Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-03 / 102. szám

Sorokban Csökkenő infláció Oroszországban áprilisban 8 százalékra mérséklődött az infláció havi üteme a márci­usi 8,9 százalék után. Az In­terfax emlékeztet arra, hogy a mutató januárban még 17,8 százalék volt. Oroszor­szág a Nemzetközi Valuta­alap 6,8 milliárd dolláros készenléti hiteléért cserébe azt vállalta, hogy a második félévben havi 1 -2 százalékra mérsékli a pénzromlás üte­mét. Nyugati szakértők köz­lése szerint a készenléti hitel első, 1,1 milliárd dolláros részletéhez Moszkva már hozzájutott. Újabb felülvizsgálat a gépkocsiknál A Saab cég amerikai leány- vállalata 26 470 gépkocsiját hívja vissza felülvizsgálatra az Egyesült Államokban a motoralkatrészek, a sebes­ségváltó, valamint az ABS bizonyos problémái miatt - közölte az AP. Olajcsempészek Amerikai hírszerzési értesü­lések szerint görög vállala­tok naponta több ezer hor­dónyi olajat szállítanak Al­bániába, ahonnan az üzem­anyag zöme - megsértve az ENSZ tilalmi intézkedéseit - csempészutakon átkerül Jugoszláviába. Az év első hónapjaiban a csempészett olaj mennyisége a három­szorosára növekedett annak ellenére, hogy a tiranai kormány megígérte a szigo­rúbb ellenőrzést. Halászati vita - immár Marokkóval Hétfőtől - alig néhány nap­pal a Kanadával folyt halá­szati vitája utána - ezúttal Marokkóval került konflik­tusba az Európai Unió (va­lójában és elsősorban a tér­ségben különösen érdekelt Spanyolország). Az afrikai ország és a Tizenötök ed­digi halászati megállapo­dása vasárnap éjfélkor járt le, és Rabat, illetve az Eu­rópai Bizottság küldöttsége képtelen volt időre megfe­lelő egyezményt tető alá hozni. A megbeszélések folytatását egyelőre május 12-ére halasztották, ami vi­szont azt is jelenti, hogy Marokkó addig a korábban létezett halászati lehetősé­geket is „befagyasztja” az EU-flotta előtt. Emelkedett a kőolajár Emelkedett a kőolaj világ­piaci ára Bili Clinton ameri­kai elnöknek arra a bejelen­tésére, hogy még a héten be kívánja tiltani az amerikai vállalatok kereskedelmi és befektetési együttműködé­sét Iránnal. A tilalom az el­nöki rendelet aláírásától számított harmincadik na­pon lép életbe. Londonban hétfőn a júniusi szállítású északi-tengeri Brent kőolaj ára hordónként 30 centtel emelkedett, és 19,37 dollá­ron állt. Mindössze 5 cent hiányzott ahhoz, hogy a kő­olaj ára beállítsa 26 havi csúcspontját. Amerikai cé­gek márciusban napi 370 ezer hordó iráni olajat vásá­roltak, éves szinten pedig 4 milliárd dollárnál is többet adtak ki érte. Szlovák jenkötvény A szlovák főváros azt ter­vezi, hogy kibocsátja első jentöbbségű kötvényét 80 millió dollár értékben a ja­pán Nomura Bankon keresz­tül. A Reuter szerint Po­zsony városa most először jelentkezik majd kötvé­nyekkel külföldi pénzpiaco­kon. (MTI) Az APEH nem nyomoz? Szolgálatok, ha titkosak Társadalombiztosítási tudnivalók Az egészségbiztosításhoz kötelező bejelentkezni Az 1995. április 1-jei jogszabályváltozások nyomán bővült az egyéni és társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folyta­tók köre a rokkantsági járadékban részesülő személyekkel. A kilenc román titkoszolgálat- hoz hamarosan egy tizedik, plusz egy hírszerzőképző lí­ceum is csatlakozik - adta hírül a napokban a romániai magya­rok hetilapja, az Erdélyi Napló. A riport tele van sorok közé bújtatott és nyílt nehezteléssel amiatt, hogy egy társadalom, mely annyit szenvedett már az állam által saját polgárai ellen végrehajtott erőszakcselekmé­nyektől, továbbra is az öröklött diktatórikus ösztönök lelki és fizikai fogságában él. Kelet-Európa szuperérzé­keny mindenre, ami állami és titkos, s el tudja választani a nemzeti érdekeket szolgáló tit­kos tevékenységet az egyes po­litikai és gazdasági hatalmi té­nyezők érdekeit szolgáló titkos manipulációktól, melyek ma is csak arra valók, mint régen: az érintett érdekcsoportok ellenőr­zését biztosítják a tömeg felett. Igyekezett elválasztani tehát a két dolgot Nikolits István, a tit­kosszolgálatok új minisztere is, akinek első interjújából az de­rül ki, hogy a feketegazdaság elleni küzdelmet nemzetbizton­sági feladatnak tekinti, ám úgy véli, annak végrehajtása felett a parlamentnek felügyeletet kell gyakorolnia, nehogy a tervezett tárcaközi csúcsszervet bárki po- litiai célokra használhassa fel. A titkosszolgálatok rend­szerváltása zökkenőmentes volt. Akik ezt a folyamatot irá­nyították, nyilván ismerték a polgári társadalmak e kényes kérdésben megszerzett legjobb tapasztalatait. Megszűnt a poli­tikai rendőrségi feladatkörét be­töltő III/III-as, pártsemlegessé vált és szervezetileg megerősö­dött a hírszerzés és a kémelhárí­tás, melyek egyelőre minden ország nemzetbiztonságának nélkülözhetetlen és a közer­kölcs által elfogadott kellékei. A feketegazdaság kiiktatása, pontosabban integrálása, az adózási fegyelem megterem­tése is közérdek, akár a politi­kai és katonai hírszerzés. Mi több, ha úgy tetszik, napjaink­ban fontosabb tevékenység az előbbinél. Pontosan ezért lenne problematikus a Nemzetbizton­sági Hivatal gazdasági nyomo­zóként való fellépése és külö­nösen az adóhivatal titkosszol­gálati jogokkal való felruhá­zása. Napjaink gazdasági vi­szonyai között ezek a felhatal­mazások az egész magyar la­kosság mintegy 50 százaléká­nak titkos megfigyelését, ezen belül 1,1 millió bejegyzett vál­lalkozó megfigyelését teszik lehetővé és - a nagy számok miatt - ellenőrizhetetlenné. A titkos megfigyelés ez eset­ben nem azonos a jogszabályok betartásának felügyeletével, melyre az adóhatóság természe­tesen jogosult a maga területén. Az APEH-nek az 1991-es pénz­intézeti törvény értelmében ezen túlmenően bármikor lehe­tősége van betekinteni az adó­zást megtagadó vagy vissza­éléssel gyanúsítható cég bank­számláiba. Márpedig sok he­lyen már ez is csak az erre hiva­tott, az egyes érdekcsoportoktól (ez esetben a pénzügyi érdek- csoporttól) független szervek, tehát a gazdasági rendőrség, a pénzügyőrség, a bűnügyi rend­őrség, az illetékes minisztérium útján lehetséges, éppen az ál­lampolgárok zaklatását és meghurcolását elkerülendő. Ezek a szervek nálunk is létez­nek, működnek, mi több, milli­árdos nagyságrendben fo­gyasztják az adóforintokat... Az érintettek is átlátják a helyzet kényességét, különben nem jelennének meg sajtóköz­lemények arról, hogy az APEH „nem kéri a nyomozati jog­kört”. Az országos lapban meg­jelent nyilatkozatból a további­akban az derül ki, hogy az adó­hatóság nemcsak nyomozati jogkört, hanem titkosszolgálati jogkört is kíván szerezni, hisz azt szeretné, „ha lehetővé válna majd, hogy az adóalanyokat megfigyeljék és bizonyos tevé­kenységeket lefotózzanak, il­letve videofilmre vegyenek.” A tevékenység, melyekről itt szó van, az adófizető polgár elemi szabadságjogait érintik. És nem csak az APEH-ről van szó. Ha az APEH-nek saját jogkörében vagy a Nemzetbiz­tonsági Hivatallal együttmű­ködve, de valamilyen jogsza­bály által garantált rutin alapján módja lesz titkos lehallgató- és leképezőkészülékeket elhe­lyezni az adózó, a magánvállal­kozó, a cégvezető, a bankember irodájában és hálószobájában, akkor ki és milyen alapon fogja megtagadni ugyanezt a jogot az ugyancsak állami vagy az ál­lamkassza javára dolgozó vám­hatóságtól, az OTP-től, mely­nek sok milliárddal tartoznak a lakásvásárlók, a társadalombiz­tosítástól, mely ugyanúgy sze­retné utolérni adósait, mint az APEH, a Magyar Televíziótól, az elektromos művektől, a víz­művektől és a gázmüvektől?... A követelés tehát abszurd, de ezt nem lehet a Nemzetbizton­sági Hivatal vagy az APEH ro­vására írni. Az ÄPEH nem tit­kosszolgálati diktatúrát akar, hanem - hivatásának megfele­lően - rendezett adózást, ki­számítható bevételeket és ke­zelhető államháztartást. A fele­lősség így nem az adóhivatalt vagy annak megoldhatatlan fel­adatok elébe állított vezetőit, még csak nem is a szorongatott helyzetben lévő pénzügyi kor­mányzatot terheli, hanem a kormányt és a parlamentet. Elvben persze mondhatja a kormány, hogy csináljon csak az APÉH, amit akar, mert a gazdasági slamasztikából min­denáron ki kell jutni: hajtsák be az államkassza kintlevőségeit. De az APEH, a titkosszolgálat­tal, a rendőrséggel, az igazság­üggyel, a belüggyel és az ösz- szes többi hatósággal és erő­szakszervezettel egyetemben sem orvosolhatja a gazdaság szervi bajait. Akkor pedig olyan különleges tüneti keze­léssel állunk szemben, mely gyógyuláshoz nem vezet, sú­lyos szövődményeket viszont okozhat. A néhány éve „csődbe ment” Lengyelország idén jobb adósnak számít a tőkés hi­telezők szemében, mint a min­den centet pontosan leszurkoló Magyarország. Ez a hír is arra vall, hogy térségünkben a ha­gyományos terápiák nem mű­ködnek. A sokkterápia talán segíthet. Ám a lehallgatás és más titkosszolgálati eszközök tömeges alkalmazása nem a gazdasági sokkterápia, hanem a politikai önkényuralom esz­köze. Márpedig a gazdasági labirintusból kivezető utat nem egy demokratikusra maszkíro­zott rendőrállam fogja megmu­tatni. Bokor Pál (Atlantic) Megszűnt viszont az a kedvez­mény, amely szerint az egyéni vállalkozó akkor is kiegészítő tevékenységet folytatónak mi­nősült, ha társas vállalkozás tagjaként járulékfizetésre köte­lezett volt. 1995. április 1-jétől tehát ha egyidejűleg fennáll az említett két jogviszony, mind­kettőben 54 százalékos mérték­ben kell járulékot fizetni. Ha az adóbevallásban az egyéni vállalkozó 1994. évi adóköteles jövedelmeként a minimumadó alapját képező minimumjövedelem szerepel, akkor ez a minimumjövedelem képezi a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíj­járulék alapját 1995. évben. A főfoglalkozású egyéni vállal­kozó esetében a minimum-járu­lékalap havi 6300 Ft-nál, április 1-jétől 10 500 Ft-nál nem lehet kevesebb, még akkor sem, ha a minimumadó alapjának havi összege ennél kisebb számított összeg lenne. Az átalányadó hatálya alá történő bejelentkezés az 1995. évi járulékfizetési kötelezett­séget nem befolyásolja, tekin­tettel arra, hogy az egyéni vál­lalkozók járulékfizetésének alapjául a tárgyévet közvetle­nül megelőző naptári évben (1994. évben) elért személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem (adóköteles jövede­lem) szolgál. A tevékenységet ez évben kezdő és az átalá­nyadó hatálya alá bejelentke­zett vállalkozó esetében sem okoz ez problémát, tekintettel arra, hogy a tevékenység kez­detének évében a járulékfizetés végül is független az adóköte­les jövedelem nagyságától. 1996. évben az átalányadót fi­zető egyéni vállalkozó eseté­ben 1995. évi adóköteles jöve­delemként az átalányadó alap­ját képező jövedelmet (de lega­lább a társadalombiztosítási törvényben előírt minimum-já­rulékalapot) kell majd figye­lembe venni. Az 1995. évi II. törvény sze­rint egyéni vállalkozónak mi­nősülő személyek kötelesek be­jelentkezni a telephelyük (la­kóhelyük) szerint illetékes me­gyei egészségbiztosítási pénz­tárhoz a vállalkozói igazolvány vagy ezzel egy tekintet alá eső (például egészségügyi, szociá­lis vállalkozás folytatására jo­gosító) engedély átvételéhez, jogszabályban megállapított egyéb esetekben a tevékenység kezdetétől számított 15 napon belül. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy ez nem történik meg, ami nem kívánatos jogkövet­kezményeket von maga után. Ezúton is kérjük az érintetteket, hogy lehetőleg már a közeljö­vőben pótolják mulasztásukat, s ne feledkezzenek meg tevé­kenységük megszűnésének be­jelentéséről sem. A kifizetőhe­lyet fenntartó munkáltatók számára kedvezően változott meg a kiegyenlítési sorrend, nem következett be azonban lényeges változás a többi járu­lékfizető esetében. Az általános befizetési ha­tárnapként szereplő időpont (tárgyhót követő 10-e) nem vál­tozott. Áttér a társadalombizto­sítás is a napi késedelmi pótlék számításra, amelyet a befizetési határnapot követő naptól kell számítani. Akinek 1995. már­cius 31-én tartozása volt, a napi 0,13 százalék késedelmi pótlé­kot az ezen a napon fennálló tartozás összegére már alkal­mazni kell. A pénztár kintlévőségei igen jelentősek. Énnek csökkentésé­hez azzal kívánunk hozzájá­rulni, hogy az 1995. szeptem­ber 30-ig terjedő időben - a jogszabályi lehetőségek keretei között - az adósaink érdekeit is figyelembe vevő megállapodá­sokat kötünk tartozásaik rende­zésére - kérelmük alapján. A jelzett időpontot követően azonban már nem biztos, hogy lehet ilyen megállapodást kötni, ennek hiányában pedig csak behajtási-végrehajtási eljárás keretében kerülhet sor a tarto­zás kigyenlítésére. Makai Pál A Cenzor Bróker Kft. jelenti a tőzsdéről Másfél millió darabos kötés a Fotexre Keresetek 1994-ben „A tőzsdén minden lehetséges, még az is, ami logikus.” André Kostolany e szellemes meg­jegyzése jellemezte talán leg­jobban a Budapest Értéktőzs­dén zajló kereskedést április utolsó hetében. A tőzsdei cégek közgyűlésé­nek időszakát éljük, ahol töb­bek között az éves osztalékfize­tések mértékéről is döntenek, a mai ínséges időkben pedig ez a biztos jövedelem megbecsü­lendő lehet a sokkal inkább bi­zonytalan árfolyamnyereség reményével szemben. Optimista hangulat uralta a tőzsdeparkettet, jó néhány részvény árfolyama és így a tőzsdeindex is folyamatosan emelkedett, főleg a hét elején. Jól döntöttek azok, akik a vész­terhesebb időszakokban is a gyógyszergyári részvények mellett tettek hitet, hiszen álta­lában a külföldi érdeklődés is ezeknél a papíroknál érezhető a legjobban. így került tőzsdei pályafutása csúcsára, 2000 fo­rintos áron a Richter, melynek tulajdonosai ugyanúgy 6%-os osztalékot „zsebelhetnek” be akár az Egis esetében. A papír­ból ismét jelentős tételek cse­réltek gazdát nap mint nap, szinte végig 2400 forint fölött. Magához térni látszik a Fo­tex, talán annak az óriási volu­menű (1,5 millió darabos) kö­tésnek a hatására, mely a hét elején született 164 forinton, a hetet már 198 forintos átlagár­ral zárta. A beköszöntött jó idő elle­nére tovább melengette a befek­tetőszíveket a Prímagáz Rt. pénteki 2614 forintos árával. Jóllakhattak a Pick tulajdonosai is, e részvény kevésbé látvá­nyos, de folyamatos emelkedést produkált (6761 Ft). A sztárok közé került az egyesek szerint még így is olcsó Inter-Európa Bank, mely jó eredményekkel és 17,5%-os osztalékkal büsz­kélkedhet. Azért van az életnek árnyékosabb oldala is, abszolút mélypontjára került az Arany­pók (4000 Ft), nem biztat egye­lőre semmi jóval az sem, hogy ismét eredménytelenül zárult a Balaton Füszért privatizácója (5427 Ft). A kárpótlási jegy árfolyama rapszodikusan alakult, a hetet 206 Ft-os áron zárta. A tőzsdén kívüli értékpapírpiacon egyes elsőbbségi papírok törzsrész- vénnyé alakítása körüli bizony­talanság jelentett eseményt, a befutó talán a Mól papírja lehet. A legbiztonságosabban, a leg­magasabb hozammal pénzt fial­tatni továbbra is Diszkont Kincstárjegy vásárlásával lehet, mely a brókercégeknél hozzá­férhető. Az 1994. évi szeptemberi évet jellemző - kereseti felmé­rés alapján a teljes munkaidő­ben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 34 805 fo­rint, nettó keresete 23 691 fo­rint volt. Ezen belül következő főbb arányok alakultak ki ne­mek, illetve állománycsoportok szerint: a fizikai foglalkozásúak közül a férfiak 30 576 forintot (21 559 forint), a nők 21 567 forintot (16 369 forint), a szel­lemi foglalkozásúak esetében a férfiak 60 097 forintot (37 003 forint), a nők pedig 38 738 fo­rintot (25 934 forint) kerestek havonta átlagosan bruttó, il­letve nettó értéken. A felmérésbe bevont mint­egy 2,4 millió teljes munkaidős foglalkoztatott felének havi bruttó keresete a 20 és 40 ezer forintos sávban szóródott, míg a nettó kereseti sáv mintegy 57 százaléka az előbbinek (16 ezer-27 ezer), a személyi jöve­delemadó progresszivitása mi­att. Az utóbbi három évben ezen körben nem változott lé­nyegesen a keresetek differen­ciáltsága, mivel annak a sávnak a szélessége, amelyben a fog­lalkoztatottak keresete ingado­zott, az átlagos keresetnöveke­déshez hasonló mértékben vál­tozott. KSH Négyszer egyhetes játékot indított az Új Néplap az Alföld Rt.-vel közösen, a Pizza-Kert Kft. támogatásával. A játék során három kérdésre kell válaszolniuk olva­sóinknak. A nyereményszelvényt, valamint a válaszokhoz nem kevés segítséget az 56/423-083-as telefonszámon elérhető FaxBanktól kérhetik meg olvasóink. A játék során a feltett kérdésekre a válaszokat az 56/420-018-as telefonszámra, faxon kell eljuttatni a következő hét hétfő éjfélig. A helyes válaszok beküldői között a keddi napon két személyre szóló vacsorát sorsolunk ki, melyet a Pizza-Kert Kft. ajánlott fel. A nyertes nevét másnap, szerdán tesszük közzé lapunk hasábjain. E heti nyertesünk: Bálint Marianna Szolnok, Bajtárs u. 5. fsz. 2. szám alatti lakos, aki nyereményét a Pizza-Kert Kft.-nél (Szolnok, Pólya T. u. 35.) veheti át. Az utolsó forduló kérdései: 1. Hányféle olasz ételt lehet kapni a Pizza-Kertben? 2. Mennyi oldalt lehet tárolni a FaxBankban: 10-50 között, 100-500 között vagy 1000-5000 között? 3. Hányféle extra jelenik meg az Új Néplapban hetente: négy, 14 vagy 20? A válaszok beküldési határideje: 1995. május 8. hétfő, 24 óra. Oberhäuser Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents