Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-03 / 53. szám

1995. március 3., péntek Hazai Tükör 3. oldal A Szolkom Rt. szakemberei a polgármesteri hivatal megbízásából kosaras kocsival járják Szolnokot, és visszavágják az út menti fákat, mivel azok belenőnek a villanyvezetékbe. Ké­pünk a Pozsonyi úton készült. fotó: barna Rendezőelv a többség toleranciája, a kisebbség türelme Működésük segítése kötelező A ’93. október 20-án hatályba lépett kisebbségi törvény alap­ján megyénk 29 településén jött létre kisebbségi önkormány­zat. Elnökei és a települések polgármesterei, jegyzői részére szakmai fórumot rendeztek tegnap a megyeházán. Dr. Tóta Áronné, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője be­vezetőjében utalt rá, hogy ha­zánkban 13 kisebbségi csoport működik, valamennyien állam­alkotó tényezők. A kisebbségi önkormányzat megfelelő mű­ködéséhez a többség toleranci­ája, a kisebbség bölcsessége és türelme szükséges. Az új jogin­tézmény működésénél a speciá­lis jogszabály, a kisebbségi tör­vény rendelkezései az irány­adók, az ebben nem szabályo­zott területeken kell csak az önkormányzatokról szóló tör­vényt alkalmazni. A polgármes­teri hivatal a kisebbségi ön- kormányzat munkáját köteles segíteni. Ennek módját a szer­vezeti és működési szabályzat­ban, a helyi sajátosságok figye­lembevételével kell meghatá­rozni. Dr. Gáli Mihály, a Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Hi­vatal Cigányügyi Főosztályá­nak munkatársa elmondta: a ki­sebbségi törvényt továbbra is bírálják, ezért módosítását ter­vezik. A települési önkormány­zat köteles a kisebbségi önkor­mányzat működéséhez szüksé­ges vagyont biztosítani. Ennek módjára tág értelmezési lehető­ség kínálkozik. Mivel a kisebb­ségi önkormányzat megalaku­lása pillanatától létezik az együttműködési jog és kötele­zettség a települési önkor­mányzattal, szükséges az egyeztetés, a kompromisszum­keresés e kérdésben. A 80 mil­liós központi keretből e napok­ban kapják meg a kisebbségi önkormányzatok a működéshez szükséges 114 ezer forintokat. Ezt az összeget a települések költségvetési számláján keze­lik, felhasználásukat a jegyzők hitelesítik. -scsj­A költségvetésről tárgyaltak Abonyban A legutóbbi abonyi képvi­selő-testületi ülésen a napiren­dek előtt az egyik képviselő a lakosok felháborodását tolmá­csolta, az utóbbi hetekben ugyanis ihatatlan a víz. Meg­nyugtató válasz nem hangzott el, az illetékesek a közeljövő­ben tájékoztatják a lakosságot ez ügyben. Ezután a 1995. évi költségve­tés megtárgyalására került sor. Az intézményvezetők megér­téssel fogadták, hogy a költség- vetés szűkös, szigorú és feszí­tett, a működés minimális felté­teleinek biztosítására és a dol­gozók bérére elégséges. S hogy mi foglalkoztatta még a testüle­tet? Szó esett az utak védelméről, a könyvtár szűkös beszerzési keretéről, a sport tagozatos Somogyi iskola, valamint a sportegyesületek szállítási és eszközvásárlási gondjairól. A képviselő-testület 500 ezer forinttal továbbképzési alapot hozott létre. A város oktatási koncepciójának elkészítésére pályázatot írnak ki, melynek határideje 1995. december 31. - tudtuk meg Fodor Lászlótól, az oktatási bizottság elnökétől. Gajdos István polgármester elmondta, hogy a közeljövőben Abony idegenforgalmi tájékoz­tatót jelentet meg. A színes ki­advány magyar és német nyel­ven ad ismertetést a városról. Bene László, a városfejlesz­tési bizottság elnöke a városi ünnepek részletes megtervezé­séről adott számot, különös hangsúlyt fektetve az abonyi kulturális napokra, a várossá nyilvánítás évfordulójára, me­lyet pünkösdre terveznek. Szóba került az „Európai zenei fesztivál” abonyi ünnepségso­rozata is. Dudás János, a mezőgazda- sági bizottság elnöke a tavaszi külterületi fásítás előkészítésé­ről tájékoztatta a testületet. Az eltulajdonított fák pótlására is sor kerül a közeljövőben. A gazdakör és az önkormányzat ötezer akácfacsemetét vásárolt, és folyamatosan betelepítik a dűlőutak menti területeket. B. Zs. Karcagon Oroszból versenyeznek Tegnap és ma rendezték, il­letve rendezik meg az Orszá­gos Középiskolai Tanulmányi Verseny orosz területi döntő­jét a karcagi Szentannai Sá­muel Mezőgazdasági Szak- középiskola és Gimnázium­ban. A diákok két kategóriában (1. az alacsonyabb óraszám­ban, 2. a magasabb óraszám­ban oroszt tanulók) mérik össze tudásukat. A karcagi versenyre Csongrádtól Kazincbarcikáig összesen 56-an jutottak be. Az Országos Közoktatási és Szolgáltató Iroda bonyolítá­sában szegedi, budapesti, nyíregyházi és karcagi zsűri­tag előtt adnak számot a kö­zépiskolások. A versenyről az országos döntőbe a legjobb 20-25 diák jut be. - de ­Tévedés a 40 milliós végkielégítés (Folytatás az I. oldalról) mációt olyan forrásból kapta, amelyet mind ez idáig hiteles­nek tartott. Beismerte, hogy hi­bát követett el, amikor az in­formáció helyességéről nem győződött meg. Valótlan állí­tása miatt személyesen kért el­nézést az alaptalanul szóba ho­zott bankelnöktől. Egyelőre ismeretlen az in­formátor, aki kedden, az ön- kormányzati ülés zárt részén tárgyaltakat kiszivárogtatta, így azok eljutottak egynémely mé­diához. A polgármester a zárt ülésről csak annyit volt haj­landó közölni, hogy az aljegyző személyéről az előterjesztés el­lenére nem született döntés, és belső vizsgálatot indít a kiszi­várogtató azonosítására. Termékbemutatót és rövid tájékoztatót tartott tegnap kereskedelmi partnerei részére a Solami Húsipari Rt. FOTÓ: MÉSZÁROS Információ - ingyen- Azt hiszem, nem tudom ponto­san, hol járunk - mondta az autó vezetője zavartan. Útitársai a zsongító zenétől és a fűtéstől elbágyadva szundikáltak.- Már harmadjára vagyunk ugyanitt - sziszegte a sofőr -, és sehol egy ház, egy tábla, egy te­remtett lélek a sötétben. Aztán hirtelen megpillantott valakit, aki az út szélén állt, egye­dül. Az autó csikorogva fékezett. A férfi letekerte az ablakot, és udvariasan kiszólt:- Jó estét kívánok. Azt szeret­ném megkérdezni... A nő közelebb lépett, és leha­jolt. Szétnyílt kabátja alatt mélyen kivágott, kevés kelméből készült ruha feszült.- Hogy mennyibe kerül egy menet, ugye? - Rekedtes hangon felnevetett. - Szó sem lehet róla, sokan vagytok! De azért elmon­dom. Gépiesen sorolni kezdte a szol­gáltatásokat, ezer, ezerötszáz, il­letve kétezer forintért.- Én csak azt szerettem volna megkérdezni... - dadogta zavar­tan a férfi,- Mondtam már, hogy nem - jelentette lei ellentmondást nem tűrő hangon a nő, s a biztonságos, három lépés távolságba vonult. Onnan szólt vissza:- A felvilágosítás ingyen volt! Na, húzzatok el gyorsan! Az utasok szeméből tovaszö­kött az álom, az autó vezetője pe­dig tanácstalanul elindult a ko­romfekete éjszakába, hogy meg­tegye a negyedik tiszteletkört. Közben azon töprengett, mit ér manapság az ingyen szerzett in­formáció. -j­Látlelet Kényszerek és kötöttségek Akár szemérmességből is, kár volna tagadni, hogy a kormány­zatot egyre több támadás éri, s az állampolgári elégedetlenség­nek és türelmetlenségnek is szaporodnak a nyilvánvaló jelei. Aligha véletlenül, hanem sokkal inkább indokoltan. Azzal a ko­rántsem elhanyagolható körülménnyel összefüggésben, hogy legalábbis a pénzügyi kormányzat szerint kimeríthetetlen telje­sítőképességű lakosságra niind nagyobb és nagyobb terhek ne­hezednek. Vagyis az adózó állampolgárokra, akik - ha bevall­juk, ha nem - érzékelhetően sanyargatottnak érzik magukat a különféle adóktól. Attól is, amit a kín-keservvel megszerzett jövedelem után kell fizetniük, s attól is, amit vásárláskor for­galmi adó címén rónak ki. Ám bármennyire kétségbevonhatat­lan kötelesség is az adózás, az adókból befolyt összegek fel­használási módja mégis sokszor ébreszt kétségeket. Ha újabban önkormányzatok kerülnek a csőd szélére, iskolákat zárnak be, kulturális intézményeket szüntetnek meg, a mégoly kényszerű lépéseket sem fogadhatjuk el vég nélkül. Mert idővel az elke­rülhetetlen megszorítások - mindenféle jó szándék ellenére - olyan folyamatokat indítanak el. melyek a gazdasági és a kultu­rális süllyedést gyorsítják. S ennek jellemzői már eléggé szem­betűnően megjelennek. Még akkor is, ha a kormánykoalíción belüli viták rendre elterelik a figyelmet a lényegről. Ugyanak­kor szerencse, hogy a kormányzat idáig még nem esett áldoza­tául a hitegetésekre és félrevezetésekre épülő politizálásnak. Azaz annak a gyakorlatnak, mikor a tehetetlenséget üres szóla­mok helyettesítik. Mert a döntő kérdés nem az (amit mellesleg a közvéle­mény-kutatások is így vagy úgy kimutatnak), hogy valójában a társadalom mekkora többsége támogatja vagy nem támogatja a politikusokat, hanem az, mennyire bíznak az állampolgárok a jelenlegi politika sikerességében. Ha szétfoszlik az oly sokszor hangoztatott bizalmi tőke, előbb-utóbb teljes passzivitásba süllyed a társadalom. De akkor is fennáll ennek veszélye, ha minduntalan az elmulasztott lehetőségekkel szembesülünk. Akár a privatizáció folytatásáról van szó, akár arról, ki és mikor tölti be az adott államtitkári pozíciót. Legalább annak viszont örülnünk kell, hogy a kormányzati politika eddig kísérletet sem tett a civil társadalom átpolitizálására, a szakértelem, a helyi közvélemény, a valóságos érdekvédelem háttérbe szorítására. Vélhetően abból a felismerésből kiindulva, hogy a vitathatatlan politikai legitimáció, a nagyarányú választási győzelem önma­gában véve egyáltalán nem elegendő valamennyi hatalmi pozí­ció elfoglalásához. Ám nem is lenne célszerű erre törekedni, hi­szen ha a kormányzat nem képes valódi teljesítményt elérni, kudarca elkerülhetetlen lesz. Kerékgyártó T. István Szakszervezetek levele Szolnok polgármesteréhez Elmaradt az érdekegyeztetés Az aláírók a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényre hivatkoznak Bár Szolnok idei költségvetéséről a február végi közgyűlé­sen nem született döntés, az már biztosnak látszik, hogy a legtöbb intézmény biztonságos működéséhez szükséges ke­retet jócskán megtépázza a tervezet. A sajtó hasábjain a közgyűlést megelőzően különböző fórumok és szervezetek is kifogásolták a költségvetés-tervezetet. A Pedagógusok Szakszervezete és a megyei köztisztviselők és közalkalma­zottak szakszervezete eljuttatott szerkesztőségünkbe két le­velet, melyeket több megyei szervezet együttesen küldött Szolnok polgármesterének. A leveleket az alábbiakban is­mertetjük. Az aláírók a költségvetés leg­nagyobb hibájaként azt róják fel, hogy kizárólagosan elvo­násokra épít, figyelmen kívül hagyva az intézményekben folyó gazdálkodás jellegét. A tervezet ráadásul az érintett intézmények vezetőivel és az érdek-képviseleti szervekkel történő egyeztetés nélkül szü­letett meg. Az első levél még február 15-én született, ennek aláírói nyolc, többnyire középfokú oktatási intézmény nevében a költségvetési intézmények érdekegyeztető fórumának létrehozását' sürgetik. Akkor még úgy látszott, a fórum lét­rejötte a költségvetés terveze­tének előkészítését szolgál­hatja. Ennek szükségességét az az információ is alátámasz­totta, miszerint a közgyűlés az intézményektől komolyabb összegek elvonására kénysze­rül. Cseh Sándomé, a Peda­gógusok Szakszervezetének megyei titkára a polgármes­ternek eljuttatott levelében úgy fogalmaz, hogy a közmegegyezést nagymér­tékben befolyásolná az orszá­gos minta alapján létreho­zandó Települési Költségve­tési Érdekegyeztető Tanács létrehozása. A levélre választ is vártak, mégpedig oly időpontig, hogy a folyamatokba még érdemi módon be lehessen kapcso­lódni. A Pedagógusok Szak- szervezetének ugyancsak a polgármesterhez íródott má­sodik levelén a március else­jei dátum szerepel. Ebben sé­relmezik, hogy a város ön- kormányzata által fenntartott intézményekben működő munkavállalói érdek-képvise­leti szervezetekkel, kérésük ellenére nem történt meg a ’95. évi költségvetés terveze­tének egyeztetése. Holott erre a közalkalmazottak jogállásá­ról szóló törvény egyértelmű rendelkezése ad jogalapot. „Az önkormányzatnak az érintett szakszervezetekkel véleményeztetnie kell - a döntés meghozatala előtt — a közalkalmazotti illetmény pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetést és a közalkal­mazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét.” A Pedagógosok Szakszer­vezetének körzeti bizottsága, a megyei köztisztviselők és közalkalmazottak szakszer­vezete, valamint az Egész­ségügyi Dolgozók Demokra­tikus Szakszervezete élni kí­ván törvény adta jogával és lehetőségével, ezért igényli a város vezetésétől, hogy az egyeztetésre - a költségvetés elfogadása előtt - valamennyi érintett meghívásával kerül­jön sor. / Évzáró közgyűlés a vadászoknál Szolnok. Megtartotta évzáró közgyűlését a Diana Vadász- társaság. Az előző években még szerény mértékben nye­reséges gazdálkodású egyesü­let a tavalyi esztendőt éppen nullára zárta, ezzel még min­dig előkelő helyen áll a megye közel negyven vadásztársa­sága között. Nagy gondot okoz a sport­vadászoknak az orvvadászok elleni küzdelem, valamint a gépjárművek és a vadak ösz- szeütközéseinek biztosítási díja, amelyre csak ’94-ben kö­zel egymillió forintot fizettek ki. Mindez az elmúlt időszak értékelése során hangzott el. Mivel a ciklusidő lejárt, új vezetőséget is választottak. Á társaság elnöke Honti József maradt. Húszéves az egyesület Jászjákóhalma. Húszéves a helyi horgászegyesület, mely akkor alakult, amikor a Tama szabályozásával holtág kelet­kezett a község szélén. Jelen­leg 106 felnőtt, 17 ifjúsági és 12 gyermek tagja van a Sző­rös Tibor elnök vezette egye­sületnek, mely eredményes évről számolhatott be a na­pokban tartott közgyűlésen. Több alkalommal rendez­tek horgászversenyt - a Jász­berényi Vasassal közösen is - , mely egyesület szintén kép­viseltette magát a gyűlésen. Az alapítók közül tíznél töb­ben még ma is tagok, közülük Kovács Sándor és id. Bene József külön kitüntetésben ré­szesült, a legjobbak tárgy- és könyvjutalmat vehettek át. Közeli terveik között szerepel hagyományos báljuk, mely az idén sem maradhat el. Állt a bál Jászdózsa. Farsang végén jó­tékonysági bált rendeztek a településen. Az est, amelyet jelmezverseny is színesített, nemcsak egyszerű szórakozás volt, hanem egyfajta de­monstráció is. A megjelent mintegy száz fiatal ugyanis aláírásával látott el egy nyi­latkozatot, amelyben síkra- szállnak a helyi szórakozási lehetőségek színvonalának emeléséért. A rendezvényt egyébként egy helybéli ifjú hölgy, Gu­lyás Emese szervezte, aki a tiszta bevételt felajánlotta a jászdózsai önkormányzatnak a nyilatkozatban megfogal­mazott célok megvalósításá­nak elősegítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents