Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-12 / 110. szám
6. oldal Az Új Néplap Kvnszentmártonbm És Cserkeszőlőn 1995. május 12., péntek Előszezon a cserkei strandon Kultúra - cseppekben Szezon eleji békés hangulat fogadja a betérőt a Cserkeszőlő strand és gyógyfürdőben. Bár főszezonban sokkal több a látogató, de a csöndet, nyugalmat árasztó hangulat akkor is jellemző - fogad Kozma Jenő, a strand vezetője. Ismeretes, hogy a 2300 méter mélyről feltörő gyógyvíz jótékony hatással van különböző — főleg mozgásszervi - betegségekre. Az év egészében üzemel a fürdő, télen a három gyógyvi- zes medence, nyáron pedig az uszoda, pancsoló és négy másik medence. Jobbára az idősebb korosztály és a középkorúak gyermekeikkel kedvelik leginkább a forró napokban enyhülést adó, hűs habokat. Aki éppen nem lubickol, napozhat a Az egyik uszodát már birtokba vették a strandolók, a másik még nyitás előtt áll A téli fürdőben fizikoterápiás kezeléssel gyógyítják a rászoruló betegeket szépen nyírt pázsiton, vagy hű- sölhet a lombok alatt. Csúcsnapon akár háromezer ember is megfordul a strandon - tudtuk meg. Márciusban nyitott a kemping, ahol tizenhárom ház szolgálja a pihenni vágyók kényelmét. A lakókocsival érkezőket egy 100-120 férőhelyes területen tudják elhelyezni. Jelenleg 90 százalék körüli a terület elfoglaltsága. Nyárra már alig tudnak előjegyzéseket fogadni, főleg a német, osztrák látogatók kedvelik a csöndes, nyugodt helyet, de nem ritka a holland, svájci, belga és francia vendég sem. Többnyire visszajárók a vendégek, akik magukkal hívják a családtagjaikat, ismerőseiket is. Újbban úszásoktatást szerveznek a környező települések iskolásai, óvodásai számára. Egy turnus alatt sok gyerek úgy megtanul úszni, hogy bátran bemehetnek az uszodába is az oktatás végén. A betegek, mozgásszervi nyavalyákkal küsz- ködőknek gyógyír a téli fürdő jódos vize. Szakképzett gárda segíti a rászorultak gyógyítását, rehabilitálását. Az iszappakolások, gyógy- masszázs mellett orvosi felügyelet alatt fizikoterápiás gyógymódot is alkalmaznak. A különleges kívánságokat is teljesítik, például ha valaki a saját bevált fürdősóit szeretné használni, arra is van mód. Mindenki egyénileg választhatja meg a fürdővíz hőfokát, állandó orvosi felügyelet mellett veheti gyógyfürdőjét. Jelszavuk, hogy a vendég nyugalmáért, pihenéséért mindent megtesznek, s hogy így van, bizonyítják a visszatérő törzslátogatók, határon innen és túlról. Kicsit szokatlan beszélgetés zajlott Czakó Józsefnével a fizikoterápiás szobában. A hölgy a kezelőfülkében tartózkodott, s közöttünk egy vékony lepel volt csak.- Kedves! Hallottam, hogy bejött, de én itt fekszem az ágyon, kezelés alatt, mégis szeretném megmondani, hogy szinte csodát tettek velem!- Éppen milyen bajjal kezelik a nénit?- Januárban eltörött a lábam. Háromfelé ment szét a bokám, és most tartok az utókezelésnél. Éppen tegnap voltam Szentesen a kórházban, és a doktor úr is meglepődött, hogy milyen szépen javulok.- Milyen kezelésre jár?- Elektromos terápiát és masszázst alkalmaznak. Dudásné Klárikának aranykeze van, annyit elmondhatok. Tudja, én idevalósi vagyok, de évek óta nem jártam ebben a fürdőben, mert hála Istennek nem volt rá szükségem. Most azonban a nyavalyám idekényszerített. Jártam már Hajdúszoboszlón, Hévízen, de egyiknek a vizét sem találtam ilyen jónak, mint a cserkei gyógyvizet. Ilyen még nem volt...- vagy nem is lesz alapítványi óvoda? Teljes a tanácstalanság az óvónők között A szükségből próbálnak erényt kovácsolni az óvodai egységek bezárása után utcára került óvónők, Szabó Sándorné óvónő vezetésével. A kényszer hatására fejükbe vették, hogy óvodát alapítanak Kunszenten. Teszik ezt azért, mert kiderült, hogy sok gyermek kötődik a régi óvodához, a régi kedves óvó né-, nikhez. S teszik azért is, mert nehezen viselik a munkanélküliség tétlenségét. Mivel a munkanélkülivé vált óvónők nem rendelkeznek olyan tőkével, amely lehetővé tenné, hogy gazdasági társulás formájában működjön az óvoda, az alapítványi megoldást látják a leginkább célra vezetőnek. Hogyan induljanak el? A kunszentmártoni önkormányzat rendelkezésükre bocsátja a régi óvoda épületét a berendezési tárgyakkal együtt. Ezt díjmentesen adják oda, hiszen a tervezett óvoda terhet venne le az önkormányzat válláról. Természetesen ez nagy segítséget jelent a vállalkozók számára, de ez még kevés! Hiányzik az alapítvány létrehozásához szükséges anyagi tőke. A minap is Pestet járták, kutatva a lehetőségek után, azonban mindenütt falakba ütköztek. Az ötlet jó, támogatást érdemlő, de a jelenlegi pályázati rendszer már működő intézményeket támogat. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatása alapján a beindulás után nekik is jár a törvényben előírt fejkvóta összege. Most éppen tanácstalanok a szervezők, hiszen akárhol megfordultak, mindenütt a segíteni akarással talákoztak, csak az a fránya forint nem akar csendülni. Ha elindulnak, lehet szó segítségről, támogatásról, de miből induljanak el? Terveik szerint húsz fő körüli csoportokat indítanának, és már két és fél éves kortól fogadnák a gyerekeket. Tervezik az idegennyelv- és zeneoktatás bevezetését is. Olyan kedves, családias hangulatú, otthonos óvodáról álmodnak, ahová örömmel mennek a gyerekek. Köztudott, hogy az óvodáskorban ért hatások mennyire befolyásolják a gyerekeket későbbi fejlődésük során. A jelenlegi csoportlétszámokat figyelembe véve (35-38), ezek a hatások nem a legideá- lisabbak. Annak, hogy a tévéikét valóra váltsák, bizony ára van. Nem is kicsi! Negyven fő esetén napi 150 forint lenne a gondozási díj, amely befizetéseket - az alapítványi fonna miatt - a szülők leírhatnak az éves adójukból. Az előzetes felmérések alapján így is lenne már tizenöt biztos jelentkező, csak el kéne indulni. Most megtorpant az ügy, keresik az utat a jogi útvesztőkben, kutatják a pénzforrásokat. Bár, ahogy ottjártamkor megismertem a „hölgykoszorút”, úgy tűnt, kemény fából faragták őket. Nem azok a fajták, akik egykönnyen feladják. Hátha még segítséget is kapnának! Bizony manapság sűrűn cseng Hevesi Ferenc telefonja A kunszentmártoni önkormányzat - jobbára anyagi megfontolások alapján - összevont hasonló szakmai területeken tevékenykedő intézményeket. A művelődési központ, a könyvtár és városi televízió összevonása után alakult meg az új intézmény, Közművelődési Intézmények Kunszent- márton név alatt. Ennek vezetésével Hevesi Ferencet bízta meg az önkormányzat, aki eddig a művelődési központot igazgatta. Az összevonás utáni helyzetről, a drasztikus létszámleépítésekről, a jövő kilátásairól kérdeztük a vezetőt. Eléggé ismert a Városi ön- kormányzat rossz anyagi helyzete, és az egyértelmű pénzügyi megfontolások mellett szakmai indokok is szóltak az intézmény-összevonás mellett - vélekedik Hevesi Ferenc. Köztudott volt, hogy ilyen gazdálkodás mellett a város képtelen fenntartani az intézményeit, ezért kerültek összevonásra a rokon szakmákban kis létszámmal működő intézmények. A vezérelv az volt, hogy intézménytípust ne kelljen megszüntetni, mert ennek az újraindítása jobb anyagi körülmények között is nehéz. Természetesen ezzel együtt járt a szakmai munka csorbulása is. Vagyis korlátozni kellett a nyitvatartási időket, csökkenteni kellett a rendezvények számát, egységeket kellett bezárni, s ami a legfájóbb, embereket kellett elküldeni. Nézzük sorjában. A művelődési központban két fő látja el az érdemi munkát. Ebből az következik, hogy a nyitva tartás erős korlátozása mellett a rendezvények számát is csökkenteni kellett. Éppen akkor kell ezt megtenni, amikor gombamód szaporodnak Kunszenten a civil szerveződések. (Negyvenhét ilyen szervezetet regisztrálnak a városban.) Ezek a csoportok sok feladatot vesznek (vennének) át az önkormányzattól, de helyiség, infrastruktúra, anyagi támogatás kellene a működésükhöz. Ilyen feltételek mellett a művelődési központ nem tud támogatást nyújtani. Most ki kell választani azokat a szervezeteket, amelyekkel komolyan együtt lehet dolgozni. A programokat úgy kell szervezni, hogy különböző időszakok nagyobb rendezvényei köré csoportosuljanak. Nagyon jó kezdeményezés az, hogy az oktatási intézmények képesek önálló, egész estét betöltő rendezvényeket szervezni. Ugyanez elmondható az ifjúsági klubok vagy a fotókör működésére is. Januártól az alapfeladatok közé tartozik a havonta megjelenő városi újság szerkesztése és előállítása is. Az 1988 óta kiadott lap 1400-1600 példányban fogy el azóta is. Az újság szerkesztését egy kis létszámú társadalmi szerkesztőbizottság végzi. Az intézmény-összevonás után a könyvtár teljes szakmai önállóságának meghagyása mellett a gyermekkönyvtár bezárása mellett döntött az ön- kormányzat. Döntésüket az indokolta, hogy az iskolák jól felszerelt könyvtárakkal rendelkeznek, melyek kielégítik a fiatalok igényeit. Éppen most folyik a könyvállomány átvizsgálása és átrakodása a központi könyvtárba. A gyermek- és ifjúsági könyveket elraktározzák, és igény szerint kölcsönzik. A szabadpolcos rendszer megszűnik, mert az olvasótermet mindenképpen meg akarták tartani eredeti fiink- ciójában. Sajnos a könyvárban is kemény nyitvatartási korlátozásokra kényszerültek. Az „egyszemélyes” városi televízió 1991 óta működik társadalmi segítők bevonásával. (Itt nem volt mit leépíteni.) Heti negyvenperces vagy egyórás adásidőben friss információkhoz juttatja a város lakosságát a települést érintő kérdésekről. Úgy tűnik, hogy „felállt” az új összevont intézmény, amely a létszámleépítések után kilenc és fél álláshellyel működik, kemény időbeli és anyagi korlátozásokkal. Terveik szerint kevesebb rendezvény lesz, de törekednek az igényességre. Most a kultúra vékony csordogálása is megszűnik, csak cseppekben jut el az arra szomjazókhoz. Dalamáris-gála Egész napos népzenei fesztivált rendez május 27-én a kunszentmártoni Dalamáris együ- tes. A rendezvényen kicsik s nagyok egyaránt megismerkedhetnek az agyagozás, nemezelés, szövés, mézeskalácsozás, gyöngyfűzés tudományával. A szabadtéri színpadon néptáncokat s népi játékokat mutatnak be a mezőtúri Szarkaláb, a szarvasi Sköcök együttesek, a Deák Ferenc úti és a Széchenyi- iskola táncosai. A helyi gimnázium népdaléneklési versenyt tart. Délután a kunszenti Dalamáris és Madárka együttesek lépnek fel, majd a szolnoki Barna Gyöngyök, a cserkeszőlői Pántlika, az egri Gajdos együttes műsorát láthatja a közönség. Őket követik a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem táncosai. Egész nap kirakodóvásár, este pedig táncház lesz. Váljék az érdeklődőket- A kunszenti fotókör kezdeményezésére kiállítás nyílt a helyi művelődési központban. A Húszéves a szentesi fotókör című kiállítás május 17-ig tekinthető meg. *- Teleki Sámuel útján Kelet-Afrikában címmel diaképes előadást tart Kubassek János a Helytörténeti Múzeumban május 18-án, csütörtökön 16 órakor. *- Vigyázat, csalok! Szintén a Helytörténeti Múzeumben május 15-én 16 órakor Rodolfó-emlékkiállítás nyílik a híres bűvész hagyatékából. Bemutatót tart Csongrádi Béla bűvész. *- A művelődési központban május 19-én 10 órakor tart elődást a Mini Színpad óvodásoknak, Melyik a legerősebb állat? címmel. Délután fél négykor a kisiskolásoknak játsz- szák el az Almaház megmentését. Az oldalt szerkesztette és fotók: Gálik András Pályázatok - árverés A helyi önkormányzat pályázatot írt ki a Deák Ferenc úti, volt gyermekkönyvtár épületére. Az épület elsősorban kereskedelmi célokra alkalmas. Pályázni lehet a Szent Imre herceg úti óvoda és a bölcsőde épületeire is. Elsőbbséget élveznek azok, akik eredeti funkciójuknak megfelelően akarják működtetni az épületeket. A pályázatokat a Kunszentmártoni Polgármesteri Hivatalba lehet benyújtani, május 30-ig. * * * A már korábban meghirdetett ingatlanokra nyilvános árverést rendeznek május 25-én 16 órakor. Az árverésre kerülő ingatlanokról információt ad a helyi polgármesteri hivatal. A Kunszentmárton és Vidéke Áfész eladásra meghirdeti az alábbi melegkonyhás vendéglátó üzleteit:- Étterem - presszó SZELEVÉNY- Termál étterem CSERKESZŐLŐ A pályázatokat a megjelenéstől számított 10 napon belül váijuk. Cím: Kunszentmárton és Vidéke Áfész Kunszentmárton, Deák F. u. 2. sz. 5440 Részletes felvilágosítást ad: Oláh Bálint Telefon: 56/461-236 - 8 - 15 óráig *78647/
