Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-25 / 121. szám

1995. május 25., csütörtök Körkép 5. oldal Emlékhely a hegytetőn. Recsk fölött, a kőbánya mellett található ez az emlékfal, mely a hírhedt ÁVH-s kényszermunka- és haláltáborban elhunytaknak és eltűnteknek a neveit is tartalmazza. Sajnos, több megyénkbeli személy neve is olvasható rajta. -mészáros­/ Ev végére több telefon cseng a megyében Tiszakürtön tárgyalt a területfejlesztési bizottság A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés területfej­lesztési és környezetvédelmi bizottsága kihelyezett ülést tartott kedden Tiszakürtön. A gazdag napirendben sze­repelt Szinyei Béla megyei főépítész szakmai elképzelése a rendezési tervről, szó volt a megyében működő kistér­ségi szervezkedésekről, s ami sokakat érdekel, a telefon­helyzetről. Ütötték, verték őket, mint szódás a lovát Nem bántak kesztyűs kézzel a gyermekükkel Szinyei Béla előadásában ki­emelte, hogy a rendezési terv csak előterv legyen, amely tükrözi a térség szakmai kon­cepcióit. A helyzetelemzés után stratégiai célt kell megha­tározni, és kiaknázható a régió szakmai felkészültsége az itt élő szakemberek segítségével, hogy véglegessé váljék a terv. A résztvevők (több polgármes­ter) részéről igényként merült fel, hogy a kisebb települések véleménye, terve is kerüljön be a megyei rendezési tervbe. Üdvös lenne egy ad hoc mun­kacsoport létrejötte, melynek irányítását a megyei önkor­mányzat fogná össze. Varga László, a Kötivizig főmérnöke az ár- és belvízvé­dekezés helyzetéről számolt be. A megye területének 76 százaléka veszélyeztetett a belvíz miatt. Ez az ország ve­szélyben lévő területeinek 19 százaléka. Megállapította, hogy az utóbbi 15-20 évben nem csak az árvízszintek emelkedtek, hanem az árhul­lám tartóssága is nőtt. A gátak, töltések 350 milliárd forintnyi értéket védenek. Szólt a védő­töltések romló állapotáról, s kiemelte a belvízlevezető csa­tornák karbantartásának fon­tosságát. Jelentékeny az a kár, amelyet a szivattyútelepeken okoznak az emberek akár úgy, hogy rongálnak, akár úgy, hogy minden mozdíthatót el­visznek. Az önkormányzatok képvi­selői legnagyobb érdeklődést a megye telefonhelyzete iránt mutattak. Balogh János, a Ma­táv Rt. igazgatója beszámoló­jából kitűnt, hogy 1990-től si­került megduplázniuk az elő­fizetők számát. A koncesszió elnyerésig egy év „lassú mene­telés” volt a bizonytalanság miatt. ígérik, hogy 1977-ben egy éven belül, 1998-ban fél éven belül tudják az igényeket kielégíteni. A belépési díj 31 ezer forint lesz. Ahol a szerződés ellenére nem tudták bekötni a telefont, ott a Matáv kötbért fizet. Szű­kített forrásokkal dolgoznak, de ígéretük szerint teljesítik a vállalásaikat. Kérdések érkeztek a Kö- rös-Com Rt.-vei kapcsolato­san is: mi történik azzal a pénzzel, melyet az rt.-nek fi­zettek be a lakosok? A kon­cesszió elnyerése után a Matáv foglalkoztatja az rt.-t, mert át­vállalta a vezetékes hírközlés feladatát — tudhattuk meg Re­ményi Istvántól, a Körös-Com Rt. ügyvezető igazgatójától. Az rt. profilváltása miatt in­kább a vezeték nélküli távköz­lés irányába lépett. A Matáv képviselője el­mondta azt is, hogy a Tiszazug telefonhelyzetének megoldá­sát 1996-ra tervezték, de 1995-re szeretnék bekapcsolni a településeket az automata távhívórendszerbe. így bővül­het 1995 végére Kunszentmár- ton 1000, Mezőtúr 1700, Tö- rökszentmiklós 2200 és Tisza- földvár 1200 telefonállomás­sal. Anya, édesanya, milyen meleg ez a szó. Nem csoda, Kosztolá­nyi Dezső a tíz legszebb közé sorolta. Mi minden muzsikál ebben a néhány betűben! Ra­gaszkodás, szeretet, hála, szép­ség, könny, derű. Anya, édes­anya maga az élet: az életet adó, az óvó-védő, a gyerek minden lépését figyelemmel kí­sérő. Itt ül előttem két apróság, két kisfiú Szolnokon, a gyermekvá­ros játékszobájában. Szó szerint ki kellett menekíteni otthonról, az anyjuk kezei közül, mert ütötték-verték őket, akár szódás a lovát. Saját anyák, a saját gyereke­iket. Annyira, hogy felfigyeltek rá a pedagógusok, a gyámügye­sek, szóval tenni, lépni kellett. Apró, kerekre nyírt fejű, hajú emberke Szolnokról. Törékeny, akár a madár. Tízéves, négy testvére is született. Otthon ker­tes, kétszobás házban éltek.- Hazudtam, verekedtem, ezért behozott anyu.- Más is lódít néha, tudod te.- Igen. Meg megvert.- Ki?- Anyu.- Mivel?- A kezével. Nem egyszer, nem is kétszer.- Mikor érkeztél?- Április 25-én.- Azóta látogattak?- Senki nem volt nálam.- Hogyan érzed magad?- így is, úgy is. Még nem le­het kimenni, néha az udvarra. Idebenn vagyunk.- A testvéreid?- Mostohák. Apukám meg­halt, anyu egy másik emberrel él.- Édesapádat nem is ismer­ted?- De. Amikor elváltak, hozzá kerültem. Ott jó volt, Nyergesen.- Hol?- Nyergesújfaluban. Sajnos 36 évesen, agyvérzésben meg­halt. A testvére magához vett, majd anyu elhozott. A változást nem mindenki fo­gadta elégedetten, érkeztek olyan észrevételek, hogy a be­fizetés nehézkes, akit a díjbe­szedők nem találnak otthon, annak értesítést dobnak be, s azzal a Ságvári körúti befizető­helyre kell menni. Ott viszont csak hetenként két napon és csupán néhány órában fogadják a szandai ügy­feleket. Érdeklődésünkre Tószegi Tibomé, a Titász illetékes osz­tályvezetője elmondta, hogy a sok kifizetetlenül visszaérkező számla miatt tértek át Szandán a díjbeszedés más módjára.-És?- Ez nem lett jó. A mostoha- tesók kisebbek, én vagyok a legidősebb.- Miért ütött az anyád?- Mert rossz voltam. Vagy azért, mert ideges lett.- Hogy gondolsz rá?- Haragszom, mert behozott.- Kit szeretsz?- A mostohaapámat. Kedves volt, soha nem bántott.- Vágyaid?- Vasárnap kólát adnak, gye­reknap lesz. Jó lenne kimenni valahová. Talán haza is.- Megkalapál az anyád.- Tudom, de más az otthon, meg más a család. Ä másik kis ember a hónap végén tölti a tizenkettőt. Laktak már ki tudja, hány helyen. Neki is rövid a haja.- Erős gyerek vagy?- Kissé. Ha begurulok, nincs mese, nekimegyek, ha rosszat mondanak. Mondjuk szidnak.- Melyik osztályba jársz?- Ötödikbe.- Miért vagy benn? ■ - Anyutól kikaptam. A kezé­vel ütött.-Milyen esetekben?- Ha ideges volt.- Hallottam, meglátszottak a püfölés nyomai.- Lehet, mert érzékeny a bő­röm.- Milyen házban laktatok a faluban?- Kertesben, háromszobás, cseréptetős. Akadt csirke, kecske, kutya.- Testvérek?- Öten vagyunk, anyuval meg a nevelőapámmal együtt heten. Én voltam a második legnagyobb.- Az édesapád?- Pesten van. Ő intézi, hogy elmehessek. Csak addig vagyok én itt, ameddig jön. Szombaton jön.- Anyád?- Kétszer megkeresett.- És beszélsz vele a verések­ről? A néhány hónapos tapaszta­latok kedvezőek, a hátrálék összege a változás óta a harma­dára csökkent. Ami a fizetés formáját illeti, arról elmondta, hogy a nagy te­rületű városrészen két díjbe­szedő dolgozik, akik bedobják ugyan az értesítéseket, jelezve, hogy megkísérelték a díj be­szedését. De rendszerint még vissza­térnek, és legtöbbször sikerül is rendezni a számlát. Hivatkozott a Széchenyi vá­rosrész példájára, ahol a ha­sonló áttérés szintén keltett el­lenérzéseket, de időközben a- Arról nem, arról hallga­tunk.- Szereted?- Talán ... Igen ... Mert csak az anyukám.- És aput?- Mindkettőt nagyon. A mos­tohát, mert sose vert. A rendes sem.- Hogy érzed magad?- Szokom a környezetet. Hol jobban, hol rosszabbul. Azért otthon más volt. Igaz, van már itt is öt barátom. Kissé unal­mas, mert iskolába még nem já­rok.- Mi leszel, ha felnősz?- Vagy asztalos, vagy sza­kács. Látszik, amit csinálnak, jó szakma mindegyik ... Kis emberkék, akiket szó szerint ki kellett ragadni anyjuk kezeiből, mielőtt veréseik, po­fonjaik révén maradandó testi károsodást szenvedtek volna. Édesanya, ezt a szót szánt szándékkal nem írom, mert mi­lyen anya az olyan, aki ha ide­ges, üt. Ugyan mit véthettek ezek a gyerekek, hogy verték őket? Mert csintalanok, úgy­mond rosszak voltak? Azt hi­szem, olykor mi is. Talán az le­hetett a legnagyobb bűnük, hogy megszülettek. És olyan helyre születtek, ahol pofonok­kal, ütlegekkel „nevelte” őket az anyjuk. Szomorú ezt leírni ilyenkor, gyermeknap táján, de úgy érzem, ezt is le kell. Akkor is, ha az édesanyák, édesapák többsége erőn felül, szívesen áldoz szeme fényéért, szeme fényeiért. Mert ezek az aprósá­gok az élet folytatását ígérik. Azt, hogy majd bennük él to­vább az apa, az anya. Nem tu­dom, ezeknek a jókora elagya- bugyálásoknak, veréseknek az emlékei meddig élnek az apró palánták kobakjaiban. Remé­lem, találnak majd olyan felnőt­teket, anyákat, apákat, akikre az édes is ráillik. Megérdemelnék, mert valahol nagyon kiszolgál­tatottak, védtelenek. D. Szabó Miklós kedélyek megnyugodtak, és a hátrálék összege ott is jelentő­sen csökkent. Végül megjegyezte, hogy ta­lán kevesen tudják, de nem csak az értesítésen szereplő he­lyen és időben lehet befizetni a fogyasztás díját, hanem máshol is, A Verseghy úti központban is átveszik a pénzt a fogyasz­tóktól a hét minden munkanap­ján 7 és 15 óra között. Bár, mint előre jelezte, a számítógép-kapacitás szűkös­sége miatt ez utóbbi helyen ki­vételes esetben előfordulhat, hogy megkérik a befizetni szándékozó lakosokat, különö­sen ha a fizetési határidő lejárta még messze van, hogy jöjjenek később, vagy menjenek át a Ságvári körúti befizetőhelyre. BA. G. A. Befejeződött az orosházi helikopter-baleset kivizsgálása Figyelmetlen volt a pilóta Lezárult az 1994. október 22-én történt, 10 halálos ál­dozatot követelő orosházi helikopter-baleset kivizsgá­lása a Közlekedési Főfel­ügyelet repülési felügyeleté­nél. A tragédia körülményeinek tisztázása során kiderült: a baleset közvetlen kiváltó oka a pilóta figyelmetlensége volt: az esetleges vészhelyzetek fi­gyelmen kívül hagyásával kis magasságban, a légügyi utasí­tás korlátáit meghaladó manő­vereket hajtott végre. A hely­színi vizsgálatok, illetve a szemtanúk vallomása alapján a vizsgálóbizottság leszö­gezte, hogy a légi jármű veze­tője a polgári repülésről szóló törvény és végrehajtási rende­let megsértésével, a légi üze­meltetési utasítás figyelmen kívül hagyásával, a repülések végrehajtásáról szóló együttes légügyi előírás megszegésével olyan szabálysértéseket köve­tett el, amelyek a balesettel közvetlenül összefüggésben állnak. A vizsgálóbizottság úgy határozott, hogy a kataszt­rófával összefüggésben nem kezdeményez szakmai meg­előző intézkedést, ugyanakkor indokoltnak látja, hogy a lég­ügyi hatóság kezdeményezze a felelős szakmai vezetők ké­pesítésének, jogosításának felülvizsgálatát és a légügyi utasítás hatálya alá tartozó te­vékenységet folytatók - az üzemeltetők - fokozott el­lenőrzését. (MTI) Csökkent a befizetési hátralék Szandán A díjbeszedő többször is csenget Szandaszőlösön évekig a helyi Takarékszövetkezetnek a város­rész központjában álló irodájában fizethették be az ott lakók a villanyszámlát. Az év elejétől változott a rend, díjbeszedők jár­ják a lakásokat, s a gáz- vagy a vízdíjhoz hasonlóan szedik be a fogyasztás ellenértékét. Tettekkel a közösségért Kengyel. Példamutató munkát végzett a Független Kisgazda- párt a településen. Tagjai 2700 munkaóra ráfordításával, a polgármesteri hivatal segítsé­gével a falutakarításon kívül három játszóteret is kialakítot­tak a községben - a befejezett parkokat a hét végén kulturális műsor keretében adták át. Az ünnepségen Dögéi Imre or­szággyűlési képviselő - be­szédében a településfejlesztés­ben kifejtett kimagasló szerve­zőmunkáját méltatva - elisme­résül 45-ös kisgazdatanul­mányt adott át Nagy László­nak, a helyi alapszervezet tit­kárának, Viski-Lator Elemér, a helység református lelkésze pedig megemlékezésül Bibliát adományozott a helyi szerve­zetnek. A rendezvény min­denki megelégedésére, jó han­gulatú vacsorával zárult. Napirenden a kultúra Jászjákóhalma. Az általános iskola és a közösségi ház mun­káját tárgyalta a helyi önkor­mányzat. Ez azért is időszerű volt, mert lejár a mostani isko­laigazgató ötéves megbízatása, és hamarosan új vezetőt kell az intézmény élére választani. A pályázatra a helyi tantestületből ketten jelentkeztek. Felvállalják a kihívást Kétpó. Az idén először készül a május 31-i Kihívás napjára a település. A célként minél több mozgást megjelölő eseményen előreláthatólag fiatalok és idő­sek egyaránt részt vesznek az óvodától, iskolától kezdve egészen a falu nyugdíjasklub­jáig - a programban olyan ver­senyszámok is szerepelnek, mint az utcasöprés vagy a nyúlkergetés. István király-napok Jászapáti. Az István Király Általános Iskola diákönkor­mányzatának szervezésében - s természetesen a tanári kar segítségével - június elején szervezi meg a névadóról el­nevezett eseménysorozatot. Az első nap osztálykirándulást szerveznek, ahol a suli diákjai felkutatják a névadó emlékét őrző helyeket Budapesten, Esztergomban és Székesfehér­várott. A második napon a he­lyi parkerdőben akadályver­senyt rendeznek a felsősöknek, a versengést „nagy lakoma” követi, ahol a tanulók - ez al­kalomból meghívott - szüleik­kel együtt fogyasztják el a bográcsban főtt finomságokat. A harmadik napon jászsági sporttalálkozón vesznek részt, melyet a helyi sporttelepen rendeznek, amelyen a helybéli Damjanich Úti Általános Is­kola mellett jászkiséri, jászdó- zsai és jásztelki tanulók képvi­selik iskolájukat. A sulik kö­zötti versengés tétje természe- tésen nem lehet más, mint az István Király-kupa. Sétahajózhatnak Szolnok. Vasárnap a Tisza szerelmesei ismét igénybe ve­hetik majd a sétahajójáratot. Akik ezt a hétvégi kikapcsoló­dást választják, 17 és 18 óra között „ringhatnak” a Tisza hullámain. Érdeklődni és je­gyet venni a Tiszainformnál (Ságvári krt. 4., tel: 420-704) lehet. Édes anyanyelvűnk A legszebb nyelv: anyáink nyelve. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár munkatár­sai nemcsak egyetértenek ez­zel a kijelentéssel, de tesznek is azért, hogy gyermekeink minél jobban, minél szebben beszéljék anyanyelvűnket. Befejeződött a hosszú évek óta hagyományosan megrendezett Verseghy Ferenc nevét viselő nyelvművelő verseny megyei döntője. Május 22-én kiderült, hogy kik képviselik megyénket a nemzetközi döntőn. Nemzet­közi, hiszen évek óta nem csak az ország minden részéről, de határainkon túlról, sőt Svédor­szágból is érkeznek gyerekek a versenyre. Következzenek a megyei legjobbak: A 13-14 évesek kategóriájá­ban első a negyedikes Bölkény Ildikó lett, aki a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnáziumból érkezett. Felkészítő tanára: Ká- jelné Matláh Erika. A második helyezett Bozsó Dávid lett, a Kőtelki Általános Iskola nyol­cadik osztályos tanulója. A ver­senyre Szabó Sándomé készí­tette fel. A 10-12 évesek kategóriájá­ban a legjobbnak Kovács Ger­gely, a tiszafüredi Kossuth La­jos Gimnázium másodikos ta­nulója bizonyult. Felkészítő ta­nára Kájelné Matláh Erika volt. Ebben a kategóriában az ezüst­érmet az ötödikes Szilágyi Pé­ter kapta, aki a szolnoki Her­mán Ottó Általános Iskolából érkezett. Felkészítő tanára; Ko- váts Ilona.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents