Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-16 / 113. szám

6. oldal Jászsági Extra — Jászberény 1995. május 16., kedd Röviden Diáksiker A különböző szintű tanul­mányi, kulturális versenye­ken a Klapka György Szak­közép- és Szakmunkás- képző Iskola tanulói szép sikereket értek el. „A szakma kiváló tanulója” or­szágos versenyen Zombori Attila autószerelő-tanuló 2. helyezést, Konkoly Sza­bolcs elektroműszerész-ta­nuló 3. helyezést ért el. Őket és rajtuk kívül a versenyen nyújtott teljesítményükért szakmunkásokká nyilvání­tották: Dobos Gábor he­gesztő-, Molnár T. Károly esztergályos-, Nyitrai József központifűtés- és csőháló- zatszerelő-tanulókat. Kispál Pesti Tibor vas- és fémszer- kezetlakatos-tanuló a terü­leti döntőről szintén bejutott az országos döntőbe. Tere- nyi Krisztián, a CNC orszá­gos versenyén szerepelt eredményesen. A megyei csecsemő- és házibeteg-gondozói verse­nyen első helyezést ért el az iskola csapata. Tagjai: Hun- dzsa Katalin, Varga Szilvia, Semperger Andrea gazdasz- szonytanulók. Az édes anyanyelvűnk országos versenyen külön- díjban részesült Varga Szil­via 3. f osztályos tanuló. Tóth Mónika 2. g osztályos tanuló a Szép magyar be­széd megyei versenyen elért 1. helyezésével bejutott az országos döntőbe. Gondos Roland az Implom József helyesírási verseny területi versenyén 4. helyezett lett. Híres jászok A Jászok Egyesülete május 17- én 17 órakor Budapesten a megyeházán tartja követ­kező találkozóját. Ezen az estén a híres jász ference­sekről lesz szó. Előadónak dr. Szántó Konrád neves egyháztörténészt, teológiai tanárt hívták, aki maga is szolgált a jászberényi feren­ceseknél. Cigányfórum A kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére május 18- án 14 órakor a városháza nagytermében tanácskozást rendeznek, melynek témája a cigány és magyar lakosság kapcsolata. A tanácskozásra meghívták dr. Fazekas Atti­lát, a Jász-Nagykun-Szol- nok megyei rendőrfőkapi­tányt. Meseverseny A Gyermekek Háza vetél­kedőt hirdetett kisiskolá­soknak a Mesék vándorút- ján címmel. Május 19-én 14 órakor a legjobb mesemon­dók vetélkedőjét rendezik meg, ahová várják a szur­koló diáktársakat is. Kaszinómozi A Jász Honvéd Kaszinó filmklubjának következő programja május 16-án 18 órakor lesz. A Minden reg­gel című francia feliratos filmet vetítik. Vízi túra A JSE természetjáró-szak­osztálya május 26. és 28. között rendezi meg hagyo­mányos zagyvái vízi túráját. A kajakosok, csónakosok Szolnokig eveznek a folyón. A túrával kapcsolatban ér­deklődni csütörtöki napo­kon 20 órakor lehet az Ifjú­sági Házban. Kocogónap Május 21-én 9 órakor a Szabadság téren gyülekez­hetnek mindazok, akik a ha­gyományos kocogónapon szeretnének részt venni. A sportbarátok a Pelyhespart érintésével, mintegy 4 kilo­méteres távot futnak le. Az oldalt írta: Kiss Erika Fotók: Sárközi János Tisztább környezet, biztosabb jövő Heteken át dolgoztak, kutattak, ismerkedtek, készültek a város hét általános iskolájának diák­jai az első nagyszabású környe­zetvédelmi vetékedő résztvevő­iként. Dr. Boros Dezső alpol­gármester „álmodta meg”, az ÁNTSZ tisztiorvosa, dr. Sár­közi Mária valósította meg a ve­télkedőt, munkatársaival és sok szponzor segítségével. A vetélkedősorozat döntőjén bebizonyosodott, hogy óriási munkát végeztek a gyerekek tanáraik segítségével. Ennek az a legfőbb haszna, hogy váro­sunk környezeti problémáit megismerték, de sok ötlettel, megoldási javaslattal is előáll­tak. Egy versenyen azonban győztest is kell hirdetni, így a végső megmérettetés után erre is sor került. A rengeteg feladat pontozása után alakult ki a sorrend. A győztes szlogent a Bercsényi úti iskola csapata fogalmazta meg, ez tudósításunk címe is. A győztes emblémát, mely e so­rok között látható, a Gyakorló Általános Iskola diákjai készí­tették. Minden iskola csatlako­zott a környezetvédelmi kör­láncmozgalomhoz, védnöksé­get vállalt - a VV Rt. segítsé­gével - tavasszal ültetett fa­csemeték felett. Plakátot tervez­tek, a környezetet szennyező csomagolóanyagokból egész hegyet gyűjtöttek. Megismer­kedtek a város vízmüvével, jár­tak a szennyvíztisztító és a szeméttelepen, a vadlerakók­nál. Vízmintákat gyűjtöttek, elemeztek, előadást tartottak a levegő szennyezettségéről. E hatalmas munkát egy egész osztály végezte minden iskolá­ban, a döntőben azonban csak három diák vett részt iskolán­ként. Itt újabb feladatok követ­keztek, melyek megoldása után alakult a végső sorrend. Az első helyet a Lehel Vezér Gimnázium 4. n osztálya sze­rezte meg. Felkészítő tanáruk Csörgő Terézia. A második a Bajcsy úti iskola lett, tanáruk Dósa Gáborné. A gyakorló is­kola végzett a harmadik helyen, Szakái István tanár úr csapata. Negyedik a Székely Mihály is­kola, ötödik a Bercsényi úti. A hatodikok holtversenyben a Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola a Kossuth úti­val. A vetélkedősorozat része volt papír és hulladék, valamint szárazelem gyűjtése. A papír- gyűjtésben a székelyesek jeles­kedtek, így ők nyerték el az ap­rítógépgyár autóbuszát egy szentendrei kiránduláshoz. A szárazelemgyűjtést a pol­gármesteri hivatal még tavaly tavasszal hirdette meg. Ebben a 10 ezer forintos első díjat a Székely Mihály iskola nyerte. Az 5 ezer forintos második díj a Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskoláé, míg a 3 ezer forintos harmadik díjat a Lehel Vezér Gimnázium könyvelheti el. Ezt a pénzt az iskolák kör­nyezetvédelmi oktatáshoz szükséges kiadásra költhetik. Dr. Boros Dezső a versenyen azt mondta, a Föld a fiataloké, s joguk van szóvá tenni, ha a fel­nőttek nem tisztelik a környeze­tet. Mindaddig, míg itt 30 ezer lakos nem vigyáz a környezet tisztaságára, addig az ilyen ver­senyekre, a gyerekek aktív köz­reműködésére szükség lesz Jászberényben. A madarak és fák napján tar­tott versengésben a Lehel Ve­zér Gimnázium 4. n osztályá­nak egy másik csapata is vetél­kedett. Korábban ők jelesked­tek az állatkerti versenyen, így Jászberényt ők képviselték a Dombóváron rendezett orszá­gos döntőben. Csörgő Terézia tanárnő diákjai itt a nyolcadik helyen végeztek. Kijátsszák az önkormányzatot? A szemétteleppel mindig gond van Magyarországon rendkívül súlyos kérdés a szemétkezelés megoldatlansága. Minden tele­pülésnek óriási gondot jelent a megfelelő sze­méttelep létesítése. Jászberény sem kivétel ez alól. Legutóbb 1991-ben vettek birtokba egy új telepet, de ennek a mai napig nincs végleges működési engedélye. A Jákóhalmi út mentén lévő telepnek sok betegsége van. Az egykori tanács még 1986-ban gondolt arra, hogy újabb telepet kell létesítenie. Az akkori előírások szerint választották ki a jelenlegi helyszínt. Ma már ennek jogosságát is sokan vitatják. Jákóhalma felé elérve a várost mindjárt a szeméttelep látványa fogadja a látogatót. Ezt az „esztétikai” élményt azonban csak fokozza a szeméttelep előtt lévő tanya panorámája. Az itt található kollekció felülmúlja még a sze­méttelep választékát is. Nagy Károly tanyáját még 1988-89-ben kisajátította az akkori tanács, és ki is fizetett neki 1 millió 178 ezer forintot, azt remélve, hogy a család eb­ből új otthont tud teremteni, és elhagyja a tanyát. Ő azonban fütyült a tanácsra, meg a mos­tani önkormányzatra is. Jelen­legi jogállása szerint jogcím nélküli rosszhiszemű lakás­használó. Ez azt jelenti, hogy a tanyából kilakoltatható. Ez idáig azonban erre nem került sor, és valószínűleg nem is fog. Kilakoltatás nem lesz A kilakoltatást megfelelő jog­szabályok írják elő. A kilakolta­tott személy vagy család holmi­jainak elhelyezéséről gondos­kodnia kell az önkormányzat­nak. Nagy Károly holmijainak jelentős része állatállománya. Az állatok elhelyezésére az ön- kormányzatnak azonban istál­lója nincs. A jószágok kerül­hetnének valamelyik nagy­üzemi telepre. Ezt viszont az ál­lat-egészségügyi szabályok nem teszik lehetővé. A nagy­üzemi, fertőzésmentes állo­mány közé a háztáji állattartás­ból nem kerülhetnek be jószá­gok. Marad tehát az áldatlan álla­pot és a huzavona az önkor­mányzat meg Nagy Károly kö­zött. A polgármester, dr. Ma­gyar Levente személyesen vette kezébe az ügyet, hogy megol­dást találjon. Meggyőződött ar­ról, hogy nem mindennapi em­berrel van dolga. Nagy Károly ugyanis fenyegetőzik, és rette­gésben tartja környezetét. Többször kijelentette, hogy élve nem hagyja el a tanyát. Vagy ha bármit is tesznek el­lene, megöli néhány hónapos csecsemő unokáját. A sors kü­lönben is megviselte a szeren­csétlen embert, rokkantnyugdí­jas lett, majd meghalt a fel­esége. Azóta hozott új asszonyt ugyan a tanyára, de ez élet- szemléletét nem változtatta meg. A környékbeliek szerint egyébként ravasz ember. Él­vezi, hogy zsinóron rángathatja az önkormányzatot, és fenyege­tésével rettegésben tarthatja a hivatalos embereket. Ezzel a magatartásával elérte, hogy a szemétdombnak mondható környezetét a VV Rt. közremű­ködésével kicsit csinosították, mivel a városi vezetőknek nem tetszett a nagy felfordulás. Nagy Károlynak egyébként lenne hová költözni. Á Jákó­halmi út jobb oldalán örökölt egy tanyát, s ide áthurcolkod- hatna. Itt azonban nincs istálló az állatoknak. Az előző önkor­mányzat kísérletezett a megol­dással, és egy bizonyos össze­get szánt az istállóra. Ezt azon­ban a képviselők nem szavaz­ták meg. Épp azzal érveltek, hogy Nagy Károly megkapta tanyájának ellenértékét, ebből gondoskodhatott volna család­járól, állatairól, és magatartásá­val egy egész város érdekeit sérti. A szeméttelep sorsának azonban nemcsak Nagy Károly az egyetlen problémája. Ennek a tanyának a kerítéstövében va­lóban nem szabadna ott lenni, ez előírás. A szeméttelepet azonban véderdőnek kellene övezni. Pillanatnyilag ez a véd­erdő sem létezik. A telep létesí­tésekor facsemetéket ültettek, ám a szikes talajban ezek nem maradtak meg. Ázóta négyszer próbálták meg újratelepíteni a fákat. A véderdő ügyében már az Erdészeti Tudományos Ku­tató Intézet szikkutatóját kérték szakvélemény adására. Kárpótlási „nyereség” A véderdő területével azonban nemcsak a talaj problémája a nehézség. A kárpótlás is hihe­tetlen bonyodalmat okozott. A szeméttelepet körülvevő terüle­tet ugyanis a kárpótlási földala­pok kijelölésekor kárpótlási te­rületté nyilvánították. A földki­jelölő bizottságban nagy volt a földéhség, és senkinek sem volt eszében, hogy ezen a területen a véderdőnek kellene már lom- bosodni. Amikor ezt a polgármesteri hivatal illetékesi észlelték, át­hidaló megoldást kerestek. A licitálást megelőzően találtak olyan árverezőket, akikkel megegyeztek. Ellicitálják a te­rületet, és az önkormányzat azonnal csereföldet kínál fel számukra. így a város kezében maradt volna a véderdő terü­lete. A licitáláskor azonban nem ez történt. Egy városbéli honpolgár felismerte a terület stratégiai jelentőségét, s ellici­tálta a területet. Kerek perec ki­jelentette, kell ez majd a város­nak, és jó árat fognak neki fi­zetni. Hiába könyörögtek a hi­vatali illetékesek és érveltek azzal, hogy a város érdekével szembehelyezi egyéni érdekét, ez nem számított. A magán­kézbe került területre is elő van írva az erdőtelepítési kötele­zettség, de ennek nem tesz, - az adott talajviszonyok miatt - nem is tud eleget tenni a jelen­legi tulajdonos. Megoldás garanciával Van tehát egy szeméttelepünk, amely 4 éve ideiglenes enge­déllyel és számtalan hiányos­sággal fogadja a város szemetét. Sokan a terület kijelölését is el- hibázottnak tartják. A telepet körülvevő alig másfél méteres drótkerítés nem vet gátat a szél által szállított papír- és mű­anyaghulladéknak. így a szemét gyakran beteríti a környéket. A legutóbbi önkormányzati ülésen a város környezeti álla­pota és környezetvédelmi fel­adatai kerültek napirendre. A kilakoltatás újra vitát váltott ki. A képviselők nagy része úgy ítélte meg a helyzetet, hogy Nagy Károly hülyét csinál a vá­rosi vezetésből, egészségi és szellemi állapota nem annyira rossz, hogy ön- és közveszélyes lenne. Dr. Magyar Levente polgármester azonban a kila­koltatás ellen szólt, ezt veszé­lyesnek látja. Ellenben ígéretet tett a tanya kiürítésének megol­dására, javaslatát a májusi ön- kormányzati ülésre elkészíti. A szeméttelep körüli bonyo­dalmak megoldására azonban kevés eszköze van a városnak. Elhibázott a hely kiválasztása, a kárpótlás megtörténte, a ko­rábbi kisajátítások bonyolítása. Mindez a jelenbéli önkormány­zatnak kerül valószínűleg igen sok pénzébe. Vállalkozók adományai a városnak Báloztak és adakoztak A Városvédő Vállalkozók Klubja hazánkban 3 éve működik. A ked­vezményes vásárlást biztosító kártyarendszerrel működő vállalko­záshoz tavaly tavasszal csatlakoztak jászberényiek is. Sok üzlet ad kedvezményt a klub kártyájával vásárlóknak, s jó megélhetést ad azoknak, akik a kártyák forgalmazásával foglalkoznak. Sas István Törő Gábortól átveszi az adományt A szépen fejlődő üzleti vál­lalkozás működésének van egy különleges oldala is. A Városvédő Vállalkozók Klubja bevételének 5-10 szá­zalékát egy alapítványba he­lyezi. Ezt az összeget egy-egy település olyan arányban kapja meg, amilyen arányban az ott élő vállalkozók ehhez hozzájárultak. Jászberény a 25. város, ahol sor került az alapítványi összeg visszajuttatására. Az 1 éves működés során 14 millió forintot fordítottak város­védő, -szépítő célokra. Jász­berény sikeres vállalkozói ré­vén 200 ezer forinttal gazda­godott. A VVK egy bált ren­dezett, ahol ünnepélyes kere­tek között került sor az ado­mányok átadására. Törő Gábor, a Városvédő Vállalkozók Klubjának, il­letve az alapítványnak elnöke köszöntötte a résztvevőket, s elmondta, hogy kevés olyan kisváros van. ahol ilyen sike­resen dolgoznak a vállalko­zók. A VVK tavaly 300 mil­liós forgalmat ért el, s így le­hetőségük van. hogy szép összeggel segítsék többek kö­zött a jászberényieket is. Az alapítványi összeg felhaszná­lásáról, a célokról a helybeli vállalkozók alapos megfonto­lás után döntöttek. A támogatást a következők kapták: 60 ezer forintot a pol­gármesteri hivatal és a VV Rt., mégpedig a városközpont útpadkáinak átépítésére. Ezt úgy kell elvégezni, hogy ba­bakocsival vagy rokkantko­csival a gyalogátkelőhelyek­nél zökkenőmentesen fel le­hessen hajtani a járdára. A Városvédő és Szépítő Egyesület 50 ezer forintot ka­pott a főtéri ivókút létesíté­sére, melyet ez év nyarán a jász világtalálkozó alkalmá­val adnak majd át. A Déryné Művelődési Központ 25 ezer forintot kapott a Séták a vá­rosban című kiadványuk el­készítéséhez. Az Erzsébet Kórház gyermekosztályának 40 ezer forintot juttattak. A beteg gyermekek szórakozta­tására könyveket, videót, ka­zettákat szeretnének ebből az összegből vásárolni. A város egyetlen bölcsődéje 25 ezer forintos ajándékban részesült, hogy gyermeknapra új játé­kokat vásároljanak. A Városvédő Vállalkozók Klubjának bálja egyúttal jóté­konysági rendezvény is volt. A finom vacsora és a tom­bola, a hajnalig tartó mulat­ság, a tánc kellemes percei mellett a báli adományokat is gyűjtötték. A bál tiszta bevé­telét a városi játszóterek, fő­leg a szigeti felújítására szánja a VVK. E célra 50 ezer forintot adhatnak át a város­nak. A napozópadok is megújulnak a nyitásra Nemigen van már olyan kel­lemes szórakozás, amit gond­talanul tehetünk. A strando­lás is drága, és drágul idén is. A városi strandfürdő már megnyitotta kapuit, bár az idő nem igazán kedvez a für­dőzésnek. A gyógymedence és a tanme­dence fogadja a látogatókat. Ez utóbbi az iskolai úszásoktatást szolgálja. A nagymedencét egyelőre nem töltik fel vízzel, mert az igen költséges. Erre csak akkor kerül sor, ha az idő jobbra fordul, és zsúfolásig megtelik a strand. Mikor lesz ez? A borsos be­lépti díjak mellett ezt senki sem tudja. Emelkedtek ugyanis a strandbelépők árai. A kánikula s a nagy forgalom ellenére a strand ráfizetéses. A tavalyi 80 forintos jegy most 120 forintba kerül. A gyermekek, diákok és nyugdíjasok 50 helyett 70-ért válthatnak belépőt. Az úszások­tatásra 50 forintéit lehet be­menni a strandra. Ajánlják még a heti jegyet, amely 7 alkalomra érvényes, s nem kizárólag egy naptári hétre szól. A diákoknak ez 400 forintba kerül, a felnőt­teknek 680 forintba. A hűtőgépgyári strand csak május 20-ra nyit ki. A szokásos felújítási munkákat a meden­céknél, a parkban, az eszközök terén elvégezték. A május 20-i nyitást követően azonban a fe­dett uszodát felújítás miatt be­zárják. A belépőjegyek ára a hűtőgépgyári strandon is emel­kedik. Ok a tavalyelőtti árakat most emelik, a felnőttek 100 fo­rintért strandolhatnak, a diákok 70-ért válthatják meg jegyüket. Strandolni jó?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents