Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-02 / 128. szám

\ ( 1995. június 2., péntek Körkép 5. oldal Kuplung- és lengéscsillapító-márkaszervizek hálózatát építi ki Magyarorszá­gon a német Sachs cég. Megyénkben elsőként a kisújszállási Ford Sándor Kft.-nél jelent meg gyártmányaival. Képünkön éppen egy kuplungtárcsacsere látható. fotó: mészáros A vádlott a Halálosztó 1. Ki az a Magda Marinko? Az elmúlt napokban Budapesten megkezdődött a híres-hírhedt Magda Marinko bűnügyének tárgyalása. Ebből az alkalomból dokumentum-cikksorozatban elevenítjük fel azokat a tragikus eseményeket, melynek során Marinko és társai Szabadkán hat, Szegeden nyolc ember életét vették el. Idézet az 1994. július 8-án Sze­geden, a Szerb Köztársaság szabadkai kerületi ügyésznője és vizsgálóbírója, valamint egy magyar rendőrőmagy előtt tett vallomásból, amelynek jegyző­könyvét egy jugoszláviai heti­lap közölte: „1992 decemberé­ben a csikériai tanyámon 200- 300 embert hívtam meg egy kis ünnepségre, mivel Németor­szágban egy sikeres üzletem volt (raboltam, de erről nem akarok többet mondani). Ezen jelen volt Agatity és Jovica (Jo- ván Szredanovity) is... Ezen az ünnepségen Jovicától egy BMW-t vásároltam... Vele több kocsit cseréltem, amelyekről mindig azt mondta, hogy vette, de én tudtam, hogy azok lopot­tak voltak." Az ünnepségen a meghívot­tak gazdag vendéglátásban ré­szesültek. A nem éppen szűk körű társaságot a barátság, az üzlet vagy a puszta ismeretség okán hívta össze a dús szemöl­dökű, kerekarcú, izmos férfi. Vendégeit természetesen nem avatta be a tanyai mulatság anyagi forrásaiba. Annyit tud­tak róla, hogy kalandos életű fickó, ügyes üzletember, akinek sok pénze van, de barátaival szemben nem fukar. Segít. Aki vele üzletel, meggazdagodhat. A jelenlévők tudták, hogy a férfi idegenlégiós volt, aki számára nem ismeretlen a hazá­jában folyó tragikus fegyveres harc sem. Azt azonban nem sej­tették, hogy vendéglátójuk és társai ellen hamarosan tizen­négy ember megölése és kifosz­tása miatt emelnek majd vádat. A meghívott Joszip Agatity pe­dig (akit vendéglátója 1981 óta ismert, s akinek kétes üzleteit jó barátként anyagilag is támo­gatta) és felesége pedig nem sejthették még, hogy maguk is az áldozatok között lesznek. A csikériai tanya gazdája az ünnepség idején még nem volt 30 éves. Amikor 1963. novem­ber 30-án Szabadkán megszüle­tett, a magyarországi újságok­ban még mindig címoldalon szerepelt a Kennedy-gyilkosság friss drámája. Aznap nyitották meg Budapest első gyalogos aluljáróját. A jugoszláviai isko­lákban tananyag volt Tito 1945. május 8-i beszéde, amikor a Szerb KP alapító kongresszu­sán így fogalmazott: „...nem akarunk Jugoszlávián belül kü­lön államokat létesíteni, ame­lyek majd háborúzni fognak egymással. Amennyiben Bosz­nia és Hercegovina egyen­rangú, s megvan a saját föderá­lis egysége, akkor mi nem da­raboltuk fel Szerbiát, hanem ugyanolyan boldoggá tettük a szerbeket Boszniában, akárcsak a horvátokat és a muzulmáno­kat.” Sok vagy kevés víz folyt le azóta a Dunán, a Dráván? A ko­rosabbnak 1963 nem is olyan régen volt, de a fiatalnak már történelem. Magda Marinko, a csikériai ünnepség egykori szervezője, akit Halálosztónak is neveznek, aki ellen Szabad­kán távollétében már folyik a per, fiatal korában ismerkedett meg a bűn világával. Tizenöt éves volt, amikor Milan Petrity, akkor még rendőr, később a Ha­lálbrigád egyik áldozata, egy biciklilopás miatt 12 napra be- csukatta. Több eljárás folyt el­lene lopások és betörések miatt. Megjárta a francia idegenlégiót. Mint egy különleges katonai alakulat gyilkolásra kiképzett katonája, bevetésre került Csádban. Ott az ölés mestersé­gét parancsra gyakorolta. Né­metországi rablásáról önként tett említést. A vádiratokban szereplő bűncselekmények részleteit a sajtó már ismertette. Soroza­tunk hiteles dokumentumokra épül. A főszereplő vallomásá­ból, a harmadrendű vádlott visszaemlékezéséből, a nyomo­zást irányító rendőrtiszt szak­mai összefoglalójából, egy fő­nyomozó szóbeli elbeszélésé­ből, budapesti vádirat eßyes részleteiből idézünk. A MIÉRT? kutatása a cél. (Következik: Hogyan lesz a kalandorból gyilkos?) Némethy Gyula Mottó: „Várta a megfelelő időt, de mire eljött volna, kidőlt.” Farkas a könyvtárban A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár fennál­lása óta még nem fordult elő, hogy az ünnepi könyvhét jeles literátorok jelenléte nélkül múlt volna el. 1995-ben megtörtént. Nem azért, mert a könyvtár most másként vélekedik a magyar könyv ünnepéről. Fon­tosnak tartja ma is, hogy a kortárs magyar irodalom képviselőivel személyesen talál­kozzanak az olvasók. A könyvtárosok min­dig jó szívvel álltak a - valljuk be - ma már erősen kereskedelmi-anyagi célokat szolgáló könyves ünnep mellé. Az idén is. De most csak arra volt elég a , jó szívük”, hogy a me­gye néhány könyvtárát hozzásegítsék az ün­nepléshez. A Magyar írószövetség minden évben vi­seli megyénként három-négy író-olvasó ta­lálkozó költségeit. A megyei könyvtár ezt az „ajándékot” soha nem tartotta meg magának: vidéki könyvtárak „kapták” évről-évre. Most is. Ezért lehet Konrád György a kunszent­mártoni és a túrkevei városi könyvtár és az ott élő olvasók vendége, Marék Veronika pedig a kisújszállásiaké és a tiszabőieké. A vendégek meghívásától az utaztatásukig a megyei könyvtár szervezi a találkozókat. Megyei programfüzetben összegyűjti a könyvhét eseményeit, kiadja és megyeszerte terjeszti is. Komolyan mérlegelve anyagi lehetőségeit a megyei könyvtár úgy döntött, hogy egy ta­lálkozó költségeit elő tudja teremteni. Több neves alkotót megkeresett, akik azonban bu­dapesti Vörösmarty téri elfoglaltságuk miatt nem tudnak Szolnokra jönni. A könyvtár pénzügyi nehézségei mellett - a könyvhét tá­ján - ez a másik problémájuk: nem elég vonzó a szerzők számára a vidéki városok­ban meglévő vásárlóerő. A tisztelt olvasó, ha kezébe kerül az ün­nepi könyvhét programfüzete és belelapoz, azt látja, hogy a könyvtárak zömében kiállí­tást szerveznek a könyvheti kiadványokból, valamint gyermekfoglalkozásokat, vetélke­dőket. Olyan formáját választották az ünnep­nek, amelyet jelenlegi helyzetükben meg tudnak valósítani. Ez a helyzet csöppet sem biztató. Summázva: az idei ünnepi könyvhéten a legtöbb intézményben az lesz az ünnep, ha lesznek új könyvek, és lesz könyvtáros, aki kiszolgálja az olvasót. Az 1989-ben meglévő könyvtári szolgáltatóhelyeknek 70 százaléka sem maradt meg 1993 végére, a főfoglalko­zású könyvtárosok száma is több, mint ne­gyedével csökkent. De annyiszor kiáltottak már a könyvtárak „Itt a farkast!”. Van-e még valaki, aki elhiszi, hogy most valóban itt van?-csáti­Különdíjat hozott a kábeltelevíziós stáb Füredi amatőrök profi filmje Ha lakitelki filmszemle, akkor garantált a tiszafüredi siker .. . Akár így is kezdődhetne ez az írás, mert már 1994-ben is kü- löndíjjal tért haza az MDF „bölcsőringató földjéről”, a Nagy Mária - Nagy Miklós ká­beltelevíziós alkotópáros Tisza­füredre. Idén sem adta alább a mini filmes stáb, hiszen az „Élt 16 évet” című alkotásukkal most is bekasszírozták a kiskö­zösségi televíziók II. filmszem­léjének hasonló szakmai elis­merését. Ez a bevezető csak ott sántít egy kicsit, hogy a lelkes fiatal filmesek, a legamatőrebb, s alig 2 éves „kábeles” rutin­jukkal jutottak el erre a szintre úgy, hogy komoly „nagytévés” profi alkotóműhelyeknek is konkurenciát jelentettek. Nem véletlenül mondta róluk az egyik zsűritag, hogy maga is büszke lett volna arra, ha min­denféle előképzettség nélkül ilyen nívós filmet tudott volna készíteni. Mint kiderült, ez utóbbi jórészt a szerencse dolga volt. A különdíjas siker ízét még „megspékeli”, ha röviden szólunk az előzményekről: Sokszor a szomszéd kamerá­A Átmossák a folyómedret Az országhatártól 100 kilo­méterre, román területen lévő elhagyott bauxitbányából a rendkívüli, 100 milliliter kö­rüli esőzés hatására kioldódó kőzet szennyezte a Fekete- Körösök vizét - közölte Ha­jós Béla, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára csütörtökön, sajtótájékozta­tón. A tárca azonnali intézke­déseket hozott, amelynek ke­retében Gyulánál, Békésnél és Békésszentandrásnál meg­szüntetik a duzzasztást, hogy a vízáramlás felgyorsításával a szennyeződés mielőbb le­vonulhasson. A folyót a tisza- löki víztározóból a keleti fő­csatornán keresztül leenge­dett vízzel is öblítik. Az alacsony vízállás miatt önmagában a Körösök vízho­zama nem elég a meder kiöb­lítéséhez, ezért a magyar fél a román vízügyesek segítségét is kérte. A tisztiorvosi vizsgá­latok szerint a szennyezett víz alkalmatlan a fogyasztásra és öntözésre. A települések ivó­vize azonban biztosított, és nem kell korlátozásokra szá­mítani, mert azt nem a fel­színi vizekből nyerik. ját kellett elkunyerálni Nagy Miklós operatőrnek, aki melles­leg hírközlési technikus. Stativ (kameraállvány) nélkül is olyan bravúros képeket, beállításokat produkált azonban a .kölcsön­nel”, ami kivívta a zsűri szak­mabelijeinek az elismerését. A jó szerencsét az igényelte a do­logban, hogy a közgazdászdip­lomával rendelkező szerkesztő riportemő irányításával elkészí­tett film kazettája összetörve került a bírálóbizottság elé, akik - milyen jó, ha valaki díj­halmozó?! - 1994-ről emlékez­tek rájuk. Bízva bennük, kértek egy másolatot, ami szerencsére volt. A sztori „csimborasszója”, hogy később az értesítés, ami­ben közölték velük, hogy dön­tősök lettek, elkallódott a pos­tán. Ám a jó hír - ahogy szok­ták mondani -, mindenhová el­jut, s így a valóságot a fikcióval mixelt produkciójuk - egy köz­lekedési balesetben elhunyt fia­talember életének utolsó napját elevenítették fel egy alteregó segítségével - kiérdemelte ju­talmát. Mint a mesék legkisebb fiúja, aki nem vitt magával Egy holland-német népfőisko­lái társaság hazánkban olyan kastélyokat keresett, amelyek számára képzési központként szolgálnának. Ez az érdeklődés tudomására jutott Iváncsik Im­rének, a megyei közgyűlés el­nökének, aki 4-5 megyebeli kastélyt ajánlott a társaság fi­gyelmébe. Közte van az 1880- ban épült pusztapói Almássy­mást az útra „árendásában”, mint hamuba sült pogácsát. Nagy ék - nem testvérek, nem házastársak - ebbe a képzelet­beli tarisznyába nem tettek mást csak a tehetségüket. No meg a kölcsönkamerát - stúdió, vágóasztal és statív nélkül! Ha másért nem ezért is jár nekik az elismerő szó. Talán még azt is megérdemelnék, hogy „vala­kik” anyagilag is pallérozni tudnák a rátermettséget, ami amatőrségük ellenére is profi filmet szült. Már csak azért is, hogy papírjuk is legyen szakér­telmükről, mert nekik saját szponzorálásukra nem igen te­lik. A díjat egy gyönyörű herendi készlet formájában kapták meg, amiért a forrásadót kemény magyar forintban kell befizet­niük. Ismerve őket - főleg az anyagi helyzetüket -, tudom, hogy nagyon büszkék erre a díjra, de talán jobban örültek volna egy filmes ösztöndíjnak. Csak úgy grátisz! Megdolgoz­tak érte ... kastély is. Hogy az ajánlatot el- fogadták-e, nem tudni, mert vá­lasz még nem érkezett az el­nökhöz. A gyönyörű építményt a he­lyiek csak cukorgyári kastély­nak hívják, mivel az Almás- syaktól - még 1945 előtt - a Cukorgyári Részvénytársaság birtokába került. Most a szö­vetkezet tulajdonában van. ta-percze­Egy kastély vevőre vár Mihamarabb hasznosítani kellene, mert állaga fokozato­san romlik. FOTÓ: MÉSZÁROS Középkori város épül - jövőre Az egri önkormányzat tervei szerint 1996 végére középkori várost idéző települést alakíta­nak ki a bazilika, illetve az Esz- terházy tér alatt húzódó, mint­egy 3000 négyzetméter alapte­rületű katakombarendszerben. A Közép-Európában egye­dülálló idegenforgalmi látvá­nyosság terveinek elkészítésé­hez már előteremtette a pénzt a város. A barokk belváros alatt megépülő középkori Eger bi­zonnyal még több kirándulót vonzana az ország harmadik leglátogatottabb turisztikai cél­pontjának számító városba. Az elképzelések szerint a pince- rendszerben teljes utcákat, te­reket alakítanának ki, korhű ru­hákba öltöztetett bábukkal. Diaporáma technikával, illetve emberek által előadott jelenetek segítségével élettel töltenék meg a több száz éves múltat idéző világot. A beruházást két lépcsőben kívánják megvalósítani. Elő­ször az alap-infrastruktúra, a szellőzés, vízelvezetés, bejára­tok kiépítése a cél, utána a be­rendezés, a terv igényes kivite­lezése. (MTI) Közcsatornán: este 9-ig tilos az erőszak és a pornó Tilalomfák tévéknek, rádióknak Valószínűleg sok vitát kavar még a honatyák között a kor­mánynak az a terve, hogy a TV 2 csatornáját és a Danubius Rá­dió frekvenciáját magánkézbe adja. A média-törvénytervezet más-más előírásokat fogalmaz meg a közműsor-szolgáltatók (TV 1, Duna TV, Kossuth, Pe­tőfi, Bartók adó), valamint a magánrádiók és -tévék műsora­ira. A szabályozás egyik érde­kessége, hogy a TV 2 - a jogo­kat és a kötelezettségeket ille­tően - afféle köztes helyet fog­lal el a közműsor-szolgáltatók és a magánadók között. A média-törvényj avaslat ál­talános rendelkezései szerint a közszolgáltató műsorszórók és a TV 2 műsorainak legalább 51 százalékban a hazai (ezzel együtt pedig legalább 70 száza­lékban az európai) kulturális és egyéb műhelyek alkotásait kell bemutatniuk. A nemzeti közműsor-szol­gáltatók adásaiban a hirdetések műsoróránként legfeljebb 6 percet, a TV 2-n és a magánrá­diókban, -tévékben 12 percet tehernek ki. A közadók alko­holt, dohányárut nem reklá­mozhatnak. Ä TV 2 és a magá­nadók kötöttsége pedig úgy szól, hogy „terméktilalom az ál­talános reklámszabályok sze­rint”. A közadók egyébként nem szakíthatnak meg reklámmal műsort, a TV 2-n és a magána­dókon a hirdetés „menet köz­ben is elhangozhat”. A nemzeti közműsor-szol­gáltatók 7 óra és 21 óra között erőszakot, pornográfiát bemu­tató adásokat nem sugározhat­nak. A TV 2-nek, illetve a „ma­szek” rádióknak, tévéknek a törvénytervezet ilyen tilalomfát nem állít, csupán azt mondja ki, hogy „az erőszakos és pornog­ráf műsorokra fel kell hívniuk a közönség figyelmét.” (Ami alighanem intelmet jelent, nem közönségtoborzást.) Minden rádió- és tévéállo­másra vonatkozó igény, hogy a zenei műsorok legalább 10 szá­zaléka hazai legyen. Az 1-es, 2- es csatornán a filmek 25, a ma­gán és helyi adókon 20, illetve 10 százalékának kell honi gyár­tásúnak lenni. Ferenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents