Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

1995. március 28., kedd Körkéf 5. oldal Tegnap Szolnokon vendégszerepeit a kecskeméti Ciróka Bábszínház - délelőtt a Vá­rosi Művelődési Központban, délután pedig Szandaszőlősön léptek fel az „Aranyhajú leány” című darabjukkal - nagy sikerrel. ' FOTÓ: MÉSZÁROS Szolnoki anyakönywezetők sikere Az elmúlt hét végén Siófokon rendezték meg a Belügyminiszté­rium szervezésében az anyakönyvvezetők országos konferen­ciáját, ahol az állami házasságkötés és állami anyakönyvezés centenáriumát ünnepelték. Mi kerül a bevásárlókosarakba? Például Tiszaroffon, a nagy ABC-ben Ez alkalomból hirdették meg azt a pályázatot, amelynek első helyezettje - egy házasságkö­téshez írt forgatókönyvvel - a szolnoki Családi Intézet lett. A beérkezett mintegy 250 pálya­munkából 167 szólt a házas­ságkötésről. Az intézet munka­társai állampolgári eskü és név­adó témában is pályáztak. Dr. Sípos Erika, az intézet igazga­tója szerint sikerük elsődlege­sen a csapatmunkának köszön­Mézszínű haj, érdeklődő szem­pár, diszkrét smink, nagy-nagy melegség. Ő dr. Varjú Márta, egyike azoknak, akik „elhoz­ták” a kineziológiát - ezt a ma még Magyarországon ifjú tudományágat - tanfolyam ké­pében Szolnokra. Eredetileg csak egy beszélgetést tervez­tem. De a történet nem egészen az én forgatókönyvem szerint játszódott. A puding próbája Jóformán észre sem vettem, s máris dr. Varjú Márta előtt áll­tam. Ujjai alkaromon cikáztak. Majd kis idő elteltével megkér­dezte: mi történt 1984-ben? Hogy történt, az kétségtelen. És hirtelenjében nagyon zavarni kezdett, hogy egy idegen csak úgy belém lát, ugyanakkor kí­váncsivá tett, s nem tagadom, csodálatot váltott ki belőlem. Óvatosságomat azért annyira sikerült megőriznem, hogy az oldáshoz szükséges néhány csepp eszenciát nem engedtem a nyelvemre helyezni, csak a fe­jemre csepegtetni. Dr. Varjú Márta percek leforgása alatt megmondott és -mutatott min­den fájó pontomat, sőt az okait is feltárta előttem. A feszültsé­get pedig valósággal kihúzta belőlem. A művelet talán ne­gyedóráig tartott, ezalatt telje­sen újjászülettem. Ha mindezt más mondja, nem biztos, hogy elhiszem. De velem történt. A dolog pikantériája, hogy azelőtt még soha nem találkoztam dr. Varjú Mártával. S mivel egyik kedvenc mondásom: Tettek, nem szavak - e rögtönzött be­mutató igen megnyerte a tet­szésemet. Közben persze beszélget­tünk. Megtudtam, hogy a kine- ziológia a mozgásról szóló tu­domány. Számos irányzata van. Amerikában és Nyugat-Euró- pában már évtizedek óta műve­lik, nálunk csak mostanság kezdenek felfigyelni rá. Segít­ségével - hipnózis és relaxáció nélkül - minden betegség gyö­kerét meg lehet találni, mely a későbbi gyógyítás alapja. Szá­mos területen alkalmazható: hető. A díjnyertes munka - amely a szakemberek osztatlan elismerését váltotta ki - egysé­ges zenei anyagra, a házasság- kötések klasszikus dallamát mellőzve, modem zenére épült, szövege pedig párcentrikus volt. A konferencián Kozma Edit és Ráczné Terenyei Márta képviselte a szolnoki csapatot. Mint mondták, az ország 6700 anyakövvezetőjéből mintegy háromszázan voltak jelen a sió­stresszoldás mindenféle tanu­lási probléma, fizikai és lelki traumák, fóbiák, allergia, szen­vedélybetegségek, önértékelési zavarok, pánikbetegség, szexu­ális problémák, családi kapcso­latok rendezetlensége esetén. A bűnös stressz Amerikai pszichológusok sze­rint a betegségek 60-70 száza­léka, mellyel orvoshoz fordu­lunk, a stresszel kapcsolatos. A hibás életszemlélet, az önmar- cangolás, a kudarcok, a régi sé­relmek, az elfojtott vágyak, ér­zelmek és szorongások testi be­tegségeket hoz(hat)nak létre. A kineziológia segítségével mindezektől a problémáktól megszabadulhatunk. A kinezio­lógia alapja a tanfolyamokon elsajátítható, ezzel az önbiza­lom, öngyógyítás lehetőségeit, eszközeit helyezve kezünkbe. De vigyázat! Ha néhány tanfo­lyamot elvégzünk, akkor egy óriási területből még csak egy kis részt ismerünk meg. Hogy ebben eredményesen mozog­junk, ahhoz elsősorban ma­gunkkal kell dolgoznunk - vallja dr. Varjú Márta. Aki ör­vendetes jelenségnek tartja, hogy mostanában nemcsak a gyógyulni vágyók, hanem olyanok is „beülnek a padba”, akik másoknak adhatják át a ta­nultakat. így pedagógusok, gyógypedagógusok, orvosok, pszichológusok is. Akiken segített D. P.-né, 35 éves: A fiam 12 éves. Ez idáig szinte egyáltalán nem tudott olvasni. Egyébként egészséges, érdeklődő. Orvos­tól logopédusig hurcoltuk. Hi­ába. Nem tudom, a doktornő mit csinált vele, de háromne­gyed óra elteltével folyékonyan olvasott. Most azon szurkolok, hogy az eddigi lemaradását ké­pes legyen behozni. Dr. L. B., 46 éves: Rászok­tam az italra. Mi több, alkoho­lista voltam. Elvonókúrára nem mertem menni. Mikor úgy érez­tem, most már a családom, az egészségem, az egzisztenciám megtartása forog kockán, meg­foki rendezvényen, melynek utolsó napján mutatták be a díj­nyertes pályamunkákat. A szervezésen felül a konfe­rencia sikere talán annak is kö­szönhető, hogy az anyakönyv­vezetés száz esztendeje alatt, ez idáig egyetlen hasonló jellegű rendezvény nem volt. Az ese­ménysorozat októberi záróak­kordjának megszervezésére szintén a szolnoki Családi Inté­zet munkatársait kérték fel. Azonban a hét végi konferencia sem múlik el nyomtalanul, hi­szen a beadott pályamunkákat szerkesztett könyv formájában adják ki. kerestem dr. Varjú Mártát. Egyénileg foglalkozott velem, a tanfolyamra nem akartam be­ülni. Azóta egy korty alkoholt sem iszom. Még az üzleti va­csorák, baráti összejövetelek sem visznek kísértésbe. K. J.-né, 29 éves: A kisfiam hallássérült, amit nem akartunk ép ésszel felfogni. Mindenhol jártunk már, eredmény semmi. Mióta a doktornő kezeli, hall. (Nem tud többet mondani, sír.) Zs. S.-né, 42 éves: Azt hit­tem, szív- és tüdőbeteg vagyok. Minden leletem negatív volt, mégis meg akartam fulladni, a szívemet vasmarok szorította. Nagy sokára kiderült, hogy „csak” pánikbeteg vagyok. Jöt­ték a nyugtatok és a pszichiát­ria. Visszaestem. Most viszont látványosan gyógyulok. A dok­tornő azt mondta, csak a lelki okokat kell megkeresni. Megta­láltuk. Már majdnem teljes ér­tékű életet tudok élni, többévi szenvedés után. Szabadnap nélkül Dr. Varjú Márta - aki egyéb­ként abádszalóki illetőségű - 1986-ban a halál előszobájában várakozott. Életét belga termé­szetgyógyászok mentették meg. Akkor jegyezte el magát örökre a természetgyógyászat­tal, melynek több ágazatában jártas. A kineziológiával négy éve foglalkozik intenzíven, olyany- nyira, hogy ma már az országot járva e tudományág elismert oktatója. Emellett még rangos kuratórium tagja és színvonalas szakfolyóirat felelős kiadója. S természetesen ő szaklektorálta a hazánkban kineziológiával el­sőként foglalkozó könyvet., A jó egészség kulcsa az energia megfelelő elosztása - olvasom a könyv ajánlásában. Dr. Varjú Márta az élő referencia erre. Pedig hosszú évek óta egyetlen szabadnapja sincs. Irigylendő a hite, a szűnni nem akaró lobo- gása, amivel az országot járja, hogy egy lehetőséget adjon az utolsó szalmaszálba kapaszko­dóknak...-járvás­Az első roham nyitás után, hét­kor kezdődik: friss kenyérért, péksüteményekért, tejért. Meg­érkezésünkkor már elmúlt ki­lenc óra is, ezért csak szállin­góztak a vásárlók. Ifjú anyuci, két év körüli hölggyel.- Most csak nyalókáért meg Delikátért jöttem vissza. Teg­nap volt a nagybevásárlás, ez csak afféle pótlás. Elnézést, si­etnünk kell, mert bepisil a lány. Isten mentsen, ebben a szeles időben. Újabb vásárló, Kocsis Jánosné érkezik.- Mit veszek? Semmit, mert nincs pénz. Azért egy üveg kó­lára meg 15 deka nápolyira fu­totta, bár ez a kis semmiség is kétszáz forint.- Mennyiből élnek?- 16 ezerből, ennyit hoz az uram, de egy részét vissza is vi­szi. Lecsókolbászt akartam venni, mert az a legolcsóbb, de nincsen. Általában akkor vásá­rolok, amikor valamit leértékel az üzlet.- Szokott?- Hol ezt, hol azt, minden hónapban. Murányi Imréné másféle észrevétellel lépett hozzám. Vettek Pestről egy villanykály­hát, a házaló azt mondta, 5-6 wattot fogyaszt naponta a ter­mék. Kiderült, még egy nulla esedékes a szám végére. La­punk közbenjárására kicserél­ték a kandallót, az ügynököt el­bocsátották. Sajnos cseberből vederbe kerültek, mert az új is 9 ezer 560 forint értékű áramot evett meg egy hónap alatt.- Én munkanélküli vagyok, ketten együtt 10-12 ezerből élünk havonta, így képtelen va­gyok ebből tízezret fűtésre ál­dozni. Ezért letakarva ott van, és fával rakjuk meg a kályhát.- Mit szeretne?- Visszacserélni, mondjuk edényekre. Ez egy pesti cég, nem tudom, sikerül-e.- Most mit vásárolt?- Jól belementem: két tejfölt, meg egy élesztőt. Volt is vagy 95 forint. König László SZDSZ-es képvi­selő bevezetőjében arra muta­tott rá, hogy az általános isko­lák intézményrendszere túlmé­retezett, kapacitásuk kihaszná­latlan, működtetésüket jelen­legi formában az önkormányzat nem képes finanszírozni. Fodor György, a szabaddemokraták frakcióvezetője hangsúlyozta, nincs még határozott álláspont. Elsősorban az a kérdés, hogy a pedagógusok el tudják-e fo­gadni a költségvetés helyzeté­ből adódó kényszerlépéseket. A beszélgetés során felvetődött egyes iskolák alul-, mások túl- finanszírozása. A pártok és az iskolák képvi­selői egyetértettek abban, hogy költségvetési ellátottság szeih- pontjából meglehetősen tarkák az intézmények. Fodor György hozzátette, az átalakítás szük­ségszerű, ugyanakkor olyan in­tézkedést kell hozni, amely hosszú távon biztosítja a mara­dék intézményrendszer műkö­dését. Amennyiben nem változ­tatnak a jelenlegi kiadásokon, úgy Szolnok város oly mértékű hitelfelvételre kényszerül, amit a későbbiekben nem tud tör­leszteni. A pártok részéről elhangzott, döntéskor mindenképpen szakmai szempontoknak kell érvényesülni. Mint mondták, jelenleg kényszerpályán mozog az önkormányzat. A város ér­dekében mindenképpen a leg­Nincs sok dolga a pénztáros­nak: ötven, száz, kétszáz forin­tos tételeket kell beütni. Szabó Imréné Kati esetében, aki fod­rász, ez egy kicsit több.- Másodszor fordulok, mert almás lepényt sütök. A férjem szereti. Ä két vásárlás beleke­rült ezerkétszázba.- Ezek szerint megy a bolt?- Ha lenne az embereknek pénze a frizurára. De mivel nincs, ez meglátszik a vendég­forgalmon is. Egy idősebb asszony, a 77 éves Tóth Ferencné sem sokat vásárolt.- Nem futja többre az özve­gyi nyugdíjból, ami 9 ezer sincs. Megveszem a tűzrevalót, egy kis kenyeret, olykor tejet.- Naponta jön a boltba? . - Annyi pénzem nincsen. Segélyt senki nem ad, így ma­gamra számítok. Az uram 4 évig fogoly volt Oroszország­ban. Azért kapott egy kis forin­tot, de hogy rokkant lett, sem­mit. Pedig ott ment tönkre az egészsége. Fábián Imréné most éppen másnak, a szomszédasszonyá­nak vásárolt tejet, mosópasztát. Ugyanis ő nem tud menni.- Tudja, ha én idejövök, rendszerint nem is magunknak veszek, hanem a gyerekeknek valamit. A fiam munkanélküli, a menyem gyeden. Két gyere­ket nevelnek, a havi bevétel nincs húszezer. Ebből fizetik az OTP-t. a biztosítást, az enniva­lót. Mi is nyugdíjasok vagyunk, az urammal 19 ezer körül ka­punk ketten. Ha nem támogat­nánk, tán olykor nem is enné­nek.- Mivel?- Egy-egy ezrest szakítok el. De hát kell a többieknek is, to­vábbi két gyerekünk van, hét unokával. Szóval van helye an­nak a kis pénznek. Nagy Lajosné éppen aznap töltötte be a 80. évét.- Az uram amerikai fogság­ban volt. Amikor hazajött, el­ment a templomba is, elzárták. kisebb rossz megoldást kell megtalálni, annál is inkább, mert jó megoldás nem létezik. Az iskolaigazgatók szerint nem lehet addig dönteni, amíg senki nem tudja, milyen speciális fel­adatokat lát el egy intézmény, milyen tevékenységet finanszí­roz, hány tanulócsoportot fog­lalkoztat. Azt sem tudni, miért éppen ezen intézmények megszünte­tése merült fel. A Kertvárosi is­kola esetében ez azért is érthe­tetlen, mert a térségnek ez az egyetlen iskolája. A pedagógu­sok szerint, ha a területi ellátási kötelezettségének ilyen mér­tékben nem akar eleget tenni egy önkormányzat, akkor az helyrehozhatatlan hiba. Kovács Libór alpolgármester a kényszerű intézkedések hátte­rét vázolta föl. Elmondta, a vá­ros 348 millió forint hitelt kényszerült felvenni, amiből 30 millió forint a beruházási, 318 millió a működési hitel. Ez azt jelenti, hogy a törlesztéssel együtt jövőre 450 millió forint hitel nehezedne a városra. A város oktatási költségvetése pil­lanatnyilag kettőmilliárd forint, ezzel szemben a város üzeme­lésére mindössze 216 millió fo­rintot fordítanak. Az alpogár- mester szerint a város a leépü­lést elkezdte. Olyan megdöbbentő hely­zetben van, amelyhez képest sokadrendű kérdés az iskolai Sokáig elhelyezkedni sem tu­dott, pedig jó szakmája volt. Később, már a rendszerváltozás után kaptunk 500 forintot, azért, mert kinn dolgozott. Azt nem tudom, hogy az egy évért, magáért a fogságért jár-e va­lami. Végre feltűnik egy férfi is. Nem más, mint Csikós Sán­dor, aki 23 éves.- Otthon dolgozom, maszek boltos, szerelő vagyok. Kiflit, pogácsát vettem a kisfiamnak, aki másfél éves. Nem nagy be­vásárlás.- Hogy megy a vállalkozása?- Az első három hónap na­gyon gyenge volt.-Luxus?- Lassan minden az lesz, uram. Nem iszunk, kávézunk, játszunk a gyerekkel. És örü­lök, hogy még olykor tudok neki venni valamit.- Testvérkéje lesz-e a kicsi­nek?- Ha a kormány ennyire tö- kéletlenkedik, nem. Jószerével végszóra, a dél­előtti zárás előtt érkezik egy újabb vásárló, a 27 éves Fábián Imre. Ő is munkanélküli.- Egy kiló lisztért küldött a nejem. Ez kell, ennyire futja, mert süt valamit a gyerekeknek. 23 ezer körül kapunk összesen, ennyiből élünk négyen. Lassan mindenről le kell mondanunk, bár a titkos vágyam egy kocsi.- Ha az öt számát kihúzzák...- Nekem nehezen, mert nem lottózunk. Azért, mert nagyon drága lett... Tiszaroffon ma 2200 lélek él. Ezer ember közülük 18-60 év közötti. A felük rokkantnyugdí­jas, szociális járadékos. Jövede­lempótló támogatást 260-an kapnak, és akkor még nem szól­tam a munkanélküliekről. Dol­gozni alig dolgozik 4-500 em­ber, a zömük alacsony, rossz keresetért. De hát úgy érzem, mindez meg is látszott a nagy ABC aznapi délelőtti forgal­mán... felszerelések és berendezések hiánya. A kritikus állapot egyik oka, hogy egészen mostanáig a gazdaságosság vizsgálata nél­kül működtek az intézmények. Elfogadhatatlan, hogy a városi költségvetéshez képest arányta­lanul magas a közintézmény­hálózatra fordított összeg. Az alpolgármester szerint fi­gyelembe kell venni azt is, hogy átlagban 10 százalékkal csökkent a gyermeklétszám, ami az általános iskolák eseté­ben 17 százalék. Ott kell be­zárni intézményeket, ahol sok az iskola, ez pedig a belváros és az állomás térsége. Elmondta, mintegy 180-320 millió forintot kell kivenni a közintéz­mény-hálózatból, ennek túl­nyomó részét az oktatásból. Sajnos olyan helyzetben van a város, amely nem veheti fi­gyelembe a szülők és pedagó­gusok tiltakozását, ugyanis la­kossági engedetlenséggel egy várost nem szabad csődbe vinni. Végezetül hozzátette, a közoktatáshoz nem lehet jókor nyúlni, mert mindig benne van a gyerek. Ä találkozó végén nem volt senki, aki kétségbe vonta volna a közoktatás átszervezésének szükségességét. Fodor György frakcióvezető a bizottsági ülés előtt lapunk­nak úgy nyilatkozott, bármilyen döntés szülessen is, biztosítani kell a peremkerületek ellátását. Az is biztos, hogy a szükséges megtakarítás nem érhető el az­zal, hogy minden intézmény megpróbál valamennyit kigaz­dálkodni jelenlegi költségveté­séből. Az is tény, hogy jövőre nem tud majd a város újabb 300 millió forint hitelt föl­venni. -tbg­„A kineziológia nem minden, de mégis mindent segít” Feloldás a problémákra D. Szabó Miklós Kényszerpályán mozog az önkormányzat „A közoktatáshoz nem lehet jókor nyúlni, mert mindig benne van a gyerek” A szolnoki önkormányzat gazdasági helyzetéből adódó kény­szerű lépésekről, így az iskolarendszer szükségszerű átszerve­zéséről szólt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet az MSZP és az SZDSZ városi szervezete kezdeményezett az ügyben érintett négy: a Délibáb Úti, a Kertvárosi, az Abonyi Úti, valamint a Mátyás Király Általános Iskola igazgatói és képviselői szá­mára. A hosszúra nyúlt beszélgetésen az átszervezéssel kapcso­latosan érvek és ellenérvek sokasága hangzott el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents