Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

Sorokban Nevet változtatott a cseh légitársaság Hétfőtől „Cseh Légitársa­ságnak” (Ceske Aerolinie a.s.) hívják a cseh légitársa­ságot, amely a válás ellenére mindeddig a szövetségi ál­lam korszakából fennmaradt „Ceskoslovenske Aerolinie a.s.” elnevezést használta. A módosítás nyomán nem lesz változás a légitársaság rövi­dítésében (marad a CSA), sem azonosítókódjában (OK). Prágai lapok szerint Szlovákia szeretné elérni, hogy tárgyalják újra a CSA légitársaság és a CPD dunai hajózási társaság felosztá­sának feltételeit, mert az Pozsony szerint nem a szlo­vák érdekeknek megfele­lően történt. A CSA részvényeinek 48,99 százaléka a cseh va­gyonügynökség, 19,1 száza­léka pedig egy állami bank tulajdonában van. Szlovák részvényesek mindössze 2,5 százalékkal részesednek a légitársaságból. A részvények 19,1 száza­léka jelenleg az Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank tulajdonában van, amely az Air France francia légitársa­ságtól, a CSA korábbi stra­tégiai partnerétől vette át azokat. A Kotányi fűszercég idei tervei A kelet-európai expanzió révén egynegyedével, fél- milliárd schillingre tervezi növelni idei árbevételét a Kotányi cég, amely 85 szá­zalékos részesedéssel első helyen áll fiz osztrák fűszer- ' piacod. 1(1 i;A'Kötähyicö^äzvW4ifes üzleti évben 410 millió schillinges forgalmat bo­nyolított le, s ennek 15 szá­zaléka abban a három ke­let-európai országban - Csehországban, Lengyelor­szágban és Magyarországon - realizálódott, ahol már he­lyi fiókcége működik. A vállalat 1989 és 1993 közötti expanziója idén egy teljesen automatizált magas­raktár építésével folytató­dik. A cég tovább kíván ter­jeszkedni Kelet-Európábán is, ezúttal Szlovénia és Hor­vátország felé. A cég két évvel ezelőtt dobta piacra új termékcsaládját, a fűszer­alapokat, s ez idő alatt máris 15 százalékra sikerült nö­velnie piaci részesedését. A feketegazdaság méretei Ukrajnában Az ukrán nagyvárosokban minden harmadik család fe­ketemunkából él - közölte a Kijevszkije Vedomoszti című ukrán lap egy, a Vi­lágbank megbízásából ké­szült szociológiai tanul­mány alapján. Minden ötödik ukrán vá­rosi családnak legalább egy tagja feketén dolgozik mint sofőr, kisiparos, pincér, ta­karítónő vagy pótmama. Tavaly a statisztikailag kimutatott jövedelem csak félig volt elegendő az ukrán családok alapellátásához - állapította meg az említett tanulmány. Éppen ezért lét- fontosságúvá vált a „masze­kolás”, ami egyben hozzájá­rul a társadalmi stabilitás­hoz is. A feketemunka ugyanakkor hátrányos hely­zetbe hozza a legálisan mű­ködő cégeket, az államot pedig adóbevételektől fosztja meg. A szociológiai tanulmány bírálta a nagyobb jövedel­mekre kirótt, korábban 90, jelenleg 50 százalékos adó magas szintjét. (MTI) Meddig lesz még lengyel piac? Megszüntetése nem az APEH dolga A feketegazdaság megszünteté­sére vagy legalábbis részleges felszámolására törekvő kor­mányzati intézkedéseknek majdan része lesz az is, hogy az úgynevezett lengyel piacokat ellenőrizettebbé tegye. Az el­múlt években tapasztalhattuk, hogy ezek melegágyai a szer­vezett bűnözésnek, s legfőkép­pen a feketegazdaságnak, hi­szen sok esetben ismeretlen eredetű árucikkek korántsem legális utakon és kereskedőkön keresztül kerülnek az átlagpol­gár kezébe. Szolnokon is volt példa arra, hogy részben a kül­földi állampolgárságú árusok visszaszorítására, valamint az engedéllyel nem rendelkező magyar vásárosok „elfogására” indítottak közös akciót. Vajon most újra várható lesz hasonló akciók végrehajtása? Hozzá­téve, hogy még mindig hallga­tólagosan egyfajta szociális jel­leget tölt be ezen piacok üze­meltetése. Söllei János, a me­gyei adóhatóság vezetője kér­désünkre kifejtette, az APEH nem tervez a korábbi évekhez hasonló akciókat. Részben azért sem, mert rendkívül nagy előkészítettséget, személyi fel­tételeket kíván meg az ellenőr­zés, ugyanakkor hatékonysága s főként eredménye nem szá­mottevő. Véleménye szerint a határon bejutó árumennyiséget kellene hatékonyan korlátozni, mert adminsztratív intézkedé- •sekkel nem lehet visszafogni e téren a kereskedelmet. E prob­léma kezelésében a kormányra is hárul feladat. Jász-Nagykun-Szolnok megyében Negyedszázados a Közgazdasági Társaság A Magyar Közgazdasági Tár­saság Jász-Nagykun Szolnok Megyei Szervezete idén ün­nepli megalakulásának 25. év­fordulóját. Még 1970 nyarán 150 vállalati és szövetkezeti vezető részvételével öt szak­csoport működését hagyták jóvá. Az országos szervezet ál­tal rendezett, évenkénti ván­dorgyűlések a gazdasági szak­emberek konzultációjára adtak lehetőséget. A ’70-es években, amikor a vállalatoknál az üzemszervezés jelentősége megnőtt és a közgazdák száma emelkedett, folyamatos tapasz­talatcsere érdekében keresték egymással a kapcsolatot. A tár­saság által szervezett előadások ismeretterjesztő konzultációk­nak is nevezhetők, hiszen a ké­szülőben lévő jogszabályok előzetes ismertetésére nyújtot­tak lehetőséget. Kiemelkedő rendezvényeik a közgaz­dász-vándorgyűlések, a dél-al­földi közgazdásznapqk, illetve a műszaki közgazdasági napok, amelyeken fő téma a megyén­ket érintő aktuális gazdasági témák között a privatizáció kérdésköre, a munkaerőpiac helyzete, a vállalkozások mű­ködésének perspektívái és az adott évben érvényes adópoli­tika. A tudományos társaságon belül hat szakosztály és négy vidéki csoport működik. Az ál­taluk szervezett, klubszerű megbeszéléseken neves elő­adók közreműködésével külön­böző gazdasági kérdésekről vi­tákat kezdeményeznek. A tár­saság elmúlt négy évének leg­sikeresebb csoportja az Ifjú Közgazdászok Köre, amely lát­ványosan növeli tagjainak szá­mát, mozgósítva a jogi tagválla­latoknál dolgozó fiatal szakem­bereket. A Vállalkozói Szak­osztály 1993-ban alakult azzal a céllal, hogy segítséget adjon a kis- és középvállalkozóknak a hitel-igénybevétellel, az adó­zással, illetve a társadalombiz­tosítással kapcsolatos kérdé­sekben. A társulat tagjai olyan szakemberek, akik képzettsé­gük vagy munkájuk kapcsán közgazdasági tevékenységhez kötődnek, és elfogadják a társa­ság alapszabályait. Tavaly ötven jogi tagvállala­tot tartottak számon, melyek je­lentős összegű tagdíjat fizettek. Ennek fejében a társaság elő­adókat hívott, mellyel a vállala­tok közgazdászainak tovább­képzését biztosították. Bank Klubot szerveztek, a megyében működő bankok vezetőinek összefogására. A megyei társaság az orszá­gostól eltérően önálló jogi sze­mélyiséggel nem rendelkezik, gazdálkodásában, működésé­ben mégis önállónak tekinthető, hiszen központilag szervezték meg a számviteli nyilvántartá­sokat és a nagy rendezvénye­ket. Az ilyen találkozók választ adnak regionális kérdésekre, és elősegítik a kapcsolatok kiépí­tését. Erre példa a dél-alföldi közgazdász-találkozó, ahol a privatizációs tapasztalatokról esett szó. A Közgazdasági Tár­saság és a megyei önkormány­zat között együttműködési megállapodás született. Rendszeresen napirenden vannak a társaság által javasolt témák a közgyűlés ülésein, ugyanakkor a közgazdászok igyekeznek az önkormányzat munkatervét segítő rendezvé­nyeket megszervezni. A társu­lat szakemberei a városi ön- kormányzatnak is jelentős se­gítséget nyújtanak, hiszen vé­leményezték a helyi adórend­szer tervezetét, illetve a lakás- és területfejlesztési koncepciót. Az ország számos megyéjében működő társaságok közül a Szolnok megyei rendelkezik a legnagyobb létszámmal és a legszélesebb ismeretségi kör­rel. Húsz éve létezik kapcsola­tuk a Finn Kereskedelmi Ka­marával, de a delegációk cseré­jén és egymás tevékenységének megismerésén túl, céljuk a konkrét üzletkötések kezdemé­nyezése is. Viszlay Anita A Cenzor Bróker Kft. jelenti az értéktőzsdéről Leértékelés után felfelé Az elmúlt héten is folytatódott az árfolyam-emelkedés a tőzsdén. Néhány papír szép hosszt futott a hét folyamán, főként az eddig is nagy likviditású, kisbefektetők és külföldiek által is kedvelt rész­vényekről van szó. Az előző hét végén 5700 forinton keresett Pick-részvényért ked­den már 6365 forintot is megadtak a vevők. Szerdától gyengülni kezdett a papír, pénteken 6095-ön zárt. Keresték a Danubiust is, az egy hónapja 850 forintos papírért most 1200 forintot is ajánlottak. Az Inter-Európa 11 500-ról 13 000-re emelkedett szerdáig, de ez­után kifulladt, és visszacsúszott a hétfői szintre. Hagyományosan nagy forgalmat bonyolítottak az Egis kereske­delmében is. A hét elején 2340 forinton is mozgó árfolyam pén­tekre megszelídült, és 2150-en is tudtak belőle vásárolni. A Richter ára 1670 és 1750 között mozgott, a legtöbb kötés 1720 forint körül született. A legfrissebb hírek szerint mindkét gyógyszeripari cég igazgatótanácsa 6 százalékos osztalék kifizetésére tesz javaslatot a közgyűlésnek. Hatalmas meglepetést keltett a privatizáció előtt álló Balaton Füszért papírja. Hétfőn még 5050 forinton is meg lehetett vásá­rolni, majd ezután fokozatosan emelkedve pénteken 6800 forinton érte el maximumát. Ez 35 százalékos emelkedést jelent öt nap alatt, amivel más értékpapíroknál éves szinten is sokan kiegyeznének. A részvényekbe való befektetés kockázatának árnyékosabb ol­dalát a tőzsdei kereskedésből pénteken kivont Müszi papírja mu­tatja. Az 1990 decemberében bevezetett részvényt kezdetben 18 200 forintért lehetett megvenni, most pénteken viszont az utolsó kötésnél 30 forinton búcsúzott el a tőzsdeparkettől. Rosszul szerepelt - ha nem is ennyire - a Fotex is. Péntekre tőzsdei szereplésének újabb mélypontját érte el 154 forintos árával. Hasonló a Domus története is, itt 494 forint a minimum. Hétfőtől van lehetőség kereskedni a tőzsdén OTC (tőzsdén kí­vüli) részvényekkel is az úgynevezett szabadpiaci kategóriában. Itt most kezdetben 10 részvénnyel lehet üzletelni. Főleg a Mol-rész- vények iránt volt kereslet az első héten, az árak meghaladták az új­ságokban meghirdetett szintet. A hét végére nagyon lecsökkent a forgalmazott papírok mennyisége. Ezt alapvetően az magyarázza, hogy az OTC-piacot információs monopóliumként uraló brókercé­gek érdekeivel szemben áll a szabadpiac, ahol vevő és eladó köny- nyedén egymásra talál. Ez a lehetőség megfosztja a cégeket az el­adási és vételi árfolyamok közötti nagy rés fenntartásától. Pénteken lezárult a HBV Westminster Diszkont Rt. jegyzése. Az összegyűjtött több mint 100 millió forinttal március 29-én alakítja meg a társaságot. Elkészült a Pannon Váltó hivatalos allokációs lis­tája. Legtöbb befektetőnek 60 ezer forint névértékű részvény jut, néhányan viszont 90 darabot is hazavihetnek. Nagy Ferenc Véget ért a kamatozás A kárpótlási jegyek piaci értéke Továbbra is alacsony likviditás jellemzi a kárpótlási jegyek tőzs­dei piacát. 495 millió forintos kárpótlásijegy-forgalmat regiszt­rált a Budapesti Értéktőzsde feb­ruárban, a havi záróár (305 Ft) a névértékre (1715 Ft) vetítve már csak 18 százalékos árfolyamnak felelt meg. 1995. január elejétől a kárpótlási jegy névértékének nö­vekedése befejeződött, idén a privatizációban a fentebb emlí­tett kamattal növelt értéken szá­mítják be a kárpótlási jegyet. Az adatok szerint 4300 milliárd Összkép a GDP tavalyi alakulásáról Fejenként 4000 amerikai dollár A makrogazdasági statisztikákért felelős kormányzati szervek összeállították az első, tényadatokon alapuló értékelést az 1994. évi bruttó hazai termék alakulásáról és ennek keresleti össze­tevőiről. így 1994-ben a bruttó hazai termék (GDP) értéke fo­lyó áron 4300 millárd forint körül alakult, az infláció hatását kiszűrve ez 1993-hoz viszonyítva 2 százalék körüli növekedést jelent - áll a KSH legfrissebb jelentésében, melyet a rendelke­zésre álló adatok alapján készített el. Magyarország bruttó hazai terméke egy főre vetítve elérte a 4000 amerikai dollárt - a hi­vatalos kereskedelmi árfolya­mon számítva. A növekedést elsősorban a beruházási kereslet élénkülése váltotta ki. A beruházások vo­lumenének 11-12 százalékos növekedésén belül a termelőbe­ruházások erőteljesebben, a la­kásberuházások szerényebben nőttek. Ezzel együtt 1994-ben - az évközi részleges statisztikai megfigyelés és egyéb közvetett információk szerint - valame­lyest nőtt a készletállomány is. Mindezek következtében nőtt a felhalmozási ráta, azaz a fel­halmozásra fordított kiadások aránya az összes megtermelt jövedelemből. 1994-ben a 21-22 százalék körüli felhal­mozási arány két év alatt több mint 6 százalékos növekedést jelent, igaz, a rendkívül ala­csony 1992-es szinthez viszo­nyítva. 1994-ben 3170 milliárd fo­rint körüli összeget költöttek a háztartások fogyasztásra, bele­értve a természetbeni társa­dalmi juttatásként megjelenő egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatások és támogatások értékét is. Volumenben ez 1-2 százalékos növekedést jelent, hasonlóan az 1993-ban tapasz­talt növekedéshez. Ezzel egy­idejűleg a háztartási szektor rendelkezésre álló jövedelme a fogyasztást meghaladó ütem­ben, reálértéken 3-4 százalék­kal emelkedett. A jövedelemtöbblet jelentős része megtakarításra került, nö­velve mind a felhalmozás, mind a pénzügyi megtakarítás, az úgynevezett nettó hitelnyújtás szintjét. Az 1993. évhez képest megkétszereződött, közel 300 milliárd forintot ért el a háztar­tások nettó hitelnyújtása. Ez az a különbség, amennyivel a be­tétek, értékpapírok vásárlására fordított összeg meghaladta a lakosság által felvett hitelek növekedését. Az oldalt szerkesztette: Einvág Zoltán AD0Z0K SZAMANAK ALAKULASA 1994. Forrás: APEH Jász-Nagykun-Szolnok megye adóalanyi körének változását szemlélteti a grafikon, melyet az APEH megyei igazgatósága adatai alapján készítettünk. Az elmúlt években megfigyelhető változás jól tükrözi a végbement gazdasági folyamatokat. Általában az adóhatóság is e grafikon adatait használja arra, hogy a három éve megállapított személyi állományának növelésére való kérését alátámassza. Újabb lépés a kommunikációban A Pannon GSM a mobiltele­fon-szolgáltatók közül Ma­gyarországon elsőként, 1995. március 20-án új, kétirányú írott kommunikációt lehetővé tevő szolgáltatást vezetett be, melynek neve: PannonHívó. Ezen szolgáltatás használatával az előfizetők szöveges üzene­teket küldhetnek és fogadhat­nak mobil készülékük segítsé­gével. A PannonHívó bevezeté­sével a cég arra törekszik, hogy a legújabb GSM technológiát képviselő szolgáltatásokat meg­ismertesse előfizetőivel. A PannonHívó-előfizetők mobil készülékük segítségével megírt, maximum 160 karakter hosszú üzeneteket küldhetnek másik Pannon GSM-előfize- tőknek. A szolgáltatás nagyon hasznos azokban az esetekben, ha sürgős információt kell to­vábbítani, de a címzett felet nem lehet telefonhívással za­varni. Ha a címzett előfizető nem elérhető, számára sem vesznek el az üzenetek, ugyanis a központ tárolja azokat mind­addig, amíg készülékét újra be­kapcsolja, vagy visszatér a le- fedettségi területre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents