Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-03 / 102. szám

1995. május 3., szerda Kulturális Panoráma 5. oldal A tévé képernyője előtt „Itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse” - harsogta a nóta egykoron, mára azon­ban a munka ünnepének han­gulata alaposan megváltozott: a felvonulókat például tünte­tők váltották fel, és már nem kémek, ahogyan ez régebben történt, hanem követelnek. Persze mint a napi híradások­ból kitűnt, a májusi ünnep ha­gyományos tartalmából is maradt valami, sőt jutott hely a vigalomnak is a tavaszi ra­gyogásban. Visszafogottan A televízió nem ünnepelt, ami némiképp érthető is, hisz köztudott, minden harmadik munkatársa feje felett ott lóg már Damoklész kardja, az el­bocsátás fenyegető réme. Egy rövidke angol dokumentum­film - Egy nap, mely megrázta a világot - és Május elsejék címmel visszaemlékezés ’45 májusára, a második nagy há­ború után az elsőre. Ennyire futotta. A nap folyamán - ki­véve az esti beszámolókat az egyes hírműsorokban - más program nem foglalkozott a nemzetközi ünnepnappal. De akadt olyan hírolvasó, aki má­jus elseje helyett csak május első napjáról beszélt, aligha­nem így akarván érzékeltetni az ünnephez való viszonyunk megváltozását. Érdekes mód, még a vidék életét figyelő-bemutató Ma­gyarország ma sorozatban is egy ötven év előtti történelmi eseményre emlékeztek, a pusztaszeri földosztás évfor­dulójára. Igaz, a kárpótlással újra földhöz jutott gazdák gondolataival a jelen és a jövő körvonalai is kirajzolódtak - az újmódi gazdálkodás for­mái, lehetőségei. Merthogy - elhangzott - vannak, akik régi módpn akarnak , földet mű­velni újra, szántani-vetni, a történés?! szerint 'ok az „utó­parasztok”. A Szegedi Stúdió filmjében főképp azok hang­ját hallhattuk, akik a modem gazdálkodás hívei, az új tí­pusú szövetkezés szószólói, akár a Pallavicini grófok mai utóda is, aki ismét birtokos lett őseinek földjén. Az első sátorfa helyére itt verték le az első karót címmel félig do­kumentum-, félig riportfilmet sugárzott a kettesen a tévé. Hogy mégis ünnep azért ez a „májusi első nap”, annak bi­zonyságát a zenére bízta a te­levízió, méghozzá az emelke­dett, komoly muzsikára: Beethoven, Dvorak, Csaj­kovszkij egy-egy műve hang­zott el délelőtt az Eu- rópa-koncert ’95 keretében (május elsejére időzített hangverseny), délután a par­lamenti Cimbora-koncerten, este pedig az operaházi hang­versenyen. Rózsaszínű illúziók Az esti főműsort viszont a nap tavaszias, vidám hangula­tához igyekezett illeszteni te­levíziónk: szórakozásul ame­rikai vígjátékot szolgált fel. Az élet szürkesége ellen lá­zadó, a háztartási rabszolga- sorból kitömi akaró, teljes életre vágyó nő alakja kedvelt témája az irodalomnak, e tárgykörben világhírű alkotá­sok születtek, elég csak utalni Flaubert tragikus sorsú Bo- varynéjára. A Shirley Valen­tine azonban nem klasszikus mű filmváltozata, csak sikeres színdarabból született, s az egyébként fajsúlyos gondola­tot, a vitathatatlan igazságot, hogy tudniillik minden em­bernek, a nőnek is joga van az őt megillető függetlenséghez - igen olcsón, már-már a li­monádé olvasmányok szín­vonalán tálalja fel. A mi negyvenes asszonyunk meg­unva a házasélet egyhangúsá­gát, s hogy a fallal cserélje ki rendre gondolatait, barátnője segítségével a ködös Albion- ból elindul a napfényes Hel- lasba, ahol azután a derűs környezetben, egy görög lo­vag mesehajóján (akiről kide­rül, közönséges nőcsábász) megtalálja önmagát. Boldog, mert úgymond végre azt te­hette, amit akar. Merthogy - s íme az ideológia - a boldogta­lanságot mindig az okozza, hogy nem azt tehetjük, amit szeretnénk. Ráadásul milyen rövid az élet, s milyen gyor­san múlik el, és még az álmok is ha vannak, nem akkor vál­nak valóra, amikor várjuk őket (kiragadott gondolatok a filmből), hát nem szomorú! Szegény Valentine, hamis ál­dozat ő, rózsaszínű illúziók áldozata, csalóka ábránd já­tékszere. Még szerencse, hogy a film érzelmesen édes italába a humor fanyarabb ízeit is belekeverték a film készítői. Másképp . . . Életről, sorsról, boldogság­ról esett szó a játékfilm utáni percekben, órácskában is; és itt is egy nő, egy asszony a fő­szereplő, ám ez az asszony költő - ha eddig nem is sokan tudták ezt róla, csak a beava­tottak. Apjáról viszont min­denki tudja, hogy Tóth Árpád a század jelentős lírikusa. A televízió a 75. életévéhez kö­zeledő Tóth Esztert mutatta be május ünnepén, s ha való­jában e portrénak semmi köze m%jus elsejéhez, mégis ben­sőséges hangulatával, derűt sugárzó pillanataival köz­vetve kapcsolódott a májusi tavaszi ragyogáshoz. Tóth Árpád volt a legkedvesebb ember, akit ismertem - idézte Babitsot a beszélgetésben a költő leánya. Tóth Eszter - szerintem - a legszerényebb lírikus, akivel a képernyőn eddig találkozhattunk. Fino­man, nemesen tartózkodó al­kat, szerényen meghúzódik a beszélgetőtársak között, s amikor pedig megszólal, mintha kőbe vésné szavait: tömör, rendkívül pontos és ki- fejezcj., amit mond. Apuról, akivel csak nyolc évet tölthe- tétí együtt, á nagyapáról, aki tisztességben őszült meg, a hűséges férjről, a szerető csa­ládról - a boldogságról min­den keserűség ellenére. A boldogságról, melynek for­rása számára: jól sáfárkodni a talentummal. S ami külön is megszívlelendő költői hitval­lásából: mi értelme a versnek, vallja, ha csak a költő szóra­kozik s az olvasó pedig nem. Kellemes, egy tiszta hang a képernyőn, mondanám, ha a Hócipő gazdái ezt a kifejezést nem foglalták volna le végér­vényesen maguknak. És tiszta, szép munka a rendezés is, Babiczky Lászlóé. Röviden Egyébként érezhető, hogy a szórakoztatási szándék erősö­dik a televízióban, főképp ami a főműsoridő programjait il­leti. A hét vége is ezt pél­dázza: szombaton az egyesen olasz bűnügyi sorozat Búd Spencerrel, akit volt szeren­csénk civilben is látni csütör­tökön, villámlátogatást tett Friderikusznál, s kedve szoty- tyant egy kis nótázásra is, francia nyelven szerelmes da­locskát dúdolt bele a mikro­fonba, mi tagadás, ökle ha­talmasabb, mint a hangja, szóval mulattató film a kitűnő színésszel; s még aznap a ket­tesen vígjáték, Shakespeare komédiája, A windsori víg nők, tévéjátékká zsugorítva kissé, harsány színekkel meg­festve a képernyőn. Ami színháztörténeti érdekessége: valamennyi közreműködő színész a határon túli, erdélyi magyar társulatokból került ki, így szinte képet kaphat­tunk az ottani színjátszás színvonaláról, és megismer­hettük egy-egy kiváló képvi­selőjét, így a Falstaffot alakító Czintos Józsefet, a szatmár­németi magyar színház művé­szét. Erőtől duzzadó játékára, vérbő komikumára sokáig emlékezhetünk. Vasárnap este pedig a József Attila Színház sikeres előadása, az Illatszertár szerepelt a képer­nyőn, megható mese egy dro­géria életéről. Jó előadás, jó szórakozás! Valkó Mihály *• Örököse ősi mesterek hagyatékának Bállá István, a bőrész Az ikonművészet és a modern kori technikák csodálatos keve­réke tárul elénk Bállá István bőrész kiállításán. A kiállítóterem a művészet szentélyévé válik, ahol keresztény és ősi pogány hit­világ kéz a kézben halad egymás mellett. Alkotásai telt, meleg színekben ragyognak, a szentség és a csodák világát árasztva magukból. Börszobrait és ikonjait megyénk több városában is láthatta a nagyközönség. Wagner zené­jének hatására ősi idők héro­szai, patakok, források, er­dők szellemei élednek újjá. De a germán mitológia ke­gyetlen vilá­gából is a szépséget ra­gadja meg, bőrszobrai régmúlt idők és különböző kultúrák tisz­teletet paran­csoló isteneinek vonásait vise­lik. Az ikonművészetben a szi­gorú szabályrendszer és a ha­gyomány szentesítette típus - amely hosszú évszázadokon át megőrizte és fenntartotta a kö­vetendő eszményt és annak Bállá István és a Trubadúr A csupa arany háttér kiemeli szentjeit a valóságból, ám a bőr, amire festetett, visszahe­lyezi, életet és melegséget visz szigorú rendszerükbe. Képein az ókeresztény világ jelenetei elevenednek meg, szentjei mél­tóságteljesek, mintha ünnepi szertartásra készülődnének. Mozdulataik és kifejezéseik az ikonfestészet szigorú elveit kö­vetik. Megfestett alakjai ítél­kező, aszketikus szentek. Raj­tuk élénk és pasztellszínek vál­takoznak. A kiállított alkotások bizánci templombelső és pogány szen­tély képzetét sugallják. Az előbbit ikonjainak sejtelmes vi­lága, míg az utóbbit a germán mitológia testet öltött alakjai formázzák. Bennük egyszerre elevenedik meg antikvitás és európa népeinek pogány hitvi­lága. Uralkodó formanyelve a tökéletesség, ezt tükrözik a hi­bátlan szépségű mitológiai is- tenalakok, az indián és afrikai kultúrából merített portrék. Színház májusban Szigligeti Kurtán, furcsán alakul a Szigli­geti Színház mostani évadja, a ’94-95-ös; a közismert változá­sok, események - igazgatóvál­tás - miatt az utolsó előadásra május 7-én, vasárnap este kerül sor, mégpedig zenés játékkal zárul a tavaszi idény, az Imá­dok férjhez menni-vel búcsúzik a társulat. Az előző estéken pe­dig a következő előadások te­kinthetők majd meg: 3-án, szerdán délután 3-kor (Tímár bérlet), 4-én, csütörtökön este 7-kor (Iványi bérlet), valamint 5-én pénteken este (bérletszü­net) az Imádok férjhez menni-t játssza a színház. Ä Szobaszín­ház programjában Az eltört korsó szerepel, méghozzá 3-án, 4-én és 5-én, s mindhárom alka­lommal 19 órakor kezdődik az előadás. Sajnos, a színház idő előtti „zárórája” miatt az erre az évadra ígért hatodik bemutató elmarad, azonban mégsem rö­vidül meg a néző, ugyanis a színház kárpótolni kívánja bér­leteseit, az újabb színházi idényben, ’95 őszén az Oliver című musical előadását még az előző évadban váltott bérlettel tekinthetik meg a bérlettulajdo­nosok, épp ezért fontos meg­őrizni a bérleteket, hisz ennek alapján érvényesíthetik majd jegyigényüket. Ha valaki pedig akként dönt, hogy nem tart igényt a beígért kárpótlásra, 1995. május 2-tól visszakérheti a befizetett bérleti díjból a rész­arányos összeget. Művelődési központ Ez nem mese címmel Szolno­kon, a Városi Művelődési Köz­pontban 12-én, pénteken a Globe Stúdió másodéves nö­vendékei tartják vizsgaelőadá­sukat este 7-kor; 19-én, pénte­ken 20 órakor a klubban Dián Róbert meditációs estje gitárral; 19-20-án a Weöres Sándor Or­szágos gyermekszínjátszó-talál­kozó regionális döntője. Szobor pálmarostból és bőrből formai megoldásait - egyszeri­ben megtörik egy új, eleddig sehol a világon nem alkalma­zott technikai elgondoláson, amely több művészeti ág és mesterség ötvözetéből szüle­tett. Sajátos találmánya a borá­szét, amely a bőrfeldolgozás hagyományos eljárásai mellett egy újfajta, egyedülálló techni­kát takar. Művészete nem so­rolható a kategóriák rendsze­rébe, mert művelője bőrdísz­műves, festő, bőr- és fémszob­rász, iparművész, grafikus és textilfestő egyszerre. Alkotása­inak lényege mégis maga a bőr. Legyen az hal, gyík, cápa vagy kígyó, elkészült műveiben mindenkor a bőr jellegzetessé­geit emeli ki. Születésüket rendszerint Wagner zenéjének varázsa kíséri. Legtöbbjüket egyetlen darabból hozza létre az alkotó képzelet és a bőr egyedi jellege. Művészetéről így vall: mindez nem más, mint a fémszobrászatban és a külön­böző képzőművészeti ágakban alkalmazott módszerek átülte­tése bőrbe. Bállá István a görög, római és bizánci mesterek hagyatéká­nak örököse. Művészete a kö­zépkori keresztény művészet és a XX. századi ember rafinált meterfogásainak különös keve­réke. Ez a sej­telmes világ legközelebb a Mezoprint Bt. rendezésében szeptember­ben Mezőtú­ron megnyíló kiállításon látható. A bő­rész vezeté­sével a bőr­ipari alapis­mereteket sa­játíthatják el - június 18-ai és 25-ei kez­dettel - mind- szenttamási Al- kézművestáborát -tbg- Fotó: W. Zs. azok, akik a másy-kastély felkeresik. Találkozó Petrőczi Évával Méghozzá színes, tartalmas, érdekes - a Verseghy Kör szer­vezésében, a Verseghy Könyv­tár kistermében, amely temp­lomi áhítattal telt meg a tisza- partis gimnazista lányok zsoltá- ros énekétől; a „fehér blúzos koszorú” tagjai a hallgatóság körében megjelenő Petrőczi Éva legfrissebb kötetéből, a Szőlő, holdfénynél című ver­seskönyvből mondtak el szá­mosat. Majd a költőnő maga vette át a szót, hogy előbb Szolnokhoz, a városhoz való kötődéséről szóljon szíves sza­vakkal a viharsarki születésű Ludvig Éva - a Petrőczi ugyanis felvett költői neve. Művészettörténész édesanyja rendszeresen nyitotta meg a szolnoki Chiovini Ferenc tárla­tait, innen az ismeretség első szálai, s ő maga pedig szoros kapcsolatban áll ma is a város református gyülekezetével, ké­résükre vallásos szövegeket fordít, verseket ír megzenésí­tésre. „Civilben” egyébként a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, de bevallása szerint boldog akkor is, ha oly­kor a szószékre hívják prédi­kálni. Bár idegen tőle a szava­lás, verseinek természetétől tá­vol áll a deklamáció, költemé­nyei lírai hétköznapiságukkal felölelik az élet gazdagságát, s bennük „szóra méltó minden gond, ha emberi”. Vallásos köl­tészet az övé, de ugyanakkor jókedvű, gyakorta fordít kicsat­tanó humorú verseket, mint a norvégból átültetett Pocak po­cok is, melynek előadásával de­rűs perceket szerzett hallgatói­nak a nagy kedvvel, áradó lel- külettel bemutatkozó költőnő. Kötetét az értékes könyvek kiadója, a Balassi jelentette meg, a humán-, tudományos munkák, a vizuális művésze­tekkel foglalkozó könyvek gazdája; az igazgató személye­sen mutatta be az intézményt a találkozón. V. M. NOKIA 720: / / 00 ORAS MŰSZAKBAN DOLGOZIK A Westel most olyan mobiltelefont kínál Önnek, amely egyetlen feltöltéssel akár négy napig is készenlétben áll. Ez az új Nokia 720-as - a legkitartóbb mobiltelefon. Azoknak ajánljuk, akik hosszabb ideig nem kerülnek konnek­torközeibe, vagy egyszerűen nincs ked­vük úton-útfélen feltölteni a készüléküket. A legközelebbi Westel irodában Ön is kipróbálhatja a Nokia 720-ast, és személyesen is meggyőződhet arról, hogy ez a telefon egyedülállóan hosszú ideig állja a sarat. Hiszen 96 órás műszakban dolgozik. KUPON Mozgásban az üzlet Információ: Westel Telemarketing 265-8023, (06 60) 327-087 WESTEL IRODA: SZOLNOK, 5000 BAROSS U. 1.. TEL: (06 56) 422-232, RÁDIÓTELEFON: (06 60)386-000 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: VASAS ISTVÁN TEL.: (06 60) 327-973, POZDERKA FERENC TEL.: (06 60) 386-220 WESTEL FORGALMAZÓK: • JÁSZBERÉNY, APEX KFT., 5100 TÁNCSICS M. U. 7., TEL.: (06 57) 312-129, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-719 • MEZŐTÚR, KÖROS-AQUA BT., 5400 FÖLDVÁRI ÚT 6. (ALTEK IRODAHÁZ) FSZT. 11. Ha ezzel a kuponnal a Westel bármelyik irodájában Nokia 720-as készüléket vásárol, egy pólót és 3 hónapos Hangposta-előfizetést kap ajándékba! NÉV.. Cíi Érvényes: 1995 májas 31-ig SzN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents