Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-11 / 160. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1995. július 11., kedd Készül a kárpótlást lezáró törvény Nincs esély újabb földalapokra A kárpótlás becsült végösszege 230-240 milliárd forint. A kor­mány az idén 7 milliárd forint értékű állami vagyont, és 10 milli­árd forintos részvénycserecsomagot ígér a kárpótlási jegyek el­lentételezéseként. Újabb földterületek kijelölésére azonban nincs esély, mert az ellehetetlenítené az állattenyésztést. Megszűnik a „pecsételő hivatal” Az Országos Munkaügyi Központot (OMK) is átalakít­ják a jövő év elején, az állam- háztartási reform során csak­úgy, mint a megyei munkaü­gyi központokat és kirendelt­ségeket, közölte a Munkaügyi Minisztérium tegnapi sajtótá­jékoztatóján Matoricz Anna főosztályvezető. A munkaügyi kirendelt­ségeket olyan szolgáltató egységekké kell átalakítani, amelyeknek legfontosabb feladata a munkaközvetítés. Halmos Csaba, az OMK főigazgatója szerint azok, akik a munkaügyi közpon­tokhoz fordulnak, közvet­len, személyre szabott segít­séget igényelnek álláshoz jutásuk érdekében. Ideje, hogy a „pecsételő hivata­lok” helyett valóban segí­teni képes szervezetek jöj­jenek létre. A főigazgató kiábrándí­tónak tartja, hogy a hazai munkanélküliség kezelésére a költségvetéstől az idén kapott 6,2 milliárd forintnak mintegy 75 százaléka jára­dékfizetésre megy el, és csak a fennmaradó 25 száza­lékot fordíthatják aktív segí­tésre. A szolgáltatások bővülé­sével a szervezetnek várha­tóan további költségvetési támogatásra lesz szüksége, mondta a főigazgató. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,60 Osztrák Schilling 12,88 USA-dollár 126,49 ECU (Európai Unió) 167,70 Az agrártörvénykezés ez évi listá­ján várakozik a többi között a kárpótlást lezáró jogszabály. A földművelésügyi tárcának a kár­pótlás befejezésével, levezénylé­sével kapcsolatos elképzeléseiről kérdeztük Kis Zoltán politikai ál­lamtitkárt.- Az elmúlt hónapban a kor­mány döntött az alanyi jogon kárpótlásra jogosultak elsőbbsé­géről a tulajdonszerzés során - mondja az államtitkár -, továbbá mintegy hétmilliárd forint értékű, kizárólag kárpótlási jegyért érté­kesíthető állami vagyon piacra dobásáról. A vagyonszerzés fo­lyamán szigorú közjegyzői kont­rollra lesz majd szükség, hogy ki­szűrjék a piacon jelentős mennyi­ségben felhalmozódott, felvásá­rolt kárpótlási jegyeket. A privatizációs miniszter ígé­retet tett arra is, hogy még az idén kibocsátásra kerül mintegy tíz­Nem csorbítaná a pénzügymi­niszter hatáskörét a tervezett gazdasági miniszterelnök-he­lyettesi poszt létrehozása, mondta Horn Gyula kormányfő a tegnap reggeli televíziós mű­sorban. Kifejtette, hogy to­vábbra is a pénzügyi tárca veze­tője irányítaná a gazdasági ka­binetet és az ő feladata lenne többek között az államháztar­tási reform kimunkálása is. A gazdasági miniszterelnök-he­milliárd forint értékű részvény- csomag. Az APV Rt. a részvény- csere lehetőségét az alanyi jogon kárpótoltak körére is kiteijeszti. Amennyiben a kárpótlási jegyek kiadása az idén lezárul, akkor a kormány által - az értékpapírok ellentételeként - felajánlott ál­lami vagyonnal és részvényekkel kielégíthető az alanyi jogon kár­pótoltak igénye.-És mi lesz a termőföldre várakozókkal?-A földet vásárolni szándé­kozók koránt sincsenek ilyen kedvező helyzetben. Tavaly, a pótkárpótlás során a várakozá­sokat jóval meghaladva, 860 ezren nyújtottak be kérelmet. Az igénylők többsége a kárpót­lási jegyek piaci árfolyamának zuhanása miatt a földvásárlás mellett döntött. Az előző kor­mány azonban csak 30-40 ezer igénylővel kalkulált, s a 2,4 lyettes dolga pedig a tárcák kö­zötti egyeztetés, a stratégiai tervezés, illetve a különféle pénzügyi és hitelkonstrukciók kidolgozása lenne. A miniszterelnök kitért arra is, hogy fel kell gyorsítani a parlamenti törvénykezést, mert gazdasági és szociális szükség- helyzetben van az ország. Egyedül az államháztartás át­alakítása érdekében 40-50 tör­vényt szükséges módosítani. millió aranykorona értékű, kije­lölt földalap várhatóan nem lesz elegendő a kérelmek ma­radéktalan kielégítésére. A kormány májusban hozott dön­tése ugyan enyhíti a feszültsé­geket, hiszen az árverések so­rán a földterület 80 százalékára helyben lakóknak van vásárlási elsőbbségük, de ez nem oldja meg a gondokat. Az árverések végeztével újból felül kell vizs­gálni, van-e lehetőség további földterületek kijelölésére. Vé­leményem szerint erre nincs sok esély.-Az önkormányzatok tavaly május óta várják, hogy a kár­pótlásból visszamaradt állami tulajdonú földeket infrastruktu­rális beruházásaikhoz birtokba vehessék.-Ez a privatizációs minisz­ter jogköre. Az önkormányza­tok abban az esetben jelenthetik be igényüket, ha megvan rá a pénzük és az idén megkezdik a beruházást. Amennyiben a be­ruházás meghiúsul, akkor a föld visszaszáll az államra. Újvári Gizella Továbbra is bízik abban, hogy sikerül teljesíteni az idei évre tervezett 150 milliárd fo­rintos privatizációs bevételt. A magánosítási bevételek 4-5 százalékából gazdaságfejlesz­tési alapot szándékozik létre­hozni a kormány. Szólt a Nemzetközi Valuta­alappal tervezett megállapodás­ról is, ami ugyan fontos, ám az Alap teljesíthetetlen követelmé­nyeket támaszt. A miniszterelnök gazdasági helyettest szeretne Fel kell gyorsítani a törvénykezést Jövőre csökkenteni kell az inflációt és a kamatokat Elkészült a kormány a jövő évi költségvetés irányelvei­vel. A program szerint min­den a körül forog, hogy ha­zánk minél előbb megfelel­jen az Európai Unió kritéri­umrendszerének. Eszerint a költségvetési hiány nem lehet több, mint a GDP 3 százaléka, szemben az idén várható 6-6,5-del. Nem mindegy, miként alakul a központi költségve­tés eladósodása. Az EU-ban még elfogadott 60 százalék helyett tavaly a költségvetés összes bel- és külföldi adós­sága elérte a GDP 87 száza­lékát. A jövő évi költségvetés sa­rokszámait az irányelvek nem rögzítik, ezek csupán elvek: jövőre nem kerülhet sor lényeges adóemelésre, az inflációt és a kamatokat pe­dig le kell szorítani. Szakvámhivatalokban - szakosított ellenőrzés Nehéz lesz kijátszani A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetsége üdvözli a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának beje­lentését, amely szerint be­látható időn belül szakvám­hivatalokat állítanak fel az ország határain, lehetővé téve ezzel az országba be­lépő termékek szakosított vámvizsgálatát - közölte la­punkkal Horváth Gábor. A MOSZ főtitkára szerint a mostani döntéssel az agrár- szektorban megoldható lesz az importált mezőgazdasági termékek szigorú növény- és állat-egészégügyi vizsgálata. Az elmúlt években ugyanis többször felmerült a gyanú, hogy az országban megjelent betegségeket importált ter­mékekkel hozták be. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a beléptető szakvámhi­vatalokat a minőségi vizsgá­lathoz, termékazonosításhoz elengedhetetlenül szükséges korszerű technikával, számí­tógépes információrendszer­rel is fel kell szerelni. Csak így zárható ki, hogy bárki ki­játssza vámfizetési kötelezett­ségét, és csak így védhető biz­tonsággal a belső piac. A szövetség szerint az EU- csatlakozás szempontjából is lényeges, hogy a felállítandó hivatalok a termék eredetét, származását is vizsgálják, Ugyanis a hazai vámrendszer kijátszásának egyik bevált módszere a termékek erede­tének olyan megjelölése, amelynek révén vámkedvez­ményt vagy vámmentességet élvez a termék. Végezetül - a társadalmi kontroll igényére való hivat­kozással - a termelők érdek- képviseleti szervezete sze­retné elérni, hogy intézmé­nyesen jogot kaphasson a szakosított vámellenőrzési he­lyeken a rendszer működé­sébe való betekintésre. U. G. Egy cég, mely megelőzte korát Immáron európai nyelven A piacgazdaság viszontagságai Januártól korszerű termékosztályozás Magyarországon vevők és eladók, gyártók és kereskedők évek óta tanulják a piacgazdaságot. Leghamarabb talán arra jöt­tünk rá, hogy a botladozó lépések rései közt miként lehet gyor­san nagy haszonra szert tenni. A szabályozás hiányosságai mi­att virágzik a szürke- vagy a feketegazdaság. Aki tisztességesen akarja az üzletet vinni, az bizony ráfizet. Márpedig az igazi, kialakult piacgazdaság 80 százaléka a tisztességes üzletvitelre épül. Nálunk ez még nem „elvárás”, s aki nem akar szabály­szegéssel sikert könyvelni, annak számolni kell a kudarccal. Nagyjából így foglalható össze az Atafész története. Induláskor úttörő dologra vállalkoztak „szülei”. A Jászsági ÁFÉSZ a kor szel­leméhez igazodva arra töreke­dett, hogy jövedelmének egy részét különböző vállalkozá­sokba fektesse, így téve szert haszonra, a hagyományos kis­kereskedelmi tevékenység mel­lett. Több kft.-nek lett alapítója, résztulajdonosa. Külföldi be­fektetőt is találtak. Az üzleti életben egyedülállónak bizo­nyult, amit 1991-ben a német- országi Atlanta déligyümölcs- forgalmazó céggel megvalósí­tottak. Egy zöldség-gyümölcs forgalmazó vegyes vállalatot alapítottak 141 milliós tőkével. Jászberényben az áfész ingatla­nainak hasznosításával 1,5 mil­lió német márka befektetéssel kialakítottak egy raktárbázist, mely 2000 négyzetméteres és heti 30 vagon áru fogadására alkalmas. E csarnokon belül Magyarország, sőt Európa egyik legkorszerűbb banánérle­lőjét is megtalálhatjuk. A hat kamrában egyszerre 120 tonna banán érlelődhet. A házasság gondjai így született meg az Atafész nevű cég, az áfész és az Atlanta házasságából. A német fél szál­lította a banánt s más déligyü­mölcsöket, majd közösen hazai üzleteket láttak el az áruval. Az 1991-es évben 200 milliós volt a forgalom, 1992-re 1 milliár- dot terveztek, de ez nem sike­rült. A német cég vezetője, Herbert Marwegen úr 1993,ele­jén tele volt panasszal. Egyrészt a piaci túlkínálat leszorította az árakat, s ez egy kereskedőnek sosem jó. Másrészt a magyarországi szabályozás bosszantó hiányos­ságokat mutatott, ami csak vitte a pénzt. Behozatali kontingen­seket állapított meg az állam, amit félévente engedélyeztetni kellett, s az eljárásért is fizetni kellett. A vámszabályok vi­szont könnyen kijátszhatóak voltak. A sárga banán behoza­tali vámja 20 százalékos volt, a zöldé 0 százalék. A határon pe­dig gyakran történt színtévesz­tés, mert a nulla vámtarifa még­iscsak vonzóbb volt. Akik nem „éltek” ezzel, azok áraikat nem tudták olyan ala­csonyan tartani, mint az élel­mesebbek, így a piacon nem voltak sikeresek. Az üzleti tisz­tesség nem vált általánossá 1993-ban sem, így 1994 elején az áfész kivonta tőkéjét az At- afészból.- A cég veszteségeit a bein­dításkor vállalni kell. Amikor azonban látszik, hogy a várt ha­szon elmarad, s hosszú távon sem várható, nem szabad tét­lenkedni - véli dr. Rédei István, a Jászsági ÁFÉSZ vezetője. - Az Atlantával kötött házasság szerintem megelőzte a hazai pi­aci viszonyok várt alakulását. Lassan csiszolódtak a folyama­tok. Ezt a vállalkozásunk nem bírta el. Mivel pozitív elmozdu­lás nem látszott, kivontuk tő­kénket. Valamennyi veszítet­tünk az üzleten, hisz minden befektetés kockázatos. Sajnos a hazai kialakulatlan piacgazda­sági körülmények az ilyen megoldásnak még nem kedvez­tek. Piaci oldalon is voltak gondjaink. Nem alakultak ki azok az üzletláncok, melyek felvevőpiacként ma már létez­nek. Az áfészek Coop-üzlet- lánca is most formálódik, a Jééé, a Spar ... stb. is csak ’93-’94-ben jelent meg. Nem volt elég megbízható partne­rünk az értékesítésre váró áru fogadásában. Ez is gondot je­lentett. Meghalt, mégis él Ami még szomorúbb, hogy né­hány hónappal később az At­lanta cég is kivonult Magyaror­szágról, mert üzleti terveit nem tudta valóra váltani. Vesztesé­geit nem kívánta tovább viselni. Az Atafész működésében szak­mai gond is akadt, az újszerű megoldás járatlan útja nem várt akadályokkal volt tele. így tehát az Atafész kimúlt. A banánér­lelő és a raktárbázis azonban nem vált köddé. Ma is működik, naponta érkeznek a kamionok, hozzák a zöld banánt, s viszik a sárgára érettet. A cégtáblán azonban ez áll: Starking Kft. A cég központja Budapesten van. A Starking Kft. az egyik legré­gibb hazai vállalkozás ebben az üzletágban. Az apró forint tisz­telete, a hosszú távú üzletmenet a stratégiájuk. Évi 1 milliárdos forgalmat bonyolít ez a zöldség­gyümölcs nagykereskedelmi cég. Évente 700 kamionnyi ba­nánt hoznak be, itt érlelik, majd értékesítik. A cég tulajdonosa, Flamm Tibor 17 éves kora óta a kereskedelemben dolgozik, vé­gigjárta a szakmai lépcsőfoko­kat.- Banánt Szegeden, Zala­egerszegen és Budapesten érlel­tünk - tájékoztat Flamm úr. - Az Atlanta céggel korábban is kapcsolatban voltunk. Amikor ők a magyarországi viszontag­ságot nem vállalták tovább, mi nem akartuk a jászberényi érle­lőt veszni hagyni. Az itthoni érleléssel dollár­megtakarítást érhetünk el, s az országnak ez is fontos. Kétség­telenül fontos kérdés, hogy zöld vagy sárga a határra érkező ba­nán. Sokan sárgán hozzák be, ezzel növelik az ország dollár­kiadását. Jelenleg a sárga banán behozatalakor plusz 6 százalé­kos vámot kell(ene) fizetni. így a határon zöldül, majd gyorsan sárgul, s olcsóbb a piacon. Is­mert trükk ez, kivédése nehéz lesz, de megoldható. K. E. A Központi Statisztikai Hivatal a jövő év elejétől új termékosztá­lyozási rendszert vezet be BTO (Belföldi Termékosztályozás) néven - tudtuk meg a KSH me­gyei igazgatóságán. A hazai tár­sadalmi-gazdasági változásokhoz alkalmazkodó, jelentősen átala­kuló statisztikai rendszer és nem utolsósorban az EU információs hátterének jelentős állomása ez, hiszen azt jelenti, hogy januártól „egy nyelven beszélünk” az EU tagországaival. Az új termékosztályozás hiva­talos statisztikai használata 1996. január 1-jétől lesz kötelező. Ettől kezdve a nemzetgazdaság vala­mennyi ágazatában a termelés, a belkereskedelmi forgalom, az anyaggazdálkodás valamint a felhasználás számbavételénél, nyilvántartásánál a BTO csopor- tosítási rendszerét kell alkal­mazni. Az ilyen célokra eddig hasz­nált Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ), illetve Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzéke (METJ) hatálya a BTO bevezeté­sével megszűnik. A gazdasági szervezeteknek fél év áll rendel­kezésre, hogy belső nyilvántartá­saikat az új rendszernek megfele­lően átalala'tsák. Ez elengedhetet­len a megfelelő tartalmú statiszti­kai adatszolgáltatáshoz és ahhoz, hogy beszerzéseiknél és