Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-15 / 112. szám
Túlkínálat van és lesz tejből a hazai piacon Exportálni fog a Szolnoktej? A tavalyi jobb volt - summázta a Szolnoktej Rt. vezérigazgatója még szombaton a harmadik szolnoki vásárról alkotott véleményét. Ettől függetlenül nem haszontalan a részvétel - mondotta. Kérdésünkre azt is kifejtett, hogy jelenleg mintegy 10 százalékos túlkínálat mutatkozik tejből, melyet a hazai piac stagnáló fogyasztása miatt exportra kell értékesíteni. Közben az eladott négy egységükből befolyó bevételt termékfejlesztésre fordítják, éppen az exportképesség növelése érdekében. A tejipari cég szempontjából a tavalyi jobb kiállítás volt, már csak azért is, mert nem egyedül csak a Szolnoktej Rt. vett rajta részt. így a főbb partnerek azonnali összehasonlítást tehettek a tárgyalások alkalmával - válaszolta Boncsér Géza vezér- igazgató arra a kérdésünkre, hogy hogyan értékeli az idei megyei megmérettetést. A cég egyébként nem áll rosszul a piacon, attól függetlenül, hogy az utóbbi hónapok során négy egységétől szabadult meg. A szerződéseket megkötötték, azok érvényessége az AVÜ jóváhagyására vár. Egyetlen üzemük vár még új tulajdonosra azon öt közül, melyet a decentralizáció keretében értékesíteni kívántak. Ez a szajoli sajtérlelő. „De eddig úgy látszik, ezt nem kell nyilvános hirdetésre bocsátani” - fejtette ki a vezérigazgató. Mint elmondta, ennek oka az, hogy várhatóan - ha az igazgatótanács is így dönt - befektetési ajánlattal eladható az üzem. Ha mégsem sikerül eladni, akkor adott esetben saját berkeken belül hasznosítják. Az egységek eladásából származó bevételnek egy részét a forgótőke feltöltésére használja a szolnoki tejipari cég, egy kisebb részét pedig fejlesztésre. Ez utóbbin belül fő irány az exportképesség növelése, mert úgy ítélik meg, hogy a tejtermelés növekszik, ám a belföldi fogyasztás stagnál. Ezért a többletnek külföldön kell vevőt találni. Természetesen nem csak a külföldi piacokra szánt termékek körében történik fejlesztés, hanem a hazai fogyasztó is „kap” belőle. A többlettej forrása részben biológiai okokban található, mert az általános, hogy nyáron mindig mutatkozik bizonyos mennyiségű túlkínálat. Azonban a korábbi évekhez képest most már télen is tapasztaltak mintegy 10 százalékos pluszfelajánlást tejből. Még úgy is maradt ennyi, hogy közben a Szolnoktej Rt. növelte piaci részesedését. Eddig a többlettejet a Dunántúlon értékesítették folyékony áruként. A piacot vizsgálva megállapítható, hogy a nyári - és késő tavaszi - tejtúlkínálat a magyar piacon nem helyezhető el. Az export irányába kell elmozdulni. Sajnos azonban e téren sem könnyű a helyzet, mert a talán legjövedelmezőbb sajtgyártásban is csökkent az exporttámogatás, s ezzel együtt maga a gyártott sajtmennyiség is. Ez is oka lehet a tejbőségnek - jegyezte meg Boncsér Géza, majd folytatva az eredeti gondolatmenetet, kifejtette: a sajtgyártás tőkeigényes, maga a Szolnoktej ki is vonult e térről. S hogy mi lenne az export iránya? „Csak a déli, keleti, szomszédos országok jöhetnek számításba, ugyanis nyugati exportra nincs esély” - tájékoztatott elképzeléseiről Boncsér Géza. Mindehhez hozzátette, hogy maga az export is csak egy szükségmegoldást jelent, mert nincs akkora nyereségtartalma, hogy megérje a külföldi értékesítés. Ráadásul e téren csak két termékféleség jöhet számításba: a sajt és a tartóstej. Sajtot nem állít elő a Szolnoktej, így számára csak a tartóstej exportja adhat lehetőséget. S csak lehetőséget!- Adott esetben nem lehet kiváltani bizonyos mértékű importot? Hiszen többször elhangzott: hazánkba nagyobb mennyiségű feldolgozott tejtermék érkezik be külföldről. „Alapvető gond, hogy a gazdaságpolitikában vannak zavaró tényezők. Ráadásul pontosan nem tudni, miből és menynyit importálunk” - válaszolta Boncsér Géza. Említette a tejport, mert például erre is adtak ki importengedélyt, ami rendkívül érzékenyen érintette a Szolnoktejet (is). „Nem következetes a belföldi termelőket védő gazdaságpolitika” - tette hozzá a szolnoki cég vezetője. Kérdésünkre elmondta, hogy a részvénytársaság partneri körébe tartozó üzleti kapcsolataiban nem tapasztaltak olyat, hogy azok előnyben részesítenék a külföldi árukat. Ettől függetlenül vannak olyan üzeltlán- cok, mélyek külföldi kapcsolatai révén szívesen importálnak tejipari termékeket is. A cég egyébként fokozatosan növelte piacait, s jobb eredményt értek el az első negyedévben az egy évvel korábbitól. A poharas termékek előállításánál pedig 100 százalékos kapacitással dolgoznak. ez Mit kap cserébe a tag a kézműves kamarától? A tagdíjakat visszaforgatják a gazdaságba Külföldről is érkezik majd komoly segítség A mintegy 250-270 ezer tagot tömörítő Magyar Kézműves Kamara elnöke, Szabó Tibor kifejtette, hogy a megalakult gazdasági köztestületek a befolyt tagdíjakat visszaforgatják a gazdaságba. Ezen belül a vállalkozók piaci térnyerését kívánják növelni azzal is, hogy a nemzetközi kapcsolatokon túl a hazai fogyasztók is megismerjék tagjaikat, azok szolgáltatását már az őszi BNV-n, melyre a kézműves kamara 400 négyzet- méternyi kiállítói standot kötött le. Minderről, valamint a kamarákat érintő kérdésekről szombaton tett szolnoki látogatásakor tájékoztatta a sajtó képviselőit Szabó Tibor. Általában minden vállalkozónak első kérdése az, hogy a tagdíj fejében mit nyújt számára a kamara. Ezzel kapcsolatosan is kifejtette véleményét az elnök, miszerint mibe kerül a kamarának egy tag.- Az országos központ fenntartására minden egyes tag után havonta 72 forintot fizet a regionális (megyei) kézműves kamara. Ezt a küldöttgyűlés határozta meg. Minden megyében kap a tag egy újságot, mely mintegy 50 forint havonta. Ezen túlmenően a Signál biztosítóval is kötöttünk egy olyan megállapodást, amelyben 360 ezer, de ha gyermeke van, félmillió forint mértékű baleset- biztosítást kap a vállalkozó. Rögtön egy vállalkozó 160 forintba kerül a megyei kamaráknak. A többi marad az apparátus működtetésére.- Az országos központ milyen eredményeket ért el az elmúlt hónapokban?- Az országos központ egy nemzetközi hálózatot is jelent, ugyanis igen rövid idő alatt nagyobb népszerűségre tettünk szert Európában, mint saját hazánkban. így például Bonnban a Német Kézműves Kamara folytat vizsgálatokat annak érdekében, hogy hogyan lehet adaptálni Magyarországra az ott működő projekteket. Ezen túlmenően a francia társkamara fodrász, kozmetikai, pedikűrös szakoktatói intézet létrehozását akarja megfinanszírozni hazánkban. Ez azt jelenti, hogy az összes szükséges gépi berendezést ingyen adná nekünk, csak annyit kér, hogy legyen meg az épület és szolgáltató üzem. Emellett ugrásra készen várjuk a délen folyó háború befejezését, hogy a leheőségeket és a kapcsolatokat felhasználva belépjünk a szállítók közé.- Több szakmában kívánnak kötelező mestervizsgát bevezetni. Mennyi időt kapnak azok, akik már működnek, s nincs mestervizsgájuk?- Magyarországon 1990. április elsejétől egyéni vállalkozó állampolgári jogon lehet bárki. Ez politikai lépésnek is tekinthető, mintegy a munkanélküliség levezetésére. Részben ezzel belekergették az emberek egy részét a nagy kalandba anélkül, hogy annak részleteiről tájékoztatták volna őket. Ugyanakkor egy másik réteg meglátta ennek az üzleti hasznát, s fantomvállalkozások tömkelegé jött létre. Ezzel szemben, ha én tudom regisztrálni a vállalkozásokat, szakmai szinthez kötöm a vállalkozási engedély kiadását, akkor jobban ellenőrizhető a teljes szféra. A mestervizsgát pedig abban kell érteni, hogy mindazon szákmák, melyek az egészségre, az életre károsan hathatnak, - ezek száma 30-40 körül Szabó Tibor, a Magyar Kézműves Kamara elnöke kifejtette: a kamara nem érdekképviseleti szervezet. FOTÓ : M. J. mozog - a tudást meg kell követelni. Példának mondom, hogy Németországban 127 szakmában kötelező a mester- vizsga. A mestervizsgát pedig ott úgy határozták meg, hogy a „felszabadulást” követő 6-7 évnél hamarabb nem jut engedélyhez. Nálunk igaz, állam- polgári jogon lehet vállalkozói igazolványt kiváltani, de annyit előírtak, hogy 3 hónapon belül - ha az illető nem rendelkezik megfelelő végzettséggel - szakember alkalmazottat kell felvennie. Ezt viszont nem ellenőrizte senki. Ahhoz, hogy a magyar kisipar egy adott szintre jusson, rendet és fegyelmet kell teremteni. Ez' nagyon sok embernek nem tetszik.- Mennyi szakmában lesz kötelező a mestervizsga? Egyenlőre 10 szakmában kívánjuk indítani a kötelező mestervizsgázást, de előbb még ennek a törvénynek is meg kell születni. A mestervizsga letételét pedig a már működő vállalkozók esetében 2 év türelmi idővel kívánjuk bevezetni. Az oldalt szerkesztette: Einvág Zoltán A vásáron a látogatók a Westel Rádiótelefon Kft. úgynevezett show-buszával is megismerkedhettek, amely lényegében egy mozgó iroda. Szolgáltatásai azonban ennél sokkal nagyobbak, mert nem csak ügyintézést végeznek a műholdas kapcsolat révén, hanem telefontelepítést és -javítást is el tudnak látni. fotó: m.j. Még titkolóznak a vállalkozók Számtalan kapcsolat született A németországi Brandenburg tartományból (Berlin környéke) Szolnokra látogatott 29 vállalkozó eredményesnek minősített a tárgyalásokat, s számtalan üzlet indult el. Jelenleg azonban mind magyar, mind német részről elmondták, hogy nem kívánnak részleteket közölni sem a leendő hotelépítésről, sem a vegyesvállalatok létrehozásáról - hangzott el a tegnap reggel tartott sajtótájékoztatón. A megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Brandenburgi Vállalkozók Szövetsége szervezésében a III. szolnoki vásár alkalmával több német vállalkozás képviselője folytatott tárgyalásokat á' régióban. Azért esett pont Szolnok megyére a választás, fejtette ki Niklas Graf, a Magyar-Német Munkacsoport helyettes vez- tője, mert hasonló a két térség gazdasági szerkezete. Mindezt a berlini magyar nagykövetség kereskedelmi első titkára, Németh Jánosné azzal egészítette ki: a tavaly decemberben általuk szervezett potsdami üzletember-találkozó kapcsán adódó lehetőséget megyénk használta ki leginkább. Fügedi László, a megyei Vállalkozásfejlesztési iroda ügyTömeges érdeklődés AIII. szolnoki nemzetközi kiállítás és vásár első két napján a látogatók „özönéről” nem beszélhettünk, inkább a szakma képviseltette magát. Pedig akkor még az időjárás is kedvezett. Szombaton délelőtt, aki nem a ballagásokon vett részt, már ellátogatott a Tiszaligetbe. Délután már tömegről is lehetett beszélni. A vasárnap meghozta az átkelő hajó indítását is, meg egyúttal a rossz időt. Ettől függetlenül nem panaszkodhattak a kiállítók: a fedett területen szinte mozdulni sem lehetett, a szabadtéren pedig fázósan ugyan, a kabátokat összehúzva, sokan sétálgattak. vezető igazgatója elmondta, hogy a Brandenburgi Vállalkozók Szövetségével, annak képviselőjével, dr. Wilhelm H. Lutz-ca\ együttműködési keretmegállapodást írtak alá. Ez a két régió vállalkozóinak egymásra találását segíti, s ennek érdekében információs rendszert is üzemeltetnek. Niklas Graf beszámolt arról, hogy összességében pozitív benyomásuk volt a szolnoki rendezvényről, s a német vállalkozók az általuk elvárt kapcsolatokat is találtak. Több tárgyalást folytatott mindegyikük magyar cégekkel, azonban ezeknek eredményéről csak inkognitóban s általánosságban tájékoztatják a közvéleményt. Konkrétumokat értek el így egy hotel építéséről, bár még folytatódnak majd a tárgyalások. Ezen túlmenően megállapodások is születtek, főként arról, hogy német cégek termékeit fogják megyei vállalkozók importálni. A megkötött együttműködési megállapodást jelentősnek értékelte, mert mint mondotta, ez az alapja annak, hogy további üzletek jöjjenek létre a két szervezet fedőszámya alatt. Az IWW GmbH., mely környezetvédelemmel foglalkozik, egy konkrét megállapodást kötött az általuk alkalmazott technológia magyar értékesítéséről. Ezen túlmenően még várható, hogy további üzeleteket is kötnek - mondotta dr. Peter Franc, a cég képviselője. De nemcsak ők értékesítenek felénk, hanem egy magyar eljárást is közvetítenek majd a német piacra. A német cégek is egymásra találtak Szolnokon, hangzott el. Emellett a társaság megkezdi egy projekt létrehozását, mely- lyel magyar munkahelyeket teremtenének. „Oll úr” a vásárban. Bajor Imre, a népszerű színművész is fellépett a vásári színpadon szombaton délután. Balassa Tamással adtak elő vidám, zenés összeállítást a nagyszámú közönség előtt. FOTÓ: MÉSZÁROS Felvilágosító munkát kell végezniük Csökkenhet az ipartestületek taglétszáma Nagy valószínűséggel elképzelhető, hogy országosan csökken majd az ipartestületek taglétszáma. Ezért intenzív felvilágosító munkát kell végezniük, hogy a vállalkozók felismerjék: az érdekképviseletüket továbbra is az ipartestületek látják el, nem pedig a megalakult kamarák. Mindezt Tornyi László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) aielnöke fejtette ki tegnap délután a sajtótátékoztatón. A III. szolnoki kiállítás ideje alatt több szervezet képviselője is ellátogatott a megyeszékhelyre. Tegnap az ipartestületek szövetsége is képviseltette magát a Szolnok és Vidéke Ipartestület meghívására. Tomyi László lapunk kérdésére, hogy az ipartestületek taglétszáma a kézműves kamara létrejöttével csökkenhet-e, a bevezetőben említett válaszon túl elmondta: alapvető gond, hogy a megalakult gazdasági köztestületek (kamarák) funkcióit igazán nem ismeri az átlag iparos. Csak annyit tudnak, hogy a kamarák létrehozásában az IPOSZ tevékenyen részt vett, s lényegében egy átalakulást látnak. Pedig erről szó nincs. Abonyi Géza, a Magyar Kézműves Kamara aielnöke mindezt azzal egészítette ki, hogy a napi szolgáltatások nyújtása továbbra is az ipartestületek feladata. A kamara gazdaságszervezést végez, melynek lényege, hogy a négyévenkénti politikai változásoktól függetlenül fejlődjön a magyar gazdaság. A Bokros-csomag egyelőre viszont hátrányos helyzetbe hozza a vidéken működő iparosokat, ezért például a tb járulékalap kiterjesztése ellen az IPOSZ tiltakozik. I
