Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-03 / 102. szám

6. oldal Szolnoki Extra - Városházi Napló 1995. május 3., szerda Ne féljünk a tervektől! Sokakat megrémít, ha az önkormányzat lakossági fórumot hív össze, ahol ismerteti egy adott terület rendezési tervét. (Más kér­dés, hogy a lakosság gyakran figyelmen kívül hagyja ezeket a fó­rumokat, s el sem mennek, noha itt volna lehetőségük, hogy vé­leményt mondjanak.) Ihász Tibort, a városüzemeltetési osztály vezetőjét az Ostor utca kinyitásával kapcsolatban kerestük fel. Az általános rendezési terv (ÁRT) a város szerkezetét ál­lítja össze, s általában 10-15 évre előre szabályoz. A részle­tes rendezési terv (RRT) 5-10 évre szabályoz, s konkrét eljá­rásokat tartalmaz. Szolnok vá­rosának van ÁRT-je, s most van kidolgozás alatt egy új ÁRT készítése, melynek jóvá­hagyása 1996 második félévé­ben várható. S hogy miért szük­séges az ÁRT megváltoztatása? Az igények és lehetőségek ál­landóan változnak, s ezeket a tervekben is követni kell. Sokan azt gondolják, hogy a rendezési terv szentírás. Nem így van: „csupán” lehetőséget jelent, amelyet lehet módosí­tani. Az Ostor utca esetében - mely jelenleg zsákutca - utca­nyitást terveznek. Utcanyitás több okból is megvalósulhat, történhet például városi jelen­tőségű közérdekből, illetve az ott élő lakosság igényei miatt. A rendezési tervek természete­sen valamilyen mértékű kötött­séget jelentenek, például építési tilalmat. A tilalomnak is több oka lehet. El lehet rendelni pél­dául a tulajdonos érdekében (pl.: szennyezett talaj esetében, vagy ha a tulajdon árvíz ellen menteden területen van), s a közösség érdekében is. Erre, mármint a közösség ér­dekében történő tilalomra lehet szükség egy utcanyitás eseté­ben is. (Ilyenkor persze előfor­dulhat, hogy a közérdek ütkö­zik a magánérdekkel.) Konkré­tan az Ostor utcában forgalom- technikai és területfeltárási szempontok alapján érdemes utcanyitást végezni. S hogy mindez mit jelent? Az utcában egyre több kereskedelmi egy­ség található, valamint a föld­hivatal épülete is ott van - s ezek megközelítése meglehető­sen nehézkes. Ezt a problémát szeretnék megoldani az utcanyitással. Két lehetőség van. Az egyik: a Pe­tőfi Sándor útra történő nyitás. Ennek a tervnek az az előnye, hogy csak egy ingatlant érint, s csak 30 méteres szakaszon kell utat építeni. Ennél a megoldás­nál a költségek körülbelül har­madannyiba kerülnének, mint a másik irányba (Konstantin ut­cára) történő nyitásnál. Az el­képzelés hátránya, hogy a for­galmat rávinné a Petőfi Sándo-Kápolna utcára, amely a város egyik legszűkebb keresz­teződése. A másik megoldás, hogy a Konstantin utcára történne a nyitás. Ez három ingatlant érin­tene, s mivel 75 méteres utat kellene építeni, a költségek is megháromszorozódnának. Ugyanakkor forgalomszer- kezetileg ez lenne a szerencsé­sebb megoldás. (A jelenlegi ÁRT mindkét irányba javasol kinyitást, ez viszont nagyon költséges, s az is kérdéses, hogy szükséges-e egyáltalán.) Miből áll össze az utcanyitás költsége? Először is az érintett magántulajdonban lévő ingat­lant kell megszerezni (vagy adásvétellel, vagy kisajátítással - bár ez utóbbi nem kívánatos). A költségek másik felét a mű­szaki megvalósítás, vagyis az útépítés teszi ki. Még egyszer hangsúlyoz­zuk: mindezek jelenleg csak tervek, elképzelések. Megva­lósulni várhatóan csak 1997-ben fognak. Tájékoztató Szolnok Megyei Jogú Vá­ros Közgyűlése 1995. ápri­lis 13-án módosította a 16/1994. (IV. 11.) KR. számú rendeletét a nem la­kás céljára szolgáló bérle­mények értékesítésének fel­tételeiről. A testület döntése alapján az üzletek, irodák a hosszú távú gazdálkodás érdekében nem értékesíthetők, azokat továbbra is bérleti formában kívánja hasznosítani a tu­lajdonos. Értékesítésre ke­rülhetnek azok a pincehe­lyiségek és garázsok, ame­lyek a város rendezési ter­vének végrehajtását nem érintik. Az értékesíthető bérlemények listája május 26-ig a városháza aulájában megtekinthető. A vételi szándék benyújtásának fel­tétele a kifüggesztett limitár 10 százalékának bánat­pénzként történő befizetése. A bérleményekre bérlőn kívül más is benyújthatja vételi szándékát. Amennyi­ben egyazon helyiségre több jelentkező is van, úgy licitálásra kerül sor, de a he­lyiség bérlőjének elővételi joga van. Ha nem a bérlő vásárolja meg a helyiséget, akkor az a bérlő által lakot­tan kerül értékesítésre. A vételár a helyiségek esetében a 100 százalékos forgalmi érték + 25 száza­lék áfa, melyre maximum egyéves részletfizetési ked­vezmény kérhető. Ez eset­ben a szerződés aláírásakor készpénzben fizetendő a vé­telár 30 százaléka, a fenn­maradó tartozás pedig egy év alatt a jegybanki kamat­tal növelt értékben. A véte­lár kiegyenlítésére kárpót­lásijegy nem fogadható el. Információ: a városgaz­dálkodási főosztály va­gyonhasznosítási osztálya (Kossuth tér 9. fsz. 11., 13.). Városházi visszapillantó Diákkoszt több pénzért Az elmúlt hét hónap alatt immár másodszor foglalkozott a szolnoki önkormányzat a gyermekétkeztetést nyújtó intézmé­nyek térítési díjának módosításával. A testület április végi ülésén ismét előkerült a kulcsmondat: a jelenleg hatályos intézményi térítési díjak nem nyújtanak kellő fedezetet az időközben megnövekedett beszerzési költ­ségekre. Az élelmiszer- és energiaár-növekedés miatt ép­pen az étkeztetés színvonalának megtartásáért a nyersanyagkölt­ség egységes, 20 százalékos eme­lése indokolt a bölcsődei, óvo­dai, általános is­kolai napközi, középiskolai menza és diák­otthoni ellátás­ban. A megemelt térítési díjak 1995. május 1-jétől léptek életbe, miután az erről szóló elő­terjesztést a képviselők megsza­vazták. A szülők többletterhe összesen 21,3 millió forint, míg az önkormányzatra a rezsinö­vekmény hatása miatt 8,6 millió forint pluszkiadás hárul. A díj­emelés okán a szociális alapon rászorulók élelmezési díjainak ellentételezésére további 6,4 millió forint áll rendelkezésre a költségvetésben. Ezek után következzen né­hány információ a megváltozott térítési díjakról, melyek 12 szá­zalék áfát tartalmaznak. Az óvodai napközi otthonban a tel­jes ellátásért 74 helyett 88, az általános iskolában 95 helyett 114 forintot kell fizetni. Az ál­talános iskolában az ebéd 65 helyett 78, középiskolai men­zán 68 helyett 82 forint. A kö­zépiskolai diákotthonban a napi háromszori étkezés 141-ről 169 forintra emelkedett. Az önkormányzatra háruló rezsinövekmény miatt a támo­gatás a bölcsődéknél 463 ezer, az óvodáknál 1 millió 819 ezer, az általános iskoláknál 3 millió 697 ezer, a középfokú menzá­nál 1 millió 382 ezer, míg a kö­zépfokú diákotthonoknál 1 mil­lió 213 ezer forintot tesz ki. \ Városüzemeltetés diákszemmel Az idei diákpolgármester-vá- lasztásnak nem voltak, nem le­hettek vesztesei. Bár az igaz, hogy csak egyetlen diák vehette át a városháza kulcsát a polgár- mestertől - a többiek pedig fő­osztály-vezetői székekbe ülhet­tek egy napra. Mint például Varga László, a Baross Gábor Szakközép- és Szakképző Iskola tanulója, aki a múlt pénteken a városgazdálkodási főosztályt vezette. A pénteki nap sem a panaszo­sok, sem a munkatársak részéről nem telt másképp, mint máskor. Lacinak számos szabálysértési feljelentést (pl.: tilos helyen par­kolás vagy engedély nélküli köz­terület-használat) kellett elbírál­nia. A fiatalember meglehetősen szigorú volt: valamennyit meg­alapozottnak találta. Intézkedett egy Balogh Béla útról telefonáló idős hölgy ügyében is: a hölgy te­lefonon je­lentette, hogy egy lakótársa egy szép fasort akar megszün­tetni. De volt helyszíni bejárá­son; tájékoztatást adott egy dip­lomázó hallgatónak a szemét- szállítás mechanikájáról; aláírt egy lebonyolítási szerződést a Sebestyén krt.-i Zagyva-híd fel­újításának végrehajtásáról; in­tézkedett a Sín utca rendbetéte­léről; részt vett a lakásügyi osz­tály ügyfélfogadásán, és még hosszan lehetne sorolni a pénteki nap eseményeit. A fiatal főosz­tályvezető lapunkra is csak ke­vés időt tudott szánni, hiszen a beszélgetés után máris sietett a főépítész irodájába, hogy részt vegyen az Elek István-Baross út csomópontjának beépítési és forgalomszabályozási lehetősé­geiről szóló tárgyaláson. Annyi ideje azért volt, hogy elmondja: nagyon jól érezte ma­gát. Meglepte, mennyire gyorsan megy az ügyek lebonyolítása. Nagyon jó csapattal dolgozha­tott, s igencsak meg volt elé­gedve beosztottjaival. Olyany- nyira megtetszett az itt végzett munka, hogy azon is gondolko­zik: talán a jövőben is érdemes volna ezzel foglalkozni. S hogy mit talált szépnek? Azt, hogy az emberek problémáival kellett foglalkozni, s az ő kezében ott volt a lehetőség, hogy segítsen. Ha a két szülő közt elvész a gyermek „A gyermekétől külön élő szülő joga és kötelessége, hogy gyer­mekével kapcsolatot tartson. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolatot biztosítani. A kiskorú testi, értelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti, ha a szülő a gyermekét a külön élő szülő ellen neveli, illetve a kapcsolattartásra vonatkozó jog­erős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget.” Adós bérlő, fizess! Azt talán senki nem vitatja, hogy az önkormányzatok, így a szolnoki is, az önkormányzati tulajdonú bérlakások, illetve épületek fenntartását elsősorban a lakbérek bevételéből tudja finanszírozni. Ugyanakkor mindenki előtt ismert, hogy megle­hetősen szép számban vannak, akik ilyen-olyan okok miatt, de nem fizetnek lakbért.- Elképesztő, mit ki nem talál a gondozószülő, hogy rábírja gyermekét: ne menjen el a tő­lük külön élő szülőhöz - vág a közepébe Kunné Lódi Zsuzsanna gyámügyi főelőadó. Akkor főzi a gyerek kedvenc ételét, akkor lesz szomorú és beteg, akkor látogatják meg a nagymamát.- Mikor kerül önök elé az el­vált szülők, illetve a gyerek ügye?- A szülők megegyezése hi­ányában a kapcsolattartást a gyámhatóság szabályozza, ki­véve, ha házasságfelbontási vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban. Ekkor a bíró­ság szabályozza, de a végrehaj­tás a gyámhatóság feladata.- A válás után tehát ön be­hívja a szülőket . . .- Igen, de csak akkor kerül hozzánk a kapcsolattartás sza­bályozása, ha a szülők nem tud­tak megegyezni. Tehát bejön­nek hozzám, és én megpróbá­lom őket rávenni a megegye­zésre. Ez átlagosan két-három, néha még több órát jelent. Az első óra a veszekedés órája. A szülők olyan ellenségei egy­másnak, hogy azt el sem lehet képzelni. Mindent felhánytor- gatnak, az együtt töltött évek minden intimitását egymás fe­jéhez vágják.- Ilyenkor mit tesz?- Oda sem figyelek, meg­próbálok kikapcsolni. Aztán a második órában elkezdődhet az érdemi tárgyalás. Az esetek 99 százalékában sikerül megegye­zésre jutni a szülőknek, de évente egyszer előfordul, hogy határozatot kell hoznom. Vagy­is én döntök helyettük, hogy a külön élő szülő mikor és mi­lyen formában találkozhat a gyerekkel.- Milyen szülőkkel találkozik általában?- Teljesen általános, amit már mondtam, hogy egymás el­lenségei. Mintha sohasem lett volna közük a másikhoz. Mocskolódnak, sőt, néha nem is hajlandók szóba állni a má­sikkal. Tulajdonképpen tőlem, vagyis a hatóságtól várják, hogy kommunikációs kapcsola­tot tartsak fenn közöttük. Min­dent elkövetnek, hogy egymást bosszantsák - s erre a gyerme­ket használják fel. Azt hiszik, ha elváltak házastársuktól, el­váltak a gyerektől is. Egyszerűen elfelejtik, hogy a gyerek közös, sőt, közösen akarták! A gondozószülő min­dig úgy beszél, hogy az „én gyerekem”, s meglepődnek, ha azt mondom: ez a gyerek kö­zös, de még az unoka is közös lesz. De komolyan mondom, hogy meglepődnek!- Kikkel lehet a legne­hezebben megtalálni a hangot? Van például kü­lönbség tár­sadalmi vagy anyagi hely­zet alapján? — Az értel­miség a leg­rosszabb .. . Teljesen ki tudnak vet­kőzni önmagukból. Általános, hogy egymást büntetik a szülők a gyerekkel. A gondozószülő úgy csinál, mint aki kegyet gyakorol a másikkal, ha meg­engedi, hogy találkozzon a gye­rekével. Néha mondanom kell: ez bem szívesség, ez a külön élő szülő törvény adta joga. Egyszerűen mindent elkövet­nek, hogy a gyerek megutálja, lenézze a másik szülőt. Arra senki nem gondol, hogy mi lesz a gyerekkel, ha a gon­dozószülővel történik valami. Hogy fog odamenni, együtt élni a másik szülővel, ha már utálja. mert megutáltatták vele? Egy gyereknek az a jó, ha sokan szeretik. Nem lehet azt mon­dani a válás után: a gyereket nekem ítélte a bíróság, tehát ezek után neked semmi közöd nincs hozzá: nem szeretheted.- És a gyerekek?- Ők az egyedüli vesztesek. Tudja, van olyan gyerek, aki azért kitűnő, hogy láthassa az apját. Az borzaszt az egészben, hogy az ő gyerekükért én harcolok.- És mi történik akkor, ha a gondozószülő nem és nem en­gedi, hogy a gyerek találkozzon a másik szülővel?- Ha a gyámhatósági vagy bí­rósági döntés ellenére nem adja oda a gondozószülő a gyereket, akkor figyelmeztetjük, majd pénzbírság következik, amely akár 10 ezer forintig is terjedhet. Ha egyik sem hoz eredményt, akkor kérem a gondozószülő al­kalmatlanná nyilvánítását, s ké­rem a gyerek máshol történő el­helyezését. Néha szoktunk kérni pszichológiai véleményt is a ne­velési tanácsadótól.- Hogyan tudja feldolgozni mindazt, amivel nap mint nap találkozik a munkahelyén?- Közel 10 éve, hogy ezzel foglalkozom. Legelőször be­osztottam magamnak, hogy az­nap három kapcsolattartást sza­bályozok. Megcsináltam. De azóta csak egyet vállalok egy nap. Ha kimennek a szülők az ajtón, van úgy, hogy egy fél óráig sem tudok megszólalni. De szeretem ezt csinálni. Jó ér­zés, hogy segíthetek. Amikor zajlik a szülőkkel a megbeszé­lés, gyakran vádol az egyik szülő elfogultsággal a másikkal szemben. Pedig én nem, vagyok sem anya-, sem apapárti. Gyermekpárti vagyok. Az önkormányzati bérlakások­ban élőkre ugyanolyan súllyal vonatkozik a lakbérfizetési kö­telezettség, mint az egyéb szol­gáltatási díjak (pl.: víz- és csa­tornadíjak) fizetése. Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert mindkét esetben a bérleti jogvi­szony felmondásával járhat a fizetés megtagadása. (Ä lakbé­ren és a külön szolgáltatási dí­jakon felül a lakó természete­sen fizeti a távfűtési és a me­legvíz-díjat is, de ez utóbbi kettő nem jár bérleti jogviszony felmondásával.) 26 milliós tartozás A tavalyi év végén a 3600 bér­lőből 917 bérlő volt hátralékos, s többségük mind a lakbérrel, mind a külön szolgáltatási díjjal el volt maradva. Mindez ösz- szegszerűen: lakbérek esetében 11 millió forint, külön szolgál­tatási díjak esetében 15 millió forint kintlévőséget jelent- az önkormányzatnak. A hátralé­kok között egyébként ugyan­úgy van 3-4 ezer forintos, mint 300 ezret is meghaladó tarto­zás. A márciusi adatokat ismerve: tovább növekedett a hátraléko­sok száma, amely nagymérték­ben az év eleji energiaár-eme­lésnek tudható be. Bérlőből - jogcím nélküli használó A bérbeadói pozíciót ellátó Szollak Kft. a legcsekélyebb hátraléknál is fel kell, hogy mondja a bérleti jogviszonyt, hiszen a nem fizető bérlő is bármikor megvásárolhatná a bérlakást. Amennyiben azon­ban a Szollak felmondja a bér­leti jogviszonyt, már jogcím nélküli használó lesz a bérlő­ből, s mint olyan, nem jogosult a vásárlásra. A jogcím nélküli használót az önkormányzat fel­szólítja a hátralék befizetésére, illetve arra, hogy meghatározott időpontig hagyja el a lakást. A már említett 917 hátralékos bérlő bérleti jogviszonyát már megszüntették, közülük azon­ban még senki nem hagyta el lakását. Kisebbik részük kiegyenlí­tette tartozását, s újra bérleti jogviszonyba került az önkor­mányzattal - nagyobbik részük azonban nem fizetett. Akik to­vábbra sem fizettek, azoknál a bírósági végrehajtás követke­zik: lakbérbehajtás, illetve la­káskiürítés. Akár az utcára is... Érdemes tudni, hogy a jogcím nélküli használó nem lakbért, hanem használati díjat fizet, melynek összege az első hat hónapban megegyezik a lakbér­rel, a hat hónap után azonban annak duplája lesz. A hátralékos bérlő, ponto­sabban már a jogcím nélküli használó még a bírósági per ideje alatt is kifizetheti tartozá­sát. A fizetésre rendelkezésre álló idő alatt a peres eljárást fel­függesztik. Amennyiben azon­ban nem teljesíti a követelést, folytatódik az eljárás. Jelenleg 15 olyan jogerős végzés született, amelynél a bí­róság elrendelte a lakás kiüríté­sét, s mint tudjuk, ma már nem kell szükséglakást biztosítani a kilakoltatott számára: magyarul az utcára teszik ki őket. Noha „csak” 15 bérlőnél rendelte el a bíróság a lakás ki­ürítését - összesen mintegy 160 család van kritikus helyzetben. (A 160-ból 90 család egyébként összkomfortos vagy komfortos lakásban lakik.) A Századvég Politikai Iskola és a michi- gani egyetem az idén egy három szakasz­ból álló képzéssorozatot szervez Szolno­kon, Székesfehérváron és Egerben a helyi politikai, közéleti vezetők számára. A program célja, hogy segítse a vezetőket, hogy a civil társadalmi szervezetekben és az üzleti életben hatékonyabban tudják megoldani a közösség problémáit, s hogy Vezetőképzés a különböző tapasztalatokkal és nézőpon­tokkal rendelkező résztvevők közösen ta­láljanak komplex megoldásokat a helyi társadalom problémáira. A háromszor egyhetes intenzív képzés fő témái: szoci­álpolitika a helyi társadalomban; az ön- kormányzatok és az üzleti szféra együtt­működése; az önkormányzatok finanszí­rozása, pénzügyek. Jelentkezni a Századvég Politikai Isko­lánál egy önéletrajz beküldésével lehet május 8-ig. A felvételi beszélgetésre Szolnokon, május 16-án kerül sor. További információ: Századvég Politi­kai Iskola, 1068 Budapest, Benczúr u. 33. Tel./fax: 322-16-90.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents