Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-16 / 113. szám

1995. május 16., kedd Körkép 5. oldal A pedagógia művészet vagy tudomány? Villáminterjú Vekerdy Tamás pszichológussal Mese, vers és a személyiség fejlődése. Ezt a címet adta Vekerdy Tamás az előadásának, melyet a művészetek, illetve az anya­nyelv fontosságának hangsúlyozásával kezdett. Mint mondta: a hangsúly a beszélgetésen van, a gyerekkel folytatott beszélge­tésen - testi kontaktussal párosítva.- Mikor hozzákezdett előadá­sához, mindenki papírt és tol­lat vett elő, s jegyzetelni kez­dett. Ön szerint milyen újdon­ságot hallhattak az óvónők?- Nem is annyira újdonsá­gokról van szó, mint arról, hogy megerősítve látták ön­magukat, saját elképzeléseiket. A leggyermekközelibb, a gyermekeket leginkább értő szakemberek az óvónők, akik mindent, pontosabban sokat tudnak a mesékről, a versekről. Én legfeljebb megerősítettem őket például abban, hogy szük­ségtelen, sőt akár káros is me­semondás közben fázisrajzot (ábrát a meséhez) készíteni a gyerekeknek, hiszen ők min­dent belső képekben látnak. Ezért rendkívül káros televízió elé ültetni kisgyermekeket - hiába nézik tátott szájjal: belső képkészítésük tűnik el, ha a belsőket külső képekkel he­lyettesítjük.- Előadásában hangsú­lyozta, hogy az óvoda nem is­kola-előkészítő intézmény. Bi­zonyára sokan vitatkoznak ön­nel, hiszen lassan már az álta­lános iskolába is felvételizni kell.- De ez akkor is bűn, szinte Az óvoda nem iskola-előké­szítő intézmény - hangsú­lyozza Vekerdy Tamás FOTÓ: KORÉNYI törvénytelen. Az iskolák - leg­alábbis az állami iskolák - számára nem szabadna meg­engedni ezt az abszurd követe­lést. Az iskolaérettség nem tu­dást, nem az eredeti érdelem­ben vett, tanult tudást jelent. Egy gyerek úgy érik, mint az alma: spontán. Felmérések bi­zonyítják, hogy a felnőttkori teljesítmény nem függ az isko­lakezdéskor mutatott teljesít­ménytől. Nagyon elgondolkoz­tató statisztika az is, hogy az iskolakezdés idején nagyon sok kislány kerül orvoshoz há­nyással, hasfájással, fejfájás­sal. Ha nagyon ki akarom sar­kítani: a jó, a kedves, az alkal­mazkodó lányok belebeteg­szenek az iskolakezdésbe, míg a gonosz, a buta és engedetlen fiúk jobban alkalmazkodnak. Az óvodában úgy kell élni, ahogyan azt az életkoruk meg­követeli. — Az imént az is elhangzott, hogy a pedagógia inkább mű­vészet, mint tudomány, s hogy nagyon sok múlik az óvónők személyiségén. De míg a tu­dományt meg lehet tanulni, addig a művészeteket kevésbé. Egyetért ezzel?- A művészeteknél is vannak inasévek. Nem az a legfonto­sabb, amit székben ülve sajátí­tanak el. A gyerekek testi-lelki szükségleteit kell ismemi. A tudás akor jó, ha bizonyos idő után, a feledésen át érzékké, személyes kvalitássá, képes­séggé alakul át. Mint a színé­szeknél. Sok tudás kell, de hogy jó színész legyen, nem elég a biztos szövegismeret. Az óvónő kitűnő mestere kell hogy legyen a tudásnak, a képesség­nek - amivel egyébként a ma­gyar óvónők különösen rendel­keznek. Cs. Cs. R. Ipari park Ózdon Térképbemutató Elkészült Magyarország l:50.000-es méretarányú digi­tális topográfiai térképének alapváltozata. Az új térképet a Magyar Honvédség Térképész Szolgálatának szakemberei dolgozták ki az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság és az Amerikai Védelmi Térké­pészeti Szolgálat támogatásá­val. A digitális topográfiai tér­kép tegnap tartott bemutatóján elmondták, hogy az nemcsak katonai, hanem polgári cé­lokra is igen jól felhasznál­ható. Régi gyárterületen, a meglévő infrastruktúra korszerűsítésé­vel, az ingatlanok felújításával, a lebontott, illetve lebontásra ítélt berendezések értékesítésé­vel, új csarnokok építésével alakítanak ki ipari parkot Óz­don. A fejlesztés megvalósítá­sára - 10 millió forintos alaptő­kével - a Covent Ipari Kocká­zati Tőke Befektető Részvény- társaság megalapította az Ózdi Ipari Park Kft.-t. Az ózdi székhelyű társaság ügyvezető igazgatója, Kormos Imre az MTI munkatársának elmondta: a park 500 ezer négyzetméteren fél évtized alatt, a várható fejlesztési forrá­sok, pályázati és befektetői pénzek bevonásával készül el. A volt kohászati üzemek terüle­tén jelenleg 86 vállalkozás mű­ködik, ezek számát 5-8 év alatt 180-200-ra kívánják növelni, s így összesen négyezer ózdi számára teremtenék meg a tar­tós foglalkoztatás lehetőségét. PÁLYÁZAT «lulima* Meinl A CSEMEGE-Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaság pályázatot hirdet a szolnoki nagykereskedelmi raktáráruházának boltigazgatói munkakörére. (5000 Szolnok, Csaba u. 26.) Pályázati feltételek:- legalább középfokú szakirányú végzettség,- 5 évnél több vezetői gyakorlat (nagykereskedelmi gyakorlat előny). Bér megegyezés szerint. A pályázat beadási határideje: 1995. június 1., 16 óra. A pályázatokat „Szolnoki C + C pályázat" megjelöléssel 1053 Budapest, V Szép u. 6. számra, a vezérigazgatói titkárságra kell beadni. ™™b/ih Kultúra ott van, ahol eredetiség is van Csoóri Sándor költő, a Ma­gyarok Világszövetségének elnöke az óvodai esztétikai tanácskozáson a költészet szerepéről, feladatáról, a va­lóság egyéni felismerésének élményéről, a nyelvgazdag­ság megőrzéséről szólt. Elő­adása előtt újságírói kérdé­sekre válaszolva többek kö­zött a következőket mondta:- Az este már átutaztam Szol­nokon - kezdte Csoóri Sán­dor -, mivel Nagyváradról jöt­tem, a Szent László-ünnepsé- gekről. Életem egyik legna­gyobb élménye volt ez egy olyan városban, ahol szinte tö­kéletesen kisebbségbe szorult a magyarság, és hosszú időn át meg kellett húzódnia, hiába volt mögötte 90Q esztendős múlt. Érdekes, hogy nem a megszokott módon - ha lehet mondani - politizáltak az egy­begyűltek, hanem sokkal in­kább a testükkel, azzal, hogy rengetegen elmentek a széke­segyházba. Ez is megmutatta: lehetséges, hogy a politika szo­rongatja az embereket, de ha vannak olyan értékek, amelye­ket a szellem, a történelem halmozott föl, azokat nem sza­bad kiiktatni az életünkből. Ugyanis ha letagadjuk vagy hagyjuk megfakulni, szétpor­ladni az emberiségnek azt a nagy emlékezetét, amit a kul­túra jelent, akkor a jelen idejű bizonytalanság óriásivá válik. A legnagyobb baja ennek a korszaknak, hogy nincsenek olyan morális igazodási pon­tok, amelyeket sokan maguké­nak vallhatnának. Az emberek az álvalóságok áldozataivá vál­tak. A televízió, az újságok sokszor nem juttatnak el a va­lóságfelismerésig, a katarzis­élményig. A valósághiányból következik, hogy nem lehet előre jósolni, nincsenek igazi elképzelések, egyszerűen ki vagyunk szolgáltatva. Az igazi valóságot nem más adja ne­künk, azokat magunknak kell megteremteni. Ahhoz, hogy lé­tezzen valami, ahhoz meg kell fogalmazni, mert különben el­tűnik. S ez egyben az irodalom, művészet egyik nagy feladata. József Attila lenyűgöző „esz­mélete” az életünk legigazabb tartalmára, a létünket érintő kérdésekre utal. Az eszmélet nem más, mint ami dolgaink, tetteink összegzéséből lecsa­pódhat. S ő ezt kereste. Ezért a költészete a legtökéletesebb műalkotás. Korszakunk nagy ellent­mondása, hogy soha ennyi mű­velt, tanult ember nem volt még a földön, mint ma, és ösz­szességében mégis igen kevés szellemi sugarat hordoznak. Vigyáznunk kell, mert a gon­dolkodó, érző ember elmúlhat bennünk. Leszokunk a gondol­kodásról, nem használjuk teljes értékűen a nyelvet. Sokszor rö­vid, kurta mondatokban beszé­lünk, s kurta lesz az életünk is. Csak ott oldhatók meg gaz­dasági kérdések, ahol a morális, lelki kérdések megoldhatók. Ha az emberi tudatban „szétszó­ródnak” a dolgok, akkor az ki­hat a gazdasági életre is. Úgy vélem, most nincs iro­dalmi élet, tökéletesen tönkre­ment. Sajnos alig érünk rá, hogy eszmét cseréljünk egy­mással, pedig ezek ihlető ereje termékenyítő lehetne az iroda­lomra. Rettentően fontos az irodal­mat megérteni, megkedvelni már kicsi kortól, hogy később ne válhasson értékvesztővé, -tévesztővé az egyén s vele a társadalom. Szomorú, ha nem találkozik a gyerek később is­koláskorban az irodalommal, s általa önmagával. Mert aki ön­magával találkozik, az nem ke­rülheti ki a művészetet. Ez a század az elszemélyte­lenedés százada. Nincsenek olyan vezető személyek, akik­ben a „nagyság” megtalálható lenne. Ez a század bűne, mert nem engedte ezeket az értéke­ket kibontakozni. Az eredetisé­get öltük ki a huszadik század­ban, nagyon furcsa módon ép­pen a sok fölfedezéssel. Pedig kultúra csak ott van, ahol erede­tiség is van. B. Gy. Beszélgetés a szajoli tragédiáról ítélet után, bilincs nélkül A napokban ítélethirdetéssel le­zárult a szajoli vonatszerencsét­lenség bírósági eljárásának első szakasza. Mint arról annak ide­jén hírt adtunk, Szűcs Ferenc öt és fél évi, Farkas István kétévi, Illyés Ferenc másfél évi fogház- büntetést kapott, nem jogerősen. Az ítélethirdetés után megke­restük az elítélteket és védőiket, a per összegzésére. Azonban csak a másodrendű Farkas István és védője, dr. Mosonyi Géza ügyvéd vállalta a nyilvánossá- got.- Ügyvéd úr, hogyan lehet egy kirendelt jogi képviselőből az el­járás folyamán hivatalosan megbízott védő?- Először is igaz, hogy kiren­deltek Farkas István védelmére, de az első pillanattól látszott, hogy Farkas vétsége, ha van ilyen, nem büntetőjogi kategó­ria, amit az eljárás folyamán többek nemigen akartak megér­teni. Mivel teljes mértékben biz­tos voltam az igazamban, amit Farkas vallomása és a későbbi független szakértői vizsgálat is alátámasztott, így elfogadtam a megbízást Farkas védelmére.- Ön szerint mi okozta a bal­esetet?- Ha az elsőrendű vádlott az utasításnak megfelelően próba­váltást hajt végre a 613-as gyorsvonat érkezése előtt, nem következett volna be a kataszt­rófa. Egyelőre még nem nagyon akarják megérteni az ügyben szereplő vádlók, hogy két külön eseményről van szó. Először a váltó felvágása - ami a MÁV belső fegyelmi ügye -, másod­szor a bekövetkezett tragédia, ami valóban bűnügy. Ezt példá­val tudom alátámasztani. Ha te­gyük fel hétfőn történik egy vál­tófelvágás, és egy idő múlva, mondjuk pénteken ezen a váltón kisiklik egy vonat, akkor ki a felelős? Aki felvágta hétfőn, vagy aki nem ellenőrizte pénte­kig? Ennél egszerűbben nem tu­dom megmagyarázni a védelem álláspontját.- Az ügyész súlyosbításért fo­lyamodott, és kezdeményezte vé­dencének a MAV-nál történő munkavégzéstől való eltiltását.- Ezzel nem tudok egyetér­teni. Az ismert bírói gyakorlat szerint csak az esetben súlyosbít­ják a büntetést, ha aránytalanul enyhe. Ez esetben a minősítési problémákat figyelembe véve, igaz, hogy a bíróság álláspontja szerint az ítélet az alsó határon van, még így is magas. A MÁV-tól való eltiltás nem lehet indokolt, hiszen gondatlanságról van szó, ami, mint hallottuk a per folyamán, százával fordul elő évente. Ezek az emberek nem bűnözők. Arról nem is be­szélve, hogy azt az embert, aki 20 éven keresztül a vasútnál dolgozott kiváló dolgozóként, fegyelmi vétséget egyszer sem követett el, arról nem is be­szélve, hogy most sem tekint­hető egyértelműen tolatásveze­tőnek, eltiltsák munkájától. Fő­leg ilyenkor, amikor tudjuk, mi­lyen nehéz munkahelyet sze­rezni. A másodrendű Farkas István kezét tördelve, könnyes szem­mel áll védője mellett, mielőtt hozzá fordulok.- Milyen érzés bilincs nélkül?- Már nagyon vártam - kezdi Farkas István.- Számított rá?- Sajnos nem. Azt is meg­mondom, hogy miért. Az elmúlt napokban elhangzottak itt sza­kértői vélemények, és én úgy ér­zem, hogy nem konkrétan ezekre támaszkodott a bíróság. így fél­tem attól, hogy még súlyosabb lesz az ítélet. Az ítélettel nem tudok egyetérteni, mert az én el­követett vétségem csak belső munkaköri vétség, ezért fe­gyelmi jár, azonkívül részkárté­rítés annak arányában, amilyen súlyos a váltó sérülése. Az, hogy a váltó állását négy másodpercig láthattam volna, ezt így nem le­het felfogni. A figyelési kötele­zettségemet nem mulasztottam el. Én már 20 éve tudásom és lelkiismeretem szerint hajtom végre a rám bízott feladatokat. Tiszteltek a kollégáim. Én ennek éltem, hisz a családom több mint 15 tagja MÁV-dolgozó. Igaz, feleségem december 26-a óta nem tud szolgálatot teljesíteni a MÁV-nál, hisz ideg-összerop- panással kezelik egy budapesti klinikán.- Fogva tartása alatt felke­reste önt a MÁV valamely szak- szervezete?- Nincs róla tudomásom ...- A tárgyalás folyamán a MÁV felelősségét nemigen firtat­ták.- Annak ellenére, hogy dr. Mátyus János docens úr, függet­len szakértő véleményében ezt is kifejtette, nem nagyon törődött vele senki. Kimondom. Jelenleg a MÁV védi magát a saját dol­gozójával szemben.- Az a mulasztás, amit igazá­ból az ön nyakába is varrtak, 31 ember életét követelte. Hogyan tudja ezt feldolgozni?- Ez nagyon nehéz. Én voltam az első, aki a baleset után telefo­nált a rendőrségnek, tűzoltóság­nak, mentőnek, és kértem, hogy az egész megyéből jöjjenek, mert igen nagy a baj. Szóltam a honvédségnek is. Ezek után ki­rohantam az útra, és irányítottam a forgalmat, majd részt vettem a mentési munkálatokban, mind­addig, amíg főnököm, a forgalmi szolgálattevő át nem irányított más vágányokra tolatási művele­teket végezni. A hozzátartozó­kat, higgye el, szívemből sajná­lom, de a balesetnek valahol én is áldozata vagyok.- Egyes vélemények szerint a jelen ügy a kisemberek elítélésé­vel látszik megoldódni, míg a vétkesek között olyanok is van­nak, akik most nem álltak a vád­lottak padjára.- Igen. Szeretném hozzátenni a forgalmi szolgálattevő tényke­dését, mert ha veszélyhelyzetet teremtett valaki, akkor elsősor­ban ő az. Hogy miért hajtottuk végre az általa adott utasítást? Kérem, a parancsot megtagadni nem lehet. A vasútnak erre van szabályzata, hogy amit a for­galmi szolgálattevő kiad rendel­kezést, azt végre kell hajtani. Ez esetben a gyors várható érkezé­séről csak ő tudott, és nem mi, akik munkálkodtunk a terüle­tünkön. Hogy az általa kiadott feladat elvégzésére elegendő volt-e az idő, ezt egy személy­ben ő döntötte el. Nem akarom védeni az elsőrendű vádlott Szűcs Ferencet, mert igen na­gyot hibázott, de egy biztos, hogy a baleset előtt is jóval, és utána is két váltókezelő teljesí­tett szolgálatot abban a bizonyos toronyban. Ez pedig az állomás­vezetőn múlhatott.- Ha most visszamegy a mun­kahelyére, mit fog másképp csi­nálni? , - Először is nem mehetek vissza, mivel felfüggesztettek munkakörömből, azzal együtt, hogy azóta keresőképtelen va­gyok. Most hazamegyek a csalá­domhoz, megpróbálom össze­szedni gondolataimat, és való­színű önálló gazdálkodó leszek, ha bírom csinálni.-Barna Sándor-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents