Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-30 / 25. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1996. január 30., kedd Kártyás jó tanácsok A bankkártyák használata mindinkább a hétköznapok természetes részévé válik a magán- és az üzleti életben. Egyre többen vannak azok is, akik nem is egyféle kár­tyát birtokolnak. Nekik gyakran gondot okoz a pin- kódok, tehát az egyéni titkos azonosító számok megjegy­zése. Pedig ezek ismerete nélkül a kártya csupán egy hasznavehetetlen, színes műanyag lap. Az OTP Bank kártyáival foglalkozó szakemberektől néhány ötletet kértünk, hogy miként lehet biztonságosan feljegyezni bankkártyáink titkos kódját úgy, hogy más ne élhessen vissza vele, de szükség esetén mégis azon­nal kéznél legyen. A bankárok véleménye szerint a legjobban bevált módszerek egyike az, ha az ismerőseink telefonszámát rejtő kis füzetbe fiktív ne­vek alatt telefonszámokba rejtjük a kódokat. Ugyan­csak jó megoldás, ha a titkos számot például a születési dátumunkkal megtoldva, vagy bármely más, könnyen alkalmazható matematikai művelettel megváltoztatott formában jegyezzük fel. Csak egyet ne tegyünk: a papírra vetett kódot ne tart­suk a kártya mellett. N. Zs. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 97,66 Osztrák Schilling 13,89 USA-dollár 145,47 ECU (Európai Unió) 178,52 ________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE_______ N agy forgalom - emelkedő árak Az elmúlt héten a Buda­pesti Értéktőzsdén nagy mértékű árfolyam-emel­kedés ment végbe. Egy hét alatt akkora forgal­mat bonyolítottak le a parketten, mint tavaly az év első nyolc hónapjá­ban. A BUX-index 1764 pontról 1923-ra emelke­dett. A csaknem 160 pon­tos ugrás 9 százalékos nyereséget tükröz. A jegyzett kategória for­galma megközelítette a 6,6 milliárd forintot, míg a forgalmazotti kategóriá­ban csaknem 400 millió forint értékben cseréltek gazdát a papírok. A kárpótlási jegyek pi­aca is megélénkült: több mint 100 millió forintos forgalom közepette 165 forintról 195 forintra emelkedett az árfolyam, az ÁPV Rt. által bejelentett kárpótlási jegy-részvény csereakció közelgő beindí­tásának hírére. A Danubius árfolyama 1440 forintról 1550 fo­rintra emelkedett - ez 7,6 százalékos nyereséget je­lent -, azonban a hét során több kötés is született a papírra 1650 forintos árfo­lyamon. A heti forgalom megdöbbentően magas volt, meghaladta a 700 millió forintot. Az Egis piacán mintegy 800 millió forintnyi rész­vény cserélt gazdát, 3620 forintról 4100 forintig erő­södő árfolyam mellett (13,3 százalékos nyere­ség). Ezzel a papír jelentő­sen föléemelkedett eddigi legmagasabb árfolyamá­nak (3920 forint). A legnagyobb forgalom ismét a Mól részvényeinek piacán alakult ki. Magyar- ország legjelentősebb vál­lalatának papírjai csaknem 3 milliárd forint értékben forogtak, miközben árfo­lyamuk 1450 forintról 1540 forintra emelkedett (6,2 százalékos nyereség). Az OTP részvényeinek heti forgalma több mint félmilliárd forint volt, s az árfolyam 1100 forintról 1260 forintra emelkedett, ami 14,5 százalékos nyere­séget hozhatott a vállal­kozó szellemű befektetők­nek. A Pannonplast árfo­lyama váratlanul 2390 fo­rintról egészen 2700 fo­rintra emelkedett (13 szá­zalékos nyereség), miköz­ben forgalma viszonylag alacsony, 133 millió forin­tot tett ki. A Richter részvényeinek árfolyama 3180 forintról 3750 forintra emelkedett (17,9 százalékos nyere­ség), s forgalma több mint 1 milliárd forint volt. A forgalmazotti kategó­riában jelentős változá­sokra nem került sor. Az elmúlt héten megtar­tott diszkont kincstárjegy­aukciókon további hoza­mesésre került sor. így az egy hónapos papírok 25,86 százalékos, a három hóna­posok 25,93 százalékos, a hat hónaposok 27,54 szá­zalékos és a tizenkét hóna­posok 28,3 százalékos át­lagos hozamot biztosíta­nak. A Magyar Nemzeti Bank által bejelentett ka­matcsökkentések miatt to­vábbi hozammérséklődés­sel számolhatunk. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség ín: '■"( ’ ’—rjf M'J.V'A—,—-nh­A sajt, a holló és a privatizáció Politikusok és közgazdászok körében egyaránt meglepe­tést keltett az ÁPV Rt. privatizációs bevételi bravúrja, fő­leg miután az elmúlt évben volt olyan pillanat, amikor még a tervezett 150 milliárd elérése is bizonytalannak lát­szott. Suchmann Tamás privatizációs miniszternek más erről a véleménye. A privatizációs többletbevé­tel azok számára okozott meglepetést - mondta la­punknak a miniszter -, akik az egész folyamatot csupán felületesen szemlélték. Ha ugyanis figyelemmel kísér­ték volna az eseményeket - pályázati kiírás, előminősí­tés, jogszabály-módosítás, értékelés, szerződéskötés -, rájöttek volna, hogy rendkí­vül tudatos menetrendet állí­tottunk föl.- Ez esetben miért nincs kész koncepció a privatizációs bevé­telek felhasználására?- A kormány úgy tervezte, hogy az 1995-ös esztendő összegezése, értékelése után, az idén januárban dönt a pri­vatizációs bevételek felhasz­nálásáról. Szó sincs arról, hogy a befolyt pénzek a par­lament jóváhagyása nélkül kerültek volna felhaszná­lásra. Az más kérdés, hogy milyen célra, de ezeken a vi­tákon már szerencsére túl vagyunk. Most arra kell kon­centrálni, hogy a kormány ál­tal kitűzött határidőig, április 30-ig jó koncepció készüljön a többletbevételek sorsáról.- Nem késett el a kormány?- Semmivel sem késtünk el, úgy gondolom, helyesebb az aktuális helyzetből kiin­dulva dönteni, mint egy ko­rábbi gazdaságpolitikai dön­tést aktualizálni. Szeptem­berben még mások voltak a lehetőségeink, mint lesznek februárban vagy márciusban, gondoljunk csak az IMF, az OECD megállapodások elő­rehaladására. Lényegében a múlt év végén vált mérhe­tővé a gazdasági növekedés, az export teljesítménye. Ezek mind olyan elemek, amelyek azt indokolják, hogy most tárgyaljunk e pénzekről. Hadd tegyek hozzá még valamit: a sajtot ki lehet éne­kelni a holló szájából, de egy országéból nem szabad. A pályázatok kiírásakor azt tervezgetni, hogy mi történ­jen 430 milliárddal, úgy gondolom, az egész privati­zációs üzletmenet logikáját felborította volna. Inkorrekt dolog megelőlegezni, ho­gyan alakulnak az árfolya­mok. Mind szakmailag, mind logikailag elhibázott lett volna a múlt év őszén azon vitatkozni, mi legyen a ké­sőbb befolyó, csupán csak prognosztizálható bevétel­lel. Újvári Gizella hírek a gazdaságból Idegenforgalmi bevételek November végéig jelentős, több mint 600 millió dolláros aktívum alakult ki az idegen- forgalomban, a bevétel pedig megközelítette az 1,6 milliárd dollárt. Magyar pénzben szá­molva tavaly 11 hónap alatt az idegenforga­lom bevétele 201 milliárd, a kiadása 120 mil­liárd, az aktívuma pedig 81 milliárd forintot tett ki. Nincs árvízveszély Annak ellenére, hogy az ország nagy részén megenyhült az idő és a vastag hótakaró gyors olvadásnak indult, nem fenyeget árvízve­szély. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a decem­beri árvizek által okozott rongálásokat rend­behozták. Az árvízvédelmi töltésrendszer korszerűsítésére egyébként mintegy 50 milli­árd forintra lenne szükség. A minisztérium a következő négy évben 14,3 milliárd forintot fordít a gátak megerősítésére. Csökken a munkanélküliségi ráta Az elmúlt év utolsó negyedében 408 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, ami körülbe­lül 7000-rel kevesebb, mint az előző negyed­évben. A Központi Statisztikai Hivatal leg­frissebb jelentése szerint az 1993-as csúcs­hoz képest két év alatt az állástalanok tábora 100 ezerrel apadt. A munkanélküliség mérté­két kifejező munkanélküliségi ráta 1992 óta először 10 százalék alatt maradt. Költséges bankok Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank al- elnöke szerint a hazai bankrendszer költsé­geit jelentősen csökkenteni kellene, mivel a magyarországi bankok mintegy másfél-két- szer nagyobb költségszinttel dolgoznak, mint az ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtó nyu­gat-európai pénzintézetek. Az alelnök úgy véli, igazi megoldást a még többségi állami tulajdonban lévő pénzintézetek privatizációja hozhat. Az étvágygerjesztés mestere, a Zalahús Rt A Zalahús Részvénytár­saság a szegedi Pick és a Délhús után a harmadik legnagyobb húsipari vál­lalkozás Magyarországon. Az elsők között priva­tizált, teljesen hazai tu­lajdonú, 800 főt foglal­koztató cég tavaly hét és félmilliárdos árbevételt ért el, a nyeresége elérte a 300 milliót, az export pedig 12 millió dollárra nőtt. Vágóhídjaikon éven­te 170-180 ezer sertés, 17-18 ezer szarvasmarha és néhány ezer juh fejezi be földi pályafutását, hogy aztán főként íny­csiklandó húské­szítmények formá­jában csillapítsa éhségünket. A rendszervál­tást követően pro­fesszionalizmusra valló döntések so­rát hozta meg a Zalahús menedzs­mentje. Többek közt építettek egy 1200 tonna befogadó- képességű hűtő­házat, mely haté­konyan segített a piaci zavarok le­küzdésében, illetve tom­pításában. Szintén előrelátó dön­tésnek bizonyult a több takarmánykeverőnek és minta sertéstelepnek felvásárlása, hiszen csu­pán innen évi 70 ezer moslékpusztító kerül a Zalahús közreműködé­sével az „örök mak­kosba". A vágókapacitás minél jobb kihasználása érde­kében az ország szinte minden zugából, így megyénkből is összesen mintegy százezer röfögő utazik a Zalahús emb­lémájával ellátott „vesz­tőhelyre". Az évente mintegy 140 féle, összesen 14-15 ezer tonna húskészítményt fan­tasztikus ízválasztékban produkáló cégnek termé­szetesen korán szűk lett saját megyéjének és kör­nyékének piaca. Manapság szinte alig van az országnak olyan települése, ahol az élelmi­szerüzlet hűtőpultjáról ne „mosolyogna" valamilyen Zalahús termék a vásár­lókra. Ez persze önmagában is több problémát felvet, hiszen naponta minden­hová el kell juttatni a friss árut, ám az egyre horribi- lisebb szállítási költségek „elfogyaszthatják" a vál­lalkozás üzleti eredmé­nyét. Éppen ezt megelőzendő született a döntés: Zala- hús-depót létesítenek Tö- rökszentmiklóson, a Te- nyői út 6. szám alatt, ahonnan irányfuvarok in­dulnak Szeged, Orosháza irányába, éppúgy mint Debrecenbe, vagy me­gyénk több településére. A 2000 tonna kapa­citású depóba minden nap érkezik a gyárból a szállítmány, s innen a kis szállítójárművek reg­gelre a boltokba juttatják el a friss húskészítmé­nyeket. Hogy milyeneket? Nos, a Zalahús úgymond vezér­termékei közé tartozik a marhahúsból ké­szülő zalai finom parizer, a főként gyerekeknek szánt kópé és kölyök felvágott, a zalai nyári turista, a zala felvágott, a BNV-díjas királyi sajt, a piknik son­ka, a göcseji sonka és csípős kolbász, no és nem utol­sósorban az aszpi- kos termékcsalád. A felsorolás per­sze korántsem tel­jes, de erre a hely­hiány miatt nem vállalkozhatunk. Három dolog­ban mindenképpen megegyeznek a Zalahús termékei, egyrészt a vidéki ízvilágot adják vissza, másrészt hosszú ideig el- tarthatóak, harmadsorban pedig igényesen csoma­goltak. A Zalahús állandó, jó kondíciójának titka tulaj­donképpen a tökéletesre fejlesztett gyártási téch- nológiában, a folyamatos termékfejlesztésben (kü­lön team foglalkozik az­zal, hogy évente 2-3 új termék maradandó legyen a piacon), a piac legki­sebb rezdülését is figyelő szakembergárdában és az átgondolt árpolitikában keresendő.

Next

/
Thumbnails
Contents