Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-11 / 160. szám
1995. július 11., kedd Hídavatás Előtt 7. oldal Közelkép a Szolnoki Közúti Igazgatóságról Legnagyobb munkájuk európai színvonalú Híd az Alcsi-Holt-Tiszán sősorban az intézmény működtetésre kell, de nagy „falat” a téli üzemeltetés, a síkosság elleni védekezés és a hóeltakarítás, amire 60 millió forint megy el egy évben. A 231 millió körülbelül a tavalyi évi pénznek felel meg. Igyekeznek is úgy szervezni a munkát, hogy ne vegyék észre a közlekedők a reálértékben kevesebb összeget. Mégis, bizonyos színvonalcsökkenést lehet tapasztalni. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a közutak melletti növényzet nyírását nem tudják olyan gyakorisággal és teljességgel elvégezni, mint korábban. Még a főutakra csak-csak jut pénz, de az elsőbbrendű utakra e tekintetben már nem annyira, amennyi kellene. jából fontos forgalomirányító berendezések, jelzőtáblák esetében nem lehet visszalépés. Kevesebb festék, útburkolati jel is jut az utakra, elsősorban e téren is a mellékutakra. A kátyúzásra, hídfenntartásra is „természetesen” kevesebb pénzt tudnak áldozni. Sajnos jelentős pénzt kell fordítani az ellopott útjelző táblák pótlására is. Itt is érvényes az, mint az üzemeltetésben: hogy sokkal több munkát el tudjanak végezni, még egyszer ennyi pénzre volna szükségük. Hogy az új, Szolnokot délről elkerülő 4-esről is szóljunk, kiderül, egy teljes brigádot kell foglalkoztatniuk ezen a szakaszon. Nem véletlen, hiszen nem csak plusz kilométert „kaptak”, Fennállása óta legnagyobb beruházását könyvelheti el a Szolnoki Közúti Igazgatóság. A ma az új résszel átadott, vagyis immár teljességében megvalósított 4-es számú fő közlekedési út Szolnokot délről elkerülő szakaszának elkészülte a legnagyobb sikere is az igazgatóságnak. A 4,5 milliárd forint értékű beruházáshoz 1988-ban kezdtek hozzá. A 14,5 kilométeres útszakasz lényegesen tehermentesíti Szolnok belvárosát az igen erőteljes gépjárműforgalomtól (naponta 33 ezer jármű haladt át a Szabadság téren!). Mérföldkövet jelent tehát a megyeszékhely életében is az elkerülő út. Ezután megvalósulhatnak azok az elképzelések, amelyeket már elfogadott a város közgyűlése. Tisztább, barátságosabb, otthonosabb, csöndesebb lehet ezután Szolnok. A feladatok venni a terveket, és meg lehet pályáztatni a munkát. További tervek Foglalkoznak a Jászberényt elkerülő 31-es út tanulmánytervével, a mezőtúri és a karcagi elkerülő útszakasz vizsgálatával. Az igazgatóság részese a megyében minden olyan út melletti fejlesztésnek, mint például a benzinkutak. Megmondják őszintén, nem akarják azt, hogy az új 4-es mellé sokan települjenek, hiszen azért épült az új út, hogy tehermentesítsék a várost a forgalomtól. Ha most megint ráépül a város a 4-esre, kezdhetik elölről a munkát. Sokat tesznek a kollégák a közlekedés biztonságának érdekében. Ennek jegyében létesültek a megyei városokban a jelzőlámpás csomópontok. Ezek azért is fontosak, mert a gépjármű-vezetői oktatást és vizsgáztatást ezeken a helyeken is lehetővé teszik. Természetesen közreműködik az igazgatóság a baleset-megelőzési bizottság munkájában is, maga az igazgató is tagja ennek elnökségének. A rendőrséggel szorosan együttműködnek. Egy kis történelem az útalap fényében A jelen munkái és a jövő tervei után kanyarodjunk még vissza egy kicsit a régmúltba. A nem túl régi múlt ugyanis meghatározó volt az igazgatóság történetében. Az igazgatóság ugyanis 1983-ig volt a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium megyei közúti igazgatósága. Ekkor átszervezték a szakmát, megszűntek a megyei igazgatóságok, területi irányítást kaptak. A szolnokiak fennhatósága kiterjedt Békés megyére is. Ez a viszony 1989-90- ig tartott. A rendszerváltáskor újraszervezték a közúti igazgatóságokat is. Ekkortól létezik az útalap, ami a közutas szakma nyomására jött létre. Csak ezáltal lehet ugyanis utat manapság építeni. Az útalap olyan különleges alap, ami bankként működik. Hiteleket vesz fel, és hitelez. Az útalapba a benzin egy meghatározott összege folyik be, és nem kerül elosztásra a költségvetési viták során. Az alap biztonságot, tervezhetőséget ad, amire a bankok is bátran hitelezhetnek. Konkrétan a pénzügyekről Mint már tudjuk, az igazgatóság egyik fontos feladata a meglevő közúthálózat fenntartása és üzemeltetése. A négy üzemmérnökség dolgozói gondoskodnak arról, hogy a közutak mindig, mindenkor a forgalom lebonyolítására képes állapotban legyenek. Télen, nyáron, éjjel, nappal, minthogy a közúti üzem folyamatos üzem. Nincs hétvége, nincs üzemszünet - mondja dr. Pintér László útüzemeltetési és -fenntartási osztályvezető főmérnök. Az igazgatóság 1312 kilométer hosszú útjára 1995-ben az üzemeltetési feladatok ellátására 231 millió forintot kapott a minisztériumtól. Az összeg elMossák a 4-esen a világító útjelzőket Sokkalta több pénzzel lehetne a műveleteket elvégezni, mint ami most rendelkezésre áll. A fenntartási feladatokra 345 millió forintot fordíthatnak idén. Ez már számszerűleg is kevesebb, mint az előző évi. Elsősorban az árok- és padka-, illetve az úttartozék-fenntartásban kellett jobban visszalépniük. Különösen az elhasználódott, út menti korlátok cseréjét kellett elhalasztani, hiszen a forgalombiztonság szemponthanem kiépítettségben is jelentős az új út: két külön szintű csomópont, nagy műtárgyak, hatalmas rézsűfelületek jellemzik a műutat. Folyamatos felügyeletet kíván az új szakasz, ezért is kell egy brigádnak itt dolgoznia. A szolgáltatásnak ugyanis arányban kell állnia az új út korszerűségével. Rosszul nézne ki, ha a város igazán európai léptékű kapuja alacsony színvonalú üzemeltetést kapna. Szöveg: Tóth András Fotók: Barna Sándor A 4-es számú főút szolnoki átkelési szakasza a ’80-as évek közepére telítetté, rendkívül zsúfolttá, balesetveszélyessé vált. Már a ’70-es évek elején felmerült a gondolat arról, hogy Szolnokot - egy új Tisza-híd építésével - tehermentesíteni kell az átmenő forgalom alól - tudhatjuk meg dr. Bede Jánostól, a Szolnoki Közúti Igazgatóság igazgatójától. A közlekedési minisztérium, a megye és a város vezetése közösen döntött, hogy kezdődjön el az új elkerülő szakasz építése. Az 1979- es évben kiadott pályázat alapján határoztak a résztvevők arról, hogy az új út délről kerülje el a várost. Az 1986-ban készült további tanulmányterv már a nyomvonalat is meghatározta. Ennek alapján lehetett megkötni azt a szerződést, amelynek értelmében a város és a megye 400 millió forinttal hozzájárul az első ütem építéséhez. A Szolnokot elkerülő 4-es útszakasz a 90,6 és a 105,4 kilométerszelvények között ugyanis három ütemben valósult meg. Az első részt - az új, Szent István híddal - 1992 augusztusában adták át. A második ütem megvalósítása után - 1992 novemberétől - a Pest megyei határ és a Tószegi út közötti 7,2 kilométeres szakaszon mehetett már a forgalom. A harmadik, befejező ütem pedig a 442-es és a 4-es főút szági beruházások előtt „vitték el a pálmát”, vagyis kaphatták meg a szükséges támogatási pénzt. A dicséretszámba menő megjegyzés úgy szólt, hogy „akár már holnap elkezdhetnék a munkát”. Nem csoda, hiszen nemcsak a tanulmányterv, hanem a területbiztosítás és az építési engedély is megvolt. Ez a precíz előkészítés más munkájukra is jellemző volt, például a Szolnok-Török- szentmiklós közötti útszakaszra, aminek első ütemét nemrégen négynyomúsították. A további folytatásra is remény van, ugyanis készül a Törökszentmiklósi elkerülő 4-es útszakasz építési engedélye is. Amikor a pénzt megkapják rá a minisztériumtól, csak elő kell De mi is a feladata a Szolnoki Közúti Igazgatóságnak? Alapfeladata állami megrendelésre - költségvetési szervként - a megye állami úthálózatának karbantartása, üzemeltetése, fejlesztése, valamint a forgalomszervezés, jelzőlámpás csomópontok kiépítése a balesetmegelőzés érdekében. Emellett az útkezelői engedélyeket is ők adják ki, amellyel védik az állami vagyont, illetve a közlekedők érdekeit. Az igazgatóságnál három- százharmincan dolgoznak. A felsőfokú végzettségűek aránya 10 százalék. A szakemberek a megye teljes területén látják el az útüzemeltetési, -fenntartási feladatokat, ami az egyik nagy területük. Négy üzemmérnökség tartozik az igazgatósághoz - Tiszafüreden, Jászberényben, Kisújszálláson és Szolnokon -, amelyeknek még kisebb telepeik vannak - Kunhegyesen, Török- szentmiklóson és Kunszentmár- tonban. Igen jelentős erőt képvisel a géppark. Elsődlegesen az útüzemeltetési feladatokat szolA Szent István híd Dr. Bede János gálják a járművek. A szabad kapacitás terhére - főleg nyáron - önkormányzatoknak is végeznek kisebb munkákat. Az ebből származó bevételt visz- szaforgatják az útfenntartásba. A speciális járműveket is felvonultató gépparkot a gépjavító üzem látja el karbantartással. Időközben sikerült megszabadulniuk a nagy üzemanyagfogyasztású keleti gépkocsi- parktól. Kimutatható, hogy az eltelt két év alatt a fejlesztési pénzek 70 százaléka már megtérült az üzemanyag-fogyasztás csökkenéséből. A Volkswagenek és az Opel Astrák ebből a szempontból is jól beváltak, de nem elhanyagolható, hogy általuk a dolgozók munkakörülményei is jelentősen javultak. A holt-tiszai hídon zajvédőt is felszereltek 105,4 kilométerszelvények közötti szakasz - az új Holt-Ti- sza-híddal együtt - elkészültét jelentette. Ez az időpont 1995 júliusa. A Szolnokon, a Petőfi Sándor utca 7-11.-ben található igazgatóság mellett egy jól felszerelt talaj- és aszfaltlabor szolgálja a minőséget. Másik nagy feladatuk a fejlesztés. Dr. Bede János igazgató nem kis büszkeséggel mondhatja, hogy a „stáb” minden porcikájában azon van, hogy megyénkben az úthálózat fejlődjön. Ennek érdekében olyan előkészítési munkát végeznek, amire jó példa volt a 4- es déli elkerülő szakaszának 2. és 3. üteme. Dicséret a bankártól A munkát ugyanis az Európai Fejlesztési Bank szakemberei megelégedetten nyugtázták, aminek révén más magyarorFűvágás az út mellett
