Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-07 / 56. szám
1995. március 7., kedd 5. oldal Körkép „A gazdasági vezetők egy része azt hiszi, hogy elérkezett az ő ideje és korlátlan hatalommal rendelkezik” A kifogástól a sztrájkig A napokban példa értékű érdekegyeztetés folyt az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetében a munkáltató és a munkavállalók között. Az érdekegyeztetést munkavállalói részről az MSZOSZ megyei képviselete vállalta, és sikerült is megállapodniuk. Sokan még nem is tudják, milyen hathatós segítséget tud nyújtani a szakszervezet tagjainak. Hogyan tudják megvédeni a munkavállalókat? - erről beszélgettünk Berta Istvánnal, az MSZOSZ megyei képviseletének vezetőjével.- Az ÁNTSZ-nél tartott érdekegyeztetés milyen tanulságokkal járt a szakszervezet számára?- Sok tanulsága van. Az egyik az, hogy megyénkben is tovább tart egyfajta tudathasadásos állapot a gazdasági életben. A gazdasági vezetők egy része azt gondolja, hogy elérkezett az ő ideje, és korlátlan hatalommal rendelkezik. Közben megfeledkeznek arról, hogy a munkahelyeken van munkajogi szabályzat, amelynek betartása a munkáltatóra nézve is kötelező, csakúgy, mint az emberjogi szabályok betartása.- Ezek az esetek is azt bizonyítják, hogy a szakszervezetekre ma is nagy szükség van.- Ebben a nehéz nehéz gazdasági helyzetben nagyon fontos lenne, hogy összefogjon a munkáltató és a munkavállaló. Kevesebb pénzből kell kijönni,, és a megoldásokat közösen kellene kitalálni. De ha valaki hatalmi pozícióból kijelenti, hogy én, az „ügyeletes okos” azt mondom, hogy a dolgok csak úgy történhetnek, ahogy én kitaláltam, akkor nem lehet egymás mellett dolgozni a munkáltatónak és munkavállalónak.- Az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy milyen új szerepe és joga van a szakszervezeteknek.- A szakszervezetek jogosítványai a rendszerváltás után lényegesen megváltoztak. A munkahelyek egy részén nem is működik szakszervezet, másutt több szakszervezet is jelen van. Az új munka törvénykönyve általánosságban fogalmazza meg a szakszervezetek jogait. Azokon a munkahelyeken, ahol a szakszervezet erős és felkészült, ott a munka törvény- könyvéből is kiolvasható jogosítványai vannak.- Ha egy munkahelyen konfliktus támad a munkavállalók és munkáltatók között, és a szakszervezeti tagok Önökhöz fordulnak - tudnak segíteni?- A munkahelyek közelében kell olyan szakértői gárdát fenntartani, amely segíteni tud ezekben a konfliktusokban. A szakszervezetnek szolgáltatnia kell. Mi csak olyan munkahelyen tudunk segíteni, ahol műBerta István, az MSZOSZ megyei képviseletének vezetője ködik szakszervezet, ahová a csoportunk segítségül hív bennünket.- Ahol ilyen szakszervezeti csoport működik, oda az MSZOSZ-nak joga van bemenni?- A munka törvénykönyve tervezett változtatásai között szerepel ez is, de most ott tartunk, hogy a munka törvény- könyve nem tiltja meg. Vannak olyan munkahelyek is, ahol közreműködünk anélkül, hogy lenne ott szakszervezeti csoportunk. Az ilyen típusú munkahelyeken a vezető még ki meri jelenteni, hogy aki szervezkedni próbál, az tegye meg a kapun kívül... Az emberek annyira meg vannak félemlítve, hogy nem mernek szakszervezetbe összerendeződni. De ha nem segítünk rajtuk, akkor őket örökre elveszíti a szakszervezeti mozgalom. Elsősorban úgy tudunk segíteni, hogy a munkahelyen lévő szakszervezeti tisztségviselőinket támogatjuk. Ha munkajogi problémáról van szó, a munkajogászunk menedzseli a kérdést, ha közgazdasági problémáról, akkor közgazdászt hozunk. írásos felhatalmazást kérünk az adott munkahelyen lévő szakszervezeti csoportunktól a konfliktus kezelésére. Tehát a munkáltatóval mi ütközünk, és nem a munkahelyen dolgozó szakszervezeti tisztségviselő. Lehetőséget kérünk a munkáltatóval a megbeszélésre. A jogi következmények megismerése után a munkáltatók általában elállnak a tervezett intézkedésüktől. A vezetők egy része elfogadja a szakszervezetet partnerként, és akkor jogi procedúra nélkül meg tudjuk oldani a problémát. Ha valaki nem fogad el bennünket partnerként, akkor a szakszervezet jogosítványaival kell élni. Meg kell várni, hogy a munkáltató szabálytalan intézkedést tegyen, és abban a pillanatban a szakszervezet él a nyomásgyakorló eszközeivel. Benyújthatjuk például a szakszervezeti kifogást. Attól kezdve végrehajthatatlan a munkáltató jogsértő intézkedése, és jogi keretek között zajló egyeztetéssel folytatjuk. Amennyiben ez hét napon belül nem lesz sikeres, a munkáltató is, a szakszervezet is a bírósághoz fordulhat. Ha az egyeztetés megtörténik, de nem hoz eredményt, a szakszervezet bírósági úton érvényesíti a munkavállalók érdekeit. Ha egy per évekig húzódik, akkor a munkáltatónak is várnia kell, nem hozhatja meg a tervezett intézkedését. Ez senkinek sem jó. Az egyeztetés ideje alatt a szakszervezet jogosan tarthat figyelmeztető sztrájkot.- Sokan nem értik, mi a különbség a sztrájk és a figyelmeztető sztrájk között.- A figyelmeztető sztrájk kétórás lehet, és arra figyelmeztet, hogy a munkavállalóknak komoly az elszántsága. Az általános sztrájk akár napokig, hetekig tarthat. Nekem az a véleményem, hogy mindig keresni kell a megoldás lehetőségét. Tiszteletben kell tartani a munkáltató és a munkavállaló érdekeit is. Jogsegélyszolgálatunk ingyenes tanácsadással áll szakszervezeti tagjaink rendelkezésére, bár azokat sem szoktuk elküldeni, akik nem szakszervezeti tagok. Tagjaink esetében jogsegély- szolgálatunk akár a bírósági perben is képviseli a tagot.- Megyénkben is sok a vegyes, illetve a kizárólagosan külföldi tulajdonú cég. Velük szemben mit tudnak tenni?- Ez egy új kihívás a magyar szakszervezetek számára. Ezekben az esetekben ugyanis nem Magyarországon kell érvényesíteni a munkavállalók érdekeit, mert egy bérharcot érdemben csak a tulajdonossal lehet megvívni. Ilyenkor feltétlenül szükséges az adott ország szakszervezetével felvenni a kapcsolatot és érvényesülnie kell egyfajta szakszervezeti szolidaritásnak országok között is. A nyugat-európai szakszervezetek arra törekszenek, hogy az Európai Unió mellett egyfajta szakszervezeti unió is létrejöjjön, mert a multinacionális cégek tulajdonosaival szemben csak így lehet felvenni a harcot. Paulina Éva Fotó: Korényi Éva Az érintetteket levélben értesítik Az Opel-vizsgálatok menetrendje Egy héttel az Opel Astra és a légzsákkal felszerelt Opelek visszahívásának bejelentése után kialakult a felülvizsgálat pontos hazai menetrendje is. Az Opel Hungary szakértői szerint a hazai Opel-tulajdonosok arra számíthatnak, hogy a visszahívással kapcsolatos szervizmunkák március végén indulhatnak el, és április végéig tartanak. Az Opel Hungary adatbázisában szereplő valamennyi magyar Astra-tulajdonos és a légzsákkal felszerelt más Opelmodellek birtokosai számára a jövő héten készítik el az értesítéseket, amelyeket ajánlott levélben március 13-án, 14-én postáznak. így az érintettek március 15-e után kapják kézhez a visszahívással kapcsolatos információkat. A levélben lesz egy válaszkupon is három időpontjavaslattal. így az