Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-16 / 113. szám

Az ágazat „gyógykezeléséhez” 10-11 milliárd forint szükséges Megmentik az állattenyésztést? Az állattenyésztés gazdasági lehetőségeit Magyarországon még a kiegyensúlyozott fejlődés éveiben sem sikerült teljesen kiaknázni. Elég, ha a több mint másfél millió hektárnyi legelő­terület kihasználatlanságára gondolunk. Ráadásul az utóbbi években rendkívüli mértékben felgyorsult az állatállomány csökkenése. A nyolcvanas években mért állatállomány-maxi­mumhoz képest ’94 végére a szarvasmarhalétszám 1,1 millió darabbal, a tehén- 350 ezerrel, a sertés- 6,6 millióval, a kocaál­lomány pedig 360 ezerrel csökkent. Hasonló tendencia figyel­hető meg a baromfi és a juh ágazatokban is. Az országot, a megyét járva üres állattartó telepek százaival találkozhatunk. Az 50-60 százalékos állo­mánycsökkenés okai rendkívül szerteágazóak. A mezőgazda­ság tulajdoni, szerkezeti átala­kítása (csődök, felszámolások), a termelői érdekeltség hiánya, a nagyüzemi integráció szét­esése, valamint a gazdálkodók pénzügyi ellehetetlenülése oda vezetett, hogy most árualaphi­ány jellemzi az egész vertiku­mot. Exportárualapról jófor­mán alig beszélhetünk, hiszen például az Európai Unióba irá­nyuló, évi 26 ezer tonnás, ked­vezményes sertéshús-kiviteli kontingenst tavaly egyharmad arányban, az idén, első ne­gyedévben pedig csupán 6 (!) százalékban tudtuk kihasz­nálni. Ezekre az utolsó „fi­gyelmeztetésekre” már a kor­mány is felfigyelt, hiszen az agrárexporttervek teljesítése került veszélybe, ezáltal a ter­vezett devizabevétel. Az elmúlt években az állat- tenyésztésben nemhogy a be­fektetések megtérülése maradt el, hanem a termelő vagyon el­vesztése, felélése történt meg. Az állandó pénzhiánnyal küsz­ködő gazdálkodók nyilvánva­lóan ahhoz nyúltak, ami kéznél volt: a gépparkhoz.és az állatál­lományhoz. Ami még szomo­rúbb: a termelés biológiai alap­jai is súlyos veszteségeket szenvedtek. A húsipari cégek a megmondhatói, állataink zö­mének minősége milyen távol áll az európai szabványoktól. A hazai fogyasztó pedig növekvő árért gyengébb minőséget kap. Ennyi bajra természetesen nem könnyű gyógyszert találni, s ha ez sikerül is, a felépülés bizony hosszú folyamat lesz. A minap dr. Kis Zoltán, az FM ál­lamtitkára Szolnokon bejelen­tette: újabb 1,5 milliárd forint támogatást igényeltek az állat- tenyésztő telepek reorganizá­ciójához. Ebben az intézkedés- csomagban szó van az állat­tartó telepek felújításához, kor­szerűsítéséhez felvett bankhi­telhez adott 70 százalékos ka­mattámogatásról, tenyészálla­tok beállítása esetén vissza nem térítendő támogatásról (tenyészüszőnél darabonként 35 ezer forint, vemhes koca­süldőnél 10 ezer forint, te- nyészjerkénél pedig pedig 3500 forint), tenyészállat-vá­sárlásnál legfeljebb a bekerü­lési összeg 40 százalékának megfelelő hitelösszeg után járó 70 százalékos kamattámoga­tásról, valamint ehhez kapcso­lódó, vissza nem térítendő for­góeszköz-támogatásról (szar­vasmarhánál tenyészállaton­ként 10 ezer, sertésnél 9 ezer, juh esetében 3 ezer forint). Kérdés, hogy a már ismert és működő támogatási módozatok mellett elegendőnek bizonyul­nak-e ezek az ágazat talpraállí- tásához. A gondokat csak fokozza, hogy a nemzetközileg nagyra értékelt nagyüzemi integráció gyakorlatilag megszűnt, a kis­termelők elveszítették a nagy­üzem által közvetített piacot. Mindezt tetézi, hogy a hús-, a tej- és baromfiipari termékek importja jelentősen nőtt. Legkézenfekvőbb mgoldás- nak tehát az tűnik, ezt vallja az agrárkormányzat és a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Érdekvédelmi Szö­vetsége is, ha a meglévő pénz­eszközöket a legkritikusabb helyzetű és perspektivikus ágazatokban (szarvasmarha, sertés, juh) meglévő és felújít­ható termelőkapacitások ki­használására fordítjuk. Minde­nekelőtt a gazdaságosan fel­újítható állattenyésztő telepek rekonstruciójába és betelepíté­sébe érdemes leginkább befek­tetni, vissza nem térítendő ál­lami támogatást és hitel-kamat­támogatást nyújtani, állatfa­jonként természetesen eltérő mértékben. A MOSZ javaslatai szerint egyedenként tehénnél maximálisan 75 ezer forint, kocánál 20 ezer forint, anya­juhnál pedig 7,5 ezer forint egyszeri, vissza nem térítendő betelepítési támogatás szüksé­ges. A MOSZ több pénzt szánna az telepek rekonstruk­ciójára is, a teljes felújítási költség 40 százalékát adná vissza a gazdálkodónak, emel­lett a felvett hitelek után 50 százalékos kamattámogatást tart célravezetőnek. Az érdek- képviselet szerint ezen túl ér­demes pénzt áldozni az integ­rációra is, az egyszeri, kihelye­zett állat és a tartósan lekötött takarmány összértéke 40 száza­lékának mértékében. Az állatállomány látványos növekedésére azonban a leg­kedvezőbb esetben sem lehet számítani. Árualap-növekedés ugyanis csak az anyaállat-ál­lomány növelésével érhető el, ennek viszont a biológiai tör­vényszerűségek is határt szab­nak. A MOSZ számításai sze­rint az állattartó telepek re­konstrukciója és tenyészállattal való feltöltése összesen 10,4-11,4 milliárd forintot igé­nyelne. Ha figyelembe vesszük az agrárágazat idei költségve­tési lehetőségeit, a nagysza­bású exportterveinket és az ál­lattenyésztés súlyát, akkor ez az összeg bizony nem is tűnik horribilisnek. Laczi Zoltán Vajon mikor állhat talpra a hazai állattenyésztés? tara A Cenzor Bróker Kft. jelenti az értékpapírpiacról Egészséges gyógyszerrészvények Lassult a hossz a múlt héten a Budapesti Értéktőzsdén. A megtorpanás a hét közepén kö­vetkezett be, majd a hét végére újra magukra találtak az árfo­lyamok, és néhány papír ára ismét emelkedett. A részvény- index a tendenciát követve in­gadozott, összességében a hét folyamán csak 12 pontot emel­kedett. A múlt hét végi 7500 forint feletti szinten kezdte a hetet a Pick papírja. Sajnos lendülete gyorsan megtört, szerdán már 6600 forint alatt is kereskedtek a szegedi részvénnyel. Talán a kitűnő eredményekről számot adó közgyűlés hatására, pén­tekre ára ismét megközelítette a 7000-es szintet. A részvénye­sek elfogadták az igazgatóta­nács 11,5 százalékos osztalék kifizetésére tett javaslatát. Az osztalékot a társaság nem az eddig megszokott módon, a Postabankon keresztül fizeti, hanem június 12-től a társaság székhelyén lehet hozzájutni, il­letve a beküldött osztalékszel­vények alapján postai vagy banki úton lehet megkapni az összeget. A jól alakuló forga­lom alapján a cég vezetése 1,7 milliárd forintos adózott ered­ménnyel számol az idei évre. A héten a tőzsdei kereske­désnek a maximumát érte el a Richter, csütörtökön 2170 fo­rintot is adtak érte. A héten a legnagyobb forgalmat az Egis bonyolította, stabilan 2600 fo­rint felett kereskedtek vele. Az IBUSZ-részvényekre is jótéko­nyan hatott a cég bejelentése, miszerint az egyik tőzsdetag brókercégen keresztül saját pa­pírjai vásárlására adott megbí­zást. Az árfolyam a hétfői 900 forintos szintről csütörtökre 1200 forintra ugrott. Erősített a Pannonplast is, 1350-es áron várja a folytatást. A valamikor szebb napokat látott Fotex nem tudta tartani a 200 forint feletti árát, a túlkínálat hatására 190 forintig csökkent értéke. Újabb fordulatot vett kárpótlási jegy ára, a 14 százalékról egyenlete­sen erősödő papírár 250 forin­ton tetőzött, majd visszacsú­szott 200 forint közelébe. Jó részvénycsere-lehetőségről saj­nos továbbra sem tudunk be­számolni. Tőzsdén kívüli piacon erő­södött az Antenna Hungária, 71 százalék a legjobb vételi aján­lat. A Chinoin 400, a Matáv 150, a Pannon Váltó 53 száza­lékig emelkedett. A többi rész­vény ára jelentősen nem válto­zott a hét folyamán. A héten tovább emelkedett a diszkont kincstárjegyek által elérhető hozam. Három hóna­pos lejárat esetén 33,96 száza­lék, hat hónaposnál 35,12 szá­zalék volt a kialakult átlag. En­nél 3-4 százalékponttal maga­sabb a hozam akkor, ha az éven belül kamatos kamattal szá­moló belső megtérülési rátát nézzük. Ezáltal a bankok kama­tát jóval meghaladó kamatot lehet realizálni a teljes, kama­tokkal növelt összegre szóló, ál­lami visszafizetési garancia mellett. Az Agrobank-botrány miatt károsodott befektetők a múlt hét folyamán döbbenhet­tek rá ennek a garanciának a je­lentőségére. Nagy Ferenc Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Adózni kell, de hogyan? Személyi vagy családi jövedelemadó? Több politikai párt, társadalmi szervezet vetette már fel, hogy talán az államnak is, az adófizető polgároknak is kedvezőbb volna áttérni a családi jövedelemadó rendszerére, a gondolat - úgy tűnik - a pénzügyminisztertől sem idegen. De mi is ennek az adózási módszernek a lényege? Miben különbözik a mai megoldástól? A dolog természetéből adódik, hogy a családi jövedelemadót a férj és a feleség, illetve a közös háztartásban élő keresők együt­tes jövedelme alapján számítják ki. A nemzetközi gyakorlat sze­rint ilyenkor a nem kereső, kö­zös háztartásban élő gyermekek után úgynevezett adómentes jövedelmet állapítanak meg, amit vagy le lehet vonni az adóalapból, vagy eleve nem is számítják hozzá. Ezáltal azok, akik több gyermeket nevelnek, kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint azok, akiknek nincsenek vagy már felnőttek a gyerekeik. Ez az adómegtakarításra, adó­alap-csökkentésre épülő rend­szer igazságosabb lenne a jelen­legi családi pótléknál. A két adózási forma tehát lé­nyegében az adó kiszámítási módjában különbözik egymás­tól. A törvény által meghatárq- zott adózási mértékek, kulcsok, kedvezmények összegén múlik, hogy ténylegesen milyen adó­teher hárul a polgárokra, s ezen belül milyen családtípusnak kell többet, melyiknek keve­sebbet vállalnia a közterhekből. A családi jövedelemadózás­nak is vannak azonban gyenge pontjai. A sokgyennekes csalá­dok általában nem a nagyobb jövedelműek köréből kerülnek ki, már azért sem, mert az anyák ilyen körülmények kö­zött nem vagy csak alkalmilag tudnak munkát vállalni. Félő tehát, hogy a legrászorultabb családoknak nem lesz annyi jö­vedelmük, hogy a családi tí­pusú adózással kedvezőbb helyzetbe kerülhessenek. A rászorultság és a terhelhe­tőség elve is sérelmet szenved­het, hiszen a nagyobb jövedel­műek jobban élhetnek az elő­nyökkel. A másik oldalon vi­szont joggal várja el a társada­lom, hogy a jobb szociális helyzetben lévő, s feltehetőleg műveltebb, iskolázottabb réte­gek gyermekei a jövő társadal­mának a jelenleginél szélesebb hányadát alkossák, ezzel vi­szont az esélyegyenlőség elve csorbul. A gyermeknevelés támoga­tásának hatékonysága azonban nem az adózási vagy a juttatási formától, hanem a társadalom e célra megszavazott forrásaitól, az elosztás elvétől függ.. Már­pedig amíg a források nem bő­vülnek, csak egyik zsebből te­hetünk a másikba, de ettől még nem lesz „több” pénz a zse­bünkben. Ferenczy Europress Közép-európai Gazdatanács Közép-európai Gazdatanács ala­kult a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák magángazdálkodó­kat tömörítő agrárképviseletek közreműködésével. Ez a függet­len, nonprofit érdekegyeztető szervezet azért jött létre, mert az alapító szervezetek úgy ítélik meg: országaik agrárgazdaságá­nak problémái jórészt közösek, és ezeket lehetőleg együtt kell megoldani. A Közép-európai Gázdata- nács elnökéül, hároméves időtar­tamra Kozma Hubát, a Magyar- országi Gazdakörök Országos Szövetségének vezetőjét válasz­tották meg. Kozma Huba el­mondta: a szervezet létrehozásá­nak egyik fontos célja, hogy ja­vaslataival segítse a kormányzati szervek munkáját, s hogy kiala­kítsa a közös érdeknek megfe­lelő agrárpolitikát. Emellett na­gyon fontos feladata lesz annak megoldása is, hogy a közép-eu­rópai országok agrárgazdálko­dóit ne lehessen egymás ellen ki­játszani. A gazdatanács támo­gatja, hogy az egyes tagországok a lehető legnagyobb kedvezmé­nyeket adják meg egymásnak az agrárkereskedelem területén, és rendszeresen egyeztessenek a vámtarifákat illetően. Nemzetközi reklámkonferencia Budapesten Magyarországon a reklám egyoldalú A Budapest Kongresszusi Központban tegnap délelőtt megkezdte munkáját a Rek­lám Világszövetség konfe­renciája. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az egész közép-kelet-európai térség nevében üdvözölte a résztvevőket. Megnyitóbe­szédében utalt arra, hogy a térség 60 milliós piaca átala­kulóban van ugyan, ám még sok időbe telik a fogyasztói társadalmak kialakulása. Ebben viszont a reklámnak is nagy szerepe van. Szólt arról, hogy ebben a szakmában is sok a megol­dásra váró feladat, így például a reklám jogi kérdéseinek ren­dezése, a hatékonyságvizsgá­lati módszerek kimunkálása. Leszögezte: véleménye szerint Magyarországon a reklám igen egyoldalú, nem veszi fi­gyelembe, hogy itt ma még a fogyasztók pénztárcája szabja meg a határokat. Ehhez kapcsolódóan fel­hívta a figyelmet, hogy a jó reklámmunkához a reklám­szakembereknek társada­lom-lélektani ismereteket is el kell sajátítaniuk. A reklám- szakmában alapvető feladat a társadalmi rétegződés, a fo­gyasztási szerkezet tanulmá­nyozása, hiszen csak így lehet a megfelelő fqgyasztqj-í^cg-.o menst megtalálni. Luis Carlos Mendiola, a Reklám Világszövetség el­nöke beszédében elmondta: a világon reklámra költött ösz- szeg mintegy 98 százalékát a szövetség tagjai használták fel az elmúlt években. Az USA-ban 150 milliárd, Japánban 30 milliárd, Angliá­ban 18 milliárd, Németor­szágban 14 milliárd, Francia- országban 9 milliárd, Olaszor­szágban 7 milliárd dollárt köl­tenek reklámra évente. Az autó, a dohány, az alko­hol, a játék, az élelmiszerek és a gyógyszerek reklámozását még ma is sok helyütt törvény tiltja, s a szervezet minden eszközzel harcol ez ellen - hangsúlyozta a világszövetség elnöke. (MTI) A kár: mint Magyarország külföldi adósságállománya Európa, az ipari kémkedés paradicsoma Véget ért a hidegháború, leáldozott a legmodernebb techniká­val gyilkoló James Bondok és titkosügynöktársaik napja, ezzel szemben felvirradt a brutális eszközökről hallani sem akaró, de nem kevésbé veszélyes ipari kémeknek. Ezt igazolja a bajor alkotmányvédelmi hivatal minap közzétett jelentése is, amely szerint főleg a néhai keleti tömb, valamint a közel- és kö­zép-keleti országok ügynökei mind nagyobb számban működ­nek Európa-szerte. A legtöbb titkosszolgálat a mikroelektro­nikára, a gyógyszeriparra, a számítógépgyártásra, a vegy­iparra és az atomiparra összpontosítja erőfeszítéseit. Az oroszok például az ipari kémkedést a politikai hírszer­zésnél is fontosabbnak tartják, mert kétségbeejtő gazdasági helyzetben vannak, s a korszerű know-how megszerzésével pró­bálják javítani versenyképessé­güket. Ä négy orosz titkossszol- gálat - a néhai KGB utódja - a közös vállalkozások felhaszná­lásával igyekszik becsempészni embereit a külföldi cégekbe, ezért fontos célpontok az orosz földön működő külföldi vállala­tok. A bajorok szerint a néhai ke­let-európai szocialista országok kevésbé aktívak, de nekik is megvannak német földön a ma­guk emberei. Éppen most folyik vizsgálat a román titkosszolgá­lat két ügynöke ellen. A közel- és közép-keleti ké­mek is buzgón dolgoznak, főleg az irániak és az irakiak, ákik nem is annyira a technológia le­koppintására, mint inkább az embargós áruk illegális beszer­zésére törekszenek. Ugyanez vonatkozik a líbiaiakra, s az ő cégeik már évek óta pénzügyi szálakkal kötődnek számos eu­rópai vállalathoz. Az egyébként barátinak számító országok ipari kémei is szorgalmasan fürkészik egymás titkait. A CIA, amely 30 ezer embert foglalkoztat, súlyos válságba került a hidegháború lezárulásá­val, s most az ipari kémkedés­ben talál vigaszt. A washingtoni kormányzat nem is nagyon titkolja, hogy a CIA segítségével puhatolta ki a GATT-tárgyalásokkal kapcsola­tos francia álláspontot. Ugyan­ezt teszik - legalábbis az ameri­kaiak szerint - maguk a franciák is. Az ipari kémkedés ma már nemcsak az állami titkosszolgá­latok ügye. A nagyvállalatok is megteszik a magukét, elsősor­ban az ipari vásárok, kongresz- szusok, hivatalos gyárlátogatá­sok alkalmával. Újabban már a fejvadászok is felkutatják - ter­mészetesen megbízásból - a nagyvállalatok know-how-szak- értőit. A minap így sikerült „fel­vásárolniuk” egy vezető cég ku­tatási részlegének legértékesebb munkatársait. A konkurencia ily módon jutott szinte bagóért sok milliót érő kutatási eredmények birtokába. A nagyvállalatok jó része ezért ma már saját bizton­sági részlegeket tart fenn, a ki­sebb cégek pedig külső tanácsa­dókat alkalmaznak. A szakértők szerint azonban sok vállalat még mindig nem ismeri fel a védeke­zés fontosságát. Pedig itt valóban óriási ösz- szegekről van szó - az Egyesült Államokban becslések szerint évről évre akkora az ipari kém­kedés okozta kár, mint Magyar- ország egész külföldi adósságál­lománya! Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents