Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

1995. június 1., csütörtök Körkép 5. oldal Falusi turizmus Üdülés Romániában, erdélyi falun, tanyán címmel kataló­gus jelent meg, amelyet a Kö- zép-kelet-európai Zöld Falusi Vendégfogadásért Elneve­zésű Szövetség adott ki. A kiadványt, amely a Ro­mániai Magyar Gazdák Egye­sülete, továbbá a Magyar Fa­lusi-tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, valamint a Sylvan Tours közreműködé­sével jelent meg, Csáky Csaba, a nemzetközi szövet­ség elnöke mutatta be tegnap sajtótájékoztatón. Az elnök elmondta, hogy a Közép-kelet-európai Szövet­ség a Zöld Falusi Vendégfo­gadásért három éve működik, és tudatosan vállalja fel az egykori szocialista országok­ban jelenleg alakuló tanyai­falusi vendégfogadás fejlesz­tésének ügyét. A szervezetbe tömörült ta­gok ugyanis felismerték, hogy a szóban forgó régió érdekei és saját érdekeik ezen a téren is közösek. Ez lesz a martfűi városháza bejárata. A törökszentmiklósi Referencia Kft. 180 milliós vállalkozásában a tervek szerint november végére lesz készen a 2300 négyzetméteres épü­let. Beköltözni azonban csak jövő májusban, júniusban lehet, mert a közművek csatlakozta­tását is meg kell oldani. A környezet rendbetétele, csinosítása is csak ez után következ­het. FOTO: TÓTH A „Makkegészség” vette át Új gyártója van a Pi-víznek Annak idején nagy port vert fel Magyarországon a Pi-víz for­galmazása, és a hatása körül ki­alakult viták, érvek és ellenér­vek. Japán, Korea és az USA után 1991-től nálunk is kapható a Pi-víz, amelyet Életvíznek is neveznek. A Pi-vizet fogyasztó beteg embereknél tapasztalt je­lentős javulások (betegségek el­tűnése, jó közérzet), a víz jó ha­tása tette lehetővé, hogy az Életvíz a mai napig ismert és keresett cikk. Szolnokon eddig a Mezővíz gyártotta és forgal­mazta, most azonban a „Makk­egészség” Hálózat vette át ezt a tevékenységet. A hálózat a Me­zővíztől bérli a Pi-vizet előál­lító gépet. A „Makkegészség”- ről nem először hallhatnak azok, akiket érdekel a természe­Kisvárosok a A Tér és Társadalom Nyári Egyetem „Kisvárosok a fejlő­dés útján” című kurzusa 1995. augusztus 14-18. között Kalo­csán várja áz érdeklődőket. Szoboszlai Zsolt szocioló­gus, a nyári egyetem vezetője lapunk munkatársának el­mondta, hogy az idei rendezés szerves folytatása a tavalyi, szolnoki nyári egyetemnek, ahol makroregionális kérdé­sekkel foglalkoztak. Sajnos az idén a városnak nem volt erre pénze, ezért a szükségből erényt kovácsolva alföldi vándoregyetemként működik tovább. így kerül sor a II. Tér és Társadalom Nyári Egyetem megrendezésére Kalocsán, amely ugyan más léptékű, de mégis kisváros. A konferencia a plenáris előadásokon és a három szek­cióban (1. Kisvárosok a ma­tes életmód. Az hálózatnál dol­gozók foglalkoznak reikivel, lé­lekgyógyászati al, gyógy termé­kek, szakkönyvek árusításával. Az ő nevükhöz fűződik több olyan találmány forgalmazása, amely segít minőségi ivóvízhez jutni. Ilyen például a víztisztító, a háztartási nitrátmentesítő, a szennyvíztisztító, az ivóvíz­utótisztító berendezés. Tehát „profilba vág”, hogy az egész­séges életmódot elősegítő Pi-víz előállításával is foglal­kozzanak. Hiszen mint mond­ják, mindent vállalnak, ami az emberek egészségét, környeze­tét védi. A Pi-vizet tehát ezentúl Szolnokon a Kamilla Bio Bt. boltjában (Mártírok u.9.) lehet kapni. Telefon:371-713. P. É. fejlődés útján gyár urbanizációs folyamat­ban és térszerkezetben, 2. Kisvárosok a magyar állami­önkormányzati rendszerben, 3. Érték-etnikum-kultúra és vallás a kisvárosok társadal­mában) számos téma felveté­sét, megvitatását tűzte ki cé­lul. Az érdeklődők tavalyi kö­réhez hasonlóan itt is elsősor­ban önkormányzati, intézmé­nyi, főhatósági szakemberek és kutatók részvételére számí­tanak. A nyári egyetem védnöke a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége. A jelentkezéseket június 20-ig várják a szervezők, Ka­locsa polgármesteri hivatalá­nak címén, (6300 Kalocsa, István király út 35.), vagy pe­dig a Tér és Társadalom Nyári Egyetemén (5000 Szolnok, Kalász u. 1. sz:). Egyszer konvertibilis lesz a forint A behozatal és a kivitel kényes egyensúlya A devizakódex újrafogalmazá­sának előkészítése során nem lehetett számolni azokkal a gyökeres változásokkal, ame­lyeket a pénzügyi kormányzat a közelmúltban bejelentett. Az előkészítést inkább a hatósá­gok rendkívül óvatos magatar­tása jellemezte, ami érthető, hiszen ők felelnek azért, hogy a liberalizálás ne rontsa tovább a külgazdasági egyensúlyt. Ezért is elgondolkodtató, hogy az ország súlyos külgaz­dasági egyensúlyhiányát, folyó fizetési mérlegének deficitjét, adósságállományának növeke­dését nem használták fel ürü­gyül arra, hogy a régi deviza­kódex legtöbb elemét fenntart­sák, vagy csak jelentéktelen változásokat javasoljanak. Felvetődik a kérdés: vajon a devizabeszolgáltatási kötele­zettség feloldása és a külföldi hitelműveletek liberalizálása nem veszélyezteti-e a külső egyensúlyt? E kérdésre egyértelmű nemmel felelhetünk. A jelen­tős mértékű külső egyensúlyta­lanság 1931 óta áll fenn. Vagyis a konvertibilitás "át­menetinek" szánt, de immár hat évtizede tartó felfüggesz­tése alatt öltött mind nagyobb mértéket. Ebben a korszakban a stabilizációra tett kísérletek kérészéletűnek bizonyultak, nem hoztak tartós megoldást. Most talán változik a hely­zet. Az évtizedes sáncok le­bontása után mindenképp mu­száj nagyobb gondot fordítani a közgazdasági eszközök mű­ködtetésére. Halaszthatatlan cél, hogy a belföldi vásárlóere­jéhez képest - árfolyamában - túlértékelt forint ne ösztönözze a behozatalt, és ne fékezze a kivitelt. Persze a konvertibili­tás felé tett első nagy lépések nem terjedhettek ki a lakossági jövedelmekre is. Hiszen akkor számolni kellett volna a fo­rintmegtakarítások tömeges átváltásával, vagy akkora mér­tékű leértékelés vált volna szükségessé, amelyet a kül­gazdasági egyensúly javítása egyébként nem indokol. Ha azonban a folyamatot nézzük, a 70 dolláros "fejkvó­tától a 800 dollárosig vezető út végül is a teljes konvertibilitás irányába mutat. S amint azt a közmondás is tartja: trend a lelke mindennek. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Romániából érkezhet Szennyezés a Fekete-Körösön A román területi vízügyi szer­vek tájékoztatása szerint május 30-án, kedden vöröses színe­ződést okozó szennyező anyag - föltehetőleg bauxitszárma- zék - került a Fekete-Körösbe, amely a folyó magyar szaka­szát is veszélyeztetheti. A Kö­rösvidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, Na- dabán János az MTI munkatár­sát szerdán arról tájékoztatta, hogy a szennyeződés vélhe­tően a dobrestii (bihardob- rosdi) bányából származik. A felügyelőség a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósággal együtt - a figyelés és a mintavétel megszervezésével - megtette a szükséges előkészületeket az esetleges veszélyhelyzet elhá­rítására. (MTI) „... és akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.” Mi lesz veled Tiszafüredi Néhány héten belül új igaz­gató kerül a Tiszafüredi Zene­iskola élére. Két zenetanár nyújtotta be pályázatát, s sze­mélyük körül két nagy táborra szakadt a zeneiskolás szülők közössége, melyet kis túlzás­sal úgy aposztrofálhatunk, hogy „fúvós” és „nem fúvós” szülők. Mindkét tábor igen változa­tos eszközöket vonultatott fel annak érdekében, hogy a saját választottja kerüljön az igaz­gatói székbe. A „fúvós” szü­lők értekezletet tartottak, s „nem fúvósok? aláírásokat gyűjtöttek, sőt néhány tanár is beszállt a ringbe, s azzal rio­gatja a szülőket, hogy kedve­zőtlen választás esetén el­hagyja a zeneiskolát, s ami az­zal.egyenértékű: a kis tanítvá­nyait. Egyszóval szokatlanul megbolydult ez az eddig csak sikerektől hangos intézmény, s az értelmetlennek tűnő tor­zsalkodás megrémítette azokat is, akik elfogulatlanul aggód­nak a zeneiskola jövőjéért, a tiszafüredi muzsikus és táncos palántákért. Römer Ottó, a zeneiskola még hivatalban lévő megbízott igazgatója válaszolt kérdése­inkre.- Mi lesz a Tiszafüredi Zene­iskola sorsa, mi lehet a megol­dás ehhen a helyzetben?- A zeneiskola tizenkét éve öt-hat tanár irányításával és százötven gyerekkel alakult. Ma közel hétszáz gyerek zenél, táncol huszonnégy tanár fel­ügyelete alatt. Ez a folyamat ebben az irányban már nem ha­ladhat tovább, mert túlléptük az ideális létszámot. Eljött az idő, hogy újraszervezzük a zeneis­kola felépítését oktatási és gaz­dasági oldalról is. Ehhez olyan vezető szükséges, aki tisztán és Zeneiskola? elfogulatlanul látja a feladata­inkat és lehetőségeinket, s aki képes megtalálni az utat, a megvalósítást a jelenlegi - oly sokat emlegetett - gazdasági helyzetben. Ilyen forráshiányos költség- vetés mellett nem járhatunk a fellegekben, a valóság talaján állva kell megoldást találnunk. Nagyon nem irigylem a képvi­selő-testületet, amely most a következő öt évre szóló, való­ban nehéz és felelősségteljes döntést hoz azzal, hogy az egyik vagy másik jelöltre vok­sol. Magam részéről egyetértek annak a képviselőnek a véle­ményével, aki úgy fogalmazott, hogy jelen helyzeten tartsuk meg és ápoljuk meglévő értéke­inket, újak teremtéséről pedig akkor határozzunk, ha pénzt is tudunk hozzá biztosítani.- Mi lehet az oka, hogy ilyen kibékíthetetlennek tűnő ellentét került felszínre a szülök között?- Nagyon sajnálom, hogy szülők és tanárok módszereket nem válogatva estek egymás­nak ahelyett, hogy összefogva, közösen küzdenénk. Véleményem szerint ez egy mesterségesen gerjesztett ellen­tét, hiszen mindannyian ugyan­azért, a Tiszafüredi Zeneiskolá­ért, az itt tanuló gyerekekért aggódunk.- Kiemelkedő megyei és or­szágos eredmények, sikeres kö­zépiskolai és főiskolai felvételi vizsgák jelzik az eltelt tizenkét évet. Végül is jogos az aggoda­lom, féltés .mindkét oldalon.- Én bízom benne, hogy to­vábbra is hagynak bennünket dolgozni, hogy azzal foglal­kozhatunk amihez igazán ér­tünk, a tiszafüredi kis muzsiku­sok és táncosok örömére és megelégedésére. n.m. Megszépült a templom Tegnap délelőtt ünnepélyes bejáráson vette át a felújított református templomot a pres­bitérium, a képviselő-testület és dr. Ötvös László lelkipász­tor, aki elmondta, hogy a köz­ség polgárai és elöljárói egy­ségesek voltak abban, hogy a templomot fel kell újítani. A szándékot tett követte, így kerülhetett sor 93 nyarán a felújítási munkák megkezdé­sére, melyeket most fejeztek be. Az eltelt időszakban elvé­gezték a templomtorony és a hajó felújítását, a parókia és a gyülekezeti terem karbantartá­sát is, összesen 2,5 millió fo­rint értékben. Az önkormányzattól ehhez 800 ezer forintot, a Nagykun­sági Egyházmegyétől 600 ez­ret, a megyei önkormányzattól és a Nagyajtósi Mezőgazda- sági Szövetkezettől 50-50 ez­ret, H.Bierling amerikai ál­lampolgártól 30 ezret, a gyü­lekezettől 970 ezret, a presbi­tériumtól és a bibliakörtől 70 ezer forintot kaptak. A kivitelező Sulymosi Sándor és Sulymosi Károly építész és munkatársai voltak, a tornyot Kanda László hozta helyre Gazdag Imre és Papp Ferenc műszaki tanácsadók irányításával. Dr. Ötvös László minden támogatónak megköszönte a segítséget, hiszen így vált le­hetővé, hogy a megszépüljön a templom. A redemptió 250. évfordulóját is méltóképpen ünnepelhetik így meg a telep­ülésen, ahol a most a reformá­tus templom a leggondosab­ban felújított középület. Dr.Kemecsi Imre polgár- mester és a szemle résztvevői is megelégedéssel szóltak a vállalkozók elvégzett munká­járól.-de­Fellebbezéseket is elbírálnak Jászfelsőszentgyörgy. Ma tartja soron következő ülését a helyi önkormányzat. A képvi­selők a szociális és egészség- ügyi bizottság határozatai el­len benyújtott fellebbezéseket bírálják el, majd az egyes szo­ciális ellátási formák helyi szabályzásáról szóló önkor­mányzati rendeletet alkotják meg. Napirenden szerepel még a testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezet elfogadása is. Gyalogoltak Jászjákóhalma. Negyedik al­kalommal rendezték meg a Hajta-50 gyalogos teljesít­ménytúrát, melyen mindig részt vesznek mindazok a helybéliek is, akik kíváncsiak teljesítőképességeik határaira. Ez esetben Fodor István Fe­renc polgármestert - aki eddig minden évben teljesítette a tú­rát - elkísérte Csipe János al­polgármester is. S hogy a fel­nőttek példamutatása nem ha­tástalan az ifjúságra sem, bi­zonyítja, hogy a nyolcadikos Tajti Gábor és a hetedikes Fa­zekas Sándor szintén teljesí­tette a 30 fokos hőségben nem kis kitartást igénylő túrát - 9 óra 55 perc alatt. (Mindez egyébként azt je­lenti, hogy ennyi idő alatt és ilyen erővel a községből Szol­nokig is elgyalogolhattak volna a résztvevők). Ha álláshoz akar jutni Szolnok. A munkaügyi köz­pont álláskereső klubjának fo­lyamatosan indított csoportja­iba várják mindazokat a mun­kanélkülieket, akik álláshoz szeretnének jutni, és ehhez se­gítséget kívánnak igénybe venni. Az intézmény (Kossuth L. u. 6-8 belső udvara) szol­gáltatásai ingyenesek. A há­roméves tapasztalatok alapján dolgoznak, s így a résztvevők elhelyezkedési aránya 70 szá­zalékos. Az érdeklődőket hét­főtől péntekig, 8 és 13 óra kö­zött várják (tel: 56/ 375-300). Községi problémákról Szajol. Ma 11 órakor ülnek össze a községi önkormányzat képviselői. Szó lesz a közmű­velődés helyzetéről, a fiatalok szabadidős sportjáról, a ver­senysportokról. A klubkönyv­tár, az általános iskola és a napközi otthonos óvoda szer­vezeti és működési szabályza­tát vitatják meg, az előterjesz­tések között az iskolakonyha üzemeltetéséről is tárgyalnak. Tárgyalnak a közhasznú dol­gozók alkalmazásának lehető­ségeiről is. A Magyar Honvédség részére az összes legénységi PVC-sarut Törökszent iniklóson készítik a Megaplast Rt. műanyagüzemében. Most végeztek az első félévi 10 ezer pár gyártá­sával, ez a mennyiség kevesebb az előző évekénél, mivel a hadsereg létszáma is csökken.-MÉSZÁROS w I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents