Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-16 / 113. szám
1995. május 16., kedd Jászsági Extra 7. oldal Kicsinosítják Jászdózsán az I. világháborús emlékmű talapzatát. A rosszcsont gyerekek dombként használták kerékpárjaikkal a szobor környékét, ami nem éppen méltó a helyhez. Meg különben is, szebb lesz a munkák végeztével, olyan igazi emlékhely. Körbekerítik, lépcsőt csinálnak elé, és szegélyt kap a szobor alja. Mindezt azért is teszik, mert ezzel is készülnek a jászok világtalálkozójára. Részletre vezethető a gáz Kovács Imre a háza előtti részt is rendben tartja; ő a ritka kivételek egyike Sikeresen zajlott le április egyik hétvégéjén Jászalsó- szentgyörgyön a Szent György-nap rendezvénye. A fesztiválon részt vett az ohmenhauseni hagyományőrző táncegyüttes is. Ohmenhausen- nel tavaly óta ápol kapcsolatokat a falu, amikor is dr. Tóth János kint járt, mint a művelődési ház igazgatója. Akkor meghívta őket, jöjjenek el a Szent György-napra. A kapcsolat komolyra is fordulhat. Idén ismét kiutazik a polgármester, hogy szorosabbra fűzze a barátságot, aminek eredményeként arra számít, 20-25 gyermek kilátogathat Ohmenhausenbe. A német falu küldöttségének - amelynek vezetője a polgár- mester, Daermann úr volt - bemutatták Alsószentgyörgyöt, közte az óvodát is. Ennek örömére a polgármester megígérte, hogy több ezer márkával támogatja a intézményt, amit a gyermekek szellemi, testi fejlődését biztosító eszközökre szánnak. A rendezvény másik „hozománya” szintén egy néphez, nemzetiséghez kötődik. Az ugyancsak fellépett horvát nemzetiségű szenpéterfai (Vas megye) csoport két japán fűnyíró gépet ajándékozott a vendéglátóknak. Hogy miért pont fűnyírót? Mert náluk ahhoz szoktak, hogy minden ház előtti rész precízen ápolt, gondozott: virágosított, lekaszált. Itt meg derékig lehet az árok füvében gázolni. No, ezért a fűnyíró. A polgármester örömmel közli, sikerült megoldani a gázvezetés kérdését is. Eddig nem volt elegendő pénz a beruházásra, de újra áttekintve a szerződést, sikerült a kivitelezővel lealkudni a összeget. így nem is kell hitelt felvenniük, a kivitelező pedig vállalta, hogy július 30-ára készen lesz a munkával. Jelentősen meg is nőtt a bekötések száma azáltal, hogy részletkedvezményt adott a hivatal' a lakossági befizetéseknél. Állítólag nemigen van még egy olyan település a Jászságban, ahol részletfizetéssel élhetnek a lakosok. A polgármester lapunkon keresztül is felhívja a főút mellett lakók figyelmét, hogy aki teheti, a telefont, illetve a gázt most vezettesse be, mert ezen közművek hamarosan bekövetkező lefektetése után új aszfalt- réteget kap a 32-es út, amit ezután jó darabig nem lehet felbontani. Otven éve a falu borbélya Hetvennégy évéből hatvankettőt borbély- kodott „el” a jászbol- dogházai Tóth Mihály. A szomszédban, Já- noshidán született, csak 1953-tól lakik itt. m ■■ Budapesten tanulta a szakmát már 12 éves korában. A nővére a fővárosba ment férjhez, náluk lakott. Tíz év távoliét után tért haza. Közben persze volt még segéd, meg katona is. Németországig hátrált, ott esett amerikai fogságba, ahol borbély- kodott. Szerencsésen hazajött hát a szülőkhöz, ahogyan másik három fiútestvére is (volt még három lánytestvére is). Suszter édesapjuknak volt egy kis földje, de azon nem „élősködhettek” eny- nyien. Nyitott egy kis üzletet. Búzáért, tojásért dolgozott. Évente 50 kiló búzáért havonta egyszer meg kellett nyírni, hetente pedig egyszer megborotválni a pácienst. A fiatalok tojással fizettek. Két tojás volt egy borotválás, három egy nyírás. Nem akart falun maradni, hiszen Pesten dolgozott már korábban. A Szent István Kórházban már meg is voit a munkahelye. Csakhogy Jászboldogházán nem volt borbély, onnan jártak át az emberek hozzá. Hívták, menjen át. Átment. De akkor még tanyavilág volt ám Boldogháza! Mégis ittragadt, mert annyira ragaszkodtak hozzá. Minden kedvezményt megadtak, csak maradjon. Még a házát is felépítették, földet is adtak. Nyolc évig ingázott, sokszor gyalog járt át. 1953-ban kapott lakást, ott lakott, míg a sajátja fel nem épült 1956-ban. Sokáig egyedül végezte a munkát. Idővel azonban visszaesett a forgalom, nem jártak már a férfiak borotváltatni. Elment a téeszbe dolgozni. Mellékesen persze hajat is nyírt. Tizenhárom év után eljött, felcsapott szódásnak. Ekkor visszaadta iparengedélyét. Csakhogy a helyébe állt fodrász sem tudott a kevés munkából megélni, ezért nem is maradt meg. Időközben Miska bácsi elment a radiátorgyárba. Az emberek pedig folyamatosan kérlelték, nyírja meg őket. No, el is intézték neki, hogy szombatonként elengedik; akkor látta el a kuncsaftokat. Kilenc év radiátorgyári munka után ment nyugdíjba. Most is dolgozik még hébe-hóba. Sokszor kijár a betegekhez, otthonukban nyírja meg őket. Ha nyitva van a kapu, dolgozik. A cégtábla tulajdonképpen a nyitott kapu. Hogy őt magát ki nyírja meg? A villanyszerelő fia, akit annyira azért megtanított, hogy meg tudja nyírni. Tóth Mihály A bútorok a régiek Ei egy sarokrészlet, a cégvezető asszonnyal Megnyílt Jászapátiban a Fort-Kom Bt. bemutatóterme. A Fort-Kom Bt. a Komfort Kft. „leszármazottjának” tekinthető. A cég tavaly végelszámolással megszűnt, mert olyan kölcsönöket vett fel, amit nem tudott visszafizetni. A több tulajdonos szétválásával megnyílt az út a Fort-Kom előtt. A két vállalkozás közös „nevezője” Gyenes Balázs, aki felépítette a Komfortot. Asztalos kisiparos volt, és zsalus bútorokat gyártott. A tiszta lappal indult Fort-Kom továbbviszi az ő gyártmányait. A vállalkozásba tőkét vitt Maska Károlyné, neki köszönhető a „feltámadás”. Ő egyébként a cég vezetője is lelt. Balázs ugyanakkor az új cégben a termelésirányítói feladatot kapta. Közel hatvan embert foglalkoztatnak. A zsalus bútorokat nem sokan gyártják. Hogy a vásárlók a termékeket megismerhessék, ezért nyitották a főutcán található Zsalus bútorbarlang elnevezésű bemutatótermet. Pompás, elegáns, szemet nyugtató színű, megrendelésre készülő bútorok láthatók itt. Az egész lakást be lehet rendezni velük, a konyhától a hálószobáig. A bútorok 250 féle elemből rakhatók össze. Megszállottak Összeszokottan működik a könyvtár és a művelődési ház Jánoshidán. Hogy a csudába ne, hiszen: 1. egy fedél alatt találhatók; 2. kereken 5 éve ösz- szevonták a két intézményt. Az igazgató a korábbi könyvtárvezető lett, Zámhori Jánosné. Ica néni néni 1969 óta tölti be az irányítói posztot. Kezdetben idegenkedtek az összevonástól, hiszen csak a könyvtári területet ismerték. Aztán viszont rettentően belejöttek a másik munkába is. Az egész falut megmozgatják programjaikkal, szervezéseikkel. Pedig mindössze két főállású dolgozó teszi a dolgát. - Ismerni kell az embereket, a kívánságaikat - „ennyi” az egész, mondja Ica néni. Sok-sok klub, szakkör működik a házban. A nyugdíjasklub, valamint a természetjáró és a népitánc-szakkör számtalan időst, illetve fiatalt vonz. Sokat kirándulnak, nincs olyan helye az országnak, ahol ne lettek volna még, a népi táncosok pedig sikeresen szerepelnek. Különböző foglalkozásokat is szerveznek, amikre előadókat hívnak meg. Az állandó foglalatosságok mellett időszaki tanfolyamok, ismertető fórumok kapnak helyet az intézményben. Nemrég fejeződött be a KRESZ-tanfolyam, de volt itt a kárpótlásról és a mezőgazdaságról is ismeretterjesztés, sőt még egészségügyi előadás is. Kosárfonó szakkört, de karate- tanfolyamot is szerveztek. Az embereket minden érdekli. Hiába van hivatalos nyitva tartásuk, mindig benéznek hozzájuk. Szinte éjjel-nappal felke- reshetők, még otthon is. Az emberek néha ügyes-bajos dolgaikra is itt keresnek gyógyírt; esetenként csak jó szóra vágynak. Az ifjúsági klub keretében szombatonként jelentkező tinidiszkó alkalmával is többen betérnek, mert éppen akkor írnak ki valamit a leckéhez. Vagyis mindig bent vannak, minden időben: bálok, családi rendezvények, ünnepek alkalmával is. Csak karácsonykor töltik otthon az ünnepet. Megszállottan kell ezt csinálni, ennyi az egész. Elvégre megfizetik ... Költségvetésükből 1990-ben 300 könyvet tudtak megvenni, idén száznegyvenre telik. Pedig rengeteget pályáznak, ezekből működnek például a klubok. Évek óta visszajáró íróik vannak: Marék Veronika, D. Nagy Éva, de most volt náluk Kun János előadóművész is. Persze eljutottak ők is a bá- lásruha-korszakba, aminek mostanában kénytelenek helyet adni. Az ebből szerzett bevételt azonban a szórakoztatásba forgatják. Neves előadókat hívtak meg eddig. Fellépett már itt a színpadon Gergely Róbert, Kovács Kati, Pataki Attila az Eddától, Nagy Feró, Csala Zsuzsa, Straub Dezső és Bajor Imre. Az oldalt készítetté: Tóth András ~1 * A játékokért meg kell harcolni Húszezer forint támogatást nyújtott dr. Csánvi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója a jászárokszállási Gyóni utcai óvodának. A pénz nemcsak a város szülöttének köszönhető, hanem az ajándékozás megszervezőjének, Szabóné Bobák Zsuzsannának, az óvoda helyettes vezetőjének is. A 80 gyermeket ellátó óvoda tavaly kapott már a Soros Alapítványtól 50 ezer forintot. Zsuzsa olvasta a lehetőséget egy lapban, és megírta a pályázatot, hiszen nem volt pénzük játékokra. Sikerrel járt, jött a pénz. Ezen felbuzdulva Zsuzsa fantáziája megindult. Ahova csak lehetett, levelet írt, de személyesen is elment Fodor Gábor kultuszminiszterhez, a gyöngyösi fogadóórájára. Ha pénzt nem is kapott, alapítványi címeket igen, de nem vette hasznukat. Fordulópontot jelentett a tájház átadása, amelyen megjelent az OTP elnök-vezérigazgatója is, kettős minőségben: mint helybeli meg mint a tájház patronáló cégének vezetője. Itt látta őt meg Zsuzsa, és arra gondolt, írni kell neki. így is lett. írt, és kedves levél kíséretében kapott 20 ezer forintot. Közben felkereste levélben Gergely Sándort is, aki szintén országos szervezet vezetője, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke és szintén árokszállási származású. Tőle megkapta a Sansz elnevezésű kiadványt, amiben pályázati lehetőségeket sorolnak fel. Szabóné Bobák Zsuzsanna, a megszállott Az OTP 20 ezer forintját még nem költötték el. Várják, hogy hátha még több is összejön. Ugyanis Zsuzsa a Sansz alapján máshova is fordult, ahonnan esetleg kaphatnak pénzt. A Szerencsejáték Rt. vezetője sem maradt ki a sorból. Dr. Pongrácz Antal vezér- igazgató kilátásba helyezte, hogy esteleg adnak támogatást. Kuncze Gábor belügyminiszter is - a Sport Alapon keresztül - ígért pénzt. Nem adott viszont semmit dr. Medgyessy Péter exminisz- ter, aki most a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. vezetője. A volt pénzügyminiszter levelében arra hivatkozott, hogy a bank állami tulajdonban van, és ezért szponzorálási lehetősége igen szerény. No, szép kis fejlesztési bank, hiszen hol lehetne fejleszteni, ha nem már az óvodában! A levél végéről nem maradt el: A Gyóni utcai óvoda gyermekei is szívesen játszanak új játékokkal, erre a pénzt pedig szinte úgy kell összekunyerálni sok sikert kívánnak a további munkához... Nem tudott segíteni az uni- cumos Zwack Péter sem. Már annyi mindent támogatnak, kifogytak a keretből. Ok kitartást kívánnak. Valóban, kell is a kitartás, mert ezt csak szívvel lehet csinálni. És hogy miért kell a támogatás? Mert hátrányos helyzetű az óvoda. A városban ide jár a legtöbb cigánygyerek, akik többsége otthon nem jut játékokhoz. Egy kisfiú azt mondta Zsuzsának, ő azért szeret óvodába járni, mert itt sok játék van. No, kérem, itt lehet tényleg fejleszteni a cigánygyerekeket, beilleszteni őket a közösségbe.
