiányosan benyújtott kére­lem esetén a kérelmezőt fel kell hívni a hiányzó adat, igazolás pótlására. Amennyiben a felhí­vásnak 15 napon belül nem tesz eleget, a rendelkezésre álló ada­tok alapján kell a kérelmet elbí­rálni.- E rendeletben szabályozott kiegészítést, támogatást vissza nem térítendő támogatásként kapja a család. A kérelmet a polgármester bírálja el. A jegyző a kiegészítés, va­lamint a támogatás megállapí­tására, az ellátás biztosítása cél­jából nyilvántartást vezet. Záró rendelkezések-A rendelet 1996. június 1-jé- től lépett hatályba.-A kiegészítés, valamint a támogatási kérelmek benyújtási határideje tárgyévenként no­vember 30-a, a határidő elmu­lasztása jogvesztő. A szolnoki közgyűlés szocia­lista és szabad demokrata képviselőcsoportja az alábbi javaslatot teszi a képviselő­testület júniusi ülésére: „Szolnok város jelenlegi úthá­lózata 205,1 km, melyet por­mentes burkolati utak, útalapok és földutak összessége alkot. A teljes úthálózat összetétele: 122,695 km pormentes burko­lat (59,8 százalék), 23 km út­alappal ellátott (11,2 százalék), 59,405 km földút (29 száza­lék).” Az idézet az 1996-os út- lezárási javaslatból való. Lát­ható, hogy egy megyei jogú vá­roshoz méltatlan az „úthelyzet” Szolnokon. Annak érdekében, hogy a vá­lasztási ígéreteknek megfele­lően érzékelhetően változzon a város úttal való ellátottsága, a következőket javasoljuk: 1. 1996-97-ben készüljön 1993. január 1-jétől az önkor­mányzati működtetésű fogor­vosi szolgálat feladatkörébe át­került - a közgyűlés 1996. má­jus 30-i döntése alapján - a vá­rosi fogorvosi ügyelet. Az ügyelet feladata hangsúlyozot­tan Szolnok polgárainak ha­laszthatatlan, sürgősségi fogor­vosi ellátása. Az ügyelet helyszíne - a többi alapellátási ügyelettel (háziorvosi, házi-gyermekor- vosi) - egy telephelyen: Szol­nok, Móra F. u. 9. sz. alatt. Te­lefon: 56/373-373. Az ügyelet ellátási rendje: hétvégén és ünnepnapokon 7 órától 19 óráig 12 órás fogor­vosi és asszisztensi ügyelet, az ezen időszakon kívüli, illetve munkanapokon a rendelések közötti időszakban elérhető Szolnok úthálózatáról teljes körű, részletes, javasolt beavat­kozásokat is tartalmazó számí­tógépes nyilvántartás. Ennek pénzügyi fedezetét ez évben a nem tervezett bevételek, jövő évben a költségvetés adja. A szükséges pályázati kiírást a jegyző készítse el, a bírálatba a városfejlesztési és környezet­védelmi bizottságot vonja be. 2, 1997. évben elsősorban útfelújítások történjenek, de olyan technológiával, ame­lyekre a kivitelező legalább kétéves garanciát vállal. Ilyen technológia alkalmazására pá­lyázatot kell kiírni. 3. A program megvalósít­hatóságának érdekében a közgyűlés vállalja, hogy a költségvetés út-híd keretre szánt összege 1997. és 1998. évben is minimálisan az 1996-os összeg reálértékén marad. fogorvos biztosításával történik az ellátás. Az ügyeleti szolgálat költsé­geit - intézményi-önkormány­zati támogatással kiegészítve - fedezi az átvett finanszírozási összeg. Ezt a június 1-jétől vár­ható módosítás jelentősen nem emeli, így az egészségbiztosí­tási pénztár lakosonként, ha­vonta 1,40 forintot biztosít fog­orvosi ügyelet működtetésére. Az ügyelet átvételével mód van az eddigi, sokszor nem fogorvos által történt sürgős­ségi ellátás miatti áldatlan helyzet megszüntetésre. Későbbiekben a valós, ter­vezhető ügyeleti és lakossági igények ismeretében változhat a jelenleg vázolt ügyeleti rend­szer és finanszírozása összeté­tele. Háztartásonként egy fűtési szezonra számított háztartási­tüzelőolsg-felhasználás lakossági költségeinek kiegészítése 1 fős háztartás alapterülettől függetlenül 30 000,-Ft 2 fős háztartás 40 m2 ós ez alatt 30 000,- Ft 41 m2 és e felett 36 000,- Ft 3 fős háztartás 40 rrt2 ós ez alatt 30 000,- Ft 41- 60 m2 között 36 000,- Ft 61 m2 v. e fölött 42 000,- Ft 4 fős háztartás 40 m2 és ez alatt 30 000,- Ft 41- 60 m2 között 36 000,-Ft 61- 80 m2 között 42 000,- Ft 81 m2 és e felett 48 000,- Ft 5 fős háztartás 40 m2 és ez alatt 30 000,- Ft 41- 60 m2 között 36 000,- Ft 61- 80 m2 között 42 000,- Ft 81-120 m2 között 48 000,- Ft 121 m2 v.efelett 54 000,- Ft 6 és több fős háztartás 40 m2 ós ez alatt 30 000 - Ft 41- 60 m2 között 36 000,- Ft 61- 80 m2 között 42 000,- Ft 81-100 m2 között 48 000,- Ft 101-120m2 között 54 000,- Ft 121 m2 és efelett 60 000,- Ft Fogorvosi ügyelet Szolnokon Átalakul a városi televízió E városban lassan több mint tíz esz­tendeje, hogy az önkormányzat jogelődje megalapította a Szolnok Városi Televíziót. Az akkori anyagi lehetőségek és szándékok azt tették csupán lehetővé, hogy a Széchenyi- lakótelep újonnan épített házaiban kábelen információt szolgáltassa­nak heti egy alkalommal a lakosok számára. Ezzel természetesen csu­pán egy viszonylag szűk réteg élhe­tett, hiszen az optikai kábelek fekte­tése igen költséges, a műsorszórás lehetősége pedig elképzelhetetlen volt. Az 1990-es évek elején egyre na­gyobb lett az igény a lakosság és a po­litika szereplői részéről a televízió adásidejének, felszereltségének, szín­vonalának bővítésére. Ezért történt a stúdiófejlesztés és -áthelyezés, ennek eredménye a műszaki színvonal és az adásidő növekedése. 1991-ben szüle­tett döntés arról, hogy az akkor meg­üresedő Szigligeti utca 1. szám alatti épületben alakítsanak ki stúdiót, amely ma is Magyarország egyik leg­korszerűbb televíziós létesítménye. 1993-ban alakult meg a Produkció Kft., s ezzel a testület megint nagyot lépett abba az irányba, hogy a kor kö­vetelményeihez igazodva váljon szét a közműsor-szolgáltatás és a reklám- tevékenység. Ugyanazon személyek ne legyenek e két tevékenység együt­tes végzésére kényszerítve, s ezzel ad­junk prioritást az alaptevékenység­nek, a közműsor-szolgáltatásnak. Még ebben az évben megkezdődött a városi közgyűlések közvetítése, s egyre több pontról vált lehetővé az élő közvetítés, amelynek technikailag és szakmailag egyaránt meg kellett fe­lelni. A sikert egy tavalyi felmérés mutatja, hiszen mára 20-22 óra között a városi televízió nézettebb, mint a TV 2, és messze felülmúlja a Duna TV s valamennyi külföldi csatorna nézettségét. 1994-ben egy befektetőcsoport ke­reste meg az önkormányzatot, de aján­latuk megtárgyalását a médiatörvény elfogadásán kívül más okok is gátol­ták. Szolnok Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése a rend­szerváltozás óta kivételezett helyzet­ben van más városok többsége mel­lett. E kivételezett helyzet abból adó­dik, hogy ez idáig - az elmúlt hat esz­tendő alatt - a személyi kérdésektől eltekintve, döntéseit minden esetben konszenzussal hozta meg. Az előké­szítések időszakában pártközi, majd frakcióközi egyeztetések folytak. En­nek eredményeként könyvelhetjük el, hogy sosem volt ebből fakadó, úgy­nevezett helyi médiaháború, az orszá­gos médiaesemények a televíziónál sosem éreztették hatásukat, a nyugodt munka feltétele pedig anyagi, mű­szaki és politikai szempontból adott volt a tévések számára. Hogy ezzel mennyiben tudtak élni, annak eldön­tése természetesen a nézőkre tartozik. Egy többpárti demokráciában a fenn­tartónak ugyanis az elsődleges fel­adata, hogy biztosítsa a működés ke­reteit, hogy ellenőrizze az adófizetők pénzének felhasználását, hogy meg­szabja azokat a korlátokat, amelyek szükségesek egy közműsor-szolgál- tató számára. Mindezeken túl viszont a közvetetten fizető nézőé a lehetőség az ítéletalkotásra. A szolnoki önkormányzat e köve­telményeknek idáig képes volt megfe­lelni, és vélhetően az elkövetkező idő­szakban is tartani tudja magát az ál­tala kialakított normák betartásához. Mindez azért fontos, mert az elmúlt esztendő végén megszületett média- törvény ismét komoly feladat elé ál­lítja a közgyűlést. E törvény ugyanis tételesen meghatározza az önkor­mányzatok lehetőségét egy-egy tele­vízió vagy rádió fenntartásában. Melyek tehát a döntési lehetőségek és kötelezettségek?- Milyen gazdálkodási formában kívánjuk üzemeltetni a televíziót?- Mi történjen a tulajdonnal hosz- szabb távon?-Milyen lépésekben következzen be az átalakulás stb.? Az említett törvény ugyanis több lehetőséget kínál számunkra (alapít­vány, kft., rt.), és az átalakulás határ­idejét ez év december 31-ig határozza meg, amely egybeesik a hálózati mo­ratórium határidejével. így tehát sür­getővé válik az átalakulás abban az esetben, ha és amennyiben a közgyű­lés úgy dönt, hogy tulajdonának égy részét vagy egészét értékesíteni kí­vánja, A hálózati lehetőség ugyanis hátrányos helyzetbe hozza a helyi te­levíziókat, mivel a befektetések nagy anyagi terheit a? önkormányzatok képtelenek viselni. A javaslatok az alábbi lépések megté­telét jelentik majd az 1996. június 27-i közgyűlési ülésen: az intézmény vagyo­nának értékelése után tiszta vagyoni helyzet ismeretében lesz mód a dönté­seket meghozni. Az államháztartási tör­vény értelmében ugyanakkor költségve­tési intézmény közvetlenül nem alakít­ható át gazdasági társasággá, azaz ismét a jogutóddal történő megszüntetés for­máját kell választani. Jelenleg a televízió tulajdonában van az önkormányzat által alapított Produkció Kft., amelyből alaptőke­emeléssel egyidejűleg átalakulással célszerű létrehozni a részvénytársa­ságot, hiszen egyszemélyes társaság esetén az alapításkor be kell fizetni az alaptőke egészét, amelynek leg­kevesebb egyharmad részének készpénzes apportnak kell lennie. Ismerve a televízió vagyoni helyze­tét, egyáltalán nem lehetetlen, hogy ez mintegy 30-40 millió forintos készpénzterhet jelentene az önkor­mányzat számára, miközben az alaptőke-emelés csupán 5 millió fo­rintot követel a büdzséből. A további javaslatok:-A kft. alapító okirat módosítá­sának előkészítése (részvénytársa­ság,. tőkeemelés), a tevékenység szeptember elsejei kezdésével.- A kft. rendezési jogának visz- szavonása a VTV igazgatójától.- A közalkalmazottakkal történő megbeszélés az intézmény s a mun­kahelyek további sorsáról.- Hétpárti, illetve frakcióegyezte­tés a megteendő lépésekről, döntés­előkészítési részfolyamatként. Az rt. személyi döntések előké­szítése (megbízott igazgató), pályá­zat visszavonása, módosítása.-Az intézmény jogutód nélküli megszüntetése 1996. augusztus 31-i határnappal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents