Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-05 / 104. szám

6. oldal Megyeházi Napló 1995. május 5., péntek Kellemes környezetben, a Tisza-híd szomszédságában található a megyeháza üdülője, mely ritkán ilyen üres, mint felvételünk pillanatában. fotó: mészáros A megyei önkormányzat mezőgazdasági bizottsága Kitörési pontok a foglalkoztatáshoz A megyei önkormányzat megalakulása után több bizottságot is létrehozott. Ezek között található a mezőgazdasági, melynek elnökét, Szádvári Gábort arról faggattuk, hogy mit tesz és mit tud tenni a bizottság a megye mezőgazdaságáért.- Hogyan működik a mező­gazdasági bizottság?- A megyei önkormányzat mezőgazdasági bizottsága egy új bizottság, mivel az előző cik­lus idején ilyen nem működött. Az újonnan megalakult megyei önkormányzat úgy határozott, hogy megyénk adottságai alap­ján a mezőgazdaság problémá­ival külön bizottság foglalkoz­zon. Az eltelt négy hónap alatt felállt a testület, megkezdte a megye mezőgazdasági ágaza­tának állapotfelmérését, az előző ciklus folyamatban lévő ügyeinek átvételét.- A bizottságnak miért nem lett tagja az FM-hivatal vala­melyik munkatársa?- A bizottság kül- és beltag­jainak kiválasztásánál két szempontot tartottunk elsődle­gesnek. Elsősorban, hogy va­lamennyi régiónak meglegyen a képviselete a bizottságban. Másrészt a bizottság szektor- semlegességének érdekében a kistermelők, mezőgazdasági vállalkozók és a szövetkezetek érdekei is megjelenítődjenek a bizottsági üléseken. Az FM hivatal és a gazdakö­rök képviselőit a bizottság lét­szám-korlátozottsága miatt, mint állandó meghívott szakér­tőket kívánjuk a bizottság munkájába bevonni.- Mi a bizottság feladata és szerepe az önkormányzat mű­ködésében?- A bizottság az önkormány­zat júniusi ülésére állít össze tá­jékoztató beszámolót a megye mezőgazdaságának helyzetéről. Ennek alapvető feladata, hogy reálisan tükrözze a jelen állapo­tokat. Ezentúl jelölje ki azokat a kitörési pontokat, amelyek a megye gazdasági foglalkozta­tási gondjain enyhíteni tudná­nak. A termelőhelyi adottsá­gok, az éghajlati viszonyok, a jelenleg kihasználatlanul álló kapacitások újraindításának szükségességére akarják fel­hívni a figyelmet. Természetesen ehhez a me­gyei önkormányzat támogatása szükséges, de nem elégséges. A bizottság munkáját felügyelő megyei közgyűlési alelnök - Herbály Imre - aki továbbítja mindezt, mint a parlament me­zőgazdasági bizottságának tagja. Reméljük, a felvetésünk megértésre és segítőkészségre talál.- Segíti-e és mivel az elnököt a bizottság?- A bizottsági munkában az elnök feladata, hogy az appará­tus segítségével úgy készítse elő az üléseket, hogy a bizott­sági tagokat döntési helyzetbe hozza. A bizottsági tagok és meghívottak feladata az, hogy helyi ismereteik és tapasztala­taik alapján érveljenek, vitat­kozzanak a döntéshozatal előtt, ezzel segítve elő az árnyalt és kiérlelt határozat meghozatalát.- Mit tesz a bizottság a me­gye mezőgazdaságáért, az ága­zatban dolgozókért, a vállalko­zókért? Értem ezalatt a jobb pozíció elérését, a piacszerzést bizonyos értelemben.- A bizottság, tekintettel a megye költségvetésének jelen­legi állapotára, elsősorban nem anyagi jellegű támogatást kíván biztosítani a mezőgazdasági ágazatnak. Fontos a gyors in­formációáramlás biztosítása a pályázati lehetőségekről és fel­tételekről. A megyébe érkező külföldi küldöttségeket fogadó, a kül­földöt járó megyei képviselők feladata, hogy a megye mező- gazdaságának üzleti lehetősé­geiről tájékoztatást adjanak. Az alapfeldolgozás, a csomagolás, az öntözés, az átmeneti hűtőtá­rolók létesítése mind-mind a fejlődés előfeltétele. Az ehhez szükséges információk begyűj­tése, az elképzelés elindításá­hoz szükséges szervezési és adminisztratív lépések felválla­lása is a bizottság feladata.-Az elkezdődőIII. kárpótlási földárverések tekintetében tud-e 'Segíteni a bizottság? Hi­szen komoly gondokat vetettek fel a kárpótoltak ezzel kapcso­latban.- A megkezdődő ül. kárpót­lás a havi üléseinken állandó napirendi pont. A kárpótlási hi­vatal problémáit az önkor­mányzatok, ül. az országgyűlés felé, míg az egyéni gondokat a hivatal felé tolmácsoljuk. Tehát ezen a téren is az in­formális feladatunk az elsődle­ges, ami a jogvesztő határidők, az elszalasztott lehetőségek időszakában nem csekély jelen­tőséggel bú. -ein­Vonzó az érintetlen természeti környezet Angol vállalkozó lakóhajói a Tiszán? A Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat 1993. január 1-jén jött létre az Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként. Az ország legtöbb megyéjében megtörtént az átalakítás, amelynek az volt a lényege, hogy az addig kettős funkciót ellátó szervezet non- profit- és profitérdekeltségű területei elkülönüljenek. Szolnok megyében a Tiszatour Kft. vette át a megye önkor­mányzati tulajdonú szálláshe­lyeinek irányítását, értékesíté­sét, a Tiszainform feladata pe­dig a tájékoztatás, a megyehatá­ron belüli idegenforgalmi kö­zösségi és magánvállalkozások tevékenységének összefogása, koordinálása, a megyei turiszti­kai lehetőségek bemutatása, népszerűsítése lett az országban és külföldön. A Tiszainform vezetője, Szi­lágyiné Katona Ilona szerint ugyan Szolnok megye nem bő­velkedik műemlékekben, törté­nelmi nevezetességekben, an­nál több viszont azon földrajzi természeti adottsága, mely a tu­risták számára vonzó lehet. Első helyen kell megemlíteni a Tiszát, mely Európa egyik leg­tisztább folyója, és szinte érin­tetlen természeti környezet ve­szi körül. Különösen a Nyugat-Euró- pából érkezők körében válhat kedvelné. „Idecsalogatásukhoz azonban a Tisza menti települé­Tiszai táj - Európa egyik legtisztább folyója sek összefogására van szükség, hogy a parton táborozókat infrastrukturális háttér várja, kulturális programokban válo­gathassanak, meleg ételhez jus­sanak. Nem közömbös, a folyó hajózható-e, a part rendezett-e? Angliából már jelentkezett egy vállalkozó, aki Tiszafüredtől Csongrádig 6-10 személyes la­kóhajókat helyezne el. A lehet­séges megoldásokat a Vállal­kozásfejlesztési Alapítvánnyal együtt dolgozzák ki. Szolnok megye másik ide­genforgalmi szempontból igen jelentős adottsága 152 termál- kútja, melyeknek révén orszá­gosan is kiemelkedő gyógytu- risztikai központtá válhatna. Ennek alapfeltétele a megfelelő szállodai háttér, amely sajnos jelenleg még nem adott. Mind­össze négy háromcsillagos ho­tellal rendelkezik, inkább cam- pingek, motelek létesültek. Még a vizeknél maradva, meg kell jegyezni, hogy a hor­gászást a Tisza-tó vízi sporto­lási lehetősége is igen nagy vonzerőt jelent. A Tisza-tavat különösen kedveltté teszi a kül­földi turisták számára, hogy szemben a többi európai ország gyakorlatával, itt még használ­hatók a motorcsónakok. A Tiszainform vezetője kü­lön kiemelte, mennyire fontos­nak tartják a megyei kulturális lehetőségek szélesebb körű megismertetését. A mezőtúri, karcagi fazekasság, a népi kis­mesterségek egyedi kulturális értéket képviselnek hazánkban. Cseh Emese A hétvégi kirándulás meghozza gyümölcsét? Kárelhárítási központ (lesz) Szolnokon A megyei önkormányzat is ott bábáskodott az elsősorban térin­formatikai fejlesztéseiről közismert Alföld Befektetési és In­formatikai Rt. 1992. évi zártkörű alapításánál. Az önkormány­zat a cég részvényei 33 százalékának tulajdonosa. 1994 nyarán került a megyei te­rületfejlesztési tanács elé a re­gionális katasztrófaelhárítási tréningközponttal kapcsolatos elképzelés metodikai tervezete, amelyen egy öttagú team dol­gozott, élén Németh Róberttel, az Alföld Rt. vezérigazgatójá­val, akit arra kértünk, beszéljen az előzményekről, s a tréning- központ ügyének jelenlegi állá­sáról. A kormányhatározat és előzményei A regionális hatáskörre kiter­jedő képzést és szolgáltatást biztosító kárelhárítási oktató-, illetve tréningközpont létesíté­sét a Szolnok megye komplex fejlesztési feladatainak megha­tározásáról és végrehajtásáról szóló 1022/1994. sz. Korm.ha- tározat írja elő. E határozatot, és több témaegyeztető megbe­szélést követően kerültek kije­lölésre Németh Róbert mellé a team tagjai: dr. Csalagovits Ist­ván (környezetvédelmi minisz­térium), Bacsó Ernő (megyei polgárvédelmi parancsnokság), Fehér József (megyei tűz­oltó-parancsnokság), Tatár Pál (szolnoki polgárvédelmi pa­rancsnokság), Boros Béla (kör­nyezetvédelmi felügyelőség). A ’94. évi kormányhatáro­zatnak már a ’90-es évtől vol­tak előzményei, amikor az USA Környezetvédelmi Ügynöksége kezdeményezésére megrendez­ték Veszprémben a „Vegyipari balesetek megelőzése és elhárí­tása” elnevezésű találkozót. A rákövetkező évben készült el az ENSZ „APELL” - Tudatosság és felkészültség a veszélyhely­zetekre önkormányzati szinten - programjának magyarországi honosítási terve, amelyet az ENSZ Ipari és Környezetvéde­lemi Hivatala elfogadott. Egy amerikai (Cininnati Ohio-beli) tréninget követően, amelyen magyar kárelhárítási szakembe­rek vettek részt, 1992. májusá­ban megtörtént a tanfolyam ha­zai telepítése amerikai szakér­tőkkel, a budapesti tűzoltó okta­tási központba szervezett tré­ninggel. Hétvégi kirándulásból szándéknyilatkozat Az amerikai szakértők olyan helyszínt kerestek a létesítendő kárelhárítási központnak, amely az ajánlásukkal nemzet­közi támogatásra pályázhatott volna. Az érintett intézmények (rendőrség, tűzoltóság, polgár­védelem) azonban e törekvést nem támogatta. Ezért egy nem hivatalos hétvégi kirándulásra jöttek a szakértők Szolnokra, ahol úgy tekintették meg Alcsi- ban az elhagyott magyar kato­nai bázist, mint egy kárelhárí­tási tréningközpont leendő he­lyét. Az ezt követő APELL- programot indító kazincbarci­kai konferencián a szolnokiak bejelentették a program szol­noki elindításának szándékát, összefüggésben az Alföld Prog­rammal. 1992-94 között elkez­dődhetett a kármegelőzéssel és -elhárítással kapcsolatos terve­zési és informatikai rendszerek kiépítése a vállalkozói szféra és az önkormányzatok bevonására építve, illetve a konkrét helyzetelemzés a központ léte­sítésével kapcsolatban. A megvalósíthatósági szakanyagon dolgoznak 1994. decemberében a terü­letfejlesztési tanács elfogadta az előtanulmányt, amelynek ke­retében az állami fejlesztési in­tézet hárommillió forint támo­gatást hagyott jóvá a megala­pozó anyag összeállítására. ’95 június végéig el kell készíteni a teamnek a szolnoki katasztró­faelhárítási központ alapítására vonatkozó szakanyagot. Ennek foglalkozni kell a szolnoki álta­lános rendezési terv kérdései­vel, egy amerikai tréninganyag hazai honosításával, a hazai fel­sőoktatás hasonló témáinak harmonizálásával, az APELL- program - ami főként az ipari eredetű balesetek megelőzésé­vel foglalkozik - alföldi beindí­tásával, és intézményesítésével. A projekten dolgoznak a téma­vezetők és az egyes szakterüle­tek vezetői. Az elkészült szak­anyaghoz minisztériumi szintű és a megyei védelmi bizottsági elnökök által adott opponensi véleményeket fognak csatolni. Az ágazati együttműködéssel megvalósuló szolnoki tréning­központ a Dunától keletre eső területet ölelné át, a dunántúli központ pedig Veszprém szék­hellyel jönne létre. S. Cs. J. Új vezető, új elképzelésekkel Április 1-jétől új vezető áll a Regionális Szellemi Forrás- központ (Phare-iroda) élén. Dr. Nagyné Varga Ilona a Jászberényi Tanítóképző Fő­iskolán szerzett képesítés után 1986-ban a JATE peda­gógia szakán, ’93-ban pedig az ELTE szociálpolitika sza­kán diplomázott. Tiszaföldváron tevékeny részt vállalt több szakmai tantárgy bevezetésében, ill. egy új szak­középiskolai profil, a szociális asszisztensképzés kialakításá­ban, amely szakma hosszú éve­ken keresztül nem létezett Ma­gyarországon. Közben bekapcsolódott az MTA Szociológiai Intézetének néhány szociálpolitikai kutatá­sába. Mindemellett a Jászberé­nyi Tanítóképző Főiskola szo­ciálpolitikai szakán is oktat. A pedagógus pályát részben maga mögött hagyva áprilisban el­nyerte az Esély Jóléti és Szociá­lis Alapítvány kuratóriuma által kiírt szociális menedzseri állást. A megyei önkormányzat által létrehozott alapítvány abban az időszakban jött létre, amikor a politikai és gazdasági változá­sok következtében a szociális ellátások jelentős részéből ki­vonult az állam. Erre a lépésre válaszként sorra alakultak a he­lyi ellátásokat kiegészítendő, a szociális célú alapítványok és egyesületek. Az Esély Alapít­vány nyerte el ’93 februárjában az Európai Unió Phare-prog- ramjában induló Szociálpoliti­kai Fejlesztési Programot, ami­ből az egyik projekt, a regioná­Dr. Nagyné Varga Ilona lis szellemi forrásközpontok kialakítása Jász-Nagykun- Szolnok és Heves megye térsé­gében. A regionális szellemi forrásközpont eredeti céljának megfelelően egy olyan szakmai szolgáltató intézmény, konzul­tációs központ, és módszertani bázis, amely a szociálpolitika valamennyi szereplőjének nyújt szakmai szolgáltatást. Mindezt olyan helyzetben, amikor egyre nagyobb szerep hárul a nonpro- fit szervezetekre. Az iroda vzetője szerint rendkívül fontos, hogy a szak­mai tanácsadó rendszer me­gyére szabottan működjön, s mindenkor a helyi problémákra keressen és adjon megoldást. Feladataik között kiemelt sze­repet kap az a vizsgálat, amely a szükségletek, erőforrások, he­lyi rendszerek feltérképezését célozza. A felméréssel párhu­zamosan történik a szakembe­rek megkeresése is. A forrás- központ jelentős segítséget nyújthat a szakmai együttmű­ködésben, tanácsadó hálózat kiépítésében, konzultációk szervezésében. A vizsgálattal párhuzamosan egy adatbázist hoznak létre, amely a szociális szférában működő intézménye­ket tartja nyilván. Ugyanakkor a szociálpoliti­kai jogszabályok változásait is figyelemmel kísérik, s ugyan­csak munkájukhoz tartozik a pályázati lehetőségek feltérké­pezése. Az iroda vezetője úgy véli, a jövő szociálpolitikájában a tér­ségi kooperációnak van kiemelt szerepe. -tbg­PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közgyűlése pályázatot ír ki megyei aljegyzői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek:- magyar állampolgárság, büntetlen előélet,- állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, vagy okleveles közgazda képesítés,- legalább 2 évi közigazgatási szervnél szerzett közigazgatási gyakorlat. A pályázatok elbírálásánál előnyt jelent: a jogi szakvizsga és közigazgatási vezetői gyakorlat. A pályázat tartalmazza a pályázó:- szakmai önéletrajzát,- a munkakör ellátásával kapcsolatos elképzeléseit,- az iskolai végzettségét tanúsító okirat(ok) másolatát,- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. Bérezés: A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján, megegyezés szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. május 25. A munkakör betöltéséről - a megyei főjegyző javaslata alapján - a megyei közgyűlés várhatóan az 1995. júniusi ülésén dönt. A pályázat zárt borítékban „Megyei aljegyzői pályázat' megjelöléssel lehet benyújtani. Cím: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat főjegyzője 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2. Pf.: 42 *77954/1 h*

Next

/
Thumbnails
Contents