Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-15 / 112. szám
6. oldal Hazai Tükör 1995. május 15., hétfő Szolnoki Kirendeltség 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 6-8. Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset Vas- és fémszerkezeti lakatos Szolnok 10 22000-25000 hegesztő, lángvágó Szolnok 10 23000-29000 autófényező Szolnok 1 18000-20000 varrógép műszerész Vezseny 2 13000-25000 asztalos Szolnok 10 17000-20000 kőműves Szolnok-B.pest 20 18000-30000 ács-állványozó Budapest 15 25000-30000 hidegburkoló Szolnok 3 13000-35000 üzletkötő Szolnok megye 50 12000-50000 középiskolai tanár Szolnok 10 20000-35000 varrónő Szolnok 60 12000-20000 bolti eladó Szolnok 8 13000-20000 gyógypedag. tanár Szolnok 2 20000-25000 Kunszentmártoni Kirendeltség 5440 Kunszentmárton Mátyás kir. u. 5., Telefon: 461-523 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset karosszérialakatos K.márton 2 15000-23000 autószerelő-mester K.márton 1 15000-23000 cipőfelsőrész-készítő K.márton 6 12200-18000 szeszfőzdéi mukás Cserkeszőlő 1 15000 mezőgazd. munkás Szelevény 2 13000-15000 vendéglátóip. eladó Cserkeszőlő, K. márton 2 13000-16000 tejtermék (sajt)készítő K. márton 5 13000-15000 ének-tört. szakos tanár Öcsöd 1 Közalk. t. szerint magyar-tört. szakos tanár Tiszakürt 1 Közalk. t. szerint ált. isk. igazgató Tiszazug 1 Közalk. t. szerint magyar-tört. sz. tanár Tiszaug 1 Közalk. t. szerint ének- bármely sz. tanár Tiszaug 1 Közalk. t. szerint Jászapáti Kirendeltség 5131 Jászapáti, Damjanich Út. 11. Telefon: 140 Foglalkozás Munkavégzés Létszám Kereset helye varrónő Jászapáti 13 10000-18000 bet. varrónő Jászapáti 4 10000-15000 szabász Jászapáti 3 15000-18000 műszerész Jászapáti 1 25000 német-angol tanár Jászapáti 1 22000-24000 pék Jászapáti 1 20000 traktoros Jászapáti 1 15000 lángvágó Jászapáti 1 20000 bet. munka Jászapáti 5 13000-15000 bet. munka Jászszentandrás 5 13000-15000 asztalos Jászapáti 2 18000-20000 Kisújszállási Kirendeleltség Kisújszállás Kossuth L. u. 16-20. Tel.: 59/321-357, 322-388 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám textilkonfekcionáló-ipari Kisújszállás szabász (Fékon) textilkonfekcionáló Kenderes (Anier Kft., Vasút út 3.) varró (Fékon) Kisújszállás vasaló (Fékon) Kisújszállás gépi varró (bet. műnk.) Kisújszállás (Kuntex, Kálvin u. 8.) Alulról vezérelt futódarus Kunhegyes (Csomiép Beton Melior Kft.) tolmács-fordító (mongol-magyar) 2 10 28 3 50 Jászberényi Kirendeltség 5100 Jászberény, Jásztelki út 17. Tel.: 57/312-025, 312-225, 312-822 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset lakatos Jászberény 1 23000-26000 varrónő Jászberény 1 15000-20000 bizt. ügynök Jászság 5 jutalékos élelmiszer eladó Jászberény 1 12200 targoncavezető Jászberény 1 17000-22000 kereskedelmi ügyint. (német nyelvtudás) Jászberény 1 20000-22000 Martfűi Kirendeltség 5435 Martfű, Lenin út 1/c Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset cipőfelsőrész-készítő Martfű 20 13000-25000 kőműves Szolnok 6 20000-24000 (díszvakolásra alkalmas) Karcagi Kirendeltség 5300 Karcag, Madaras u. 27. . Tel: 311-622 Foglalkozás Munkavégzés Létszám Kereset helye vízvezetékszerelő Karcag 1 21000-22000 lemezlakatos Karcag 3 20000-22000 asztalos * Karcag 4 13000-18000 nyomdai gépkezelő * Karcag 2 15000-16000 vegyesbolti eladó * Karacag 1 12200-13000 vendéglátóip. eladó * Berekfürdő 2 13000 *tartós munkanélküli A munkavégzés helye szerinti, helybeli lakosok jelentkezését várják. Tiszafüredi Kirendeltség 5351 Tiszafüred Kossuth tér 1. Pf. 26. Telefon: 59/351-322/211 Foglalkozás Munkavégzés Létszám Kereset helye textilkonfekcionáló Tiszafüred 5 16000-25000 biztosítási üzletkötő T.füred és környéke 2 20000 gépkocsivezető Tiszafüred 1 15000 dukkózó, fémfestő Tiszafüred 1 25000-30000 bolti eladó Tiszafüred 1 12200 autódarus * változó 1 24000-39000 *= Prága 080 és Tátra 080 autódarus gyakorlat szükséges Kunhegyesi Kirendeltség 5340 Kunhegyes Szabadság tér 9-10. Telefon/fax: 59/326-546 Kereset Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset 15300-17000 14000 15300-17000 15300-15300 12000-16000 17000-20000 17000 lakatos villanyszerelő szakács bizt. üzletkötő 12 hónapig fix jut., 3 targoncás szakács takarító, konyhalány Kunhegyes Kunhegyes Aádszalók Kunhegyes és környéke napos képzés Kunhegyes (2 műszak) Abádszalók (2 műszak) Abádszalók 1 25000-27000 1 15000 1 22000 17000 25000 12000-15000 Szolnokon, az Óvoda utcában (a volt Alföldi étterem háta mögött) működik a Transfood Kereskedelmi Bt. Baromfiboltja, ahol előhűtött és fagyasztott, valamint továbbfeldolgozott termékeket, baromfi konzerveket, ételízesítőket árulnak kedvező árszínvonalon. Orvos László boltvezető szerint a kereskedelem örökérvényű aranyszabálya szerint üzemeltetik a boltot, mely a kereslet és a kínálat szerencsés találkozását jelenti. Kisgépek Tiszafüredről Tiszafüreden a 33-as főút Debrecen felé vezető szakaszán, közvetlenül az új forgalmi lámpa szomszédságában, nap- ról-napra egyre több új mező- gazdasági gép sorakozik fel a volt Gépipari Kisszövetkezet telephelyének udvarán. Miután a főút mellett, jól észrevehetően felirat is hirdeti, hogy itt mező- gazdasági gépekhez juthat a vásárló. Kíváncsiak voltunk arra, hogy ez a februárban indult vállakózás tud-e enyhíteni a tiszafüredi foglalkoztatási gondokon. Ezért kerestük meg a Ti- sza-Agro „DRD” KFT ügyvezető igazgatóját, Deák Imrét, aki a következő tájékoztatást adta:- Miután 1991 végén nyilvánvalóvá vált, hogy a Gépipari Kisszövetkezet csődje elkerülhetetlen, többen úgy gondolták, hogy folytatják a cég azon tevékenységét, mely jövedelmezően s főleg megbízhatóan tud munkát adni több volt dolgozónak. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a hazai piacokon már hírnevet szerzett lemez- megmunkáló gépeinket (lemezollók, élhajlítók, pereme- zők, bordázok, hengerítők, korckészítők és korclezárók, bordázok) kezdték el gyártani az akkori kft. munkásai. Ezekre a termékekre korábban a svájci piacról is jelentkezett érdeklődés, miután részükre kooperációban gyártottunk alkatrészeket. Az időközben Ferromecha- nika DF Kft. néven bejegyzett vállalkozás kezdetben tíz, ma már tizennyolc jól kvalifikált szakemberrel olyan eredményesen dolgozott, hogy felvetődött annak a lehetősége is, hogy mezőgazdasági berendezéseket is gyártanak. Ezeket a többségében technikusi végzettségű szakmunkásgárda olyan hatékonysággal készítette el, hogy az itt elkészült termékekért - elsősorban sima és gyűrűs hengerekért, valamint tárcsákért - még Szombathelyről is érkezik ide vásárló. Rövid időn belül ez a vállalkozás olyan szintre jutott, hogy centralizálni kellett mind a termelést, mind pedig az értékesítést. Lényegében ez utóbbi miatt alakult meg a Tisza-Agro DRD Kft., akik csak piackutatással és értékesítéssel foglakoznak. Igyekeztünk kihasználni a mezőgazdaságban jelentkező konjunktúrát - fogalmazott ezzel kapcsolatosan Deák Imre, aki a Ferromechanika ügyvezetésében is képviseli magát. Ennek köszönhetően a két vállalkozás, melynek tevékenysége egymásra épül, nem csak saját termékeit forgalmazza, hanem több mezőgazdasági gépgyártó cég - Mosonmagyaróvártól Kisújszálláson és Tö- rökszentmiklóson keresztül, egészen Tószegig - termékeit is. Ennek hasznát a környékbeli gazdák élvezik, de képesek nagyüzemi igények kielégítésére is. Átvitt értelemben tehát ezzel a mezőgazdasági kistermelők munkalehetőségeit javítja - lapunk kérdésére visszatérve azt tartotta a legnagyobb eredménynek Deák Imre, hogy ez a két vállakózás ma már tizennyolc embernek képes megélhetést biztosítani. Talán, ha ilyen sikerrel folytatják tevékenységüket, arra, is remény lesz, hogy néhány volt szövetkezeti dolgozó - akik ma még munkanélküliek - munkához juthat. P. M. Megyénk a front alatt és a front után (7.) Az új élet első jelei a háború után „Az országos rendőr karhatalmi zászlóaljtól jelentés érkezett, melynek alapján megállapítható, hogy a Sarkad-Budapest közötti vasúti szakaszon a vasúti szerelvényt ismeretlen egyének kézifegyverekkel, géppisztollyal stb. megtámadják és rablást kísérelnek meg. A legutóbbi cukorszállítmány Szolnoktól mintegy 1/2 kilométerre géppisztoly tüzet kapott, ezt megelőzően pedig a szajoli Tisza-híd előtt történt támadás, amikor is civil egyének vonatra felugrottak és onnan csak az őrség fegyverhasználatára távoztak. Felhívom, hogy a fenti események megakadályozása céljából tegyen meg minden intézkedést annak érdekében, hogy olyan helyeken, ahol a vasúti pályatest rongált, vagy hidak vannak, általában tehát ahol a szerelvények lassítanak, időnként meglepetésszerű razzia tartas- sék a tettesek kézrekerítésére.” A fenti idézet a megyei főkapitányság 1946 áprilisi, 13. számú parancsában közölt belügyminiszteri medeletből való. Elképzelhető, hogy milyen közállapotok uralkodtak megyénkben azt megelőzően, ha egy évvel a front elvonulása után is ilyen volt a helyzet. Rendőrök lyukas cipőben Az emberek mindenekelőtt rendet, biztonságot akartak, mert ez a kiindulópontja minden értelmes cselekedetnek. Ezért tevékenyen támogatták a szovjet hadsereg segítségével, a frontot közvetlenül követő polgárőrségi szervezkedést. Minden településünkön serkentő példákat láttak erre. Tomajmonostorról például az egyik szemtanú, dr. Kökényessy András - többek között - a következőket írja: „A kastély húsz szobáját a bútoroktól olyan alaposan megszabadították, hogy a novemberben oda beszállásolt orosz katonai gazdasági egység már nem talált semmit... A szerzési vágy ördöge ezekben a napokban nagyon sok embert megkísértett. Akikről fel sem tételeztük volna, azok is megragadták a jó alkalmat.” Az emberek vittek mindent, ami a kezükbe került. Szolnokon például a malomszögi Bertháti-féle tanyát a földigénylő bizottság egy sokgyermekes munkásnak juttatta, de az nem tudott odaköltözni, mert a tolvajok elvitték a tetőt, a plafont, az ajtókat, ablakokat. A közrend megteremtése tehát elsődleges feladattá vált. A gyorsan megalakuló pártok egyetértettek ebben és segítették a központi irányítás nélküli polgárőrséget felváltó rendőrség megszervezését. Anyagi bázis hiányában ez nem volt egyszerű feladat. Helyileg úgy segítettek, ahogy tudtak. Mezőtúron például a rendőrök a városi elöljáróságtól a helyi szövőgyárban készített szürke egyenruhát kaptak. Szolnokon kezdetben csak sapkából, ingből és nadrágból állt az egyenruha. Túrkevén a polgármester néha zsírt, szalonnát, csizmának való bőrt utalt ki a rendőröknek, mert az erősen inflálódó pengő semmit sem ért. Jól jellemzi az akkori állapotokat a Ti- szavidék egyik cikke: „ .. .még sok rendőrnek lyukas a cipője, s még soknak rongyos a ruhája. S addig, amíg a szolgálatba menő rendőr nem tudja, mit főz a felesége ebédre, amíg a cipőjén becsorog a latyak, csak jámbor óhaj lehet a mi várakozásunk.” Földek parlagon A fokozatosan erősödő közbiztonság az élniakarás ezernyi jelével párosult. Feladat bőven volt, hiszen a ’44 őszén megyénkben dúló front és az igavonók elhurcolása miatt rengeteg termény maradt a határban, s temérdek föld állt műveletlenül. A kuncsorbai elöljáróság péládul 1946. március 8-án azt írta a megyei főispánnak, hogy „.. .az előző években meglévő 2000-2200 hold búzavetésünkkel szemben ma csupán 360 hold vetésünk van. A tavaszi vetés alá kerülő földek előző esztendőkben megszántva mentek a télnek, ma talpalatnyi mélyszántásunk sincs. Előző esztendőben minden kétfogatos igára 25 k. hold föld esett. Ma egy kétfogatos igára 150 hold esik. Van még határunkban 120 db tehén, amit igázásra használhatunk, de ebből is 60 db előrehaladt hasas, vagy gyenge fias állapotban van, ami befogásra alkalmatlan. Van községünkben 3 db üzemképes traktor, de üzemanyaguk egyáltalán nincs. A még megmaradt igaerő sem áll teljesen a szántás-vetés szolgálatában, mert akkor különféle szállításokra elég gyakran igénybe veszik.” Túrkevéről azt jelentették, hogy a város határának 35.000 holdjának túlnyomó része igavonók hiányában megműveletlenül, parlagon áll. Az ilyen például gyakorlatilag megyénk minden településére jellemzőek. Somlyai Magda Törénelem formáló hétköznapok Jász-Nagy- kun-Szolnok vármegyében című könyvében megannyi ilyet találhatunk. Érthető tehát, hogy Szolnok polgármestere 1945 tavaszán azzal fordult a szovjet parancsnoksághoz, hogy az kölcsönképpen 640 lovat adjon a tavaszi munkák elvégzésére. Tiszasüly földosztó bizottsága állami kölcsönt kért az újonan földhöz juttatottak számára, s azt: „Legalább ahol erre mód és lehetőség nyílik, vásárlási joggal 4 drb traktort ezen újtelepesek vásárolhassanak, mert Tiszasüly község határa Szolnok vármegyének legnagyobb mártírja...” A túrkeveiek, s mások is kérték a szovjet parancsnokságtól, hogy a tavaszi munkák idejére adjon vissza a lefoglalt igavonókból. A kuncsorbaiak hozzáfűzték kérelmükhöz: „... ha másképpen nem lehet, úgy, hogy reggel elhozzák, este visz- szaviszik” az igavonókat. Ilyen körülmények között még 1946-ban is előfordult, hogy az emberek saját maguk által vontatott ekével szántottak. A túrkevei Nemezti Bizottság 1946. május 7-i jegyzőkönyve és a Kartagi Napló 1946. június 22-i száma említ ilyen eseteket. Közellátás ellátás nélkül Az új termés megalapozása mindenképpen indokolt volt, mert hiába bizonyult 1944-ben igen bőkezűnek a természet, a harcok alatt tetemes mértékben lecsökkent az élelmiszerkészlet, s iparcikkekből is nagy volt a hiány. A jegyrendszer bevezetése sem változtatott a frontot követő több évi helyzeten. A Tiszavidék című lapban még 1947. január 30-án is ilyen cikk jelent meg: „Azoknak, akik az ország jelenlegi helyzetében az átlagosnál kedvezőbb kereseti viszonyaik folytán jobb táplálkozásuk biztosítva van, csak napi 15 dk-os fejadagra jogosultak. Ennek megfelelően a banktulajdonosok úri-divat, cipő-, bőr-, műszaki kereskedők, építőmesterek, sütőiparosok, húsiparosok, cukrászok, nagy- kereskedők, korcsmárosok, kozmetikai kereskedők, ügyvédek, orvosok .. .15 dkg-nál nagyobb fejadagot nem kaphatnak.” A fejadag alatt akkor a kenyeret értették. A kiskeresetűek helyzete sem volt rózsás, hiába kaptak ilyen-olyan cikk vásárlására jogosító jegyet. Példa erre a Tiszavidék egyik cikkének mondata: „Van már dohányjegyem, mégsincs cigarettám.” így aztán érthető, hogy a Tiszavidékben ilyen hirdetések jelentek meg: „Vaságy, egy ajtós szekrény és egyéb ingóságok ... élelmiszerért elcserélhetők.” A szétbombázott vasúti üzemek, a nagy károkat szenvedett gyárak, hidak, városrészek újjáépítése is külön fejezetet érdemelne. Nagy áldozatok árán jutott el megyénk lakossága a konszolidáltabb - bár bizonyos néprétegek számára további meghurcoltatást jelentő időszakhoz. A háború-háború, mondják. Csak az a baj, hogy annak terheit azok viselték, akiknek semmi közük nem volt az ország irányításához. (Vége) Simon Béla
