Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-21 / 67. szám

Sorokban Olajszennyeződés Oroszországban Az orosz polgári védelmi minisztérium megerősítette: 3,5 ezer tonna olaj ömlött szét mintegy 19 ezer négy­zetméteren az irkutszki terü­leten, miután pénteken eltö­rött a transzszibériai olajve­zeték. A szakemberek meg­kezdték a helyreállítási munkálatokat. A hatalmas olajfolt mintegy negyven méterre terül el a vezetékkel párhuzamosan haladó transzszibériai vasútvonal­tól. A kiömlött olaj egy ré­sze a Kurzanka folyó jegére került, s az elmúlt huszon­négy órában mintegy két ki­lométert haladt előre. A szakemberek szombat estére elállították a szivárgást, majd megkezdték a kiömlött olaj szivattyúzását. Az ed­digi becslések szerint ily módon a vezetékből kikerült kőolaj kétharmadát gyűjthe- tik be, a maradékot valószí­nűleg elégetik. Vízumkényszer kanadai beutazóknak A spanyol kormány a halá­szati konfliktus legújabb fej­leményeként felhatalmazta Javier Solana külügyminisz­tert, hogy vezessen be ví­zumkényszert a kanadaiak­kal szemben, és hogy szük­ség esetén érvénytelenítsen egyes kanadai-spanyol szerződéseket. Spanyolor­szág sosem adja fel azt a jo­gát, hogy halásszon az érin­tett észak-atlanti övezetben - szögezte le a kormány szóvivője. A dollár védelmében Jacques Santer, a 'brüsszeli bizottság elnöke felszólí­totta a világ hét vezető ipari hatalmát, hogy összehangolt akcióval állítsák meg a dol­lár zuhanását. Santer azt in­dítványozta, hogy a hetek tartsanak az 1985-ös New York-i értekezlethez ha­sonló tanácskozást. Akkor a túlértékelt dollár árfolyam­csökkentéséről döntöttek a vezető hatalmak. Santer az EU-külügyminiszterek nem hivatalos carcassonne-i ta­nácskozásán beszélt a dollár helyzetéről. Santer azzal vádolta az amerikai jegy­bankot, hogy az „hanyag módon” semmit sem tesz a dollár védelmében. Megindult a palesztin export A gázai gazdálkodók vasár­naptól első ízben exportál­hatnak Izrael kereskedelmi közvetítése nélkül - közöl­ték palesztin tisztségvise­lők. Az első szállítmány (frissen szedett öt tonna föl­dieper) úti célja London - közölte a gázai termelők szövetsége, hozzátéve, hogy ha a kiviteli akció sikeres­nek bizonyul, akkor az áttö­rést jelent a palesztin külke­reskedelemben, mivel kez­detét veszi a rendszeres pa­lesztin exporttevékenység. (MTI) Szolnoki Agroker Rt. A tavalyi év nem ismételhető A szolnoki Agroker Rt. az I994-es evet rendkívül jó eredmé­nyekkel zárta, előző - 1993-as - bevételét megduplázta. Dr. Stiegler Károly vezérigazgató megjegyezte, hogy nem az 1994-es év volt a túl jó, hanem- a korábbi volt a rossz. Kérdé­sünkre azt is elmondta, hogy az Agroker a forintleértékelés és a vámpótlék bevezetése miatt eddig még nem emelt árat, de az árszint változtatása elkerülhetetlen lesz. Az Agroker Rt. a tavalyi évben az 1993-as bevételét megdup­lázta. Az értékesítésen belül nemcsak a gépek volumene emelkedett, hanem a műtrágyáé és a növényvédő szeré is. Mindez jelezte, hogy a mező- gazdasági termelés zuhanása megállt - mondotta dr. Stiegler Károly az 1994-es évről. A cég gépértékesítése növe­kedett a legjobban, ami főként az MFA-pályázatnak volt kö­szönhető. Ezen belül az állami támogatás hatására számtalan kistermelő jutott eszközökhöz. Az Agroker több mint 800 mil­lió forint értékben adott el kü­lönböző mezőgazdasági gépe­ket, eszközöket. A legfőbb ér­deklődés az erőgépek iránt mu­tatkozott, ahol is a 25-80 lóerő közöttiek voltak igazán kelen­dők, amit igazol az is, hogy a vevők 90 százalékban a ma­gánszférát képviselték. Összességében mind maga a társaság, mind annak tulajdo­nosai eredményes és jövedel­mező évet tudhatnak maguk mögött. A társaság vezérigazgatója elmondta, hogy már az 1994-es év második felében az 1995-ös évre készültek. Ez azért is je­lentős, mert az elmúlt években jelentősen megváltozott a ve­vők vásárlási szokása. Koráb­ban ugyanis ha egy-egy beren­dezés megérkezett a céghez, azt szinte rögtön elvitték a terme­lők. Most teljesen másképp működik a vásárlás. A termelő ugyanis csak akkor invesztál eszközbe, ha már tovább nem halogatható, húzható a pénz ki­adása, s az eszközre szüksége van. Ez gondokat okoz az Ag- rokemek, mert hitel nélkül nem tudnak gazdálkodni, ugyanak­kor a kölcsönök átlagkamatlába 33-35 százalék között mozog. Ettől függetlenül az eltelt két hónapban folytatódott - az el­múlt évvel összehasonlítva - az árbevétel kedvező szintje. „Sajnos azonban az idén nem számolhatunk azzal a nagy ösz- szeget jelentő gépvásárlással, mint az elmúlt évben” - fejtette ki a vezérigazgató az idei év le­hetőségeit elemezve. Mint mondotta, bár tekintélyes a 70 százalékos kamattámogatás, de a gyakorlat szerint ez mégis kevésnek bizonyul. A termelői szféra fizetőképes kereslete megmutatkozik, s ahogy a ke­reskedők érzik, még a tartalé­kok tartalékai is elfogytak, a hi­telek pedig rendkívül drágák, s rendkívül kemény feltételeket is támasztanak a bankok. Az első két hónapban egyébként úgy csökkent a gépvásárlás, mint ahogy tavaly növekedett. Mindettől függetlenül az Agro­ker rendelkezik a teljes válasz­tékkal, s rövidesen megérkez­nek az első saját beszerzésű gé­pek is, a kínai traktorok. A legutóbbi kormányintéz­kedésről, mely a forint leértéke­lésére és a vámpótlék bevezeté­sére vonatkozott, a vezérigaz­gató kifejtette: rendkívül ked­vezőtlenül érintette a céget. Ugyanis igaz, hogy a hazai ipart kívánja támogatni a „cso­mag”, azonban sem traktor-, sem kombájngyárral nem ren­delkezik Magyarország, ezért a külföldről behozott gépek árai­ban megjelenik majd a változta­tás, legyen az akár német, akár orosz gyártmányú. Kérdésünkre dr. Stiegler Ká­roly elmondta, az Agroker még nem emelt árat, s ameddig le­het, vár ezzel a lépéssel. Rend­kívül nagy ugyanis az árver­seny a kereskedők között, így csak a legvégső esetben lehet élni ezzel az eszközzel - de el­kerülhetetlen lesz az árak meg­emelése. Reméli azonban, hogy ezzel együtt a mezőgazdasági termékek árai is felfelé változ­nak, hogy ne a termelő viselje el az újabb drágulást. Megtörni látszik a jég, jelen­tősnek mondható elmozdulás volt tapasztalható a Budapesti Értéktőzsde múlt heti kereske­désében. A forgalmat eddig is nagymértékben meghatározó, likvid részvények árfolyamai emelkedésnek indultak. Az okokat elemezve a forintleérté­kelés hatása emelhető ki. A kül­földi befektetők számára - akiknek egyébként is meghatá­rozó szerepük van a tőzsde for­galmában - most lényegesen olcsóbbá váltak a magyar rész­vények. Főként azok a vállala­tok válthatnak ki érdeklődést, amelyeknek gazdálkodását po­zitív irányban befolyásolja az egyszerű állampolgár számára inkább fájdalmas forintleérté­kelés. Szó lehet még a leértéke­lési várakozások miatt eddig lekötött spekulációs tőke rész­vénypiacra áramlásáról is, bár számolni kell a hossz „önger­jesztő”, tisztán pszichikai ha­tásra épülő voltával is. Gazdásztalálkozó Április 6-8. között a debre­ceni Balasházy János Mező- gazdasági Szakközépiskola Gazdásztalálkozó ’95 elne­vezéssel agrárrendezvényt tart, melyet dr. Kis Zoltán, az FM államtitkára nyit meg - aki egyben fővédnöke is a rendezvénynek -, s beveze­tőként „Az agrárágazat meg­újulásának lehetőségei”-ről szól. . Az árfolyamokat elemezve elmondható, hogy az emelke­dés intenzitása a hét végére fo­lyamatosan lassult, pénteken már csak a Danubius emelke­dett. A meglehetősen jó évet maga mögött tudható cég rész­vényei a hét első napján kerül­tek 1000 forint fölé, péntekre pedig már 1100 forintért is el lehetett azokat adni. A jelentős külföldi piacokat birtokló Egis Gyógyszergyár részvénye pe­dig közel felét adja a tőzsde forgalmának. Ára stabilan 2300 forint körül mozgott. A Fotex árfolyama csak tartani tudta a korábban elért alacsony szintet (178 forint). Szintén jelentős szerepe van az exportbevéte­leknek a Graboplast életében, a társaság külföldi megítélése is az egyik legpozitívabb, ára 1250 forint. A főként belföldi pozíciókkal bíró Pick gazdál­kodása stabilnak mondható, részvénye pedig folyamatosan javít helyzetén (5770 forint). A feketegazdaság gyökerei Örömmel értesültem arról, hogy a kormány érvényesíteni akarja a törvény szigorát a feketegazdaság szereplői ellen. Örömömet csupán két dolog árnyékolja be. Az első: a bűnül­döző szerveknek talán eddig is kötelességük lett volna eljárni a törvénysértőkkel szemben. Nagyon hasonlít ez ahhoz, ahogyan a Tanúban Pelikán ügyvédje mondja a feketevágásért fogva tar­tott ügyfelének: „Példát akarnak statuálni... minden a statuálá- son múlik”. Bánatom második oka: a feketegazdaság felszámo­lása hitem szerint nem egyszerűen bűnügyi kérdés, csakis rend­őri, igazságszolgáltatási eszközökkel nem lehet elejét venni. A bajok gyökereit abban látom, hogy a legális gazdaság köz­terhei - az adók, az illetékek, a díjak, a járulékok - olyan nagy összegűek, hogy az érintetteknek érdemes a törvénysértés koc­kázatát is vállalni. Ezen az áron jelentős külön haszonra és ver­senyelőnyre tehetnek szert a legálisan működő gazdasággal szemben. A feketegazdaság Európában is csak ott üti fel a fejét, ahol nagyok a gazdálkodók terhei: Olaszországban, Németor­szágban és Ausztriában. A másik mételye a gazdaságnak a korrupció. Ennek is két gyökere van. Ha túl sok engedélyt kell a magángazdaságnak kérnie ahhoz, hogy működni tudjon, akkor az engedélyadás is iparrá válhat, mégpedig igen jövedelmező „iparrá”. Amióta el­vált egymástól a tulajdon és a menedzsment, azóta a vezetők széles köre nemcsak a tulajdonossal szembeni hűségből, hanem a hűtlenségből is gyarapodhat. A valódi tulajdonosok ez ellen erélyesen és szakértelemmel védekeznek, a nem valódi gazdák - például az állam - arra törekednek, hogy gondosságukat kellő számú szabállyal és papírossal igazolják. Ha tehát a gazdaság a vállalkozók rovására próbálja túlzottan központosítani a jövedelmeket, a feketegazdaság újabb és újabb gyökereket ereszt. A gyógyszer: a központosítás csökkentése, a kisebb adó- és társadalombiztosítási terhelés lehet. Ha mérsé­kelni akarjuk a korrupciót, kevesebb regulára és engedélyre, s valós tulajdonosokra van szükség. Tehát a túlzott állami újra­elosztás és a túlméretezett állami szerepvállalás a gyökere a fe­ketegazdaságnak. Egyedül a kormánynak áll módjában, hogy e tényezőkön változtasson. Még azelőtt, hogy rendőrért kiáltana. Bácskai Tamás (FEB) A Cenzor Bróker Kft. jelenti a tőzsdéről Leértékelés után emelkedő árfolyamok Hagyatéki eljárás r'W Végre tartósan 2000 forint fe­lett szerepelt a Prímagáz, a 2200 forintos ár persze még so­vány vigasz azoknak, akik de­cember végén 2900 forintért vásároltak. Bár a bankok betéti kamatai az elmúlt hetekben emelkedő tendenciát mutattak, nem tudják a versenyt felvenni a jóval magasabb kamatozású (32-34 százalékos) biztosító Diszkont Kincstárjegyekkel. Az aukciókon értékesített állam­papírokhoz brókercég megbízá­sával lehet hozzájutni, az érdek­lődés nagyságára jellemző, hogy rendszeresen nagyobb az igény, mint az állam által fekínált mennyiség. A kisebb emelkedést bemutató kárpótlási jegy nem tudta sokáig tartani reménykeltő árfolyamát, a hét végére folya­matosan csúszott egészen 305 forintig. A nemrég befejeződött Pannon-Váltó részvénycsere után pedig ismét kérdéssé vált a piacon lévő hatalmas mennyiség sorsa. Oberhäuser Péter A 8/1995. (III. 8.) IM rendelet a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 7.) IM rendeletet módosította. A gazdálkodók figyelmét a jogszabálynak arra a kiegé­szítésére hívjuk fel, miszerint az öröklésben egyéb érdekeltek (hagyatéki hitelező, gazdasági társaság, szövetkezet) 1955. május 1-jétől a hagyatéki- leltár-előadótól, illetve a köz­jegyzőtől biztosítási intézkedés (értékpapírok, például részvé­nyek letétbe helyezése) elren­delését kérhetik akkor is, ha az örökhagyó hagyatékához tar­tozó, gazdasági társaságban, szövetkezetben fennálló tagsági jogok és kötelezettségek gya­korlása - így különösen a társa­sági vagyon megóvása - ezt in­dokolja. (Magyar Közlöny, 1995/19.) Több pénz A lakosság a bankoknál, illetve készpénzben tartott nettó megta­karításai - a becsült kamatokat is figyelembe véve - 1994 elejétől számítva tavaly november végéig elérték a 200 milliárd forintot. A vállalkozói és az állami szektor nettó hitelfelvétele ezt 7,4 milli­árd forinttal haladta meg, így a bankok ilyen nagyságrendben kényszerültek külföldi, illetve egyéb források igénybevételére. A tágabb értelemben vett pénzállomány növekedése októ­berben újra felgyorsult, s az egy év alatt 16,8 százalékkal bővült, változatlanul a forintleértékelés hatását is tükröző vállalkozói és lakossági betétek erőteljesebb emelkedésének hatására. APEH-ellenőrzések megyénkben Milliárdos nagyságrendű eredmény Tavaly összesen 11 ezer vizsgálatot végzett az APEH Jász-Nag.vkun-Szolnok Megyei igazgatósága, mely vizsgálatok eredményeként csak a jogosulatlan áfa-igény feltárásával 435, adóhiány megállapításával - mely jogerőssé vált - 643 millió forint maradt, illetve folyt be az állami kasszába. Januári KSH-mérleg Nőttek a jövedelmek Az év első hónapjában a tíz főnél többet foglalkoztató vál­lalkozói körben a bruttó ke­resetek 22,5 százalékkal, 33 226 forintra emelkedtek. A foglalkoztatottak állomány- csoporton belüli kereseteinek eltérése igen jelentős, ugyanis míg a fizikaiak 26 200 forin­tot, addig a szellemiek 48 244 forintot kerestek. Ez év januárjában a bruttó és nettó keresetnövekedés korábbi években „megszokott” ütemkü­lönbsége helyreállt, a nettó ke­resetek emelkedése 4,8 száza­lékponttal elmaradt a bruttóé­tól. Az elmaradás a magasabb átlagkereset jellemezte szelle­miek esetében 6,7 százalék volt. A vállakozói kör alkalma­zásában állóknak átlagosan 23 ezer forintos nettó keresete - a 22,1 százalékos fogyasztói- ár-index növekedést figye­lembe véve - 1995. januárjában 3,6 százalékkal ért kevesebbet, mint egy évvel korábban - áll a KSH kiadványában. A megyei adóhatóság 1994-ben ellenőrzési tevékenységét két fő irányra bontotta. Egyik a jo­gosulatlan visszaigénylések megakadályozását célozták, míg a másik fő terület az eltit­kolt, valamint a bevallani elmu­lasztott adóalapokhoz kapcso­lódó adóbevételek minél na­gyobb arányú feltárására és megfizettetésére koncentráló­dott. A minél jobb hatás érde­kében új kiválasztási módsze­reket vezettek be, ugyanis az erőforrásokat - technikai és emberi - nem lehetett növelni. Egyúttal célul tűzték ki azt is, hogy az ellenőrzések ne szám­arányukban, hanem minőség­ben és alaposságban javuljanak. Ehhez tartozik az is, hogy az Állami Számvevőszék vizsgá­lata alapján növelni kellett az APEH-nak a megszűnt vállal­kozások ellenőrzését, bár ez kevésbé tekinthető eredmé­nyesnek - vélik Szolnokon. Az elmúlt évben az előbbiek szellemében több mint másfél- szeresére emelték az áfa-kiuta­lás előtti ellenőrzésék számát. Az „eredménnyel” záruló .vizs­gálatok aránya nem csökkent - még országosan is magas szintű -, ugyanis az ellenőrzések 27 százaléka jogosulatlannak bi­zonyult. Tavaly összesen egyébként 848 ilyen jellegű vizsgálatot végeztek (1993-ban 539-et), s 435 millió forint kifi­zetését akadályozták meg a megyei adóügyi szakemberek. A célvizsgálatnak minősített bevételeltitkolás felderítésére irányuló vizsgálatokon belül a nyugtaellenőrzések számát 1993-hoz képest negyedére csökkentette az adóhivatal, ami összesen 1021 ellenőrzést je­lentett (1993-ban 4221 vizsgá­lat volt). Összességében egyéb­ként 6377 célvizsgálatot végez­tek, melyek között megtalál­ható volt a közérdekű bejelen­tések alapján végzett ellenőrzé­sek is. Ezzel kapcsolatban az APEH tavalyi évről szóló be­számolója megemlíti, hogy gyakran súlyos visszaélésekre bukkantak. Az adóellenőrzések során összesen egymilliárd forint összegű nettó befizetendő adó­hiányt tártak fel, melyhez mint­egy félmilliárdos nagyságrendű szankció is járult. A jogerős nettó befizetendő adóhiány összege év végére el­érte a 643 millió forintot, mely 10,7 százalékkal volt több az 1993-as évinél. A revíziós fel­tárások során az 1994-ben pénzügyileg is elért adóbevéte­lek aránya az országos 41 szá­zalékkal szemben megyénkben elérte a 67 százalékot, Az előbbiekben említett nettó befizetések gazdálkodó­kon belüli eloszlásában is vál­tozás következett be az 1993-as évhez képest. Míg ugyanis ta­valyelőtt az adóalanyok közül a jogi személyiségű társas vállal­kozások 92,5 százalékban „ré­szesültek" a befizetésekből, ad­dig ez az arány 1994-ben 80,3 százalék volt. Ä nonprofit szer­vezetek esetében is csökkent mind a feltárt, mind a jogerős nettó adóhiány. Az egyéni vál­lalkozók és a magánszemélyek körében végzett vizsgálatok már másképp változtak. Bár a jogerős befizetések mértéke je­lentősen nem növekedett 1994-ben az előző évhez ké­pest, a feltárás arányai megöt­szöröződtek. A vizsgálatok tekintetében nemcsak kizárólag az adóügyi területre terjedt ki a figyelme az adóhivatalnak, hanem meg­vizsgálta annak büntetőjogi ve- tületét is. így döntően az áfához kapcsolódó csalás és ok­irat-hamisítás alapos gyanúja miatt negyven esetben tettek büntetőfeljelentést. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents