Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-27 / 174. szám

1995. július 27., csütörtök Megyei Körkép 5. oldal ÍTj helyen a Rónaliír. Törökszentmiklóson új helyre, a Kossuth út 120. szám alá költö­zött a Rónahír Rt. kirendeltsége. Most máitokkal könnyebb megtalálni az üzletet, hiszen a városközpontban az egyik legforgalmasabb részen van. fotó: mészáros Testvérmegyénk lehet Kent grófság Angol üzleti ajánlatok a tarsolyban Dr. Kerepeszki István, a megyei vállalkozásfejlesztési alapít­vány szolnoki irodájának nemzetközi kapcsolatok tanácsadója öt hetet töltött Angliában, többek között a London melletti Dartford kereskedelmi kamarájánál. Több szempontból is eredményes angliai útjáról az elmúlt hét szombatján, konkrét üzleti ajánlatokkal érkezett haza.- Miként jött létre az angol út?- A British Council szerve­zésében mentem ki Angliába. Ez a szervezet elsősorban a ke­let-európai országok brit nagy- követségei mellett működik, s feladata, hogy olyan kérdések­kel foglalkozzon, amelyek már túlmutatnak a nagykövetség, il­letve a kereskedelmi képviselet hatáskörén. A British Council a Brit Iparszövetséggel közösen hirdetett meg egy programot, amely tulajdonképpen a volt szocialista országok felzárkóz­tatását célozza meg különböző tanfolyamok, képzési rendsze­rek segítségével. Tulajdonkép­pen ők adták az egész kinttar­tózkodásom anyagi hátterét, így ez nekünk semmibe sem került.- Hányadmagával vett részt az angliai úton?- Jász-Nagykun-Szolnok megyét egyedül én képvisel­tem, de összesen heten men­tünk Magyarországról.- Milyen fö célokra irányult az elméleti képzés?- Tulajdonképpen a piacgaz­daság viszonyai közötti üzletre. Másfél héten át igen erőteljes marketing- és menedzsment­képzésen vettünk részt, egészen odáig, hogy különböző marke­tingmódszereket mutattak be, stratégiai, pénzügyi tervezéssel foglalkoztunk, stratégiai játé­kokat játszottunk.- Gondolom, a gyakorlati rész sem lehetett „laza".- így van. A program gya­korlati részét - korábbi isme­retségünk révén - a dartfordi kereskedelmi kamaránál töltöt­tem. Nagyon remek programot állítottak össze, közel harminc céggel folytattam tárgyalást, és Dr. Kerepeszki István: a tárgyalások optimizmusra adnak okot fotó: m. j. ebből a legtöbb igen erősen ér­deklődik kelet-európai s ezen belül főleg magyarországi üz­leti lehetőségek iránt. Hazánk­nak egyébként óriási tekintélye van Angliában ebből a szem­pontból. Tény és való, hogy mindez a mindennapi kereske­delmi kapcsolatainkban nem nagyon nyilvánul meg.- Mint tudom, konkrét üzleti tervekkel,. ajánlatokkal érkezett haza.- Több olyan cégnél voltam, amelyek teljesen határozott el­képzelésekkel álltak elő. Pél­dául egy műanyag termékeket készítő cég megbízható beszál­lítót keres, ezenkívül nagyon komoly ruhaipari együttműkö­désnek nézünk elébe. Egy má­sik cég Magyarországon olyan berendezéseket szeretne gyár­tatni, amelyikkel az egyfázisú feszültséget lehet átalakítani háromfázisúvá, s így tulajdon­képpen a hálózati 220-as kon­nektorból lehet háromfázisú motorokat üzemeltetni. Nagyon komoly esélyeket látok az eu­rópai vérkeringésbe való be­kapcsolódásra egy Szolnokon létesítendő szállítmányozó cég létrehozásában. Egy nyelvisko­lával is kapcsolatba kerültem, amely még hazai viszonylatban is igen kedvező feltételek mel­lett fogadna szakembercsopor­tokat meghatározott szakirányú nyelvi képzésre. Befektetőcé­gekkel is sikerült tárgyalni, amelyek részéről hajlandóság mutatkozik arra, hogy egy-két megyei beruházási lehetőséget kiaknázzanak. Határozott ér­deklődés van például a Tisza Szálló bővítésére, illetve egy újabb szálloda felépítésére.- Összegezve kint szerzett tapasztalatait, komoly esélyeket lát ön az angol üzletekben?- Úgy hiszem - mint a fenti példák is mutatják -, teljesség­gel eredményesnek lehet mon­dani az utat. Az angolok szeret­nének befektetni, és nálunk is bőségesen megvan a fogadó- készség. Egy azonban biztos: jó referenciák nélkül nagyon ne­héz velük üzletet kötni vagy csak egyszerűen közelebb ke­rülni hozzájuk. Az angolok egyébként október közepén - üzlet-előkészítő delegációval - ellátogatnak megyénkbe. Kent grófság pedig már előzetesen bejelentette részvételét a jövő évi szolnoki vásárra. Mindezek optimizmusra adnak okot a megyei és az angol kis- és kö­zepes vállalkozói üzleti kapcso­latok fejlődésében. Az októberi látogatás alkalmával együttmű­ködési megállapodást is alá­írunk, amely minden valószínű­séggel elősegíti azt, hogy Jász- Nagykun-Szolnok megye és Kent grófság között szorosabb kapcsolat, akár testvérmegyei kapcsolat alakuljon ki, s ugyan­így Dartford és Szolnok városa között is. B.Gy. Felfutott a termelés a Kunsági Téglaipari Kft.-nél Hitel nélkül gazdálkodnak Tavaly májusban még korántsem volt biztató a kép a kisújszál­lási Kunsági Téglaipari Kft.-nél, ám mindez az év végére jelen­tősen megváltozott. Tavaly összességében az árbevétel megkö­zelítette a 100 millió forintot, ami az 1993-as 63 millióhoz ké­pest rendkívüli teljesítmény. Jelenleg az üzem 100 százalékos kapacitással dolgozik, s mint az ügyvezető igazgató, Posztós János elmondta, a privatizáció alkalmával felvett E-hitelen kí­vül a cégnek nincs tartozása. Néhány hete kollégánk kereste fel a vállalatot, ám akkor nem találta meg cég vezetőit. A be­osztott ugyan jelezte, megke­resi az ügyvezető igazgatót, azonban nem találta meg. Az pedig természetes, hogy ha időpont-egyeztetés nélkül érke­zik valaki az üzembe, akkor a portai szolgálatot teljesítő fegyveres őr munkaköri köte­lességének megfelelően irányí­totta a kollégánkat'. Az ügyvezető igazgató vé­leménye egyébként az, hogy kollégánk nagyobb türelmet is tanúsíthatott volna annak érde­kében, hogy találkozzanak. A találkozó egyébként - immár egyeztetett időpontban - létre­jött. Posztós János beszámolt ar­ról, hogy az 1994 eleje óta ma­gánkézben működő kft. év eleji nehéz kezdését követően meg­mozdult az építőipari piac, s jó felfutást biztosított a nyolcféle téglát termelő üzemnek. így 1993- hoz képest a tavalyi év lezárása mind forgalom, mind pedig nyereség tekintetében több mint 20 százalékos növe­kedést mutatott. Az ügyvezető igazgató kér­désünkre azt is elmondta, hogy 1994- ben minden fizetési köte­lezettségüknek eleget tettek, így a privatizáció alkalmával az MRP-szervezet által felvett E- hitel kamatainak törlesztését is megkezdték. Az idén már ko­molyabb e kötelezettség, mert a kamatok mellett a tőketartozás részleteit is fizetni kell. Posztós János bizakodó, véleménye szerint ennek eleget tud tenni az MRP, már csak azért is, mert az eddigi eredmények kedve­zőbbek még a tavalyi év első negyedévénél is. A mintegy 70 főt foglalkoz­tató cég értékesítési gondokkal nem küzd, bár az is igaz, hogy megyénkben mindössze Szol­nokon, a Kaán K. út környékén van nagyobb építkezés. Termé­keiket így megyén kívül is ér­tékesítik, jelenleg 61 viszontel­adóval állnak szerződéses kap­csolatban. Az eladott tégla­mennyiséget tekintve az 1995. év első negyedéve rendkívül kedvező, hiszen kisméretű tég­laegységre számítva eddig 5 millió darabot adtak el, míg ta­valy hasonló időszak alatt 3,2 milliót. Időközben megvalósí­tották azt is, hogy a „pincétől a padlásig” szlogenjük valóra váljék, azaz az építkezők szá­mára minden anyagot biztosí­tani tudjanak egy helyen. Ma már a teljes forgalom 30 száza­léka az egyéb építőanyagok ér­tékesítéséből származik. Ter­mészetesen a jó piac mellett fontos a jó gazdálkodás is. így például a faanyagot az utolsó szem fűrészporig felhasználják. A kft.-nél létszámleépítés nem történt, sőt, a fellendült termelés során még kisebb bő­vítésre is szükség volt. „A lehe­tőségekhez képest sikerült a dolgozók munkáját anyagilag is elismerni” - mondotta Posztós János. A cégnél tavaly átlag 30 százalékos keresetnövekedést valósítottak meg, s várhatóan az idén is lesz ilyen arányú a fi­zetések emelése. A fizikaiak át­lagbére egyébként jelenleg 27-30 ezer forint között mo­zog. Bár az idei év kezdete re­ményt keltő, ma továbbra is úgy látszik, hogy a jövőben nem indul meg számottevően a lakásépítés - vélekedik Posztós János. A Bokros-csomag gaz­daságélénkítő hatásai pedig még csak nem is láthatók. Ettől függetlenül bíznak abban, hogy az év eleji tendencia folytató­dik, s az üzem 100 százalékos kapacitáskihasználtság mellett működik a jövőben. 1 ez Lepeselonyben a Damjanich múzeum Kötet a magyar-román közös kutatásokról Uj értékes néprajzi ismeret- anyaggal gyarapodott a szol­noki Damjanich János Mú­zeum. Megjelent az első kötet a magyar-román közös nép­rajzi kutatásokról. Mint ismeretes, a két szom­szédos ország művelődési kormányzatának a támogatá­sával megbízott muzeológu­sok befejezték a kijelölt tele­püléseken a kutató- és gyűj­tőmunkát. Mint arról annak idején hírt adtunk, a szolnokiak az erdé­lyi Bihar megye területén lévő Várasfenes és Remete te­lepüléseken dolgoztak. Az er­délyi szakemberek a magyar- országi, magyar és román la­kosságú, Körösszegapáti és Körösszakái helységekben végeztek átfogó tanulmányt. Az expedíciók célja volt többek között, hogy megis­merjék, feltárják, hogyan él együtt a magyar és a román közösség, miképpen ápolják kultúrájukat. A gyűjtő- és feltárómunka befejeződött, ma már a meg­szerzett ismeretek feldolgo­zása van napirenden. Ezen a téren tekintélyes lépéselőny­ben van a Damjanich János Múzeum alkotógárdája. A hét, tudományos fokozat­tal, hat kandidátusi. címmel rendelkező kutató munkája nyomán megjelent a témáról az első önálló kötet, és napvi­lágot látott több kisebb elemző írás. A román szakemberek ed­dig néhány újságcikket publi­káltak. Most, amikor a magyar kormányzat rendkívüli fon­tosságot tulajdonít a határon túl élő kisebbségek sorsának, támogatásának, a kétoldalú kutatás eredményeinek ösz­szegezéseként a Damjanich Múzeum szerzőgárdája ösz- szegezésként húszíves repre­zentatív kötetet tervez kiadni magyar és román nyelven, il­letve angol és francia össze­foglalóval. A szolnokiak munkásságá­nak van egy másik területe is. A két erdélyi bihari telepü­lésre utazó és ott tudományos munkát végző muzeológuso­kat amatőr kutatók, diákok is kiegészítették. A kis expedíciók által foly­tatott gyűjtést, leletmentő munkát az érdekeltek külön gyűjtik csokorba. A lektorált anyagot önálló kötetben ugyancsak a múzeum adja köze, várhatóan az év végéig. Néhány részmunka köz­kinccsé tételére a jövő évben kerül sor.-endrész­Magánóvoda születik Szolnokon Szolnokon szeptember 1-jétől a volt Vegyimüvek-óvoda helyén megnyílik a város első magánóvodája. A beiratkozással kap­csolatos információkat a Blue Light Bűnmegelőzési és Infor­mációs Irodában a leendő óvoda vezetője, Miklós Zoltánná adja, akit a szervezési munkákról kérdeztünk. Többéves tapasztalatok során döntöttünk úgy, hogy szükséges a magánóvoda létrehozása - mondja a vezető óvónő. - A vá­ros óvodáiban nagyon kevés a hely, a szülők nem mindig tud­ják abba az óvodába íratni gyermeküket, amelyik számukra a legmegfelelőbb. A Vegyimű­vek óvodája, amely két éve megszűnt, kínálkozott alkal­masnak az óvodaalapításra. Terveink szerint elsőként a lét­számtól függően 30-40 helyet alakítunk ki, de a létszám növe­kedésével 150 fősre tudjuk bőví­teni. Az óvoda rezsije és a bérlet igen magas. A havi térítési díj 14 ezer forint gyermekenként. Ehhez adódik még a 17 500 fo­rintos gyermekenkénti* állami fejkvóta. A bevételek alapján fi­nanszírozzuk a kiadásokat. Az óvodai nevelés programját tart­juk szem előtt képzési rendsze­rünkben. Játékos formában jut­hatnak a gyermekek a kor köve­telményeinek megfelelő plusz­ismeretekhez. Ilyen például a számítógépes módszerrel tör­ténő angoloktatás, a néptáncok­tatás, heti kétszeri alkalommal játékos testnevelést szervezünk a gyermekeknek. A csoportok létszámát az optimális 15 főig szervezzük, a gyermekekkel egész nap egy óvónő foglalko­zik napi 9 órás munkaidőben, az eddigi tervek szerint nettó 30 ezer forintos bérért. Az a törek­vésünk, hogy a gyermekek szá­mára többet nyújtsunk, mint az átlag óvodák, jó viszonyt kívá­nunk kialakítani a szülőkkel. így látom biztosítva az intézmény hosszú távú fennmaradását, mű­ködését. * * * Napjainkban divattá vált, hogy az óvodáskorú gyermekeket a szülők különórákra járatják. A játékos formában szerzett ismereteket azonban a gyermekek sok esetben nem tudják folyamatosan haszno­sítani. Az óvoda nem oktatással, hanem neveléssel foglalkozó in­tézmény, melynek feladata, hogy felkészítse a gyermeket az iskolai életre. Az óvoda az iskola megnö­vekedett követelményeinek hatá­sára sem térhet el az óvodai neve­lési program céljától, feladatai­tól, módszereitől. P. Az örsiek már unják a csiki-csukit Újra bezárt a varroda Lapunk már többször írt a tiszaörsi varro­dáról. A híradások lényege leggyakrabban az volt, hogy ha csekély jövedelemért is, de a volt tanácsháza épületében munkalehetősé­get kapott 10-40 örsi leány és asszony. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy rövidebb-hosszabb idő után a munka­adó vállalkozók a gazdaságtalan működésre hivatkozva megszüntették a vállalkozást. Talán csak egy budapesti szövetkezet, a Sikk volt a kivétel, amely később kft.-vé alakulva, csaknem negyven örsinek adott munkát öt évig. A többi vállalkozás azonban nem tudta megün­nepelni első születésnapját sem. így történt ez legutóbb is. Decemberben még nem kis optimizmussal megírtuk, hogy egy bu­dapesti vállalkozás, a GM Textil Ruházati Bt. az indulási nehézségek után új piacokat és en­nek eredményeképpen még több munkalehető­séget ígért, most azonban, a lelkes tervezés el­lenére ismét lakatlan a volt tanácsháza épülete. A kulcsot az üzemeltető tegnap adta át az épület tulajdonosának, a helyi önkormányzatnak. Jó hír azonban a rosszak mellett, hogy az így utcára került lányok, asszonyok (mintegy tízen maradtak a bezárásig), ismét munkát remélhet­nek, mert a hivatal újra meghirdette a varroda hasznosítását. Három magáncég már jelentke­zett is, amelyeknek a pályázatát augusztus 7-én bírálja el a községi vezetés. Most már csak az a kérdés, hogy a varrodai csiki-csukiba igencsak belefáradt tiszaörsi lá­nyok, asszonyok hite mennyire rendült meg. Ha újra lekerül a lakat - leghamarabb augusz­tus 15-én, legkésőbb pedig szeptember 1-jén van erre remény -, lesz-e, aki még ott varrónőként munkát vállal, vállalva a bizonytalanságot, azt hogy néhány hónap múlva esetleg ismét munka nélkül marad. Mert ők elsősorban nyugalmat remélnek, ehhez pedig hosszú távú, biztos mun­kalehetőség szükséges, olyan hely, ahol több pénzt tudnak megkeresni, mint az esetleges se­gély, amit kiutalnak a részükre. -p-

Next

/
Thumbnails
Contents