Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-21 / 118. szám

1996. május 21., kedd 3. oldal Megyei Körkép A szolnoki VMK ügyében Nem közeledtek az álláspontok (Folytatás az 1. oldalról) nem profitorientált szerve­zet, tulajdonosa a városi ön­­kormányzat, tehát nincs szó arról, hogy a város átadta volna másnak a tulajdonjo­got. Kifogásolta, hogy a me­gyei közgyűlés kérelmet nyújtott be, a használati jog­nak az ingatlan-nyilvántar­tásból való törlésére. A város a vásárlási javaslatról akkor tárgyal, ha ezt a kérelmet a megye visszavonja. A tárgyalásokat többször megszakították, hogy az egyes küldöttségek külön­­megbeszélést folytathassa­nak. Az álláspontok azonban nem közeledtek, s egyelőre úgy látszik, a patthelyzetet csak bírósági ítélet oldhatja föl, bár az anyagiak hiánya még ebben az esetben is tá­maszthat nehezen leküzdhető akadályokat. Több hozzászóló hangsú­lyozta ugyanakkor, hogy bí­rósági eljárás helyett gazda­sági-politikai megegyezésre kellene törekedni, miután jo­gilag nehezen rendezhető a kérdés. Más felszólalók arra hív­ták föl a figyelmet, hogy a jogi bizonytalanság egyelőre ugyan nem zavarja a közmű­velődési tevékenységet, hosszabb távon azonban ezen a területen is gondokat okozhat. * * * Az ülésen kívül elhangzott egyes vélemények szerint a városi művelődési központ hamarosan jelentős felújí­tásra szorul, amelynek várha­tóan százmilliós nagyság­­rendű költségei sem teremt­hetők elő a jogok tisztázása nélkül. Lekapcsolták a bombariadóst (Folytatás az 1. oldalról) ségi hangszalagon rögzített, bombariadóval fenyegetőző bejelentésen. Nem sokkal ké­sőbb a kérdőre vont 15 éves fiúk beismerték, ők voltak a „bejelentők”. Egyikük a rendőröknek elmondta: „Mindezt azért tettem, mert felidegesített az igazgató.” Miután távoztak az iskolá­ból, ténferegtek a városban, majd eszükbe jutott a nagy gondolat. Meglehetősen bá­tortalanul, de véghez vitték tervüket, mozgósították a rendőrséget. Később, hogy megbizonyo­sodjanak arról, bejelentésük megtette-e a kellő hatást, visszamentek az épülethez, és figyelték a nagy jövés-me­nést. Azon bizonyára ők ma­guk is nagyon elcsodálkoztak, hogy szinte azonnal rájuk te­relődött a gyanú. Talán még inkább meghökkentő volt számukra, hogy nyomozást indítottak ellenük, közve­széllyel fenyegetés vétsége gyanúja miatt. -hgy-A szolnoki Konstantin Általános Iskola névadójának tiszteletére egyhetes ünnepségsorozatot rendez a héten. A programok között tudományos előadások, játékok, ki­állítások szerepelnek. Felvételünk tegnap a kézműves játszóházban készült. fotó: csabai Korszerűbb röntgendiagnosztika A karcagi Kátai Gábor Kórház­ban az építéssel egy időben, hu­szonhét évvel ezelőtt vették meg a röntgengépeket. Az ellátási te­rületükhöz 110 ezer ember tarto­zik, így a gépeken is temérdek vizsgálatot végeztek. Az utóbbi időben egyre több volt a meghi­básodás, többször előfordult, hogy a betegeknek vissza kellett jönniük újabb felvételre. Ezzel az üzemeltetés költségei magasak lettek, s várhatóvolt, hogy bármikor használhatatlanná válik a gép. Tavaly ősszel a kór­ház* vezetése úgy döntött, hogy prioritást érdemel a röntgengépek felújítása - tudtuk meg dr. Görög Tibor orvosigazgató-helyettestől és Fűtő Miklós gazdasági igazga­tótól. A közbeszerzési törvény életbe lépésével, annak az előírásainak figyelembe vételével meghirdetés nélküli, meghívásos tenderpályá­zatot írtak ki. Február 28-ig öt cég hat ajánlata érkezett be, melyek közül az X. Medical Kft. ajánlatát fogadta el a közbeszerzési bizott­ság. A 10,7 millió forintos beruhá­záshoz a forrást a kórház a biz­tonsági, tartalékából megelőle­gezte. A kórház nem nyerte el a címzett támogatást sem erre, sem a rekonstrukcióra, így a korábbi igényeket kellett átértékelniük. Az új beszerzésekben egy röntgengenerátor, egy tomográfor felvételi rendszer, két röntgencső, két pár nagyfeszültségű kábel, há­rom automatikus expozíciós kamra, egy expozícióvezérlő és egy röntgenfilm-előhívó auto­mata szerepel. így a felvételtől az előhívásig sikerült korszerűsíteni a hagyományos röntgendiagnosz­tikát. A kórházban hat-nyolc évig kielégíti az igényeket a most üzembe helyezett technika.-de-Kellemes vasárnap Koltai Róberttel Szív nélkül nincs Szamba Azok a szolnokiak, akik kedvelik a közismert színészt, Koltai Ró­bertét, vasárnap igazán nem pa­naszkodhattak. A Szigligeti Színházban A jéghegyek lovagja című Bereményi-darabban Njót szerepében láthatták, majd este a moziban a Szamba című új ma­gyar filmben Szamba Ottóként. És a Tallinn mozi szervezésében még egy ráadás, ami hab a tortán: a vetítés után az izlandi mondavi­lágból fél óra alatt átformálódott filmalkotóval - társszerzővel, rendezővel és főszereplővel - be­szélgethetett a közönség. Akik még esetleg nem nézték meg a filmet, azok is tudhatják: a Szambával immár a második Koltai által megrajzolt világ ele­venedik meg a filmvásznon. Ez persze nem jelenti azt, hogy csu­pán ezekben alkotott emlékeze­test, hiszen a jókedvűen karikí­­rozó, az élet nagy kérdéseiről is humorral szólni tudó művészt már a Pókfoci tornatanáraként ismerhetik e tulajdonságáról a filmkedvelők. A Szamba fogad­tatása kedvező: négy és fél hét alatt hatvanezren tekintették meg, irányadóként a magyar fil­mek átlagos nézőszáma ennyi idő alatt tízezer alatti. A történet egy kis falu szívvel­­lélekkel tenni akaró, megszállott és nyughatatlan dalkör- és szín­házcsináló kultúrosáról (Szamba Ottó azaz Koltai Róbert), és fiá­ról (ifj. Szamba azaz Görög László) szól. A fiú a színészi pá­lyát választja és pályakezdőként egy bűnrossz vidéki társulathoz kerül, ahogy ez annak idején Kol­­tainak is kijutott. Az előző mon­datból talán kiderülhet, a mű élet­rajzi elemekből és a vidéki színé­szi lét mindennapjai során szer­zett élményekből táplálkozott. Gyorsan hozzá kell tenni, és ké­szült kevés pénzből, szigorú gyártási fegyelemmel. Ennek jel­lemzésére egy említett példa a közönségtalálkozóról: a szuper­tehetségű operatőrnek, Gőzön Franciskónak egy alkalommal gyomorfertőzéssel és 41 fokos lázzal kellett dolgozni, mert az aznapi felvétel elhalasztását nem engedhették meg maguknak. Minderről és sok más kulisszati­tokról Koltai őszintén és rokon­szenvesen beszélt, a zömmel ti­zenéves hallgatóságnak. A film külön érdekessége, hogy jó néhány szolnoki múlttal és jelennel rendelkező színész is feltűnik, mint Kátay Endre, Hol­­lósi Frigyes, és talán nem túlzás, Hernádi Judit. S lám, milyen a szerencse: a filmben Görög László ifjú Szambaként Rómeó szerepére áhítozik, és vágya nem ott, hanem a valóságban teljesül. A Szigligeti Színház 1996/97-es évadjában Iglódi István rendezé­sében ugyanis ő alakítja majd a Shakespeare klasszikus hőssze­relmesét. Talán megbocsátható zárás: a Sose halunk meg után szabadon, a (színész)remény hal meg utoljára. L. J. Közérzetünk Elöszobázó közművelők? Manapság már az a kifejezés, hogy „közművelődés”, alig-alig használatos. Kikopott nyelvünkből, korszerűtlen lett, jószerével elfelejtettük. Nem is tudjuk már igazán, hogy mit is jelent a fo­galom. A baj csak az, hogy nincs helyette másik. Ismert for­mula: a régi már nem, az új még nem. Éppen ezért teljes a zavar a kultúrának ezen a frontján: jelzálogosított, bezárt kultúrházak, vegetáló, kultúrmissziót vállaló kisegyesületek napi filléres működési gondjai. Tetten érhető a szakmai rezignáltság, fásult­ság, a teljes értékzavar. Minden bizonnyal ezért is kísérte fokozott érdeklődés hét végén a Szolnokon záruló országos népfőiskolái konferencia hallgatói részéről az új közművelődési törvény tervezetéről szóló előadást. A ’76-os közművelődési törvény, lévén irányítottan pártpoli­tikai megalapozottságú, már a ’80-as évek elején korszerűt­lenné kezdett válni, mára pedig már végképp elavult. A népfő­iskolások kettőzött figyelemmel hallgatták a törvény-előkészítő bizottság előadóját, amikor azt ecsetelte, hogy a civil közműve­lődési szervezetek - egyesületek, alapítványok - jogi helyzetét is rendezi a törvény. Az a törvény, amelynek előkészítő munká­latai ’90-ben kezdődtek. Az 52 szakember által megírt vitaira­tok ’ 92-ben láttak napvilágot. Az 1994-es kormányprogram már úgy fogalmaz, hogy az állam feladata a kultúra irányítása helyett a kultúra feltételrendszerének biztosítása, a helyi köz­­művelődési intézmények és a kultúraközvetítő civil szervezetek együttműködésének erősítése. És ami lényeges: mindehhez az államnak kell a finanszírozás és a mecenatúra forrásait megte­remteni. A szolnoki konferencián termékeny vita alakult ki a települé­seken majdan felállítandó szabadművelődési tanácsok szerepé­ről, amelyek a helyi művelődési szervezetek szakmai önkor­mányzataként fognak működni. S igaz ugyan, ellensúlyozhatják az önkormányzatok többnyire politikai síkon szerveződött okta­tási, közművelődési bizottságainak „politikus” döntéseit, kér­dés, mennyire lesznek majd sóhivatali szerepre kárhoztatva ezek a tanácsok, figyelembe véve, hogy a településeknek - vagyis az önkormányzatoknak - kell biztosítani működésüket. Számos, egyéb izgalmas kérdés vár októberig tisztázásra. Ilyen az új közművelődési törvénynek a - törvénykezési késés miatt a parlamenti szavazáshoz hosszasan elöszobázó - nonpro­­fit törvényhez való kapcsolódás módja is. Népfőiskolások, népművelők, közművelő civil szervezetek vezetői, lehet re­ménykedni. Az előszobaajtó hamarosan kitárul. Simon Cs. József Országos konferencia Jászberényben Területfejlesztő kistérségek Egész napos tanácskozás kezdődik Jászberényben hol­nap 10 órától Kistérségek a területfejlesztésben címmel. A Tápiómenti Önkormányzati Szövetség, a Hatvan Körzete Kistérségi Fejlesztési Társulás és a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége által szervezett kon­ferencián dr. Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium politikai ál­lamtitkára is előadást tart a terü­letfejlesztési törvény aktualitá­sairól. Az ország számos pontjáról érkező, összesen 14 kistérség, társulás bemutatkozását köve­tően a települések korszerű ösz­­szefogásának formáiról tart elő­adást dr. Kara Pál, a Belügymi­nisztérium helyettes államtitkára. A kistérségek területfejlesz­tésben betöltött szerepéről dr. Csatári Bálint, az MTA RKK Al­földi Tudományos Intézetének igazgatója, a megyék közötti kis­térségi összefogás lehetőségeiről pedig Szendrőné dr. Font Erzsé­bet, a környezetvédelmi tárca fő­osztályvezetője értekezik. Füredi matematikasikerek A tiszafüredi Kossuth Lajos Álta­lános Iskola úttörőként kapcsoló­dott be a szorobán tantervi oktatá­sába. Azt, hogy a kossuthos kis­diákok kiválóan tudnak bánni a japán matematika-csodafegyver­rel, már az elmúlt évi megyei ver­senyen is bizonyították. Idén eze­ket a sikereket talán még meg is fejelték a szolnoki, Fiumei úti is­kolában megtartott megyei dön­tőn: Répa Tamás első, míg Fekete Gabriella harmadik helyezést szerzett a harmadikosok verse­nyében, Mohácsi Andrea pedig a másodikosok erős mezőnyében lett ezüstérmes. A Kossuthban fo­lyó szorobánoktatás erősségét jelzi, hogy a füredi iskola leg­rosszabb helyezése egy 7. hely volt a megyei döntőn. Hunyadi Sándomé és Nagy Lászlóné felkészítő tanárok tanít­ványai tehetségét mi sem bizo­nyítja jobban mint az, hogy a gye­rekek Budapesten, a Magyar Szo­robán Társaság első országos ver­senyén szinte lekopírozták a me­gyei sikereket. Vasárnap a máso­dikos Mohácsi Andrea itt ismét ezüstérmet, Barna Katalin har­madik helyet szerzett, Répa Ta­más országos ezüsttel igazolta pénteki megyei sikerét. A többi négy kossuthos kisdiák is a leg­jobb hat közé jutott. -p-Jászárokszállásra vezettek a szálak Elfogták az egri műkincsrablás egyik gyanúsítottját Betörők jártak május elején Eger egyik patinás részén, a Vár­fal utcában, a 84 esztendős dr. O. Jánosné házában. Az isme­retlen tettesek a tulajdonos távollétében hengerzártöréses módszerrel jutottak be a lakásba. Nyugodtan dolgozhattak, mert a riasztó berendezés nem mű­ködött, a tulajdonos ugyanis korábban, ottjártakor elfelej­tette bekapcsolni. A betörők számos értékes műtárgyat, kin­cset vittek magukkal, patinás fali és asztali órákat, Aba No­­vák Vilmos, Rudnay Gyula, Molnár József olajfestményeit, arany és kék színű angol porce­lánokat. Hogy valójában meny­nyi tárgy tűnt el, egyelőre nem tudni, katalógus nem volt róluk. A rendőrségi bejelentés után az idős hölgy környezetében lévő személyek körében kezd­ték meg a nyomozást. További kiinduló pontok azok a házban talált színes fotók voltak, ame­lyek hátterében számos mű­kincs igen élesen jól látható. A szomszédos Heves megye rendőr-főkapitányságának nyomozói a BRFK kipróbált munkatársaival a műkincske­reskedéseket vették célba. A főváros néhány régiség ke­reskedésében fényképek alap­ján felismerték az elveszett tár­gyakat, és nyomban lefoglalták azokat. Az eladók személyleí­rása alapján a Heves Megyei RFK nyomozói a gyöngyösi benzinkútnál éppen tankoló egyik gyanúsítottat felismerték. Igazoltatása után kiderült, hogy F. Cs. jászárokszállási lakos többszörösen büntetett előéletű személyről van szó. A jászsági városkába hajtottak, ahol F. Cs. lakásáról előkerült még néhány kép. A bűnügyi őrizetbe vett É. Cs. állítása szerint a betörésben nem vett részt, a kereskedésben eladott, illetve a nála talált ké­peket és órákat a csak kereszt­nevéről ismert férfitól vásá­rolta. Bíróság dönt arról, hogy a férfit előzetes letartóztatásba helyezik-e. A rendőrség to­vábbra is keresi a betörőket és a még eddig elő nem került tár­gyakat, műkincseket.-endrész-Ha kedd, Kiskegyed! • A házasság négy lába • Veseriadó, avagy a mennyország kapuja • A válás csak a szülőké • Kőbán papa öt lányával sétálni indul Kiskegyed a legolvasottabb női magazin

Next

/
Thumbnails
Contents