Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-18 / 116. szám

1996. május 18., szombat 3. oldal Megyei Körkép Eredményes évet zárt a gazdaszövetkezet Fő ellenség a bizalmatlanság A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdák Beszerző és Értéke­sítő Szövetkezete tegnap tartotta a tavalyi évet záró közgyűlé­sét a megyeházán. Napirend előtt a szövetkezet elnöke, dr. Tö­rök István tartott sajtótájékoztatót. Mint elhangzott, igen eredmé­nyes esztendőt tudhat maga mögött a szövetkezet. Forgal­mazásuk elérte a 70 millió fo­rintot, az eddig már megkötött szerződések alapján erre az évre még kedvezőbb a prognó­zis. Az elnök szerint a dinami­kus fejlődés azt jelzi, hogy a magántulajdonon alapuló egyénileg gazdálkodók, vala­mint a kis- és középvállalkozók körében a szövetkezet tevé­kenysége egyre népszerűbb. Dr. Török István elmondta, más út nincs, Európa valamennyi országában, de Amerikában is egyénileg termelnek és közösen értékesítenek a gazdák. Az em­berek - a volt szocialista orszá­gokra jellemző kolhoz típusú szövetkezeti múlt eredménye­ként - nehezen hisznek az új szövetkezési formában. Aki bí­zott a gazdák szövetkezetében, az már tavaly is jól járt. A vál­lalkozók közel 200 forinttal kaphattak többet EURO-búzá­­juk mázsájáért, mint a megyei átlag. A jelenlegi árak is a leg­jobbak között vannak, például 300 tonna feletti tétel esetén a javító hatású búzáért garantált szerződés formájában 22 ezer forint plusz áfa árat biztosíta­nak tonnánként. Kezeletlen magánerdők (Folytatás az 1. oldalról) Vállalnak a tulajdonos igényei­nek megfelelő bármilyen szakmunkát, természetesen a törvény előírásainak megfele­lően. Az ország erdőállományának a negyven százaléka már ma­gántulajdonban van, és ez az arány a megyénkben megha­ladja az ötven százalékot. Eb­ből rendezett, kezelésbe adott mintegy tizenöt százalék, míg a többi szakmailag kezeletlen. Ennek a megszüntetéséhez kí­ván segítséget adni a NEFAG ETIR. Az erdősítés az ésszerű föld­­használat egyik módja. A jobb területekre ültetvény­­szerű nyár és akác ajánlott, a gyengébbekre a tölgy és a hazai nyár. A telepítéshez állami segít­ség is társul - tudtuk meg a teg­napi NEFAG-fórumon, amely hajóúttal, szakmai bemutatóval fejeződött be. D. Sz. M. Még nem egyeztek meg a szeméttelep helyéről. Hová ürítsék a kukákat? (Folytatás az 1. oldalról) A felmerült lehetőségek között szerepelt egy alsó-jászsági és egy felső-jászsági telep létesí­tése. Mindkettőt nem építhetik meg, hiszen egynek a költsége is mintegy három-négyszázmil­lió forint lenne. A Pusztamonostoron tartott Jászsági Önkormányzatok Szö­vetsége ülésén döntés született arról, hogy mindkét felmerült helyszín környezetvédelmi vizsgálatát, hatósági engedé­lyeztetését, valamint a jöve­delmezőségi számításokat is el kell végeztetni. Menet közben kiderült, hogy a kompromisszumra való hajlás már a PHARE-támogatással el­készült „Hulladékgazdálkodási tanulmányban” is megfogalma­zódik. , x A tanulmány egységes egészként kezeli a Jászságot, és szakértői vizsgálatok alapján jelölik ki a későbbi helyszínt, így mindegy lesz, hogy a sze­méttelep hová kerül, hisz egy­séges díjszabást alakítanak majd ki az egész Jászságra. Készülnek a nyári szezonra a Tisza-tónál is. Felvéte­lünk az abádszalóki strandon készült, ahol az önkormány­zat által közhasznúként foglalkoztatott munkások rendezik és szépítik a strand területét. fotó: mészáros A szolnoki Szivárvány óvoda szervezésében jótékonysági hangversenyt rendeztek tegnap a Táncsics úti HEMO-ban, „Katonák a gyermekekért” címmel. Az esten a Repülőtiszti Főiskola Zenekara, valamint főiskolai hallgatók adtak műsort. Az összegyűlt bevételből az óvodai csoportszobák bútorzatát fogják bővíteni. Képünkön a Repülőtiszti Főiskola Zene­kara látható, Fejes István karmester vezényletével. fotó: mészáros Ötnapos képzés Kunhegyesen Merre tovább, falusi turizmus? A Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat kezdeményezésére ötnapos szakmai tanfolyamot rendeztek Kunhegyesen a falusi turizmusban érdekelt megyei vállalkozók, vendégfogadók, ide­genforgalmi irodák szakemberei részére. A Tiszainform a budapesti székhelyű I+M Befektető és Vezetésfejlesztő Kft.-t kérte fel a programsorozat bonyolítá­sára. A tegnap befejeződött to­vábbképzésről - amelyet a me­gyei vállalkozásfejlesztési ala­pítvány, a Kunhegyesi Falusi Turizmus Egyesület, a megyei Falusi Turizmus Egyesület és a Közép-tiszai Mezőgazdasági Rt. támogatott - megállapít­ható, hogy valóban „felsőfo­kon” szolgálta a falusi vendég­látás érdekeit. A húsz tanfolyami hallgató hétfőn és kedden a magyaror­szági idegenforgalmi koncep­cióról, azon belül is a falusi tu­rizmus szerepéről és helyzeté­ről kapott naprakész informáci­ókat. Közben megismerték a fa­lusi vendéglátással kapcsolatos vállalkozási, jogi és pénzügyi feltételeket is. Szó esett továbbá a falusi tu­rizmus és településfejlesztés kapcsolatáról, valamint a köz­vetlen környezetünk értékeire alapozó regionális idegenforga­lom praktikusan felhasználható szakmai fogásairól. A tanfolyam szakmai értékét jelzi, hogy szerdától az I+M Kft.-vel évek óta eredményesen együttműködő, müncheni székhelyű OWZ (Ost-West Managament Training Zent­­rum, melynek működését a Ba­jor Tartományi Minisztérium támogatja) főmunkatársa, dr. Erwin Seitz tartott előadásokat. Európa legnagyobb idegenfor­galmi főiskolájának profesz­­szora lapunknak elmondta, hogy szívesen támogatják és segítik szakmai tapasztalataik­kal a magyarországi helyi kez­deményezéseket. Véleménye szerint régiónk olyan speciális turisztikai, ter­mészeti értékekkel rendelkezik, amelyek kihasználása kifejezet­ten segítheti Németország és megyénk még jobb idegenfor­galmi, gazdasági, marketing­együttműködését. Ezt minden bizonnyal erősí­teni fogja az a tény, hogy a né­met szakemberek közreműkö­désével szeptemberben az ön­­kormányzatok idegenforga­lommal foglalkozó munkatársai részére szervez hasonló képzést a Tiszainform és a I+M Kft., valamint az is, hogy dr. Ervin Seitz megemlítette: támogatni fogják főiskolájukon a magyar szakemberek továbbképzését.-p-A KDNP alelnöke szerint alkotmányellenes a Btk.-módosítás A szólásszabadságot féltik A Büntető törvénykönyv (Btk.) tervezett módosítása az úgyne­vezett „Göncz-féle gyűlölettörvénnyel” alkotmányellenes, és az alkotmányban biztosított véleménykifejezési szabadság, azaz a szólásszabadság korlátozását jelenti - hangsúlyozta dr. Gáspár Miklós, a KDNP-alelnöke, országgyűlési képviselő. A szolnoki Demokrata Klub ven­dége emlékeztetett rá: a vallási, faji, etnikai kisebbségek, illetve az állampolgárok egyes csoportjai ha­tékonyabb védelme érdekében lét­rejött törvényjavaslat igazából nem ezen okok miatt született meg. Hazánkban a Btk. eddig is tartalmazta a gyűlöletre uszítás ti­lalmát, és az összhangban állt a nemzetközi joggal. A politikus szerint a mostani módosításban különösen a „bünte­tendő a gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekmény is” kitétel rejt veszélyeket. Ez büntetőjogilag olyan gumifogalom, amilyet a nemzetközi gyakorlatban nem használnak. A Btk.-módosítás célja végső soron - a politikus sze­rint - az alkotmányban biztosított véleménykifejezési szabadság, azaz a szólásszabadság rendkívül erőteljes korlátozása. A médiatör­vény „elszabotálása” közepette a közszolgálati műsorok segítségé­vel a kormányerőknek nem tetsző pártokat, vezetőket úgy lehet beál­lítani, mintha azok szélsőségesek lennének. Az alkotmányellenesség is ko­molyan felmerül, ezért a törvény elfogadása esetén az Alkotmány­­bíróság előbb-utóbb megsemmisíti ezt a módosítást - vélte dr. Gáspár Miklós, aki aláhúzta: büntetőjogi eszközökkel tilos büntetni a véle­ményt - a közéletben, a sajtóban, a nyilvánosság előtt helye van min­denféle véleménynek. Ha a sajtó nem írhat szabadon, akkor sérül az állampolgárok információhoz való joga. A „gyűlölettörvény” a bünte­tőjog hatáskörébe utal számos vé­leményt, pedig a szót nem, csak a tettet büntethetnék. Éppen ezért a törvénymódosítás önkényes jogér­telmezésre adhat okot. B. Gy. Van békés megoldás is Hosszú ideje húzódik már a Szolnok Városi Művelődési Központ ügye. A megye tu­lajdonában lévő Hild téri épü­let ingyenes használója a vá­ros, a két közgyűlés azonban képtelen egyezségre jutni. Erre talált megoldást az SZDSZ, sőt, rögtön három lehetőséget is látnak a prob­léma békés - és főként gyors - rendezésére. Fodor György tegnap sajtótájé­koztatón ismertette elképzelé­seiket. Az első verzió szerint me­gyei intézményt kell létrehozni a ház gazdaságos üzemelteté­sére, ami valószínűleg azzal járna, hogy a teljes földszintet kiadná a tulajdonos. A városi közművelődés ebben az eset­ben az emeleteken bérleti és üzemeltetési költségektől men­tes teret kap. A második lehető­ség egy gazdasági társaság lét­rehozása, amelyben a bevétel­orientált üzemeltetés, az épület­­fenntartás és a közművelődés fenntartása is közösen történik. Végül a harmadik variáció: az épület teljes egészében városi tulajdonba kerül piaci értéken, amelynek kiegyenlítéséről a vá­rosi és a megyei közgyűlés kö­zösen dönt. Ezeket a lehetőségeket az SZDSZ hétfőn kívánja a dön­téshozók elé terjeszteni abban a reményben, hogy mihamarabb megnyugtatóan rendeződik a VMK sorsa. Újságíró-iskola Karcagon Rendhagyó irodalomórát tar­tott tegnap Karcagon a Gá­bor Áron Gimnáziumban Kosa Csaba, a Magyar Újság­írók Közösségének (MÚK) elnöke. Előadásában Tinódi Lantos Sebestyénről, az első tudósító­ról beszélt a diákoknak. A nap folyamán Kósa Csaba találkozott dr. Fazekas Sándor polgármesterrel és Körmendi Lajossal, a MÚK közép-alföldi tagozatának a vezetőjével. A tervek szerint szeptem­bertől indítják karcagi köz­ponttal a Móricz Zsigmond Újságíró Iskola közép-alföldi tagozatát - két és fél éves kép­zéssel. A képzés költségeit részben a „Haza és haladás” és a „Ma­gyar Toll Alapítvány”, részben a diákok fedeznék. A jelentke­zéseket Jász-Nagykun-Szol­­nok, Hajdú-Bihar, Bács-Kis­­kun és Békés megyéből várják, 40 éves életkorig. A Móricz Zsigmond Újság­író Iskola tanárai mellett Kör­mendi Lajos és Sarusi Mihály is tanítani fogja a hallgatókat. Kósa Csaba a tárgyalásokat később folytatja a beindítandó újságíró-képzésről a város ve­zetőivel. A nap végén a MÚK elnöke találkozott a helyi Fidesz kép­viselőivel is. -de-A mezőgazdaság is nagy kihívás előtt áll A környezetvédelem hazaszeretetre nevel Szakszervezeti szakemberképzés Nem szakadtak el a munka világától Regionális továbbképzés színhelye a szolnoki tiszaligeti turisz­tikai központ. A képzés szervezője a Munkástanács. Nagy Imre, a szakszervezet alelnöke tartott erről sajtótájékoztatót. A Magyar Népfőiskolái Társa­ság Szolnokon megrendezett háromnapos konferenciájának tegnapi napján az ifjúságpoli­tika, a környezetvédelem és a mezőgazdaság aktuális kérdé­sei kerültek napirendre. Wootsch Péter, a Fidesz ifjúság­­politikai szakértője szerint a ha­zánk előtt álló európai integrá­ciós politikára nem készült fel a fiatal generáció. Kommuniká­ciós problémáik jelentik ma az egyik legsúlyosabb gondot: nem tudnak egymással beszélgetni. Ennek oka egyrészt a technoló­giai robbanásban, másrészt a szociológiai különbözőségben keresendő. A fiatalok között az úgynevezett „győztesek” több nyelven beszélnek, otthon van­nak az informatika világában, szívesen találkoznak kortársaik­kal, nyitottak az idegen kultú­rákra. Kérdés, hogy a társadalom tud-e számukra kellő teret bizto­sítani tehetségük kibontakozta­tására. Emellett a társadalom alapvető normája kell hogy le­gyen a „vesztesekkel” való törő­dés is - vélte a szakember. Nemcsók János, a Miniszter­­elnöki Hivatal politikai államtit­kára környezetünk állapotáról szólva elmondta: hazánkban na­gyon komolyan kell venni a kör­nyezetvédelmet. Ha rendetlen, piszkos az ország, esélyünk sincs az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az államtitkár hangot adott annak a meggyőző­désének, hogy a környezetvéde­lem hazaszeretetre, a kisebb környezet szeretetére nevel. Az idei évtől 15 milliárd fo­rint áll rendelkezésre a környe­zetvédelemre. A négy nagy táj­egység rehabilitációjára egyen­ként 1,5-2 milliárd forint jut. Az államtitkár, aki immár 25 éve vizsgálja a Balaton problémáját, elmondta: a legnagyobb gondot a tóba jutó sok foszfor, szerves anyag jelenti. Úgy vélte, szükség van a nagymarosi vízlépcsővita mielőbbi lezárására, mivel 340 milliárd forintba került az, hogy három éve nem csinálunk sem­mit. A nagy folyóink mentén fekvő városaink szennyvízprob­lémáját is mielőbb meg kell ol­dani. A Duna-Tisza közén a leg­főbb gond az elsivatagosodás. A mezőgazdaság szintén nagy kihívás előtt áll. Olyan termékek előállítására kell átállni, ame­lyek nem idegenek a hazai ter­melési kultúrától és egyedülál­lóak. Ilyen lehet a magyar szürke marha márványos húsa és a ló­hús, amelyek iránt óriási a keres­let Nyugaton. A környezetvé­delmi nevelésben a népfőiskolák fontos szerepet játszhatnak, és integrálói lehetnek a környezet­védelemmel foglalkozó civil szervezeteknek. B. Gy. Gyönyörködj a természetben! Gyönyörködj a természet­ben! címmel rajzkiállítás nyílt tegnap délután Mezőtúron a Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi házban. A mezőtúri Református Általá­nos Iskola, Mezőtúr Város Ön­­kormányzata és a Körös-völgyi Természetvédelmi Egyesület által az általános iskolások ré­szére meghirdetett rajzpályá­zatra több mint hétszáz pálya­munka érkezett - négy megyé­ből. A támogatók száma is je­lentősen megnövekedett. A ki­állítás megnyitóját megelőző eredményhirdetésen hetven kü­­löndíj talált gazdára. A kiállí­tást követően a rajzok és fest­mények Nagy Ferenc és fele­sége rajztanár kezdeményezé­sére a jövőben nemes célt szol­gálnak. Mezőtúr egészségügyi és szociális intézményei falait teszik hangulatosabbá. A továbbképzés belga segít­séggel jöhetett létre, az ottani keresztény szakszervezet adott pénzt hozzá. A Munkástanács­nak van már hasonló képzési támogatása: svájci pénzből. A mostani képzés az eddig a munkások soraiban található, de immár szakszervezeti funk­ciót is ellátó gárda kiképzését szolgálja. A szolnokival egy időben Veszprémben is most zajlik tanfolyam. Mindkét helyszín regionális. Szolnokon hat megye munkás­tanácsosait oktatják. A képzés célja, hogy meg tudjanak fe­lelni a szakszervezeti mozgal­mat ért kihívásoknak, méltó partnerei legyenek a munkálta­tóknak, valamint képzetten képviseljék mozgalmuk tagjai­nak érdekét. Az MSZOSZ-nek is megfelelő tárgyalópartnerei szeretnének lenni, amely szer­vezet eddig - úgymond - lesö­pörte őket az asztalról. Az alelnök hangsúlyozta, a Munkástanácsok olyan alulról építkező szervezet, amely nem szakadt el a munka világától. Nagy Imre a „nagypolitiká­val” kapcsolatban elmondta, a Munkástanácsok már nem ké­rik, hanem követelik a kor­mánytól, hogy tegyen meg mindent a reálbércsökkenés el­len.

Next

/
Thumbnails
Contents