autótulajdonos meghatározhatja, hc^y melyik márkaszervizben és milyen időpontban szeretné elvégeztetni a javítást. , Az Opel Hungary arra kéri az érintetteket, hogy a válaszkupont postafordultával küldjék vissza. Ezek ismeretében áll ugyanis össze az az országos kép, hogy kit mikor és melyik Opel-szervizben tudnak kiszolgálni. Az Opel cég magyar képviselete közölte azt is, hogy az Opel Hungary minden ügyfelét megpróbálja postai úton elérni, de aki mégis kimaradna és nem kapna értesítést március végéig, az a legközelebbi Opel-szerviz- nél jelentkezzen. (MTI) Kárpótlásijegy-tulajdonosok dilemmái Nem „kelendő” az életjáradék A vagyoni kárpótlási folyamat során eddig mintegy 980 ezer ember jutott kárpótláshoz, illetve kárpótlási jegyhez, s közülük mindössze 2300-an kérték az életjárdékot. Ez azonnal mutatja, hogy a törvényi szabályozás nem sikerült jól, ugyanakkor bármilyen módosítás - mely napirendjén szerepel az Ország- gyűlésnek - komoly anyagi kihatással lesz az államkasszára, mivel az életjáradék az egyetlen olyan kárpótlás, ahol csengő forintot kap a kárpótolt. A kárpótlási folyamat nemcsak a kárpótoltaknak, de az államnak s a törvényalkotónak is szolgált számos meglepetéssel. Míg az első kárpótlási törvény megszületése előtt a „legvadabb” becslések is mindössze 200-300 ezer beadványra vonatkoztak, a tényleges adat lesújtó volt: 910 ezer kérelem érkezett be országosan a kárpótlási hivatalokhoz. Az újabb vagyoni kárpótlási kérelem beadásának megnyitása ismételten meglepetést hozott a maga több mint 600 ezer beadványával. Ez összességében azzal járt, hogy az állam sem tudott megfelelő ellentételezésről gondoskodni, bár az elmúlt kormányzati ciklusban számos próbálkozás született a kárpótlási jegy piaci árának szinten tartására. A Hom-kormány hivatalba lépését követően a privatizációs politika változása, az, hogy csak készpénz ellenében történhet állami vagyonértékesítés, tovább sújtotta a kárpótlási jegy árfolyamát, s ma ott tartunk, hogy a tőzsdén alig éri el a 30 százalékos árfolymot a jegyek ára. Ezzel szemben az állam 174,2 százalékos árfolyamon számol. A kárpótoltak előtt, hogy jegyüket „használhatóvá” tegyék, több út is állt. Az egyik a föld- vásárlás lehetősége volt. A másik, hogy jegyüktől - az éppen aktuális piaci áron - megszabadulnak, s némi készpénzhez jutnak. A harmadik lehetőség a részvényre cserélés lehetett, már akinek eddig volt türelme és lehetősége sorban állni. Az utolsó, talán egyik legbiztosabb „forintosító” forrás az életjáradék lehetett - volna. Sajnos azonban a törvény nem sikerült úgy, hogy az életjáradékra váltással sokan élhettek volna. Az ugyanis egyértelműen kiderült: országos szinten mindössze alig 2300-an nyújtották be ebbéli igényüket, s kapták meg az életjáradékot. Az okok között egyebek mellett az is megtalálható, hogy a törvény magasan húzta meg a beváltáshoz az életkori határt. Legalábbis abból a felmérésből ez derült ki, melyet a kárpótlási hivatalok végeztek annak kiderítésére, miért nem választják a kárpótoltak az életjáradékot a jegyek helyett. A másik ok az volt, hogy 20 évre osztotta el a törvény a jegyértéket mint járadékot, ez pedig egy nyolcezer forintos kárpótlás esetében havonta még 50-100 forintot sem jelent nyugdíj-kiegészítésként. De az ennél jóval nagyobb ösz- szegek esetében sem jelentős a havi járadékösszeg. Jelenleg a honatyák és honanyák vitatkoznak az életjáradékot szabályzó törvény változtatásáról. Ha bármilyen szinten sikerül is javítani az életjáradékra váltás feltételeit, az üres államkassza minden bizonnyal behatárolja az életjáradék folyósításának lehetőségét. E. Z. Ingyenes tanácsokat ad, képviseletet vállal Iroda a kisebbség jogi védelmére 1994. május 1-jétől áll az ügyfelek rendelkezésére a Kisebbségi Jogvédő Iroda, melynek létrejöttét egyrészt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, másrészt pedig a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége is támogatta. Az iroda feladata és célja az ingyenes jogi képviselet, békéltetés, konfliktuskezelés, tájékoztatás és iratok elkészítése. A féléves mérleg alapján 328 ügy érkezett hozzájuk, diszkriminációs megkülönböztetéssel kapcsolatosan 28 panaszt tettek. Eddigi tapasztalataik alapján - ahogy a beszélgetés során elmondták - a hatáskörrel rendelkező hatóságok a kisebbséget nem mindig veszik komolyan. Esetenként előfordul, hogy nem tanúsítanak kellő humanitást velük szemben, a szórakozóhelyek jelentős részében pedig nemkívánatos személy a cigány származású ember. Dr. Pálfí Miklós, az alapítvány elnöke tájékoztatása szerint a kisebbségi törvényben foglalt rendelkezések gyakorlati megvalósítását a helyi ön- kormányzatok egyes illetékesei, vezetői még nem tartják be, gátolják, illetve lassítják a munkát. Ä Lungo Drom továbbra is támogatja az iroda működését, melynek címe Szolnok, Szapáry u. 19., vezetője pedig dr. Pálfi Miklós, aki maga is cigány származású, és ismeri az etnikai konfliktusokat is. Cs. Á. Akinek a betűk csoportja kínszenvedés, titkos kód volt Egy színésznő küzdelme a szavakkal Susan Hampshire angol színésznő - aki Cliff Richarddal, Charles Aznavourral, Joy Adamson Elza nevű oroszlánjával filmezett, s a ’60-as évek Angliájában a Forsyte Saga tévésorozat közkedvelt szereplője - 1983 óta, az akkor Londonban megjelent „Egy színésznő küzdelme a szavakkal” című önéletrajzi kötetével is egyre közismertebbé válik szerte a világon. Űj gyermekbetegség A gyümölcslészindróma Ennek titka nem valamiféle - keveseknek megadatott - különleges szépírói tehetség. A színésznő magánéletének legszemélyesebb, legtitkosabb fogyatékosságáról - ami feltehetőleg- a népesség 11 százalékát érinti - lebbenti fel a fátylat. Több évtizedes vajúdás után, felnőttként tárja a nagyvilág elé - hogy tapasztalataival használjon az ügynek - a sokáig hétköznapi trükkökkel álcázott nagy-nagy szégyenét, fájdalmát: számára a betűk csoportja a színházi olvasópróbákon legtöbbször megfejthetetlen, titkos kód volt. Susan „szóvakságban” szenvedve, dyslexiásként ért el világhírű sikereket, ami nem egyedülálló eredmény (Leonardo da Vinci, Auguste Rodin, Agatha Christie is átélte ugyanezt), hiszen ez az örökölhető olvasási gyengeség - dr. Ranschburg Pál orvospszichológus nevezte így el a század elején - normális látás, hallás, értelmi képességek mellett is felléphet. Édesanyja türelme, megértése, gondoskodása nélkül azonban a művésznő nem futhatta volna be nagyívű életpályáját. A knightsbridge-i stúdió tánc- tanárnője lánya kedvéért indította el magániskoláját, ahol Susan 5-15 éves kora között a speciális oktatás révén olyan oltalomban, védelemben részesülhetett, amely későbbi, mindennapos, másságát leplező csatáihoz adott óriási muníciót. A gyerekkorában még Shakespeare-t gyűlölő - mert megrémült az író által használt szavaktól - és vécéülőkén anyja bölcs elnézésével az Oxford szótárt órákig lapozgató, a jobb és bal irányt, a számokat módszeresen összekeverő Susan színészként is helytállt. Örökségül a munka hitét kapta anyjától, aki gyakorta mondogatta: jobb elkopni, mint berozsdásodni. Belevetette magát a munkába, speciális jelekkel írt át, tett olvashatóvá - mindezt titkon - saját maga számára szövegkönyveket. 1975-ben, egy dyslexiáról szóló televíziós dokumentumfilmben fedte fel a nagy nyilvánosság előtt fogyatékosságát, s vette fel a kapcsolatot - a másokon való segítés szándékával - az angliai Dyslexia Intézettel. A kötet végén lévő függelékek célja a dyslexia korcsoportonkénti tüneteinek leírásával e fogyatékosság mielőbbi felismerésének és eredményes kezelésének szolgálata. * Susan Hampshire könyve a megyei pedagógiai intézet nyomdájában látott napvilágot. Simái Edit és Szakálos Ilona fordításában az Encore Magyar Konfliktuspedagógiai Alapítvány és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Dyslexia Egyesület kiadásában jelent meg Szolnokon, 1994-ben. S. Cs. J. Kevesebb a határsértés A tavalyi 20 százalékos csökkenés után az év első két hónapjában további 27 százalékkal mérséklődött az ismertté vált jogsértések száma határainkon. Összesen 2790 jogsértést észleltek januárban és februárban. Ezek többsége a magyar-osztrák határszakaszhoz kapcsolódik. Ugyanakkor a román határszakaszon 40% - kai kevesebb határsértő ügyében kellett intézkedni, mint 1994 első két hónapjában. Korábban a határsértők több mint fele román állampolgár volt, arányuk ez év elején 40%-ra csökkent, a délszláv országok állampolgárai pedig 20%-kai részesedtek. Mintegy 40 százalékkal csökkent a hamis útlevéllel próbálkozók száma. Ugyanakkor a tavalyi 22-ről 44-re növekedett az elfogott embercsempészek száma. Ugyancsak a statisztikához tartozik, hogy megakadályozták 29, a rendőrség által körözött személy kijutását az országból, és 88 lopott személyautó is fennakadt a határellenőrzéseken. (MTI) Angol kutatók új és a régieknél nem kevésbé veszélyes, civilizációs gyermekbetegségre hívták fel a figyelmet: a gyümölcslészindrómára. Ennek okai a szülők és mindazok, akik a kicsiknek szinte sohasem adnak vizet, hanem helyette folyamatosan különféle leveket itatnak velük. A gyümölcslészindróma nemcsak rossz szokás, amely - lévén, hogy gyakran ragadós, nagy cukortartalmú, esetleg tartósítószerrel készült italokat kapnak a kicsik - a fogakat tönkreteheti. A southamptoni táplálkozási szakemberek felmérése szerint a vizsgált 2 és 7 év közötti gyerekek közül a folyamatosan dzsúszokkal hatottak a levek ellenére az egyoldalú táplálkozás tipikus jeleit mutatták. Lemaradtak a növekedésben, nyugtalanabbak voltak, hajlamosabbak a hasmenésre, s ráadásul a ragacsok elvették egészséges étvágyukat is. Az ilyen módon egészségtelenül táplált gyerekek aránya óriási: Angliában az óvodások 70 és a kisiskolások 50 százaléka jószerint soha sem iszik vizet, hanem csak a gyümölcslevek után nyúl. A legrosszabb az, hogy a szülők a legnagyobb jóindulattól vezérelve veszik meg a gyerekeknek az éppen reklámozott, feltétlenül létfontosságúnak kikiáltott gyümölcsleveket, s nem is sejtik, mennyire rosszat tesznek azzal, hogy a picik annyi mesterséges ételt-italt fogyasztanak. Sok gyerek napi kalóriaszükségletének akár felét is a különféle levekből meríti - fűzik hozzá a tudósok. Nem is sejtik, hogy a víz jobban olthatja a szomjat, mint a cukros szirupok. Ráadásul a különféle levek- ben, amelyek egy részét a reklámok kizárólag természetes anyagokból készültnek minősítik, nincs jelen az összes, a növekedéshez szükséges vitamin, zsiradék, kálcium és ásványi anyag, amely az egészséges csontozat és izomzat kifejlődésének előfeltétele. Ferenczy Europress
