Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-07 / 56. szám
azdaság Nagybani Volvo-rendelés II. Hasszán marokkói király 158 új Volvót rendelt, s ezzel csaknem megnégyszerezte a svéd autógyárnak az észak-afrikai országban realizálódó eladásait - közölte a TT svéd hír- ügynökséggel Jan Henriksson, a Volvo regionális menedzsere. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy az uralkodónak ötszáz gépkocsi áll a garázsaiban, és saját javítóműhellyel rendelkezik. A most megrendelt Volvók közül 108 darab a luxus 850-es modell, a további ötven pedig a kisebb 460-as. Az AP értesü-' lése szerint az autók egy részét kifejezetten a király részére készítik, míg a többit a minisztériumok használatába adják, illetve állami látogatásokkor kerülnek felhasználásra. (MTI) Árverési csarnoklánc - kialakítás alatt Nem nagy a közraktári kintlévőség Az ATI Közraktározási Rt.-nél rövidesen úgynevezett árverési csarnokláncot alakítanak ki, ahol a különböző intézmények által lefoglalt áruk kerülnek kalapács alá. De emellett az ÁTI-nak is kell néha a tárolására bízott áru értékesítéséről gondoskodni, mert a megbízó nem fizet - tudtuk meg Korom Pétertől, az ÁTI Közraktározási Rt. Szajoli Közraktárának igazgatójától. Az úgynevezett árverési csarnoklánc kialakítása főként az APEH, a tb, valamint a VPOP által lefoglalt áruk tárolására, majd árverezésére jön létre. így mind a tárolásban, mind az értékesítésben az ÁTI komoly szerepet tölthet be. Ez a megoldás részben segítene a kapacitásfelesleg lekötésében, míg másrészt a részvénytársaságnak tartozásai állnak fenn az említett állami szervek felé, s a szolgáltatással a tartozás törlesztése is megtörténne. Az említett állami szervek és az ÁTI mellett az árverési csamoklánc kialakítása mögé az Igazságügyi Minisztérium is felsorakozott, s információink szerint mintegy 20 millió forintot szán a kiépítésre. Korom Péter igazgató arra nem tudott pontos választ adni, hogy a szajoli közraktárnál mikorra valósul meg az árverési csamoklánc. A közraktározás esetében árverésre nem csak ilyen formában kerülhet sor, maga az ÁTI is ehhez a megoldáshoz nyúl, ha a megbízó, az árut tároltató nem fizeti meg a részvénytársaság által felszámított díjat. Mint Korom Péter elmondta, a szajoli raktár kintlévősége nem magas összegű, s a tartozások időtartama sem nyúlik hosszabb időre. Jelenleg mintegy 6-8 millió forintra rúg az az összeg, mellyel a megbízóik tartoznak. Ez egyébként az éves bevételük - a 120 millió forint - 5-6 százaléka, ami a mai magyar helyzetben jónak mondható. A tartozások között például most is található olyan, ahol a partner eltűnt, s az áru, melyre a közraktárjegyet a társaság kiadta, a raktárakban található. A kintlévőség megoszlását tekintve általánosan elmondható, hogy a külföldi - a vám-szabadterületi - tartozás a több. E. Z. Amikor a készpénzt kell „elfelejteni” Terjedőben a plasztiklapocskák Hogy hétvégén még külföldön se legyünk gondban Egyre több - a bankkártyákat népszerűsítő - reklámot láthatunk, hallhatunk: a bankok igyekeznek megnyerni ügyfeleiket a plasztiklapocskák használatára. A fejlett gazdaságú országokban már mindennapos, hogy a különböző számlákra utalt összegekhez elsősorban a bankhálózat pénztárain kívül férnek hozzá. A kártyák segítségével a bank- jegykiadó automatákból bármikor készpénzt vehetnek fel a számlatulajdonosok, illetve a nemzetközi kártyaszervezetek kártyáival az elfogadói hálózaton keresztül közvetlenül vásárolhatnak - gyakorlatilag bárhol, bármikor. Legfeljebb csak arra kell figyelni, hogy a vásárlás helyén éppen elfogadják-e azt a kártyát, melyet zsebében hordoz a polgár. Az OTP Bank Rt. 1989 szeptembere óta foglalkozik kártya- kibocsátással. Első kártyái csak a fiókhálózatából, illetve saját ATM és csekkelfogadói hálózatából történő hozzáférést biztosítottak. Felismerve ennek korlátáit, a bank 1994 júliusában kibocsátotta az első EC/MC emblémával ellátott kártyáját - az OTP Forintkártyát. Mint minden EC/MC kártyabirtokos, az OTP Forintkártya birtokosai is az EC/MC emblémájával ellátott automatákból forinthoz juthatnak, az emblémával jelzett üzletekben, elfogadóhelyeken vásárolhatnak lakossági folyószámlájuk egyenlegétől függően - Magyarországon. De mit használjanak külföldön? Tekintve, hogy forintunk még nem konvertibilis, a forint alapú kártyák felhasználásának lehetősége korlátozott. A külföldi utazások során a deviza- kártya biztosítja a kényelmes valutához jutást, a vásárlást. Az OTP Devizakártya 1995. január 1-jével jelent meg a bank kártyakínálatában, neve OTP Cirrus/Maestro kártya. Az új kártya az ec+Cirrus+edc/ Maestro emblémák feltüntetésével került kibocsátásra, amely jelzi, hogy az elődjénél - az EC csekkgarancia kártyánál - magasabb színvonalú szolgáltatásokat is biztosít. A csekkgarancia funkció mellett, Magyarországon és világszerte használható az ec vagy Cirrus emblémával jelzett bankjegykiadó automatából a felkeresett ország nemzeti valutájának felvételére. Az edc vagy Maestro emblémával jelzett kereskedelmi elfogadóhelyeken elektronikus kártyaelfogadást biztosító berendezésnél az áruk ellenértékének és szolgáltatások igénybevételének kiegyenlítésére is alkalmas. Az elektronikus elfogadás egyszerűbb és kényelmesebb az eurocsekk használatánál, ám nem zárták ki annak használatát sem: a kártya mellé továbbra is rendelhető csekk, amit általában a legkisebb bankok, kereskedelmi egységek, szolgáltatók is beváltanak. Háromféle kártyahasználat választható, az egyéni igényeknek és költési szokásoknak megfelelően. A devizakártyák funkciója, hogy az utazások során a szükséges valutához a legkevesebb utánajárással, a legkedvezőbb átváltási arányok mellett férhessenek a devizaszámla-tulajdonosok. Az OTP Cirrus/Maestro kártyabirtokosoknak sem kell ügyelniük a felkeresett országok banknyitvatartási szokásaira, nem kell a szállodák, a kis pénzváltók kedvezőtlen árfolyamain valutát váltaniuk. A devizakártya előnyei között meg kell említeni az illetéktelen hozzáférés kizárást: a kártya csak a PIN kód ismeretében használható. A kártyával bonyolított forgalmak azok költségeinek és az adminisztrációs díjainak elszámolására a devizaszámla-tulajdonosnak devizakártya-fedezeti számlát és óvadékszámlát kell nyitnia. A kártyafedezeti számlára minimálisan elhelyezendő összeg 1200 DEM, az óvadékszámlára 350 DEM, az óvadék összege 500 DEM. A számlatulajdonos az előbbieknél magasabb összegű befizetésről is intézkedhet, az óvadék összege nem változik. A számlanyitáshoz szükséges konverzió költségmentes. A két évig érvényes OTP Cirrus/Maestro kártya éves díja 15 DEM. Az elektronikus eszközök (ATM-ek, POS terminálok) a kártyafedezeti számla egyenlegétől függően engedélyezik a készpénzkifizetéseket, vásárlásokat. Az egyenleg alapján történő engedélyezésnek a hazai lakossági devizakártyáknál különös jelentősége van. A forint szabad átválthatóságának hiányában a devizahitelezés a lakossági devizaszámlák vonatkozásában tiltott bankművelet. A devizakártya használatával a kártyafedezeti számlán elhelyezett összeg teljes kimerítésére is lehetőség van. A költségek, tranzakciós díjak csak utólag, a bankok közötti elszámolásokkal kerülnek terhelésre - ezért van szükség az óvadékszámla nyitására. Az óvadék felhasználására csak a kártya- fedezeti számla teljes kimerítése után kerülhet sor. Az ösz- szeget kötelezően, állandó jelleggel a számlán kell tartani, ezért az 1 évre lekötött devizabetéteknek megfelelően kezelik, míg a kártyafedezeti számlán elhelyezett összeg látra szólóan kamatozik - hiszen bármikor hozzáférhető. Az eurocsekkek kiadásához csekkfedezeti számla nyitása szükséges, amelyre szintén előre kell gondoskodni a csekkbeváltáshoz szükséges fedezetről. Erdő tulaj donosok figyelmébe! Az erdőfelügyelőség tájékoztatja az erdőtulajdonosokat, hogy átvizsgálta az 1995. évi beadott terveket (erdőművelési, fahasználati) - melyek beadási határideje november 15-e volt és megállapította, hogy az erdők nagy részére nem készült terv az idei évre. Ezzel szemben az erdőfelügyelőség nyilvántartásai szerint ezen erdőkben 1995-ben is szükséges munkát végezni az erdők további fejlődése érdekében. Az erdőfelügyelőség felhívja a tulajdonosok figyelmét, hogy az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény 6. paragrafusa tartalmazza az erdőgazdálkodó kötelességeit, mely szerint többek között köteles gondoskodni:- az éves erdőgazdálkodási terv elkészítéséről,- az erdészeti hatóság határozatában foglaltak végrehajtásának szakszerűségéről,- az erdő védelméről, valamint az erdő őrzéséről. Felhívja továbbá a tulajdonosok figyelmét, hogy a fenti törvény szerint: „amennyiben az erdőterület tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget kötelezettségének és ezáltal az erdő fennmaradását és fejlődését veszélyezteti, az erdészeti hatóság javaslatára a miniszter az erdőgazdálkodó költségére a szükséges Új befektető A Német Befektetési és Fejlesztési Társaság (DEG) hosszú távú befektetésként részesedést szerzett a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-ben. A DEG a szavazati jogokkal bíró részvények több mint 8 százalékát vásárolta meg. A Német Befektetési és Fejlesztési Társaságot 1962-ben alapították. Egyetlen tulajdonosa, azaz 100 százalékos részvényese a Németországi Szövetségi Köztársaság. A DEG célja - hasonlóan a londoni székhelyű EBRD-hez és a washingtoni székhelyű Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz (IFC) -, hogy pénzügyi és tanácsadói szolgáltatás nyújtásával fejlessze a magángazdaságot szerte a világban. (MTI) A KSH felmérése szerint is A megélhetés fő forrása megyénkben a mezőgazdaság A tavaly szeptember-októberben elvégzett mezőgazda- sági gazdaságszerkezet-összeírás elemzése után a KSH megyei igazgatósága megállapította, hogy a megye összesen 95 ezer egyéni gazdálkodó háztartásához több mint 255 ezer fő tartozott, ami megyénk lakosságának hatvan(!) százalékát jelenti. Országosan egyébként közel 4,8 millióan tartoznak a mezőgazda- sági gazdálkodó háztartásokhoz. A felmérés során arra terjedően is választ kerestek a kérdezőbiztosok, hogy a gazdasághoz tartozók közül ki és milyen rendszerességgel végez munkát egy-egy gazdaságban. Az eredmények szerint a 255 ezer ember közül 65 százalék rendszeresen végez munkát saját gazdaságában. Az állandó alkalmazottak száma meglepően kevés, mindössze 411-et regisztráltak tavaly a kérdezőbiztosok. A főfoglalkozású egyéni gazdálkodók száma nem érte el a 2700-at. A megfigyelt háztartásokból 41 ezer rendelkezett gazdaság méretű földterülettel, ami közel egyharmadával kevesebb, mint 1991-ben - állapította meg a KSH jelentése. Ä gazdálkodók által ténylegesen használt földek nagysága meghaladta a 90 ezer hektárt, amely az országosnak 6 százaléka, a megyék között pedig a hatodik legnagyobb. A háztartások használatában lévő földterület 121 .ezer birtoktagból állt, egy földtag átlagos nagysága 0,7 hektárt tett ki. A felmérés során az is kiderült, hogy a földdel gazdálkodók közül mindössze háromötöd (60%) rendelkezik úgy földterülettel, hogy az egy tagban (darabban) áll rendelkezésére. Közel harminc százalékuknak két, míg 7 százalékuknak három és 3 százalékuknak még ennél is több tagban volt földterülete. A terület művelési ágára vonatkozó adatok közül kettő lehet szembetűnő. Egyik az, hogy a teljes terület négyötöde (80%-a) szántó, a művelés alól kivett terület nagysága megközelítette az 5 százalékot. A földterületet illetően fontos még megjegyezni, hogy 160 ezer hektárnyi saját tulajdonú földet írtak össze, 77 százalékkal többet, mint amennyit ténylegesen használnak a felkeresett háztartások. Ez főként annak tudható be, állapítja meg a KSH-jelentés, hogy 83 hektárnyi területet 20 háztartás bérbe adott, de emellett 3300 gazdaság 12 ezer hektárt bérbe is vett. A megye lakosságának tulajdonában lévő földterület egyötöde régebbi tulajdon vagy adásvételi szerződéssel már birtokolt terület volt, egynegyede a szövetkezeti tagok részére visszaadott területből (tagi részarányból), 36 százaléka kárpótlásból, 20 százaléka pedig vagyonnevesítéssel szerzett területből tevődött össze. A tavaly őszi felmérés során az is kiderült, hogy míg a fóliasátorral, illetve üveggel borított terület 1991-hez képest számottevően (10, illetve 27 százalékkal) csökkent, a síkfóliával borított terület több mint kétszeresére emelkedett, de még így sem érte a 19 hektárt. Menedzsereknek Határidők cégvezetőknek Március 8.- Bankbiztonsági szabályzat elkészítése. Március 10.- Társasági adó előlegének befizetése.- Társadalom-, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetése.- Összesítő elszámolás a járulékról.- Információ az MNB-nek a valutákról. Március 14.- Hitelállományi és hitelforgalmi adatokról információszolgáltatás. Jogszabályváltozások Pénzügyi szakképesítések A 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 1. számú mellékletében a banki tanácsadói, míg a 2. számú mellékletében a banki ügyintézői szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei szerepelnek. A mellékletek második része az adott szakképesítésekkel betölthető munkaköröket, foglalkozásokat, illetve rokon munkaköröket sorolja fel. Agrárszakmái követelmények A 4/1995. (II. 24.) FM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendeletet módosította. Az érintettek az új rendelet - az alaprendelet mellékletének kiegészítését jelentő - mellékletét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő egy későbbi számában találják meg. Cégvezetés Bankházbukás Az életét félti a brit Barings bankház látványos összeomlásáért felelősnek tartott brit bróker, aki Frankfurtban várja, hogy a hatóságok döntsenek sorsáról. A 28 éves Nick Lee- son vasárnapi londoni értesülések szerint kijelentette: ha a német igazságszolgáltatás kiadja őt Szingapúrnak, azzal halálos ítéletét írja alá, ugyanis „túl sokat tud” ahhoz, hogy a városállam börtönéből valaha is élve kikerüljön. A hét végére egyébként gyakorlatilag bizonyossággá váltak azok az egész héten hallható találgatások, amelyek szerint a Barings katasztrófája nem néhány nap műve volt: vasárnap már többtucatnyi forrás is állította, hogy a City egykor legpatinásabb hírű pénzintézete már három éve tudott a szingapúri részleg kockázatos ügyleteiről. (MTI) munkák elvégzése céljából más erdőgazdálkodó szervet jelölhet ki. A felszólítás hirdetményi úton is kézbesíthető.” A hatóság tájékoztatja a tulajdonosokat továbbá, hogy a természetben összefüggő erdőtömböt képező erdők tulajdonosai a fenti kötelezettséget abban az esetben tudják teljesíteni, ha erdőgazdálkodó szervezetet alakítanak, vagy közös képviseletükről más módon gondoskodnak. Az erdőtulajdonosok a fentiekkel kapcsolatban felmerült egyéb információkat és részletes tájékoztatást kaphatnak a Debreceni Erdőfelügyelőség Szolnoki Osztályánál, Szolnokon, a József A. út 40. szám alatt. Újabb törvényre várva Ami még hátravan a kárpótlásból A kárpótlási törvény végrehajtása során még több mint egymillió igényt kell elbírálnia a hivatalnak - tudtuk meg dr. Nagy Ferenc címzetes államtitkártól, a kárpótlási hivatal elnökétől. A személyi kártérítési igények bonyolultsága, a hiányosan beadott iratok miatt az év végén mintegy százezer elintézetlen akta várt a sorára. Emiatt némileg elmaradt a tavaly benyújtott több mint 600 ezer új igény intézése, amelyből 534 ezernél a vagyoni, a többinél a személyi jogsérelem volt az alap. A tavaly beadott vagyoni kárpótlási kérelmeket szeptembertől kezdték el feldolgozni, jelenleg hetente 19 ezer ügyben hoznak határozatot. A személyi sérelem alapján beadott mintegy 80 ezernyi kárpótlási igény felmérése megtörtént, jelenleg a hivatal munkatársainál vannak az dokumentumok, megkezdődtek az előkészületek a határozatok kiadására. Az elbírálás ütemét azokon a vidékeken gyorsítják, ahol még árverésre váró földterületek vannak, hogy a földek tulajdonosváltása mielőbb befejeződhessen. Ez mintegy kétezer település lakóit érinti. A kárpótlási hivatal illetékesei ígérik, hogy novemberig minden ügyben megszületik az első fokú határozat. Február végétől minden megyei hivatalban kifüggesztik azoknak a településeknek a listáját, ahol már minden ügyet elbíráltak. A már beadott, de még határozatra váró igények között előnyt élveznek az idős, 80 év feletti emberek aktái, s azoknak az ügye, akik igazolják, hogy kárpótlási jegyükön önkormányzati lakást akarnak vásárolni. Ha a jelenlegi ütemet tartani tudják, akkor a személyi kártérítési ügyekben minden elsőfokú határozat az első félév végéig megszületik. Az Alkotmánybíróság február 6-án elvi határozatot hozott a volt munkaszolgálatosok és a II. világháborúban életüket vesztettek kárpótlásáról. A jogszabályt a parlamentnek kell elfogadnia, s ennek szellemében indulhat meg az érintettek újabb körének kárpótlása. A hivatal készen áll az újabb törvény végrehajtására. T. Ágoston László (FEB)
