Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-27 / 174. szám
4. oldal 1995. július 27., csütörtök Hazai Tükör Nehéz csomag a kormány asztalán Zárt ajtók mögött kétnapos kabinetülés Akárcsak Vastagh Pál, minden miniszter vaskos paksamétával érkezett FOTÓ: feb/diósi imre (Tudósítónktól) Nem volt hosszú a nyári szünet. A tegnapi ülést megelőzően legutóbb július 7-én ült össze a Hom-kabinet. A viszonylag rövid idő alatt jócskán fölhalmozódtak a döntésre váró ügyek: információink szerint 41 (!) előterjesztés szerepel napirenden. Ez magyarázza, hogy fennállása óta második alkalommal kétnapos - azaz ma is folytatódik - a kormány ülése. A döntésekről szóló szokásos tájékoztató csak ma délután lesz, de ismeretes, hogy a kormányfő elnöklésével több kiemelkedően fontos témát vitatnak meg a miniszterek. Elemzik az idei első hat hónap gazdasági folyamatait. Az ösz- szegezés alapján állást foglalnak az Alkotmánybíróság határozata nyomán keletkezett 12 milliárd forintos hiány pótlásáról, a Bokros-csomag alkotmányossági követelményeknek is megfelelő változatáról. Áttekintik a jövő évi költségvetés irányelveit, a ’96-os gazdálkodás tervezetét. A pénzügyi tárca elgondolása szerint jövőre 132 milliárdra kell leszorítani a költségvetési deficitet és körülbelül 25 százalékra az inflációt. Tárgyalnak a középtávú gazdaságpolitikai stratégiáról, az államháztartási reform munkálatairól, továbbá az adórendszer 1996-os változtatásának téziseiről is. Ezek között szerepel a pénzügyminiszter javaslata a O-kulcsos adósáv megszüntetéséről. Azok, akiknek éves jövedelme nem haladja meg az 550 ezer forintot, ellentételezésként 36 ezer forintot levonhatnak adójukból. Korszerűsítik az 1993 januárjában elfogadott iparpolitikai koncepciót. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban már elkészültek a megújítás alapelvei. Ezek szerint az iparban a növekedés és a stabilitás feltételeinek megteremtését tekintik fő feladatnak és elsősorban a spontán is meginduló, egyben megfelelően megalapozott fejlődést kívánják támogatni. Megbénult a forgalom a magyar-ukrán határon, a lónyai átkelőnél, mert a túloldalon hetven ukrán személyautó keresztbe állt az úton. A hírek szerint azért tiltakoznak, mert a magyar vámszervek szigorúan ellenőrzik az általuk Magyarországra hozott üzemanyag mennyiségét. A millecentenáriumi ünnepségek rendezvényei jó alkalmat kínálnak, hogy értékeinket a világ elé tárjuk; a hozzánk látogatókat azonban nemcsak rangos rendezvényekkel, gasztronómiai ínyencségekkel, hanem tiszta, virágos Magyarországgal is illenék fogadni. Egyebek között erre hívták fel a figyelmet a tegnap Martonvásáron megtartott idegenforgalmi és turisztikai tanácskozáson. Megcsappant a turistakeretet kiváltók száma. Az idén az első félévben 470 millió dollárt vásárolt a lakosság az évi 800 dolláros keret terhére, de amíg március 31-ig 345 millió dollárt értékesítettek, a második negyedévben - a jelentős forintleértékelést követően - „csak” 125 millió dollár talált gazdára. Együttműködési megállapodást kötött a BM Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnoksága a Hivatásos Ön- kormányzati Tűzoltóságok Szövetségével. A dokumentum azért jelentős, mert a hivatásos tűzoltóságok július elsejével egészében az önkormányzatok irányítása alá kerültek. így az a társadalmi szervezet, amely tevékenységüket összefogja, hasznos segítséget adhat a szakmai irányítást végző állami szerveknek. Július végéig adhatják be felvételi kérelmüket a pótfelvételizők, illetve az átjelentkezők a felsőoktatási intézmények még mintegy kétezer üres helyére. Szeptemberben várhatóan mintegy 34 ezer hallgató kezdi meg tanulmányait az egyetemeken és a főiskolákon, azaz 3- 4 százalékkal többen, mint a múlt évben. Öt hónap alatt 94,1 milliárd forintot tettek ki a lakosság nettó megtakarításai. Ez az államháztartás és a vállalkozói szektor teljes hiteligényének több mint a felét fedezte. A tét; milliárdokat érő székházak, üdülők, ingatlanok Szakszervezetek forró ősz előtt Előreláthatóan augusztus végén megszületik a még tavasszal lezajlott üzemi tanácsi választások teljes körű és hiteles végeredménye. A voksok megoszlásáról részadatok már nyilvánosságra kerültek, ezek azonban egyelőre csak előrejelzésnek tekinthetők - részint a különböző érdek-képviseleti szervek erőviszonyairól, részint a még föl nem osztott szakszervezeti vagyon sorsáról. Összességükben milliárdos értékekről van szó, noha a volt SZOT-vagyon nincs benne a kalapban; annak tulajdonjogáról már három évvel ezelőtt megállapodtak egymással a szakszervezeti konföderációk. A tulajdonlás szempontjából azonban mindmáig rendezetlen az ágazati szakszervezetek birtokában levő ingatlanvagyon, a nagy számú székház, üdülő, művelődési és egyéb intézmény. Két éve, az első üzemi tanácsi választások eredményei alapján a használati jogosultságot osztották meg az azonos ágazatban működő szakszervezetek - most az a tét, hogy ki lesz a tulajdonos. Nagy kérdés, hogy szakszervezeti berkekben civakodások- kal tarkított forró ősz vagy békés osztozkodás lesz-e. Az előjelek nem egyértelműek. Információink szerint az esetleges örökösödési viták során nem a választások tisztaságát, eredményeit kérdőjelezik majd meg egyes szakszervezetek, hanem például azt, hogy hány irodához, mekkora telekhez vagy milyen üdülőépülethez lehet jussuk az érintetteknek a szavazati arányok alapján. Az már most látható, egyes ágazatokban a választási eredmények szinte kizárják a va- gyonviták lehetőségét. A nyomdászoknál például a szavazatok 99 (!) százalékát az MSZOSZ-hez tartozó „régi” szakszervezet szerezte meg, s így az osztozkodás is egyszerűnek ígérkezik, mert a nyertesek lényegében birtokon belül maradnak. Hasonló a helyzet a papír- és az élelmiszeriparban. Nagyobb a szóródás a vegyiparban és az egészségügyben, ám az érintett szakszervezetekben erős a törekvés a békés megegyezésre. Más ágazatokban is elkerülhetők a testvérháborúk, vélik a szakszervezetek illetékesei, ha a rokonszervezetek megfogadják a szakemberek javaslatát: ne elsősorban egy-egy ingatlan közös tulajdonlására törekedjenek, hanem inkább annak értékén osztoznak meg. FEB Diákvakáció - kulccsal. Akiknek nem jutott tábor, sátorozás, kirándulás, a tereken tölthetik szünidei napjaikat, kulccsal a nyakukban. fotó: feb/diósi imre Megállt a halpusztulás Nem hullanak tovább az angolnák a Balatonban. Jelenleg az elhullott halak begyűjtése folyik - tájékoztatta lapunkat szerdán Nemcsók János államtitkár. Majd elmondta, hogy összesen mintegy 3200-3500 halat fogtak ki a tóból. Az angolnák egy része még élt, amikor kifogták, ám dermedtek, „bénák” voltak. A biológus professzor,kormánybiztos korábbi kísérleteire alapozva úgy ítéli meg, ezt az állapotot már egy enyhe fertőzés is kiválthatta, ilyen hatásuk a szúnyogirtó vegyszereknek is lehet. Természetesen ez csupán egyike a feltevéseknek. Az adatok feldolgozása megkezdődött, az eredmény egy-két héten belül várható. Orvosi szolgáltatások, tőkegyűjtés, havi járadék Magánpénztárak diadala Ahogy fogy az ingyenesen igénybe vehető orvosi szolgáltatás és időben egyre közelebb kerül a nyugdíjrendszer átalakítása, úgy formálódik ki mind több „maszek” egészség- és nyugdíjpénztár. A tagok szövetkezésének egyértelmű célja: tőkét gyűjteni a különböző szolgáltatások hosszú távú biztosítására. A Magyar Praktizáló Orvosok Szövetségének gondozásában született meg a minap egy olyan egészségpénztár, amelybe bárki jelentkezhet. A szervezet egyik célja, hogy megelőzést szolgáló vizsgálatokkal, szűrésekkel, gyógyüdü- lésekkel, egészségvédelmi táborok szervezésével segítse tagjait. Az egészségpénztár szolgáltatásai révén a tagok ingyenesen juthatnak hozzá bizonyos gyógyszerekhez, műtétek után pedig kedvezményes szanatóriumi gondoskodásban részesülhetnek. Vidékiek otthon végeztethetnek el háziorvosukkal olyan vizsgálatokat, amelyek költségeit egyébként nem téríti meg a tb. A tagság az összegyűjtött vagyon befektetéseit ellenőrizheti, befizetései után pedig adókedvezményt kaphat. A különböző nyugdíjtakarékossági pénztárak közül a Praxis nyugdíjpénztár szintén a tagság betétjeinek gyűjtésével jut pénzügyi alaphoz. A befizetések egy része mentesül a személyi jövedelemadókötelezettség alól. Tízévi takarékosság után egy összegben lehet visszakapni a tőkét és kamatait, illetve havi, vagy banki járadékra lehet váltani. Dolgozójuk után a munkáltatók is befizethetnek meghatározott összeget. (ősz) A támogatások közül Legnépszerűbb a közhasznú munka Csaknem 50 ezer munkanélküli vett részt az első félév során a különféle közhasznú munkákon - tájékoztatták az Országos Munkaügyi Központban tegnap az MTI-t. A Foglalkoztatási Alapból finanszírozott foglalkoztatáspolitikai támogatások közül az egyik legnépszerűbb a közhasznú munka. így hátrányos lenne erre a foglalkoztatási formára, ha a 12 milliárd forintos költségvetési hiány pótlására a Foglalkoztatási Alap közhasznú munkákra fordítható 3 milliárd forintos célkeretét csökkentenék. A legtöbb munkanélküli - csaknem 7100 - Borsod- Abaúj-Zemplén megyében vett részt az első félévben a közhasznú munkákon. Sok, csaknem 6 ezer munkanélkülit foglalkoztattak ilyen formában Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, mintegy 4 ezret Hajdú- Bihar és több mint háromezret Pest megyében. Kevesebb mint ezer közhasznú foglalkoztatott volt Vas megyében, és alig több mint ezer munkanélküli jutott így elfoglaltsághoz Zala megyében. Az országosan említett csaknem 50 ezer közhasznú foglalkoztatott közül legtöbben - 32 ezren - kommunális tevékenységet végeztek. Még ma is jóval kevesebb munkalehetőséget kínálnak más szakterületeken. Mintegy 5700-an egészségügyi és szociális feladatokat láttak el, csaknem négyezren művelődési és oktatási munkát végeztek. Az egyéb tevékenység kategóriájába 6700 közhasznú foglalkoztatottat soroltak. A Foglalkoztatási Alapból a munkanélkülieket segítő aktív eszközök közül a másik legnépszerűbb forma a képzés, átképzés. Ebbe a félév során több mint 45 ezren kapcsolódtak be. Ugyancsak sok, csaknem 30 ezer tartós munkanélkülinek sikerült álláshoz jutni a bértámogatás révén. Még ma is meglehetősen kevés munkahelyen kémek támogatást a rész- munkaidős foglalkoztatás támogatásához. A félév során összesen alig több mint kétezer személy ilyen jellegű foglalkoztatásához adtak segítséget a munkaügyi központok. Mindennapi perpatvaraink ________________a jogasz válaszol R észmunkáért egész szabadság? Nyugdíjas olvasónk írja: „öregségi nyugdíjasként napi 4 órás munkaidőben dolgozom egy kft.-nél. Amikor évi rendes szabadságom kiadását kértem, munkáltatóm közölte, hogy az előírt teljes alapszabadság csak azoknak jár, akik 8 órás, teljes munkaidőben dolgoznak, engem csak félszabadság illet meg. Ismerőseim azt ajánlják, hogy ebbe ne nyugodjak bele, mert igenis, igényt tarthatok a teljes alapszabadságra. Kinek van igaza?” A jelenlegi szabályozás nem a munkában töltött időhöz, hanem az életkorhoz köti az alap- és pótszabadság időtartamát. A legrövidebb alapszabadság évi 20 nap, amely az életkor előrehaladtával elérheti a 30 napot. A hosszabb időtartamú pihenés abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben az arra jogosító életkort betöltötte. Pótszabadság életkor, gyermeknevelés, a munkavállaló fogyatékossága, illetve a munka egészségi ár- talmassága címén jár. A feltételeket a Munka törvénykönyve rögzíti. A más címen esedékes pótszabadság az alapszabadságon felül vehető igénybe. Nyugdíjas olvasónk - életkora alapján - 30 nap rendes szabadságra jogosult, akkor is, ha a Kft. nem teljes munkaidőben alkalmazza. A munkáltatónak tehát nincs igaza, mert a Munka törvénykönyve nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, ami szerint az alap- és pótszabadsággal csak a teljes munkaidőben dolgozó élhet. Ami a szabadság időtartamát illeti: a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló 2 pihenőnapját és a munkaszüneti napot. A rendes szabadság időtartamára az átlagkeresetet kell kifizetni. A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében azonban csak a munkaidővel arányos időre igényelhető az átlagkereset. Olvasónk napi 4 órában dolgozik, részére tehát 30 napi szabadságot kell kiadni, de annak egy-egy napjára csak 4 órai átlagkereset illeti meg. Dr. Lajer Erika
