Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-07 / 56. szám

1995. március 7., kedd 5. oldal Körkép „A gazdasági vezetők egy része azt hiszi, hogy elérkezett az ő ideje és korlátlan hatalommal rendelkezik” A kifogástól a sztrájkig A napokban példa értékű érdekegyeztetés folyt az Állami Nép­egészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetében a mun­káltató és a munkavállalók között. Az érdekegyeztetést mun­kavállalói részről az MSZOSZ megyei képviselete vállalta, és sikerült is megállapodniuk. Sokan még nem is tudják, milyen hathatós segítséget tud nyújtani a szakszervezet tagjainak. Hogyan tudják megvédeni a munkavállalókat? - erről be­szélgettünk Berta Istvánnal, az MSZOSZ megyei képviseleté­nek vezetőjével.- Az ÁNTSZ-nél tartott érdekegyeztetés milyen tanul­ságokkal járt a szakszervezet számára?- Sok tanulsága van. Az egyik az, hogy megyénkben is tovább tart egyfajta tudathasa­dásos állapot a gazdasági élet­ben. A gazdasági vezetők egy része azt gondolja, hogy elér­kezett az ő ideje, és korlátlan hatalommal rendelkezik. Köz­ben megfeledkeznek arról, hogy a munkahelyeken van munkajogi szabályzat, amely­nek betartása a munkáltatóra nézve is kötelező, csakúgy, mint az emberjogi szabályok betartása.- Ezek az esetek is azt bizo­nyítják, hogy a szakszerveze­tekre ma is nagy szükség van.- Ebben a nehéz nehéz gaz­dasági helyzetben nagyon fon­tos lenne, hogy összefogjon a munkáltató és a munkavállaló. Kevesebb pénzből kell kijönni,, és a megoldásokat közösen kel­lene kitalálni. De ha valaki ha­talmi pozícióból kijelenti, hogy én, az „ügyeletes okos” azt mondom, hogy a dolgok csak úgy történhetnek, ahogy én ki­találtam, akkor nem lehet egy­más mellett dolgozni a munkál­tatónak és munkavállalónak.- Az emberek nincsenek tisz­tában azzal, hogy milyen új sze­repe és joga van a szakszerve­zeteknek.- A szakszervezetek jogosít­ványai a rendszerváltás után lé­nyegesen megváltoztak. A munkahelyek egy részén nem is működik szakszervezet, másutt több szakszervezet is jelen van. Az új munka törvénykönyve ál­talánosságban fogalmazza meg a szakszervezetek jogait. Azo­kon a munkahelyeken, ahol a szakszervezet erős és felké­szült, ott a munka törvény- könyvéből is kiolvasható jogo­sítványai vannak.- Ha egy munkahelyen konf­liktus támad a munkavállalók és munkáltatók között, és a szakszervezeti tagok Önökhöz fordulnak - tudnak segíteni?- A munkahelyek közelében kell olyan szakértői gárdát fenntartani, amely segíteni tud ezekben a konfliktusokban. A szakszervezetnek szolgáltatnia kell. Mi csak olyan munkahe­lyen tudunk segíteni, ahol mű­Berta István, az MSZOSZ megyei képviseletének veze­tője ködik szakszervezet, ahová a csoportunk segítségül hív ben­nünket.- Ahol ilyen szakszervezeti csoport működik, oda az MSZOSZ-nak joga van be­menni?- A munka törvénykönyve tervezett változtatásai között szerepel ez is, de most ott tar­tunk, hogy a munka törvény- könyve nem tiltja meg. Vannak olyan munkahelyek is, ahol közreműködünk anélkül, hogy lenne ott szakszervezeti csopor­tunk. Az ilyen típusú munkahe­lyeken a vezető még ki meri je­lenteni, hogy aki szervezkedni próbál, az tegye meg a kapun kívül... Az emberek annyira meg vannak félemlítve, hogy nem mernek szakszervezetbe összerendeződni. De ha nem segítünk rajtuk, akkor őket örökre elveszíti a szakszerve­zeti mozgalom. Elsősorban úgy tudunk segí­teni, hogy a munkahelyen lévő szakszervezeti tisztségviselőin­ket támogatjuk. Ha munkajogi problémáról van szó, a munka­jogászunk menedzseli a kér­dést, ha közgazdasági problé­máról, akkor közgazdászt ho­zunk. írásos felhatalmazást ké­rünk az adott munkahelyen lévő szakszervezeti csoportunk­tól a konfliktus kezelésére. Te­hát a munkáltatóval mi ütkö­zünk, és nem a munkahelyen dolgozó szakszervezeti tiszt­ségviselő. Lehetőséget kérünk a munkáltatóval a megbeszé­lésre. A jogi következmények megismerése után a munkálta­tók általában elállnak a terve­zett intézkedésüktől. A vezetők egy része elfogadja a szakszer­vezetet partnerként, és akkor jogi procedúra nélkül meg tud­juk oldani a problémát. Ha va­laki nem fogad el bennünket partnerként, akkor a szakszer­vezet jogosítványaival kell élni. Meg kell várni, hogy a munkál­tató szabálytalan intézkedést tegyen, és abban a pillanatban a szakszervezet él a nyomásgya­korló eszközeivel. Benyújthat­juk például a szakszervezeti ki­fogást. Attól kezdve végrehajt­hatatlan a munkáltató jogsértő intézkedése, és jogi keretek kö­zött zajló egyeztetéssel folytat­juk. Amennyiben ez hét napon belül nem lesz sikeres, a mun­káltató is, a szakszervezet is a bírósághoz fordulhat. Ha az egyeztetés megtörténik, de nem hoz eredményt, a szakszervezet bírósági úton érvényesíti a munkavállalók érdekeit. Ha egy per évekig húzódik, akkor a munkáltatónak is várnia kell, nem hozhatja meg a tervezett intézkedését. Ez senkinek sem jó. Az egyeztetés ideje alatt a szakszervezet jogosan tarthat figyelmeztető sztrájkot.- Sokan nem értik, mi a kü­lönbség a sztrájk és a figyel­meztető sztrájk között.- A figyelmeztető sztrájk kétórás lehet, és arra figyelmez­tet, hogy a munkavállalóknak komoly az elszántsága. Az álta­lános sztrájk akár napokig, he­tekig tarthat. Nekem az a véle­ményem, hogy mindig keresni kell a megoldás lehetőségét. Tiszteletben kell tartani a mun­káltató és a munkavállaló érde­keit is. Jogsegélyszolgálatunk ingye­nes tanácsadással áll szakszerve­zeti tagjaink rendelkezésére, bár azokat sem szoktuk elküldeni, akik nem szakszervezeti tagok. Tagjaink esetében jogsegély- szolgálatunk akár a bírósági per­ben is képviseli a tagot.- Megyénkben is sok a ve­gyes, illetve a kizárólagosan külföldi tulajdonú cég. Velük szemben mit tudnak tenni?- Ez egy új kihívás a magyar szakszervezetek számára. Ezekben az esetekben ugyanis nem Magyarországon kell ér­vényesíteni a munkavállalók érdekeit, mert egy bérharcot ér­demben csak a tulajdonossal lehet megvívni. Ilyenkor feltét­lenül szükséges az adott ország szakszervezetével felvenni a kapcsolatot és érvényesülnie kell egyfajta szakszervezeti szolidaritásnak országok között is. A nyugat-európai szakszer­vezetek arra törekszenek, hogy az Európai Unió mellett egy­fajta szakszervezeti unió is lét­rejöjjön, mert a multinacionális cégek tulajdonosaival szemben csak így lehet felvenni a harcot. Paulina Éva Fotó: Korényi Éva Az érintetteket levélben értesítik Az Opel-vizsgálatok menetrendje Egy héttel az Opel Astra és a légzsákkal felszerelt Opelek visszahívásának bejelentése után kialakult a felülvizsgálat pontos hazai menetrendje is. Az Opel Hungary szakértői szerint a hazai Opel-tulajdonosok arra számíthatnak, hogy a visszahí­vással kapcsolatos szervizmun­kák március végén indulhatnak el, és április végéig tartanak. Az Opel Hungary adatbázi­sában szereplő valamennyi ma­gyar Astra-tulajdonos és a lég­zsákkal felszerelt más Opel­modellek birtokosai számára a jövő héten készítik el az értesí­téseket, amelyeket ajánlott le­vélben március 13-án, 14-én postáznak. így az érintettek március 15-e után kapják kéz­hez a visszahívással kapcsola­tos információkat. A levélben lesz egy válasz­kupon is három időpontjavaslat­tal. így az autótulajdonos meg­határozhatja, hc^y melyik már­kaszervizben és milyen idő­pontban szeretné elvégeztetni a javítást. , Az Opel Hungary arra kéri az érintetteket, hogy a válaszku­pont postafordultával küldjék vissza. Ezek ismeretében áll ugyanis össze az az országos kép, hogy kit mikor és melyik Opel-szervizben tudnak kiszol­gálni. Az Opel cég magyar kép­viselete közölte azt is, hogy az Opel Hungary minden ügyfelét megpróbálja postai úton elérni, de aki mégis kimaradna és nem kapna értesítést március végéig, az a legközelebbi Opel-szerviz- nél jelentkezzen. (MTI) Kárpótlásijegy-tulajdonosok dilemmái Nem „kelendő” az életjáradék A vagyoni kárpótlási folyamat során eddig mintegy 980 ezer ember jutott kárpótláshoz, illetve kárpótlási jegyhez, s közülük mindössze 2300-an kérték az életjárdékot. Ez azonnal mutatja, hogy a törvényi szabályozás nem sikerült jól, ugyanakkor bármilyen módosítás - mely napirendjén szerepel az Ország- gyűlésnek - komoly anyagi kihatással lesz az államkasszára, mivel az életjáradék az egyetlen olyan kárpótlás, ahol csengő forintot kap a kárpótolt. A kárpótlási folyamat nemcsak a kárpótoltaknak, de az állam­nak s a törvényalkotónak is szolgált számos meglepetéssel. Míg az első kárpótlási törvény megszületése előtt a „legva­dabb” becslések is mindössze 200-300 ezer beadványra vo­natkoztak, a tényleges adat le­sújtó volt: 910 ezer kérelem ér­kezett be országosan a kárpót­lási hivatalokhoz. Az újabb va­gyoni kárpótlási kérelem be­adásának megnyitása ismétel­ten meglepetést hozott a maga több mint 600 ezer beadványá­val. Ez összességében azzal járt, hogy az állam sem tudott meg­felelő ellentételezésről gondos­kodni, bár az elmúlt kormány­zati ciklusban számos próbál­kozás született a kárpótlási jegy piaci árának szinten tartására. A Hom-kormány hivatalba lépé­sét követően a privatizációs po­litika változása, az, hogy csak készpénz ellenében történhet állami vagyonértékesítés, to­vább sújtotta a kárpótlási jegy árfolyamát, s ma ott tartunk, hogy a tőzsdén alig éri el a 30 százalékos árfolymot a jegyek ára. Ezzel szemben az állam 174,2 százalékos árfolyamon számol. A kárpótoltak előtt, hogy je­gyüket „használhatóvá” tegyék, több út is állt. Az egyik a föld- vásárlás lehetősége volt. A má­sik, hogy jegyüktől - az éppen aktuális piaci áron - megszaba­dulnak, s némi készpénzhez jutnak. A harmadik lehetőség a részvényre cserélés lehetett, már akinek eddig volt türelme és lehetősége sorban állni. Az utolsó, talán egyik legbiztosabb „forintosító” forrás az életjára­dék lehetett - volna. Sajnos azonban a törvény nem sikerült úgy, hogy az életjáradékra vál­tással sokan élhettek volna. Az ugyanis egyértelműen kiderült: országos szinten mindössze alig 2300-an nyújtották be eb­béli igényüket, s kapták meg az életjáradékot. Az okok között egyebek mel­lett az is megtalálható, hogy a törvény magasan húzta meg a beváltáshoz az életkori határt. Legalábbis abból a felmérésből ez derült ki, melyet a kárpótlási hivatalok végeztek annak kide­rítésére, miért nem választják a kárpótoltak az életjáradékot a jegyek helyett. A másik ok az volt, hogy 20 évre osztotta el a törvény a jegyértéket mint jára­dékot, ez pedig egy nyolcezer forintos kárpótlás esetében ha­vonta még 50-100 forintot sem jelent nyugdíj-kiegészítésként. De az ennél jóval nagyobb ösz- szegek esetében sem jelentős a havi járadékösszeg. Jelenleg a honatyák és hon­anyák vitatkoznak az életjára­dékot szabályzó törvény változ­tatásáról. Ha bármilyen szinten sikerül is javítani az életjára­dékra váltás feltételeit, az üres államkassza minden bizonnyal behatárolja az életjáradék fo­lyósításának lehetőségét. E. Z. Ingyenes tanácsokat ad, képviseletet vállal Iroda a kisebbség jogi védelmére 1994. május 1-jétől áll az ügyfelek rendelkezé­sére a Kisebbségi Jogvédő Iroda, melynek lét­rejöttét egyrészt a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal, másrészt pedig a Holland Király­ság Magyarországi Nagykövetsége is támo­gatta. Az iroda feladata és célja az ingyenes jogi képvi­selet, békéltetés, konfliktuskezelés, tájékoztatás és iratok elkészítése. A féléves mérleg alapján 328 ügy érkezett hozzájuk, diszkriminációs megkülönböztetéssel kapcsolatosan 28 panaszt tettek. Eddigi tapasztalataik alapján - ahogy a beszél­getés során elmondták - a hatáskörrel rendelkező hatóságok a kisebbséget nem mindig veszik ko­molyan. Esetenként előfordul, hogy nem tanúsí­tanak kellő humanitást velük szemben, a szóra­kozóhelyek jelentős részében pedig nemkívána­tos személy a cigány származású ember. Dr. Pálfí Miklós, az alapítvány elnöke tájékoz­tatása szerint a kisebbségi törvényben foglalt ren­delkezések gyakorlati megvalósítását a helyi ön- kormányzatok egyes illetékesei, vezetői még nem tartják be, gátolják, illetve lassítják a munkát. Ä Lungo Drom továbbra is támogatja az iroda működését, melynek címe Szolnok, Szapáry u. 19., vezetője pedig dr. Pálfi Miklós, aki maga is cigány származású, és ismeri az etnikai konfliktu­sokat is. Cs. Á. Akinek a betűk csoportja kínszenvedés, titkos kód volt Egy színésznő küzdelme a szavakkal Susan Hampshire angol színésznő - aki Cliff Richarddal, Charles Aznavourral, Joy Adamson Elza nevű oroszlánjával filmezett, s a ’60-as évek Angliájában a Forsyte Saga tévésoro­zat közkedvelt szereplője - 1983 óta, az akkor Londonban megjelent „Egy színésznő küzdelme a szavakkal” című önélet­rajzi kötetével is egyre közismertebbé válik szerte a világon. Űj gyermekbetegség A gyümölcslészindróma Ennek titka nem valamiféle - keveseknek megadatott - külön­leges szépírói tehetség. A szí­nésznő magánéletének legsze­mélyesebb, legtitkosabb fogya­tékosságáról - ami feltehetőleg- a népesség 11 százalékát érinti - lebbenti fel a fátylat. Több évtizedes vajúdás után, felnőttként tárja a nagyvilág elé - hogy tapasztalataival használ­jon az ügynek - a sokáig hét­köznapi trükkökkel álcázott nagy-nagy szégyenét, fájdalmát: számára a betűk csoportja a színházi olvasópróbákon leg­többször megfejthetetlen, titkos kód volt. Susan „szóvakságban” szenvedve, dyslexiásként ért el világhírű sikereket, ami nem egyedülálló eredmény (Leo­nardo da Vinci, Auguste Rodin, Agatha Christie is átélte ugyan­ezt), hiszen ez az örökölhető ol­vasási gyengeség - dr. Ransch­burg Pál orvospszichológus ne­vezte így el a század elején - normális látás, hallás, értelmi képességek mellett is felléphet. Édesanyja türelme, megértése, gondoskodása nélkül azonban a művésznő nem futhatta volna be nagyívű életpályáját. A knightsbridge-i stúdió tánc- tanárnője lánya kedvéért indí­totta el magániskoláját, ahol Su­san 5-15 éves kora között a spe­ciális oktatás révén olyan olta­lomban, védelemben részesülhe­tett, amely későbbi, mindenna­pos, másságát leplező csatáihoz adott óriási muníciót. A gyerek­korában még Shakespeare-t gyűlölő - mert megrémült az író által használt szavaktól - és vé­céülőkén anyja bölcs elnézésé­vel az Oxford szótárt órákig la­pozgató, a jobb és bal irányt, a számokat módszeresen össze­keverő Susan színészként is helytállt. Örökségül a munka hi­tét kapta anyjától, aki gyakorta mondogatta: jobb elkopni, mint berozsdásodni. Belevetette ma­gát a munkába, speciális jelek­kel írt át, tett olvashatóvá - mindezt titkon - saját maga számára szövegkönyveket. 1975-ben, egy dyslexiáról szóló televíziós dokumentum­filmben fedte fel a nagy nyilvá­nosság előtt fogyatékosságát, s vette fel a kapcsolatot - a máso­kon való segítés szándékával - az angliai Dyslexia Intézettel. A kötet végén lévő függelékek célja a dyslexia korcsoporton­kénti tüneteinek leírásával e fo­gyatékosság mielőbbi felisme­résének és eredményes kezelé­sének szolgálata. * Susan Hampshire könyve a me­gyei pedagógiai intézet nyomdá­jában látott napvilágot. Simái Edit és Szakálos Ilona fordítá­sában az Encore Magyar Konf­liktuspedagógiai Alapítvány és a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Dyslexia Egyesület kiadá­sában jelent meg Szolnokon, 1994-ben. S. Cs. J. Kevesebb a határsértés A tavalyi 20 százalékos csök­kenés után az év első két hó­napjában további 27 százalék­kal mérséklődött az ismertté vált jogsértések száma határa­inkon. Összesen 2790 jogsér­tést észleltek januárban és feb­ruárban. Ezek többsége a ma­gyar-osztrák határszakaszhoz kapcsolódik. Ugyanakkor a román határszakaszon 40% - kai kevesebb határsértő ügyé­ben kellett intézkedni, mint 1994 első két hónapjában. Ko­rábban a határsértők több mint fele román állampolgár volt, arányuk ez év elején 40%-ra csökkent, a délszláv országok állampolgárai pedig 20%-kai részesedtek. Mintegy 40 szá­zalékkal csökkent a hamis út­levéllel próbálkozók száma. Ugyanakkor a tavalyi 22-ről 44-re növekedett az elfogott embercsempészek száma. Ugyancsak a statisztikához tartozik, hogy megakadályoz­ták 29, a rendőrség által körö­zött személy kijutását az or­szágból, és 88 lopott személy­autó is fennakadt a határellen­őrzéseken. (MTI) Angol kutatók új és a régieknél nem kevésbé veszélyes, civilizá­ciós gyermekbetegségre hívták fel a figyelmet: a gyümölcslé­szindrómára. Ennek okai a szü­lők és mindazok, akik a kicsik­nek szinte sohasem adnak vizet, hanem helyette folyamatosan különféle leveket itatnak velük. A gyümölcslészindróma nem­csak rossz szokás, amely - lé­vén, hogy gyakran ragadós, nagy cukortartalmú, esetleg tar­tósítószerrel készült italokat kapnak a kicsik - a fogakat tönkreteheti. A southamptoni táplálkozási szakemberek felmérése szerint a vizsgált 2 és 7 év közötti gye­rekek közül a folyamatosan dzsúszokkal hatottak a levek el­lenére az egyoldalú táplálkozás tipikus jeleit mutatták. Lema­radtak a növekedésben, nyugta­lanabbak voltak, hajlamosab­bak a hasmenésre, s ráadásul a ragacsok elvették egészséges étvágyukat is. Az ilyen módon egészségte­lenül táplált gyerekek aránya óriási: Angliában az óvodások 70 és a kisiskolások 50 száza­léka jószerint soha sem iszik vizet, hanem csak a gyümölcs­levek után nyúl. A legrosszabb az, hogy a szülők a legnagyobb jóindulat­tól vezérelve veszik meg a gye­rekeknek az éppen reklámozott, feltétlenül létfontosságúnak ki­kiáltott gyümölcsleveket, s nem is sejtik, mennyire rosszat tesz­nek azzal, hogy a picik annyi mesterséges ételt-italt fogyasz­tanak. Sok gyerek napi kalóriaszük­ségletének akár felét is a külön­féle levekből meríti - fűzik hozzá a tudósok. Nem is sejtik, hogy a víz jobban olthatja a szomjat, mint a cukros sziru­pok. Ráadásul a különféle levek- ben, amelyek egy részét a rek­lámok kizárólag természetes anyagokból készültnek minősí­tik, nincs jelen az összes, a nö­vekedéshez szükséges vitamin, zsiradék, kálcium és ásványi anyag, amely az egészséges csontozat és izomzat kifejlődé­sének előfeltétele. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents