Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-12 / 135. szám

1995. június 12., hétfő 3. oldal Hazai Tükör Erdei iskolák találkozója A Szécsényhez közeli Rárós- pusztán vasárnap megkezdő­dött az erdei iskolák hetedik or­szágos találkozója; az Erdei Is­kola Egyesület, az OKI Iskola- fejlesztési Központja, valamint a Ráróspusztai Gyermek és If­júsági Üdülőtábor háromnapos rendezvényén hatvanan vesz­nek részt. Az erdei iskolai oktatás évről évre terjedő mozgalom, ez idő szerint száz tagot számlál az egyesület. Az erdei iskolák a tanéven belül egy-egy osztályt néhány hétre turistaházban, sí­házban vagy más helyszínen természetes környezetben fo­gadnak, ahol a sajátos körül­ményekhez igazodó, külön ki­dolgozott tanterv szerint oktat­ják a gyerekeket. A tapasztala­tok roppant kedvezőek: túl azon, hogy a gyerekek élvezhe­tik az egészséges környezetet, a tananyagot is maradandóan el­sajátítják. (MTI) Ballagási dömping volt a hét végén, hiszen az általános iskolák nyolcadikosai mellett azon negyedik, illetve hatodik osztályos tanulók is búcsúztak, akik kisgimnazistaként folytat­ják tovább tanulmányaikat. Megyénk több ezer, általános iskolát befejezett diákja ballagott pénteken és szombaton. Felvételünk Kisújszálláson, az Arany János Általános Iskolában ké­szült. -MÉSZÁROS­A karcagi állatvásár tapasztalata Országos tanulmányi verseny döntője Kisújon Nem érdemes jószágot tartani Sérült gyermekek versengtek Vasárnap Karcagon Margit- napi állat- és kirakodóvásárt tartottak. Ami a kínálatot illeti, két kiscsikó 55 ezerért várt új gazdára, míg a „bekocsizott” félvért 100 ezerre taksálták. Egy túrkevei gazda 4 ezerért kínált kecskegidákat, s 10-11 ezret kért az anyakecskéért, mely napi 4 liter tejet ad. A magyar tarka kis üszőt 55 ezerre tartották, a bakkecske ára pedig 10 ezer lett volna. Kismalacot 5 ezerért lehetett venni, két kis süldő (30-40 ki­logrammosak) viszont már 18 ezerért cserélt gazdát. Az idő­sebb parasztemberek fejüket csóválva mentek el egy-egy utánfutó mellett, s arról beszél­gettek, hogy jószágot ilyen árak mellett nem érdemes tartani. A kirakodó árusok az ülő­garnitúrától kezdve a francia­ágyon, gyerekjátékokon, a fo­nott kosarakon keresztül az édességig és a ruhaneműig szinte mindent kínáltak. Aki akart, vehetett lángost, fagylal­tot vagy éppen karikást, kötő­féket, ha arra volt otthon szük­ség. Az állatfelhozatal azonban azért volt „gyenge”, mert sokan „megszabadultak” állományuk­tól az elmúlt néhány hónap alatt, hisz drága a takarmány, s az ár is ingadozik. Nem csoda tehát, hogy ezen a napon nem sok jószág cserélt gazdát, -de­Az eltérő tantervű általános iskolák (enyhe fokon sérült gyerekek) XX. országos ta­nulmányi versenyét rendez­ték meg a hét végén a kisúj­szállási kisegítő iskolában. Pénteken este a városházán tar­tott megnyitón Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke kö­szöntötte a 25 csapat száz ver­senyzőjét s a felkészítő peda­gógusokat, majd Végh Mik- lósné, az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda munkatársa kívánt jó versenyzést. A házi­gazdák kis műsorral kedves­kedtek, melynek központi té­mája a szeretet volt. Himer Gyuláné és Janó Valéria taní­totta be a verseket, énekeket. Az est zárásaként a Phönix kórus adott hangversenyt, ez­után dr. Ducza Lajos polgár- mester látta vendégül a ver­senyzőket. Szombaton aztán mindenki nagy izgalommal ébredt, hiszen kezdődött a verseny, amelyben a hat állomáson nem volt köny- nyű a csapatoknak a maximu­mot nyújtani. Az irodalmi üze­netek s a régmúlt idők jeles eseményei állomásokon az Egri csillagok is téma volt, valamint vaktérképen kellett felismerni a történelmi helyeket. A hagyo­mányőrzés a művészetekben ál­lomáson például hagyomány- őrző múzeumot kellett beren­dezni. A szerencsekerék Petőfi, Móra, Arany műveihez kapcso­lódott. A turistaszemmel nevű állomáson a földrajzi ismere­tekről kellett számot adni, a ját­szani jó! helyszínen pedig a feladat csuhébaba, állatfigurák készítését foglalta magába, természetes alapanyagokból. Délután, mintegy kipihenni a verseny izgalmát, ellátogattak a diákok az ecsegfalvi túzokre­zervátumba, s megnézték a szenttamási ménest is. Az eredményhirdetést min­denki izgalommal várta, hiszen itt kiderült: ki hogyan tudott eleget tenni a kihívásoknak. A díjakat Takács Valéria, a zsűri elnöke,, a Fővárosi Pedagógiai Intézet szaktanácsadója adta át. I. helyezett Bakonyoszlop, II. Győr és Budapest IX. kér. Gát utca, III. Kőszeg és Nyír­egyháza csapata lett. A me­gyénket képviselő csapat, a szolnoki Liget úti iskola 18. lett. Különdíjat kapott - melyet Göncz Árpádné ajánlott fel - Molnár Erika (Veszprém), La­katos Anita (Miskolc), Raduly Tímea (Budapest, Gát utca), Demeter József (Pécs). A vasárnapi városnézés után Modla Gézáné, a vendéglátó iskola igazgatónője köszönt el a résztvevőktől, s külön megkö­szönte a támogatók segítségét, akik anyagiakkal járultak hozzá a verseny lebonyolításához. így a szolnoki cukorgyár, a bereki üveggyár, a Karcagtej Kft., az Avimant Kecskemét, az Agro- vital Bt. Bemecebaráti, a VGV Kisújszállás, a Contarex Kft. Kisújszállás, a karcagi kenyér­gyár, a Mól Rt. Szolnok, a Kő­bányai Sör Kft. Kisújszállás, a TVK Tiszaújváros, a megyei önkormányzat művelődési, ok­tatási és sportbizottsága, vala­mint Iváncsik Imre, a közgyű­lés elnöke.-de­Tanévzáró hangversenyét tartotta szombaton a szolnoki Eötvös József Általános Iskola a Városi Művelődési Központ színháztermében. A műsorban fellépett az ének­zene tagozatos kórus, az emelt szintű ének-zene tagozatos osztályok táncosai és énekesei, valamint a zeneiskolás nö­vendékek. Képünkön a műsoros délután egy pillanata lát­ható. -MÉSZÁROS Hogy kevesebb baleset legyen Törökszentmiklóson Rendszeres közúti ellenőrzés Rendszeressé vált, hogy a törökszentmiklósi rendőrkapitány­ság - a megyei szervek segítségével - közúti ellenőrzést végez a 4-es számú főút városon keresztül vezető szakaszán. Céljuk, hogy kiszűrjék a durva közlekedési szabálysértések elkövetőit. A városban ugyanis nő a bal­esetek száma, és a növekvés egyértelműen jellemző a né­gyes főútra. ahol 1990-ben 69 baleset történt (ebből 3 halá­los), tavaly pedig 79 (3 halá­los). A város egyéb belterüle­tein 1990-ben 36 (egy halálos), tavaly viszont 44 (nem volt ha­lálos) baleset volt. Az utóbbi időben kedvező folyamatok is megindultak a városban a közrend, közbizton­ság javítására. Ilyennek mond­ható a polgárőrség tevékeny­sége. A polgárőröktől a rendőr­ség számtalan jelzést kapott, amelyek segítették munkájukat. A lakosság együttműködése is jónak mondható a rendőrség­gel. Mindezek azért is fontosak, mivel az előrejelzés szerint Tö­rökszentmiklóson is elhúzódik a bűnözési hullám, mert a gaz­daságban és a társadalomban nem következett be a várt stabi­litás, sok a munkanélküli, a fia­talok perspektívátlanok. A bű­nözési hullám - mint az or­szágban másutt is - 1992-ben tetőzött. Akkor a városban 900- nál is több bűncselekményt kö­vettek el (ebből 600 vagyon el­lenit). Tavaly viszont az is­mertté vált bűncselekmények száma nem érte el a hétszázat (a vagyon elleni 500 alatt volt). Míg három évvel ezelőtt több mint 350 bűnelkövető vált is­mertté, addig tavaly - mivel a bűnesetek is csökkentek - szá­muk nem érte el a 250-et. A la­kosságot leginkább irritáló, a biztonságérzetüket romboló ha­tású személy elleni bűncselek­mények aránya 10 százalék. (Ez közel duplája a megyei át­lagnak, és általában testi sértés formájában követik el.) A va­gyon elleni bűncselekmények döntő többsége lopás vagy be­töréses lopás. Ez utóbbi bűncse­lekmények elkövetésénél sok­szor maguk a lakosok szolgál­tatják az alkalmat, őrizetlenül, lezáratlanul hagyják értékeiket (kerékpár, mezőgazdasági ter­mények). P. É. Sícentrum épül a Mátrában Több mint 800 millió forintba kerülne a Mátra északnyugati lejtőin kiépítendő téli-nyári sí­centrum. Á terveket és a gazda­sági számításokat a turisztikai programok készítésére szako­sodott osztrák ITR tervező in­tézet készítette el. A Galyatető térségébe meg­álmodott sportcentrum nemzet­közi versenyképességéhez nemcsak sípályák, felvonók szükségesek, hanem egyebek közt a műhó szórásához szük­séges vízellátás is. A beruházás egyébként az előzetes egyezte­tések jóvoltából nem sértene természetvédelmi, környezet- védelmi, tájvédelmi érdekeket; a térség foglalkoztatási helyze­tét pedig előnyére változtatja, hiszen számítások szerint csak a sípályák üzemeltetése 150 embernek nyújthat kenyérkere­setet. A tervkészítők szerint a költ­ségeknek több mint a felét nagyjából azonos arányban a térség saját erejéből, illetve ál­lami támogatásból kellene fe­dezni, a többit pedig a külföldi beruházók állnák. (MTI) Ünnepi istentisztelet keretében iktatta be Halasy Endre esperes Bácsi János evangélikus lelkészt (képünkön jobbról) szombaton délután a szolnoki evangélikus temp­lomban. Az eseményen jelen voltak a szolnoki egyházak képviselői is. -m.j­Űj területi szakképzési központok Hat-nyolc évente váltani kell A kormány elfogadta a szakképzés távlati fejlesztési koncepci­ójára kidolgozott tervezetet. Dr. Benedek András munkaügyi helyettes államtitkárt a megvalósítás főbb elemeiről kérdeztük.- Amikor a kormány döntött a koncepcióról, azt is elfogadta, hogy a szakképzés nemcsak a válság kezelésének, hanem megelőzésének is eszköze. Ma a munkanélküliek többsége, mintegy 60 százaléka szak­képzetlen, de a többiek kép­zettsége sem felel meg a jelen­legi kívánalmaknak. A tanul­mányaikat befejezők egyhar- madának nincs szakmája. A cél az, hogy ezt az arányt 10 százalékra mérsékeljük az ez­redfordulóig. A másik elv: a jelenleg munkaviszonyban ál­lók intenzív képzéséhez is meg kell teremteni a feltétele­ket. Ugyanis a munkahellyel rendelkezők képzettsége fo­lyamatosan romlik, az egyszer megszerzett tudás már nem ér­tékálló. Ezért az úgynevezett felfrissítő képzést számukra is lehetővé kell tenni. Nálunk a szakmaváltás valószínűsége 1- 1,5, míg a fejlett nyugat-euró­pai országokban 3-4. Aktív életpályájukon, 30-40 év során nálunk az emberek legfeljebb egyszer-kétszer módosítanak pályát, míg Nyugaton, a szigo­rúbb és keményebb követel­ményrendszerben háromszor- négyszer. Ezután valószínűleg itt is szükséges lesz 6-8 éven­ként szakmát váltani. Akik erre nem képesek, le­maradnak a versenyben. Mindehhez azonban forráso­kat kell teremteni. És még va­lami: a leghatékonyabb kép­zést az iskolarendszerben le­het megvalósítani. Az iskolai képzésnek viszont csak akkor van értelme, ha szigorúan együttműködik az iskolarend­szer a gazdasággal, s követi annak változó igényeit. A jövő szakemberét úgy kell kiképezni, hogy speciális szakmáján kívül megfelelő kommunikációs készségre is szert tegyen. Ez feltételezi a jó kontaktusteremtő képességek és készségek elsajátítását, ide­gen nyelv(ek) ismeretét, va­lamint a számítógép kezelését. Ma még alig 10 százalék azok aránya, akik e követel­ményeknek megfelelnek. A terv az, hogy 30-40 százalékra nőjön ez az arány. A tudás speciális elemeinek ezekkel az új ismeretekkel kiegészülve kell értékállóaknak lenniük. Ezentúl arra is törekedni kell, hogy az iskolákból kikerülő fiataloknak fejlett probléma- megoldó képessége legyen, és tanuljanak meg csoportban dolgozni. Az eddig létrehozott hét megyei, regionális képzőköz­pontot már ezeknek a szem­pontoknak megfelelően alakí­tották ki. Borsodban, Sza­bolcsban, Hajdúban, Békés­ben, Bács-Kiskunban, Fejér és Baranya megyében működnek ilyen kívánalmak szerint a központok, amelyek az év vé­géig megnyílnak Budapesten és Vas megyében is. Ferenczy Europress Egy pici táncvarázs Földváron Nagyon nehéz megmondani azt, hogy melyik az a rendez­vény, amely igazán megmoz­gatja egy település lakosságát. Úgy tűnik, ilyen rendez­vény volt szombat délután a Városi Sportcsarnokban Ti- szaföldváron, ahol a művelő­dési ház balett-tanfolyamos növendékei záró előadáson mutatták be az évek alatt ta­nultakat. Gyenes Ferencné táncpedagógus nyolcvanhat ifjú táncosa adott számot a szülők, rokonok, ismerősök előtt, hogy mennyire sikerült elsajátítaniuk a táncművészet alapjait. „Ä táncban benne van ki­csinyben a világ: jóság, erő, lassúság, mind együtt. Az egyik ember ezt szereti, a má­sik azt, de nincs, kinek ne tet­szenék a tánc.” Ez a kalidászai idézet szol­gált mottójául a vizsgaelőa­dásnak, ahol a „végzősök" Lehár Ferenc zenéjére klasszi­kus balettelemekből összeállí­tott koreográfiát mutattak be. Rögtön őket követték a csöpp óvodások, akik modern zenére „illegették” magukat, termé­szetesen a közönség vastapsa kíséretében. Az ifjú táncosok hét kor­csoportban, váltakozva adták elő műsorszámaikat. Egy cso­port akár többször is megdo­bogtatta a hálás közönség szí­vét. A zene ritmusára a lábak mozdultak meg, míg a látvány hatására a kezek ütődtek össze akkor, amikor a záróképben kicsik és nagyok együtt táncol­tak már felszabadultan a „kö­telező” gyakorlatok után. A másfél óránál is tovább tartó bemutatón sikerült a fia­tal táncosoknak egy picit be­varázsolni a világot a közön­ség leikébe. Cl. A. A gyerekek kecses mozdulatait a földvári balettvizsga kö­zönsége méltán jutalmazta vastapssal fotó: m. j.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents