Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-30 / 25. szám
6. oldal Gazdasági Tükör 1996. január 30., kedd Kártyás jó tanácsok A bankkártyák használata mindinkább a hétköznapok természetes részévé válik a magán- és az üzleti életben. Egyre többen vannak azok is, akik nem is egyféle kártyát birtokolnak. Nekik gyakran gondot okoz a pin- kódok, tehát az egyéni titkos azonosító számok megjegyzése. Pedig ezek ismerete nélkül a kártya csupán egy hasznavehetetlen, színes műanyag lap. Az OTP Bank kártyáival foglalkozó szakemberektől néhány ötletet kértünk, hogy miként lehet biztonságosan feljegyezni bankkártyáink titkos kódját úgy, hogy más ne élhessen vissza vele, de szükség esetén mégis azonnal kéznél legyen. A bankárok véleménye szerint a legjobban bevált módszerek egyike az, ha az ismerőseink telefonszámát rejtő kis füzetbe fiktív nevek alatt telefonszámokba rejtjük a kódokat. Ugyancsak jó megoldás, ha a titkos számot például a születési dátumunkkal megtoldva, vagy bármely más, könnyen alkalmazható matematikai művelettel megváltoztatott formában jegyezzük fel. Csak egyet ne tegyünk: a papírra vetett kódot ne tartsuk a kártya mellett. N. Zs. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 97,66 Osztrák Schilling 13,89 USA-dollár 145,47 ECU (Európai Unió) 178,52 ________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE_______ N agy forgalom - emelkedő árak Az elmúlt héten a Budapesti Értéktőzsdén nagy mértékű árfolyam-emelkedés ment végbe. Egy hét alatt akkora forgalmat bonyolítottak le a parketten, mint tavaly az év első nyolc hónapjában. A BUX-index 1764 pontról 1923-ra emelkedett. A csaknem 160 pontos ugrás 9 százalékos nyereséget tükröz. A jegyzett kategória forgalma megközelítette a 6,6 milliárd forintot, míg a forgalmazotti kategóriában csaknem 400 millió forint értékben cseréltek gazdát a papírok. A kárpótlási jegyek piaca is megélénkült: több mint 100 millió forintos forgalom közepette 165 forintról 195 forintra emelkedett az árfolyam, az ÁPV Rt. által bejelentett kárpótlási jegy-részvény csereakció közelgő beindításának hírére. A Danubius árfolyama 1440 forintról 1550 forintra emelkedett - ez 7,6 százalékos nyereséget jelent -, azonban a hét során több kötés is született a papírra 1650 forintos árfolyamon. A heti forgalom megdöbbentően magas volt, meghaladta a 700 millió forintot. Az Egis piacán mintegy 800 millió forintnyi részvény cserélt gazdát, 3620 forintról 4100 forintig erősödő árfolyam mellett (13,3 százalékos nyereség). Ezzel a papír jelentősen föléemelkedett eddigi legmagasabb árfolyamának (3920 forint). A legnagyobb forgalom ismét a Mól részvényeinek piacán alakult ki. Magyar- ország legjelentősebb vállalatának papírjai csaknem 3 milliárd forint értékben forogtak, miközben árfolyamuk 1450 forintról 1540 forintra emelkedett (6,2 százalékos nyereség). Az OTP részvényeinek heti forgalma több mint félmilliárd forint volt, s az árfolyam 1100 forintról 1260 forintra emelkedett, ami 14,5 százalékos nyereséget hozhatott a vállalkozó szellemű befektetőknek. A Pannonplast árfolyama váratlanul 2390 forintról egészen 2700 forintra emelkedett (13 százalékos nyereség), miközben forgalma viszonylag alacsony, 133 millió forintot tett ki. A Richter részvényeinek árfolyama 3180 forintról 3750 forintra emelkedett (17,9 százalékos nyereség), s forgalma több mint 1 milliárd forint volt. A forgalmazotti kategóriában jelentős változásokra nem került sor. Az elmúlt héten megtartott diszkont kincstárjegyaukciókon további hozamesésre került sor. így az egy hónapos papírok 25,86 százalékos, a három hónaposok 25,93 százalékos, a hat hónaposok 27,54 százalékos és a tizenkét hónaposok 28,3 százalékos átlagos hozamot biztosítanak. A Magyar Nemzeti Bank által bejelentett kamatcsökkentések miatt további hozammérséklődéssel számolhatunk. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség ín: '■"( ’ ’—rjf M'J.V'A—,—-nhA sajt, a holló és a privatizáció Politikusok és közgazdászok körében egyaránt meglepetést keltett az ÁPV Rt. privatizációs bevételi bravúrja, főleg miután az elmúlt évben volt olyan pillanat, amikor még a tervezett 150 milliárd elérése is bizonytalannak látszott. Suchmann Tamás privatizációs miniszternek más erről a véleménye. A privatizációs többletbevétel azok számára okozott meglepetést - mondta lapunknak a miniszter -, akik az egész folyamatot csupán felületesen szemlélték. Ha ugyanis figyelemmel kísérték volna az eseményeket - pályázati kiírás, előminősítés, jogszabály-módosítás, értékelés, szerződéskötés -, rájöttek volna, hogy rendkívül tudatos menetrendet állítottunk föl.- Ez esetben miért nincs kész koncepció a privatizációs bevételek felhasználására?- A kormány úgy tervezte, hogy az 1995-ös esztendő összegezése, értékelése után, az idén januárban dönt a privatizációs bevételek felhasználásáról. Szó sincs arról, hogy a befolyt pénzek a parlament jóváhagyása nélkül kerültek volna felhasználásra. Az más kérdés, hogy milyen célra, de ezeken a vitákon már szerencsére túl vagyunk. Most arra kell koncentrálni, hogy a kormány által kitűzött határidőig, április 30-ig jó koncepció készüljön a többletbevételek sorsáról.- Nem késett el a kormány?- Semmivel sem késtünk el, úgy gondolom, helyesebb az aktuális helyzetből kiindulva dönteni, mint egy korábbi gazdaságpolitikai döntést aktualizálni. Szeptemberben még mások voltak a lehetőségeink, mint lesznek februárban vagy márciusban, gondoljunk csak az IMF, az OECD megállapodások előrehaladására. Lényegében a múlt év végén vált mérhetővé a gazdasági növekedés, az export teljesítménye. Ezek mind olyan elemek, amelyek azt indokolják, hogy most tárgyaljunk e pénzekről. Hadd tegyek hozzá még valamit: a sajtot ki lehet énekelni a holló szájából, de egy országéból nem szabad. A pályázatok kiírásakor azt tervezgetni, hogy mi történjen 430 milliárddal, úgy gondolom, az egész privatizációs üzletmenet logikáját felborította volna. Inkorrekt dolog megelőlegezni, hogyan alakulnak az árfolyamok. Mind szakmailag, mind logikailag elhibázott lett volna a múlt év őszén azon vitatkozni, mi legyen a később befolyó, csupán csak prognosztizálható bevétellel. Újvári Gizella hírek a gazdaságból Idegenforgalmi bevételek November végéig jelentős, több mint 600 millió dolláros aktívum alakult ki az idegen- forgalomban, a bevétel pedig megközelítette az 1,6 milliárd dollárt. Magyar pénzben számolva tavaly 11 hónap alatt az idegenforgalom bevétele 201 milliárd, a kiadása 120 milliárd, az aktívuma pedig 81 milliárd forintot tett ki. Nincs árvízveszély Annak ellenére, hogy az ország nagy részén megenyhült az idő és a vastag hótakaró gyors olvadásnak indult, nem fenyeget árvízveszély. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a decemberi árvizek által okozott rongálásokat rendbehozták. Az árvízvédelmi töltésrendszer korszerűsítésére egyébként mintegy 50 milliárd forintra lenne szükség. A minisztérium a következő négy évben 14,3 milliárd forintot fordít a gátak megerősítésére. Csökken a munkanélküliségi ráta Az elmúlt év utolsó negyedében 408 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, ami körülbelül 7000-rel kevesebb, mint az előző negyedévben. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint az 1993-as csúcshoz képest két év alatt az állástalanok tábora 100 ezerrel apadt. A munkanélküliség mértékét kifejező munkanélküliségi ráta 1992 óta először 10 százalék alatt maradt. Költséges bankok Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank al- elnöke szerint a hazai bankrendszer költségeit jelentősen csökkenteni kellene, mivel a magyarországi bankok mintegy másfél-két- szer nagyobb költségszinttel dolgoznak, mint az ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtó nyugat-európai pénzintézetek. Az alelnök úgy véli, igazi megoldást a még többségi állami tulajdonban lévő pénzintézetek privatizációja hozhat. Az étvágygerjesztés mestere, a Zalahús Rt A Zalahús Részvénytársaság a szegedi Pick és a Délhús után a harmadik legnagyobb húsipari vállalkozás Magyarországon. Az elsők között privatizált, teljesen hazai tulajdonú, 800 főt foglalkoztató cég tavaly hét és félmilliárdos árbevételt ért el, a nyeresége elérte a 300 milliót, az export pedig 12 millió dollárra nőtt. Vágóhídjaikon évente 170-180 ezer sertés, 17-18 ezer szarvasmarha és néhány ezer juh fejezi be földi pályafutását, hogy aztán főként ínycsiklandó húskészítmények formájában csillapítsa éhségünket. A rendszerváltást követően professzionalizmusra valló döntések sorát hozta meg a Zalahús menedzsmentje. Többek közt építettek egy 1200 tonna befogadó- képességű hűtőházat, mely hatékonyan segített a piaci zavarok leküzdésében, illetve tompításában. Szintén előrelátó döntésnek bizonyult a több takarmánykeverőnek és minta sertéstelepnek felvásárlása, hiszen csupán innen évi 70 ezer moslékpusztító kerül a Zalahús közreműködésével az „örök makkosba". A vágókapacitás minél jobb kihasználása érdekében az ország szinte minden zugából, így megyénkből is összesen mintegy százezer röfögő utazik a Zalahús emblémájával ellátott „vesztőhelyre". Az évente mintegy 140 féle, összesen 14-15 ezer tonna húskészítményt fantasztikus ízválasztékban produkáló cégnek természetesen korán szűk lett saját megyéjének és környékének piaca. Manapság szinte alig van az országnak olyan települése, ahol az élelmiszerüzlet hűtőpultjáról ne „mosolyogna" valamilyen Zalahús termék a vásárlókra. Ez persze önmagában is több problémát felvet, hiszen naponta mindenhová el kell juttatni a friss árut, ám az egyre horribi- lisebb szállítási költségek „elfogyaszthatják" a vállalkozás üzleti eredményét. Éppen ezt megelőzendő született a döntés: Zala- hús-depót létesítenek Tö- rökszentmiklóson, a Te- nyői út 6. szám alatt, ahonnan irányfuvarok indulnak Szeged, Orosháza irányába, éppúgy mint Debrecenbe, vagy megyénk több településére. A 2000 tonna kapacitású depóba minden nap érkezik a gyárból a szállítmány, s innen a kis szállítójárművek reggelre a boltokba juttatják el a friss húskészítményeket. Hogy milyeneket? Nos, a Zalahús úgymond vezértermékei közé tartozik a marhahúsból készülő zalai finom parizer, a főként gyerekeknek szánt kópé és kölyök felvágott, a zalai nyári turista, a zala felvágott, a BNV-díjas királyi sajt, a piknik sonka, a göcseji sonka és csípős kolbász, no és nem utolsósorban az aszpi- kos termékcsalád. A felsorolás persze korántsem teljes, de erre a helyhiány miatt nem vállalkozhatunk. Három dologban mindenképpen megegyeznek a Zalahús termékei, egyrészt a vidéki ízvilágot adják vissza, másrészt hosszú ideig el- tarthatóak, harmadsorban pedig igényesen csomagoltak. A Zalahús állandó, jó kondíciójának titka tulajdonképpen a tökéletesre fejlesztett gyártási téch- nológiában, a folyamatos termékfejlesztésben (külön team foglalkozik azzal, hogy évente 2-3 új termék maradandó legyen a piacon), a piac legkisebb rezdülését is figyelő szakembergárdában és az átgondolt árpolitikában keresendő.