értékesí­téseiknél zavar nélkül tudják az új BTO kódokat használni. A besorolások megkönnyíté­sére - a BTO kiadásával egy idő­ben - a KSH úgynevezett fordí­tókulcsokat is kidolgozott. Eze­ket a BTO második kötete, vala­mint a floppyk tartalmazzák. A fordítókulcsok azonban nemcsak a BTO-hoz, hanem a Kombinált Nómenklatúra (CN) - ezt várha­tóan 1996-ban vezeti be a PM kö­telező jelleggel - számhoz is el­vezetnek, ezért nélkülözhetetle­nek lesznek az adószabályok be­tartásához, a számlák helyes ki­töltéséhez is. A BTO és a fordítókulcsait tar­talmazó kétkötetes könyv meg­vásárolható a KSH megyei igaz­gatóságán, a floppyk pedig a hó­nap végén kerülnek forgalomba. __________A Cenzor Bróker jelenti a tőzsdéről:__________ Viharfelhők el, bárányfelhők be Miután a pénzügyminiszter fegyelmezetten vette tudomá­sul az Alkotmánybíróság hatá­rozatát, és a villamosipari dol­gozók is elálltak a sztrájktól, kiderült az ég a tőketőzsde fe­lett. A most már tényleg kü­szöbönálló (Humán-, OTP-, Mól-) és tervezett (Antenna Hungária-, Balaton Füszért-, MVM-, Alkaloida-, Biogál-) privatizációk, valamint tőzs­dei bevezetések hírére az op­timista hangulat és ennek megfelelő pergő üzletmenet jellemezte a múlt heti tőzsde­piacot. Szinte minden számot­tevő papír növelni tudta árfo­lyamát és forgalmát, a tőzsde­index 25 pontot erősödve 1476-tal zárta a hetet. A leglikvidebb részvény to­vábbra is az Egis maradt, mely heti viszonylatban 50 forintot drágulva 2705 forinton zárt. A Danubius újra az osztalékfize­tés előtti 1220 forinton cserélt gazdát. Sok nagy kötés jelle­mezte a 6750 forintos Picket és a 2250 forintos Sála T pa­pírt. A zártkörű jegyzés lezá­rultával újra beindult a Grabo­plast forgalma, sőt hét köze­pén rég látott 1500 forintos kötések is születtek, bár hét végére 1420-1450 forintos korrekció következett be. Hat­százhetven forinton stabilizá­lódott a Pannonváltó, 180 fo­rinton a Fotex, 2010 forinton a Richter, 1300 forinton a Glo­bus, s ennél némileg maga­sabban, 1330 forinton a Pan- nonplast. A saját vásárlási szándék bejelentése után lassan erő­södni kezdett a Csopak-rész- vény is, 525-ről egészen 600 forintig, ez az e heti legjobb javulás, százalékban kifejezve majd 15 százalék. Töretlenül nő a bizalom a Prímagáz-rész­vények iránt is, a pénteki 3105 forintos záróár megdöntötte az utóbbi egy év csúcsát. A héten csak az Inter Európa Bank és a kárpótlási jegy nem tudtak ja­vulást elkönyvelni. Az IÉB alig kerülte el azt, hogy árfo­lyama a névértékre essen visz- sza, 10 050 forintos mélypont után végül is 10 400 forinton zárta a hetet. A kárpótlási jegy pedig a keddi 256 forintos csúcs után visszafelé vette az irányt, 238 forinttal zárva a he­tet. A tőzsdén kívüli piac híreit a kibocsátások (jegyzések) uralják. A City Kárpótlási Be­fektető Rt. számára egy hónap alatt 300 millió címletértékű kárpótlási jegyet sikerült ösz- szegyűjteni. Ezzel szemben a Westminster II. Kárpótlási Jegy Befektető Rt. számára már az első héten több mint 200 millió forintnyi kárpótlási jegyet gyűjtött be a Cenzor Bróker vezette konzorcium. Sikeresen zárult a zárt körben meghirdetett Graboplast- és Sála T-tőkeemelés, valamint a Hajdútej készpénzes jegyzése és szállítóknak meghirdetett kárpótlási jegyes aukciója is. Á hét legfontosabb híre vi­szont minden bizonnyal az OTP Bank 120 százalékos jegyzési árfolyamának kihir­detése. A jövő héten kezdődő kibocsátás, majd az azt követő tőzsdei bevezetés a régi szép időkre emlékeztető befektetői lázba kezdi hozni az országot. Gedei Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents