Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-22 / 94. szám

4. oldal Körkép 1995. április 22., szombat Mit szól a vasutassztrájkhoz? Sztrájk. Még mindig? Már megint? Most ép­pen a vasutasok. Ismét. Van, aki szinte a min­dennapi élet szerves részének érzi már a sztráj­kot, és igazságot remél általa. Más közömbösen legyint rá, nem érdekli. Olyan is akad, akit egyenesen bosszant, mi több, bőszít. Aztán ahogy ilyenkor - jó magyar szokás szerint - lenni szokott, lábra kelnek különféle pletykák, rémhírek, és talán néhányan - a remélt cél ér­dekében - méltatlan eszközökhöz is folyamod­nak. Mondják és érezni, hogy a vasutasok vé­leménye is eltérő. Van, aki elszánt közülük, és van, aki fél. Van, akit megfenyegettek, kénysze­rítettek?! Sokmindent beszélnek. Az igazság meglehet, sohasem derül ki. Az viszont tény, hogy sztrájk van. Már megint. A vasutas dolgozók, a szakszervezeti vezetők, a MÁV Rt vezetőinek véleményét már ismerik. Most azt kérdeztük, mit gondolnak a vas­utassztrájk külső szemlélői? Bereczki Sándor Szolnok: Tel­jesen egyetértek a vasutasok sztrájkjával. Persze nem lenne ez az egész cirkusz, ha a MÁV vezetősége megtartaná az ígé­retét, és amit már egyszer megadott a dolgozóinak, azt most nem akarná visszavenni. Helytelennek tar­tom a fölsőbb vezetésnek ezt a hozzáállását. Egyébként szerintem össze kellene fogni az összes olyan dolgozóknak, akik sztrájkkal sze­remének valamit elérni. És biztos, hogy a fél ország vagy még többen sztrájkolnának, any- nyira egyöntetű az elégedetlenség. Amit még mesterségesen szítanak is, ugyanis hallottam olyat, hogy a vasutasokat kényszerítették a sztrájkra. S ez még a rádióban is elhangzott. Hát ez abszolút lehetetlenség! Felháborító kije­lentések hangzottak el a rádióban, televízióban. Tehát semmiképp sem ok nélkül sztrájkolnak. Sütő Judit Szajol: Teljesen nem állt módomban követni a sztrájk eseményeit, így nem tudom, hogy ebben a pillanat­ban meddig jutottak a tárgyalá­sokon a vasutas szakszerveze­tek és a MÁV vezetői. Azt vi­szont tudom, hogy a kollektív szerződés körül forog minden. Ezért megértem, hogy mindent megtesznek azért, hogy eddigi juttatásaikat ne nyirbálják meg, tehát fontos számukra a sztrájk. A nem vasúton utazóknak pedig azért lényeges, mert ezáltal, valamilyen megnyugtató - végle­ges - megoldást remélnek. Én tehát ezért nem ítélem el a sztrájkot. Nagy Balázs Mezőtúr: Hát erre igazán nem számítottam, hogy 6-8 órát kell vámom, azért hogy hazajussak. Igaz, reggel mondták az állomáson, hogy sztrájk van. Pedig már akkor sem azzal a vonattal jöhet­tem,amelyikkel akartam. De én nem arra gon­doltam, hogy nem lesznek járatok, hanem csak valahogy tiltakoznak a vasutasok, mert kevés a fizetésük és fizetésemelést kémek. Erre csinál­tak egy sztrájkot, én meg fél napot itt tölthetek. Persze úgyse tudok mit tenni, minek hőbörög- nék. Régebben is voltak sztrájkok, így nem új­ság nekem. Aztán úgyis minden megy tovább, még mindig úgy volt. Pont most lenne máskép­pen? Lading Krisztián Tiszaföldvár: Szerintem teljesen jogos a sztrájk a vasutasok részéről. Hiszen - úgy hallottam - hogy a nagyfőnökség valamilyen megállapodást nem tartott be. Ugyanakkor hiába jogos a sztrájk, akik munkába járnak, azokat minden­képp sújtja, pluszkiadásokat jelent nekik a bejá­rás. Viszont a diákoknak lehet, hogy jól jött... Kővári Sándorné Szolnok: Minket - büféseket - nagyon is érint a sztrájk, bár eléggé szo­morú dolog. Nálunk a forga­lom teljesen visszaesett, bez­zeg a bérleti díjat ugyanúgy kell fizetnünk. Valahol megér­tem a vasutasokat, hogy a pénzért harcolnak, de akik utazni akarnak, azokat meg visszatartják. Remélem, elérik a céljukat, és nem lesz már több vasutassztrájk, mert az számunkra egyene­sen katasztrófát jelentene. Kép és név nélkül Jászberény: Nekem már na­gyon elegem van a vasutasokból meg a sztrájk­jukból is. Illetőleg a rendszeres hőbörgéseikből. Meg mindenféle létező sztrájkból. A buta ma­gyar egyszerűen nem akarja megérteni, hogy ez a szerencsétlen kis ország nincs olyan gazda­sági helyzetben, hogy akár a sztrájkokat, akár a követelések teljesítését megengedhetné magá­nak. És nem hiszik el, hogy úgysem lesz semmi erdeménye. Mert ha kell, akár erőszakkal is, de úgyis a kisebbség győz, mint mindig. A neve­met azért nem merem megmondani, mert már nagyon sok bántódásban volt részem, amiért kinyitottam a számat, megmondtam az igazat hangosan, amiről mások csak suttogni mernek. A szakma krémje versengett Szolnokon Ha szakképzésről van szó, akkor szinte mindig hozzátesszük: a magyar szakképzés válságban van. Ennek ellentmondani lát­szik, hogy az ország hat városában rendeztek a napokban or­szágos szakmai tanulmányi versenyeket. Szolnokon az ipari szakma tanulói mérték össze tudásukat. A háromnapos ver­seny eredményhirdetésére tegnap került sor a Pálfy János Mű­szeripari és Vegyipari Szakközépiskolában. Szerdán délelőtt zsúfolásig megtelt a Pálfy aulája, hiszen az ország ötvennyolc iskolájá­ból száznyolcvan vegyész-, vi- lamos- és gépésztanuló érkezett megyeszékhelyünkre tanáraik­kal együtt. Á rendezvényt a Jendrassik György Gépipari Szakközépiskola és a Baross Gábor Szakközépiskola segít­ségével rendezte a Pálfy. Mint azt a középiskolások jól tudják, az országos tanulmányi versenyek egyik jelentősége, hogy aki itt elér egy bizonyos határt, az felvételi kedvez­ménnyel kerülhet be a szakirá­nyú felsőfokú iskolába. A mos­tani versenyen induló fiatalok tudását és felkészültségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy száznyolcan részesültek felvételi kedvezményben. A szolnoki és a jászberényi fiatalok is rendkívül eredmé­nyesen szerepeltek a verse­nyen: Szolnok város díját Deák Szabolcs (Pálfy János Műszer- és Vegyipari Szakközépiskola) és Krizsai Zoltán (Jendrassik György Gépipari Szakközépis­kola) vehette át. Mindketten ha­todik helyen végeztek szakcso- porjukban. A jászberényi Lisska József Erősáramú Szak- középiskola hat tanulója vég­zett az első tíz között, sőt Kó- kai László második lett. Noha állandóan hangoztat­ják, hogy a szakképzés válság­ban van - az ezen a versenyen induló fiatalok mind az elmé­leti, mind a gyakorlati követel­ményeknek megfeleltek. Nem sajnálták az energiát, a tanulást annak ellenére sem, hogy kérdéses: el tudnak-e majd helyezkedni szakmájuk­ban? Szerencsére egyre több cég, alapítvány ismeri fel a szak­képzés jelentőségét, s egyre többen támogatják felajánlása­ikkal a versenyeket. Különleges díjat ajánlott fel például az OTP: a Fáy András-díjat az első helyezettek kapják. Az 50 ezer forintos lekötött betét­könyveket azonban csak a dip­loma bemutatásával kapják kézhez. -csr­Közjogi funkciók, érdekképviselet A cigányönkormányzat hatáskörei Hazánkban eddig 10 kisebbségi önkormányzat alakult, a 11. lesz a romatestület, amely a választásokkal kapcsolatos vizsgá­lat lezárása után, valószínűleg napokon belül megalakul. Mi a nemzetiségi önkormányzatok mozgástere, feladat- és hatás­köre? A kérdést Tóth Zoltánnak, az Országos Választási Iroda főosztályvezetőjének tettük fel, aki elmondta:- Három csoportba sorolhatók a jogaik. Az egyik: az önkormányza­tok tartják a kapcsolatot a kor­mányzati szervekkel, miniszté­riumokkal, ami lényegében azt jelenti, hogy ellátják az adott kisebbség érdekképviseletét ezeken az állami fórumokon. Másik fontos teendőjük anyanyelvűk, nemzeti kultúrá­juk megőrzése és ápolása, ami a gyakorlatban jelentheti nemze­tiségi kulturális programok szervezését csakúgy, mint mondjuk egy-egy saját iskola alapítását. Végül harmadik feladatkö­rük a kapcsolatok fenntartása és építése az önkormányzatok csúcsszerveivel. Elhangzott olyan vélemény is, hogy például a romaönkor­mányzat valójában az Országy- gyűléshez hasonló jogosítvá­nyokkal rendelkezik. Tóth Zol­tán ezzel kapcsolatban kifej­tette: a hasonlóság voltaképp csak annyi, hogy ez is, az is vá­lasztott testület, s hogy a ki­sebbségi önkormányzatok is rendelkeznek bizonyos közjogi jogosítványokkal: van költség- vetésük és állami feladatok el­látására is kaphatnak anyagi eszközöket, úgynevezett fej-kvótákat. Fontos kérdés, hogy a helyi önkormányzatok és a kisebb­ségi önkormányzat között sike- rül-e partneri viszonyt kialakí­tani, vagy ellenfélnek, ellenlá­basnak tekintik egymást. A fő­osztályvezető szerint ez jórészt maguktól a településektől, a he­lyi vezetőktől függ. A mostani ínséges időkben a rendelkezésre álló szűkös pénzkereteket nyilván sok he­lyütt az érdekek ütköztetésével, kemény viták közepette fogják majd elosztani. Remélhető azonban, hogy az efféle konf­liktusok a kölcsönös bizalom és tolerancia alapján nem vehet­nek tartós ellentétekhez. Ferenczy Europress A muzsika szárnyain A zene híd, amely összeköt. Összeköt földrészeket, embe­reket, érzéseket. A muzsika minden nyelven ugyanúgy szól, mindenkihez eljut, bőrszíntől, nemzetiségtől, anyanyelvtől függetlenül. A zenét minden­hol, mindenki megérti. A Szolnoki Szimfonikus Ze­nekar jövő heti linzi koncertje is igazolja ezt a megállapítást. A szolnoki szimfonikusok 1989. októberében már adtak egy nagy sikerű hangversenyt a linzi Bruchnerhauses-ben - ezt a sikert igazolja a mostani meghívás is. Április 27-én ebben az egész Európában híres koncerterem­ben egy világhírű, holland or­gonaművész közreműködésé­vel lépnek színpadra. Martin Sander orgonista több nemzet­közi verseny győztese, s a ber­lini filharmonikusokkal is ké­szült közös felvétele. A szimfonikusok linzi kon­certjének műsorán Charles Go­unod Faust című operájának ba­lettzenéje, Alexandre Guilmant Szimfóniája zenekarra és orgo­nára, Bartók Béla Román népi táncok című darabja, Modest Muszorgszkij Egy éj a kopár hegyen című műve, illetve Liszt Ferenc Les Préludes-je szerepel. A szolnoki zeneszerető kö­zönség sem marad le a hang­versenyről, hiszen a zenekar vasárnap, vagyis holnap este 18 órakor tartja főpróbáját Szol­nokon a Városi Művelődési Központ színháztermében. A szimfonikusok minden ér­deklődőt szeretettel várnak a koncertszerű próbán, melyre a belépés természetesen ingye­nes. Földlabda A szavak értelmével lehet játszadozni, attól függően, miként írjuk őket: földlabda, Földlabda, Föld-labda. Jelentheti a gyenge, ápolásra szoruló facsemetét tápláló, annak az ültetés utáni megerő­södését elősegítő földlabdát ugyanúgy, mint az - óriási gondolati távolságban lévő, de naturálison mégis hozzá oly közeli - Földet, bolygónk kék glóbuszát. Aminek lekicsinyített, kézzelfogható gömb­jével egyesek úgy labdázhatnak, mint Chaplin tette híres filmjében, A diktátorban a náci vezért megszemélyesítő figura alakjában. Dik­tátorokból, tirannuszokból sajnos a történelemben sosem volt hiány. De ne feledjük: nemcsak politikai értelemben vett diktátorok, egyeduralkodók vannak köztünk, hanem olyanok is, akik a pénzvilág mindenhatósága révén terjeszthetik ki uralmukat a technológiák fe­lett. Akiknek semmit sem számít, ha szőkébb és tágabb környezetüket elszennyezik, tönkreteszik, bemocskolják, megfertőzik, az erdőket kivágják, sivataggá változtatva így emberek, állatok, növények élet­terét. Akiknek érdekük az is, hogy gyermekeink mindenféle környe­zetvédelmi szemlélet, nevelés nélkül nőjenek fel, hogy később maguk is kiszolgálóivá válhassanak egy technikai civilizálatlanságnak, a természeti értékek lelketlen szabadrablásának, kiszipolyozásának. Akiknek érdeke, hogy atomerőmüvek, vízi erőművek épüljenek a ra­cionalitásra fittyet hányó adatok ellenére. És akik tudatlanul azt hi­szik, hogy ezt majd sohasem kérik számon tőlük az utódok. Ezért segíthet minden olyan rendezvény, esemény, figyelemfel­keltő akció, amely már a legkisebbeknél, az óvodásoknál elkezdi a környezetvédelmi szempontú nevelést. S ha ezt minél játékosabb, ér­dekesebb formában, a kicsik aktív bevonásával teszik (mint me­gyénkben is sok óvodában), az annál életszerűbb. Az, hogy az isko­lákban megemlékeznek a mai Föld napjáról, az pedig valahol ter­mészetes kellene, hogy legyen. S ebben is óriási (az amúgy jelentős mértékben túlterhelt) pedagógusok vagy éppen civil szervezetek fe­lelőssége. Mert felnőttként az emberek többsége már csak legyint: miért törőjek én a környezetvédelemmel, miért fájjon az nekem, ha valahol végleg eltűnik egy állatfaj? Nehéz az aggasztó életkörülmé­nyek közé került vagy éppen napi filléres gondokkal küzdő emberek­nek azt elmagyarázni, hogy ha például kipusztul egy állat- vagy nö­vényfaj, akkor a biológiai sokféleség csökkenésével mikor és hogyan szakadhat meg az a lánc, amit az evolúció kialakított. A kicsik - megfelelő formában előadva - még nyitottak erre. Azonban egyebek között a levegőszennyezést, az élő vizek elalgásodást már a felnőttek is a saját bőrükön tapasztalhatják. A Föld Napja Alapítvány még januárban kiküldött az ország va­lamennyi polgármesterének egy ajándékcsomagot, benne az égető természetvédelmi, környezetszennyezési problémákról szóló köny­veket, hogy ezzel is megkönnyítsék döntéseiket. Hiszen ők is azok közé számítanak, akik felelősséggel tartoznak azért az általuk képvi­selt polgároknak, hogy településükön a környezetvédelmi szempon­tokat messzemenően betartó beruházások valósuljanak meg. És azért is, hogy ne lehessen a Földlabdával naponta egy globális focimecccsen hatalmas gólokat rúgni a környezetvédelem és jövőnk eléggé szakadozott hálójú kapujába... Baranyi György Beszélgetés a sajtóról A Magyar Újságírók Közös­sége (MÚK) helyzete, a terve­zett televíziós elbocsátások, a vidéki sajtó állapota - mindez szóba került tegnap a szol­noki Demokrata Klub ven­dége, az Ez A Hét főszerkesz­tője, a MÚK elnökségének tagja, Pálfy G. István sajtóbe­szélgetésén. A MÚK helyzetéről szólva ki­emelte, hogy a napokban felvet­ték a Nemzetközi Újságíró-szö­vetségbe. Jelenleg 850 a taglét­számuk, ám szinte naponta van­nak újabb jelentkezők. A másik újságíró-szervezettel, a MÚ- OSZ-szal elnöki szinten majd­nem rendszeres a párbeszéd. Aláhúzta, hogy még erősebbé kellene tenni az újságíró-szoli­daritást, nem pedig azon gon­dolkodni, hogy újságíró hogyan tehet tönkre másik újságírót. A tervezett televíziós elbocsá­tásokról szólva elmondta, hogy alkotmány- és törvénysértő az, hogy a kormány határozza meg, milyen létszámgazdálkodása le­gyen a televíziónak. Gazdasági okokra hivatkozva történik ugyan az elbocsátás, ám végül is keményen politikai tisztogatás folyik. Ez szellemi merénylet is egyben. A már működő szellemi műhelyek szétverése teljesen fölösleges volt, hiszen felvető­dik a kérdés, hogy a konzervatív Politikai évkönyv 1995. Megjelent az elmúlt év belpoli­tikai eseményeit áttekintő kötet, a „Magyarország politikai év­könyve 1995.” Szerkesztője Kurtán Sándor, Sándor Péter és Vass László. A könyv első ré­szében 33 tanulmány elemzi a magyar politikai rendszer leg­fontosabb eseményeit, folya­matait és intézményeit. Több­ségét politikai pártok vezető személyiségei írták. A második rész közli a belpolitikai és tör­vényhozási kronológiát, vala­mint szakértők mutatják be a választások tapasztalatait, a kormányváltást és az országy- gyűlési ciklusváltást. (MTI) szellemiségű magyar értelmisé­get ki fogja ezentúl megszólal­tatni? Olyan külső szervezeteknek juttatnak pénzeket láthatatlan csatornákon - mondta -, egy olyan korrupciós lehetőség és hálózat alakult ki a Magyar Te­levízió körül, amely milliárdok- ról teszi kétségessé, hogy lehet-e követni a pénznek az útját. Lapjáról szólva kiemelte, hogy a jelen gazdasági és piaci viszonyok között, amiben a la­pok léteznek, mindenféle külső támogatás nélkül tudnak megje­lenni. A konzervatív sajtónak nagyobb piaca van elvileg, mint amekkora látszik. A vidéki sajtó helyzete könnyebb lett, bár a központi sajtó mindig önmagát fontosabbnak képzelte. Ám amint a statisztikák mutatják, a megyei lapok olvasottabbak, mint a központi lapok egésze. Már csak azért is fontos ez, mi­vel minél kisebb körben jelenik meg egy sajtótermék, annál ke­vésbé ad lehetőséget a hazudo- zásra, hiszen amúgy a nagy ha- zudozások korát éljük. Végezetül hangsúlyozta: igen természetellenes dolog az, hogy a médiumokról beszéljen a tár­sadalom. Fordítva lenne logikus: a társadalomról beszéljen a mé­dia, mert ha nem lép ki ebből az ördögi körből, abba a sajtó egé­sze tönkremehet. B. Gy. Rendőri konferencia A kormány hamarosan tár­gyalni fogja a Bűnmegelőzési Tanács létrehozásáról szóló előterjesztést. A testületre azért van szükség, mert a bűnmege­lőzés nem csak rendőri feladat, abban együtt kell tevékenyked­nie a rendőrségnek az önkor­mányzatokkal és különböző társadalmi szervezetekkel - mondta Kuncze Gábor bel­ügyminiszter pénteken Szek- szárdon, ahol megnyitotta a nemzetközi rendőri tudomá­nyos konferenciát. Utalt a közvéleménykutatá­sok tapasztalataira, miszerint romlik az emberek biztonsá­gérzete, főként a vagyon elleni és a garázda bűncselekmények számának növekedése miatt. Mindent meg kell tenni e ten­denciának megállítása érdeké­ben. Ehhez a rendőrségnek sokkal több pénzre, olyan mér­tékű technikai fejlesztésre van szüksége, ami minőségi válto­zást jelent - hangsúlyozta a belügyminiszter. Az utóbbi időben sokan elhagyták a rend­őrség állományát, mert a meg- terhelően nehéz munka ellenére alacsonyak a fizetések. Való­színűleg még tovább növekszik majd az elvándorlás, ezért a kormánynak legkésőbb 1996-ban be kell avatkoznia - jelentette ki. (MTI) Színpompás tájképek, cséndéletek és portrék. A diákönkormányzat rendezésében Kőszegi Karolina művész­tanár (középen) festményeiből nyűt kiállítás Szolnokon, a Tallinn Általános Iskola aulájában, mely április 30-ig te­kinthető meg. FOTÓ: K. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents