Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-02 / 128. szám

6. oldal Megyeházi Napló 1995. június 2., péntek A MUT-csoport hírei A Magyar Urbanisztikai Tár­saság (MUT) - februárban új­jáalakult - Szolnoki Területi Csoportja azokat a megyében élő és dolgozó szakembereket fogja össze, akik eredeti szakmájuk mellett a települé­sek fejlesztésével, tervezésé­vel, irányításával is foglal­koznak, szaktudásukat az ön- kormányzatok szolgálatába állítva. A társaság tagjai kö­zött települési önkormányza­tok is vannak. A területi urba­nisztikai csoport olyan konfe­renciákat, eszmecseréket szervez, amelyek a rendezési tervellátottsággal, a tervezés és környezetvédelem kérdése­ivel kapcsolatosak. Az idei év hátralévő részére tervezett konferenciák az Alföld-prog­ram eredményeit, illetve a szolnoki agglomeráció lehet­séges fejlesztését kívánják számba venni. A rendezvé­nyeiken az elhivatott szakem­bereken kívül minden érdek­lődőt szívesen látnak. Tanácskozás Szociális intézmények veze­tőinek és munkatársainak ta­nácskozását rendezik meg 1995. június 13-15. között az ábrahámhegyi megyei üdülő­ben. Az alábbi témákban hangzik el előadás: Kiégés­szindróma szociális intézmé­nyekben; A meggyőzés kommunikációja, a közvet­lenség mint helyzeti tényező; Személyzeti mentálhigiéné; A térítési díj megállapítása, és behajtása körüli gondok. Egyházi alap Az ez évi, egymillió forintos megyei egyházi alapot - pá­lyáztatás után - a bírálóbi­zottság egyházi szakértői az alábbi módon osztották szét: Római katolikus egyházi alap (összesen 600 ezer forint): Jászkisér - 70 e Ft; Mester- szállás - 50 e Ft; Szajol - 100 e Ft; Tiszabő - 50 e Ft; Be- senyszög - 80 e Ft; Szelevény- 50 e Ft; Cserkeszőlő - 100 e Ft; Jánoshida - 100 e Ft. Re­formátus egyházi alap (össze­sen 400 ezer Ft): Cserkeszőlő- 100 e Ft: Kunhegyes - 50 e Ft; Martfű - 100 e Ft; Öcsöd - 50 e Ft; Szajol 100 e Ft. A ne­héz körülmények között mű­ködő megyei közgyűlés csak e szerény támogatásokat tudja biztosítani a műemléktemp­lomok állagmegóvására. Az ország számos megyéjében ugyanakkor már teljesen „be­dugult” e támogatási forma. A hitoktatás gondjai A megyei közgyűlés elnök­sége és az egyházi vezetők közötti májusi tanácskozáson szóba kerültek a hitoktatással kapcsolatos gondok is. Még mindig nem egyedi eset a megyében, hogy az iskolai hittanórákat a nulladik, vagy az utolsó - hatodik, hetedik -, órákra teszik az órarendek­ben. Míg az óvodai hittanok­tatás megoldott, az iskolai a fenti diszkriminatív szabályo­zás mellett zajlik egyes isko­lákban. Működő egyházi isko­lák a megyében: Jászberény (r. katolikus), Mezőtúr, Túr- keve, Törökszentmiklós (re­formátus). Tervezve van re­formátus iskola indítása Kar­cagon és Kisújszálláson. Alapítványok A megyei közgyűlés 1994- ben az alábbi összegekkel tá­mogatta az egyes alapítvá­nyokat: megyei vállalkozás- fejlesztési - 2 millió 400 ezer; Nagyalföld - 500 e Ft; „Esély” Szociális - 1 millió 800 e Ft; „Több nyelven” - 1 millió Ft; „Vidéki Fiatalok Zenei Műveltségéért” - 200 e Ft; „Györffy István” Népfőis­kolái - 800 e Ft; „Filmszínhá­zakért” - 629 e Ft; „Nyáridő”- 100 e Ft; „JNSZ Megye Tu­dományáért” - 500 e Ft; „Me­gyei Művészeti Közalapít­vány” - 570 e Ft. Munkájuk megmérettetése a közgyűlés előtt történik Bokros teendőket lát el a pénzügyi iroda „Tisztább folyamatok kellenének az irányításhoz, működtetéshez” Bakk Zoltán 1991 óta vezeti a megyei önkormányzat pénzügyi irodáját. Ezt megelőzően a jogelőd pénzügyi osztály helyettes vezetőjeként a vállalati, adózási terüle­tet irányította. Miután a feladatok - átkerülve más szer­vezetekhez - szűkültek, az iroda legfontosabb tevékeny­ségévé léptek elő a költségvetéssel és az ellenőrzési mun­kával összefüggő teendők. Bokros teendők, bokrosodó gondok. 12 munkatársával együtt 28 megyei fenntartású intézmény pénzügyi Finanszírozását, pénzgazdálkodásá­nak szervezését, a számviteli irányítási feladatokat végzi.- Nem irigylésre méltó a pénz­ügyi irodavezető és munkatár­sainak helyzete. A problémák zöme, a gondok itt csapódnak le. Előirányzatokra, pénzekre kell javaslatot tenni. Kinek tar­toznak beszámolással a mun­kájukat illetően?- A megmérettetés a közgyű­lés előtt történik, ilyenkor vizs­gázunk tervezésből, döntés­előkészítésből. Félévkor és év végén a teljesítésekről, a felada­tok végrehajtásáról és az ellen­őrzési munkáról számolunk be. Év közben ugyanezt tesszük a bizottságok felé. Rendszeresen kell pénzügyi információ­kat szolgáltatnunk a gazdálkodásról a bel- ügy-, illetve pénzügy­minisztérium felé. A közgyűlés két bizott­sága - a gazdasági és költségvetési; a pénz­ügyi - munkájának előkészítését, technikai feladatait is mi látjuk el a jegyzőkönyv-vezeté­sig bezáróan.- A ’95. évi költség- vetés előterjesztésében ilyen komoly monda­tok kerültek megfo­galmazásra: „A kiala­kított költségvetési ter­vezet megfelel mind­azon elvárásnak, mely egy válságköltségve­téssel szemben tá­masztható.” Vagy: „A számított bevételek a minimális szintű fel­adatok ellátására sem elegendőek.” A költ­ségvetés tervezése során mi adta fel a legnagyobb leckét?- Legnagyobb gondot az je­lentette, hogy a pénzügyi lehe­tőségek, források, az érvényben lévő szakmai törvényekkel, iránymutatásokkal nincsenek összhangban. A központi tá­mogatások, normatívák három éve változatlanok, míg az inflá­ció szerényen számolva is 60 százalékkal emelkedett ezen időszakban. A megyei önkormányzatnak a települési önkormányzatoké­nál is szűkebb a mozgástere. Mobilizálható, átcsoportosít­ható vagyonnal kevésbé ren­delkezik. A vállalkozásai is többnyire örökölt kényszervál­lalkozások, amelyek nem jelen­tenek olyan többletforrást, hogy ellensúlyozzák a kialakult „szakadékokat.” A közoktatási törvény például tág teret ad csoportbontásra, kislétszámú osztályok indítására, de a pénz­ügyi források nincsenek ehhez biztosítva. Hasonló ok miatt alakult ki feszültség a közal­kalmazotti törvény (Kjt) elő­meneteli rendszere kapcsán. A dolgozóknak a Kjt szerint járó díjazást csak részben fedezte a központi költségvetés. A leg­minimálisabb működésre tö­rekszünk. Ez többfordulós egyeztetéseket, ütközéseket je­lent.- Az áprilisi közgyűlésen is szóba került: a fizetőképesség megtartásáért hitelfelvételek szükségesek. Május hónapban ugyanakkor 95 millió hitelt és kamatait kellett törleszteni. Most mennyi a hiteltartozás?- A 320 milliós hiány finan­szírozását több forrásból kíván­juk megoldani. Részben köz­ponti támogatásból, részben hi­telből, valamint ingatlanértéke­sítés bevételéből. Ezekkel a for­rásokkal kívánjuk a pénzügyi egyensúlyt megőrizni év vé­géig. A jelenlegi hitelállomány 150 millió.- Újabb hitelt készül fel­venni az önkormányzat, hogy a korábbi hitelt visszafizethesse. Mekkora az a hitel összeg, ami már a működést ellehetetle­níti?- Lényegesen ez már nem növelhető. Van egy kiegészítő forrás, pályázati lehetőség az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok fel­adatainak ellátására. Ez ötmilli­árdos keret országosan. A pá­lyázatot beadtuk, a forráshiány egy jelentős részét elnyelethet­- Több intézmény érintett az átszervezésekben. A tiszakürti arborétum, a művelődési szol­gálat (MMISZ), stb. A június végi közgyűlésig elég lesz az idő a felelősségteljes döntések előkészítésére?- Szeretnénk, ha így lenne. Az érintett intézmények, a szakmai irodák véleményét, a közgyűlés bizottságainak prio­ritási elképzeléseit folyamato­san egyeztetik az intézmények­kel. Bizottsági szinten is több- fordulós vita várható.- A laikus azt mondatja ve­lem: a takarékoskodó intézke­désekre talán szükség van, ám ezek egyben pazarlást is jelen­tenek, hisz a szociális szféra jó szakemberei kerülhetnek ka­pun kívülre, amikor éppen nagy szükség lenne rájuk. Ön hogy látja ezt?- Egyes területeken nem csak erről az oldalról lehet megvilágítani a kérdést. Az MMISZ tevékenységé­nek egy része például működhet tovább non- profit vállalkozási jel­leggel, és nem intéz­ményesített, hivatali formában. Az idegen- forgalmi feladatokat is egy nonprofit szervezet látja el. Nem biztos, hogy vele párhuzamo­san kell működtetni a művelődési szolgálat­nak a falusi turizmust. Bakk Zoltán: - Legnagyobb gond, hogy a pénzügyi lehetőségek, források, az érvényben lévő szakmai törvényekkel, iránymutatások­kal nincsenek összhangban jük ebből, ha megítélik szá­munkra. E hónapban várható az elbírálása a pályázatoknak.- Beszéljünk a megyei ön- kormányzat fenntartói tevé­kenységéről. A társadalmi gondoskodást jelentő számos szociális, közművelődési szol­gáltató és oktatási intézményt működtet. Intézmény- össze­vonások, karcsúsítások, meg­szüntetések várhatók. A gaz­dálkodás már tavaly is szigorú intézkedések között folyt, kife­szítve az alapfeladatokra a működtetést, amit most tovább kell ésszerűsíteni. Mely terüle­teken lehet még visszafogni a kiadásokat?- Mindenütt van még több­kevesebb tartalék. Sokszor csak intézményekben tudunk gon­dolkodni, pedig egy feladatellá­tás intézményi hovatartozástól függetlenül is lehet jól és rosz- szul működő. Ilyen a közműve­lődés. Kisebb kiszolgáló szervezet­tel is lehet jó feltételeket bizto­sítani egyes szakmai feladatok számára. A kormány márciusi csomagterve kényszeríti ránk a további szigorításokat. Ennek egyik része a 15 százalékos lét­számcsökkentés, amit nem le­het egyforma mértékben végre­hajtani minden intézménynél. Feladatcsoportonként, összes­ségében kell ezt véghezvinni.- Vagyis a tiszakürti gyer­mekotthon tervezett megszün­tetésével elkerülhető a többi hasonló intézményben a lét­számcsökkentés?- Elvileg igen. Egyelőre csu­pán az előkészítő megbeszélé­sek folynak itt is, mint máshol. A dolgozók további foglalkoz­tatásának lehetőségét - karita­tív, szociális szervezetek bevo­násával - keressük. A feladat­szűkítést a szakmai munka, a szolgáltatás színvonalának ki- sebb-nagyobb sérelme nélkül nem lehet megoldani.- A közgyűlés által támogatott művelődési, népjóléti alapoknak, alapítványoknak, a ta­valyi 25 millióval szemben idén már csak 16 millió jut. Egyes alapítványokat - pél­dául a népfőiskoláit - kellő támogatás hiá­nyában az elsorvadás veszélye fenyegeti.- Egy valódi alapít­ványnak nem szabad egyetlen szervezet tá­mogatásától függeni, ráhagyatkozni. Ha mégis így van, ez azt jelzi - bármilyen nemes, hasznos a cél hogy nem tudott annyira gyökeret verni a közéletben, hogy megéljen. De nemcsak a népfőiskolái, a „Több nyelven” alapítvánnyal is ugyanez a helyzet.- Más téma. Elkészült a me­gyei kórház pénzügyi konszo­lidációs terve még tavaly, ami­kor nem sikerült a pénzügyi el­lenőrzés vonatkozásában dű­lőre jutni, mivel a megye a fenntartó, az egészségbiztosí­tás pedig a finanszírozó.- A kórház működtetése el­lentmondásos. A megyének kissé látszattulajdonlása van, mint fenntartónak. A törvény szerint a fejlesztés fenntartói kötelezettség, minden más, a működtetés, az egészségbizto­sítás feladata. A feladatszűkí­téshez, az ellátást érintő kérdé­sekhez a tisztiorvosi szolgálat jóváhagyása szükséges. A kór­ház szakmai irányító szerve ugyanakkor a Népjóléti Minisz­térium. Tisztább folyamatok kellenének az irányításhoz, működtetéshez, hogy könnyeb­ben menjenek a dolgok.- Ezt mondja egy új önkor­mányzati ciklus elején. Mi várható a továbbiakban?- Tartósan be kell rendez­kedni néhány évre a tekintet­ben, hogy a feladatok ellátását csak a legminimálisabb szinten lehet biztosítani. Az önkor­mányzat szűkös pénzügyi lehe­tőségei a civil szervezetek mű­ködésének átrendeződését is maga után fogja vonni. A gaz­daság jobb teljesítőképességére ösztönző követelményrendszert kellene megfogalmazni. A meglévő feszültségek, ellenté­tek ma sem a személyek hozzá­állása miatt alakulnak ki, ha­nem a gazdaság adott helyzeté­ből következnek. Simon Cs. József (Fotó: Korányi Éva) „Három nemzetes” program Cl VÁM - ez a rövidítése a pá­rizsi székhelyű szövetségnek, amely mezőgazdasági és vidék- fejlesztő programok megvalósí­tásán munkálkodik hosszú évek óta, nemcsak Franciaor­szágban, hanem egész Európá­ban. 1993-ban dolgozták ki a progra­mot, amelyben egy francia, egy német és egy magyar régió vesz részt. A célja olyan szeminárium szervezése, mely során a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok ta­pasztalatokat cserélhetnek az em­lített országokban élő, ágazatban dolgozó fiatalokkal, bővíthetik szakmai ismereteiket, és nem utolsó sorban egy más kultúra és egy másik nyelv megismerésére is lehetőségük adódik. A „három nemzetes” programban az AG- RYA J-N-Sz Megyei Egyesülete képviseli megyénket. Az első szemináriumra 1993-ban a fran­ciaországi Elzász-régióban került sor, tavaly a németországi Thü- ringiában, az idén kora ősszel pe­dig megyénk ad otthont, mintegy 40 francia, német és magyar fia­tal tapasztalatcseréjének. A CIVAM kialakított egy há­lózatot, amelynek az elnevezése Európa-Régiók Fiatal Mezőgaz­dászai és 13 régió vesz részt benne öt országból. A hálózat olyan projektek megvalósításán fáradozik, amely a vidék feleme­lését, a környezetvédelem, az idegennyelvi ismeretek bővítését célozza. Az idei mezőgazdasági szemi­nárium előkészítése céljából ér­kezett a megyébe Alfred Ruffy úr az elzászi régió képviseletében, Fernand Mercier úr a CIVAM képviseletében és Gottfried Herrmann úr a Thüringiai Me­zőgazdasági, Fejlesztési és Képzési Központ vezetője. A kétnapos tanácskozáson szó volt a megye aktív részvételéről az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztő hálózatban. A vendégek ellátogattak Me­zőtúrra a GATE Mezőgazda- sági és Gépész-üzemmérnöki Főiskolai Karára, az abádsza- lóki Ifjúsági Információs Iro­dába, a nagykörűi Mezőgazda- sági Szövetkezetbe. Fogadta őket Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke, Herbály Imre alelnök, valamint a Me­gyei Mezőgazdasági Kamara képviselői.-báli­Az aranykezű szakács A megyei önkormányzat huszonkilenc éves főszaká­csa, Bereczki István egy­előre semmiben sem emlé­keztet arra az előttem fel- ködlö főszakácsra, akinek tekintélyes méretű hasa akár a szakma reklámja is lehetne.- Remélem, hogy nem is lesz - mondja. Majd idővel.- Sok kisgyermek szeretne szakács vagy cukrász lenni, így volt ezzel Ön is? Valóban, cukrász szerettem volna lenni, vonzottak az édes krémek. Tulajdonképpen a szakácskodás mellett tanul­tam is cukrászatot, mi több, a katonaságnál is inkább a süti- ket bízták rám. Valószínű, mást nem mertek. No, sem futkosót, sem rendkívüli sza­badságot nem kaptam egyet­len kreálmányomért sem.- Hosszú volt az út a nem­régen megnyert aranyéremig?- Meglehető­sen. Siófokon, a Hotel Európában gyakomokoskod- tam, majd vissza­hívtak, amikor végeztem. Az egy teljesen más do­log. Akkoriban a szakma csúcsát jelentette a Bala­ton partján dol­gozni, tele vol­tunk német ven­dégekkel. Ők na­gyon kíváncsiak voltak a magyar konyhára, bár azt sem tudták, mi fán terem. így eshetett meg az, hogy a svédasztalnál a császármorzsát belekavarták a pörköltbe. Megették. Ezután 1983-ban Szol­nokra, pontosabban a Peli­kánba kerültem. Ez megint egy másik világ. A vidéki vendéglátás össze sem hason­lítható a balatonival. A Peli­kánban eltöltött hat év meg­mondom őszintén, nem jelen­tett különösebb szakmai elő­relépést az életemben, de gyakorlatnak persze jó volt. Leginkább orosz és lengyel csoportok jártak ide akkori­ban, néha ötszáz főre is főz­tünk egy-egy este, akárcsak a közétkeztetésben. Itt indultam először hidegkonyhai verse­nyen a barátaimmal. Az első helytől kezdve minden meg- nyerhetőt megnyertünk. A verseny szeretete azóta is megmaradt bennem, ezért az­tán jó szívvel gondolok az ott eltöltött hat évre.- Mégiscsak más a közét­keztetés, és más egy szállodá­ban főzni. Itt ritkán van al­kalma alkotni, hacsak nem a reprezentáció keretén belül. A közétkeztetésnek alacso­nyabb normái vannak, de itt is lehet, sőt kell finomakat főzni. Kedden a menü zöld­ség- leves volt, bakonyi ser­tésszelet rizzsel, illetve párolt marhaszelet tésztakörettel. Valóban komoly feladat a külföldi vendégek ellátása. Első az indiai nagykövet volt a feleségével. Mindenki, még ők is, a magyaros konyhát ké­rik, pedig eleinte erőltettük egy kicsit a franciásat. Töltött káposzta, gulyásleves, palóc­leves és a nyírségi gombóc­leves a legkedveltebbek. A nyírségi gombócleveshez: borjú vagy sertéshús, vegyes zöldség, zeller, gomba, zöld­borsó, karfiol, hagyma kell. Egy pörkölt alapon átfuttatjuk a kockára vágott húst, együtt pároljuk a zöldségeket, me­lyeket egymás után belera­kunk, ezután csontlével (lehet vízzel is) felöntjük, petre­zselymes rántással sűrítjük, tej­föllel dúsít­juk. Ha minden puha, főtt burgonyá­ból, lisztből és tojásból gyúrt tész­tagombó­cokat szag­gatunk bele.- Nem is csodálom, ha ezzel a levessel aranyérmes lett.- A III. országos gasztronómiai ver­seny és kiállítás a BM Duna- palotában volt megrendezve, ott valóban nyertem három aranyérmet, de nem ezzel. A közétkeztetés kategóriában a dísztál, a négyfogásos menü és hat főétel elkészítéséért kaptam a megtisztelő díjakat. A négyfogásos menüsor : számyasmájjal töltött tök, zöldborsókrémleves velős fánkkal, hálóban sült kacsa­mell, aszalt gyümölccsel, már kos zabpehelypuding vanília öntettel. Ezeket persze nem próbál­hattam ki itthon, hiszen na­gyon drága lenne, és ezt a megyei ellátó szervezet már nem tudná úgy segíteni, ahogy a versenyen támoga­tott. Úgy tűnik, a nyersanya­gok magas ára miatt ma már egy négy tagú családnak va­lódi luxus befizetni hozzánk. De máshová is, hiszen ez mintegy havi tízezer forintba kerül. Igazán sajnálom, mert mondhatom, nagyon jó kony­hánk van. Csabai Ágnes (Fotó: K. É.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents