Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-21 / 67. szám

1995. március 21., kedd Körkép 5. oldal Diákok a porondon A II. szolnoki diáknapok ’95 rendezvénysorozat március 15-e és április 28-a között zaj­lik. Másodszor kerül sor diák­polgármester választására, en­nek döntőjét április 27-én az Olajbányász-sportcsarnokban tartják. A döntőt szellemi és ügyes­ségi feladatok előzik meg - részletes rendezési terv írása iskolájuk környékéről, úszó­verseny, sportváltó és sport- pisztolylövő verseny -, ahol a csapatok pontokat gyűjthetnek jelöltjeik számára. Kilenc kö­zépiskola indít jelöltet, akik­nek nevét legkésőbb április 8-ig tehetik közzé. A diákna­pok fővédnöke dr. Kovács Pál népjóléti miniszter lett volna, aki személyesen is részt kívánt venni néhány programon, de lemondása miatt változás vár­ható. A diákpolgármester egy napra április 28-án veszi át a város vezetését. A rendez­vényhez kapcsolódóan már­cius 29-én sor kerül egy ama­tőr rádiós vetélkedőre, amikor az iskolákba ideiglenesen ki­helyezett rádióállomásokon keresztül folyik a versengés, valamint a kereskedelmi szak- középiskola szervezésében a Nyuszi Kupára, ahol kosár­labdában és főzésben mérhetik össze erejüket az induló csapa­tok. A rendezvénysorozat ré­sze a Széchenyi István Gim­názium ifjúsági divatbemuta­tója március 31-én, majd ápri­lis 8-án a Varga Katalin Gim­názium 12 órás táncversenyre hívja ki a diákokat, április 20-án pedig az Össztűz prog­ramjában a diákok a megyei rendőr-főkapitányság és a vá­ros vezetőivel beszélgethet­nek. A programsorozat kere­tében április 24-e és 28-a kö­zött a város összes diákja előtt fellép a Kispál és a Borz, Maksa Zoltán, Hevesi Tamás, a Kimnowak és a Jazz Mine együttes. Az idén is lesz No drog koncert, a legnépszerűbb tanárok pedig elnyerik a TanárAsz-díjat. A tavalyelőtti választástól eltérően az április 27-ei nagy döntő részeként, 25-én egy négyórás ügyességi sporváltóban versenyeznek az iskolák. A korábban kiírt Di- áknapok-emblémapályázat győztese, Hermán Zoltán var- gás diák művét láthatjuk majd az egyenpólókon és a plakáto­kon a választások idején. Viszlay Anita Ferencesek az erőszak ellen A szegedi ferences barátok a Tisza-parti városban a hét végén megrendezendő, ut­cai harcosok viadala ellen tiltakozva az esemény nap­ján, szombaton Bárányok a farkasokért címmel vidám családi délutánt rendeznek a Mátyás téren. Erről tegnap Szegeden, a Mátyás téri kolostorban tá­jékoztatták a sajtó képvise­lőit. Zatykó László atya el­mondta: a sportcsarnokban tartandó nagyszabású vere­kedés, melyen fogadni is le­het a küzdőkre, nem vissza­fogja, hanem inkább segíti az amúgy is egyre nagyobb méreteket öltő erőszak ter­jedését. A ferencesek úgy érzik, a másik oldalnak, a szelíd vi­lág pártolóinak is meg kell szólalniuk, még ha csende­sebb is a hangjuk. A szelídség erejével az erőszak ellen jelszavú prog­ramjuk a Szent Ferenc a farkassal című szobor fel­avatásával kezdődik, majd különféle játékokkal, kon­certtel és táncházzal várják az érdeklődőket. (MTI) Ébredő gazdák Felébredtek Csipkerózsika-álmukból a szolnoki gazdák. Rájöt­tek, hogy aki magában termel, az nemigen boldogul, munkája hasznát inkább más élvezi. Pedig már 1991-ben létrejött a Tes- sedik Sámuel Gazdák és Polgárok Köre, amelynek elnöke Csapó Ferenc. Tőle tudjuk meg, hogy mire szervezkednek a szolnoki gazdák. A kezdetben húsztagú kör mára negyvenhat gazdát számlál so­raiban. Most látják csak igazán, hogy nagy szükség van az ösz- szefogásra, mert a szorgalom nem elég a termeléshez. Isme­retek is kellenek; méghozzá a legfrissebbek. A gazdakörben hasznos tanácsokat kapnak. Kéthetente gyűlnek össze a Technika Házában. Még azonban ez is kevés, ez­zel csak a termelés biztonságát tudják megalapozni. Szövetke­zés kell, mint például a Szolno­kon nemrég létrejött megyei gazdák beszerző és értékesítő szövetkezete. Ezen keresztül lehet értékesíteni a megtermelt terményt. A Tessedikből máris vannak tagjai ennek, de ezen túl ők is létre szeretnék hozni saját szak- szövetkezeteiket. Előre megkö­tött szerződés alapján akarnak ezután dolgozni, hogy ne a bi­zonytalanba termeljenek gabo­nát, tejet, neveljenek hízót, marhát. Szeretnék visszakapni egy­kori székházukat, ami a Metál Áruház mellett található. Igé­nyük van a már szintén létezett vásártérre is (nem a régi helyén persze, mert ott a Széchenyi vá­rosrész van most), ahol állat- és kirakodóvásárokat tarthatná­nak. Gabonapiacot is óhajta­nak. Szeretnék, ha lassú jármű­veikkel a volt 4-es városi sza­kaszán is közlekedhetnének, hogy ne kelljen nagy kerülőket tenniük földjeikhez. ta Orvosok és betegeik egy asztalnál Aranyos lakodalom Dr. Harmati László, dr. Veres Edit, Szabó László és felesége, Borbála néni, dr. Besze Judit és dr. Sulyok László együtt ünnepelték az aranylakodalmat A történet 1942-ben Nagyvára­don kezdődött. Egy fiatal ma­gyar katona barátaival kimenőt kapván, a mozi pénztára előtt meglátott egy igen szemrevaló lányt. Mindenáron meg akart ismerkedni választottjával. Va­lószínű a bájos fehérszemély­nek sem volt közömbös a fiatal, snájdig katona, így megismer­kedtek. Ezt követően a gimná­ziumi bálon folytatódott az is­meretség, melyet sűrű levélvál­tás tett még elmélyültebbé. De milyen a katonasors? Jött a pa­rancs, és hőseink igen távol ke­rültek egymástól. Borbála, mert, hogy így hívják a kis­lányt, csak várta, várta a jelent­kezést, leveleket, de hiába. Nem tudhatott róla, hogy Szabó László őrmester nem rossz­szántából nem jelentkezik, ha­nem a sereg és a háború volt minden rossznak akarója. Ám egy napon ismét megindult a levelezés, amit fényképváltás és a szerelem újabb fellángo­lása követett. Eljött a nagy nap. Miután Szabó László a frontot áthelyezése folytán otthagyta, Szolnokra került, ahonnan há­rom nap alatt tette meg gyalog a 180 kilométeres utat Elesdre, Borbálához. Megházasodtak, és két fiúgyermekük született, akik egy lány- és négy fiúuno­kával lepték meg őket. Évtizedeken keresztül bol­dogan éltek, míg 1992-ben Laci bácsi szíve rakoncátlankodni kezdett, amit komoly szívműtét követett. Ekkor volt 72 éves. Miközben az országos kardio­lógiai intézet betegeként várta felépülését, felesége szívét az átélt izgalmak és aggódások olyannyira megviselték, hogy ő is lakója, sőt bétege lett az inté­zetnek, ahol a műtéti beavatko­zás nála sem volt elkerülhető. Igaz, Borbála néni dr. Veres Edit főorvos asszony rábeszélé­sére vetette alá magát - közel a 70-hez - a műtétnek, amiért még ma is hálás neki. Amikor az orvoscsoport, dr. Lukács László vezetésével elvégezte a műtétet, és megállapította a be­avatkozás rendkívüli sikerét, akkor határozta el az idős há­zaspár, hogy aranylakodalmu­kat együtt ünnepelik orvosaik­kal, aminek nemrég jött el a napja. Ráadásul volt még egy ünnep is, hisz Laci bácsi most 75 éves. Dr. Harmati László kardio­lógus főorvos a gyertyafényes vacsoránál elmondta, hogy az Országos Kardiológiai Intézet praxisában Laci bácsi a legidő­sebb szívműtött, és elismerését kell kifejeznie Borbála néninek is, aki példamutatóan élte át férje és saját betegségét. Laci bácsi és Borbála néni jó egész­ségnek örvend. Öröm volt látni orvost és betegét egy asztaltár­saságban ünnepelni. Barna Sándor Választás rossz és még rosszabb között Ahogyan arról lapunkban már tudósítottunk, Szekeres Imre, az MSZP alelnöke, parlamenti frakciójának vezetője így fo­galmazott: igazi fordulat következik a magyar társadalom éle­tében. Fordulat, amit a jelek szerint a magyar társadalom meg­lehetősen idegenkedve fogad. Érthetően, hiszen a szociális ellá­tás alappillérei váltak napok alatt bizonytalanná. De valójában így van ez? Értelmezés kérdése csupán a gyes, a gyed megszű­nése? S miből lesz megvalósítható a fordulat? Milyen pénzből? A kérdésekre Szekeres Imre válaszolt az Új Néplapnak, a szol­noki Hozam klubbéli előadása után.- Milyennek találja most a poli­tikai közhangulatot?- Teljes mértékig tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar társadalom nagy része kedve­zőtlenül fogadta ezeket a lépé­seket. Valószínűleg akkor kerül nyugvópontra az ügy, amikor a konkrét, részletes döntések megszületnek, nyilvánvalóvá válik, hogy az a leegyszerűsí­tés, ami az első napokban meg­történt, közel sem úgy van. Először is azt kell világossá tenni, hogy itt a gazdaság szá­mára kellett előteremteni pénz­eszközöket; azért, hogy az or­szág működőképes maradjon, és elinduljon a növekedés.- Miért épp most, miért ép­pen egy vasárnapi - nem hét­köznapi - kormányülésen szüle­tett meg a döntés?- Három héttel azelőtt már a kormány előtt volt egy tervezet, de az nem volt kellő részletes­séggel kimunkálva. Közben be­állt az új pénzügyi vezetés, és feladatul kapta a miniszterel­nök moszkvai látogatása előtt, hogy javaslatait véglegesítse, a tárcákkal egyeztesse. S mivel Horn Gyula csütörtökig Orosz­országban volt, nem lehetett megtartani a szokásos napon a kormányülést. Számos feladat határidőhöz van kötve, ezért gyorsan kellett lépni. A másik ok: a forint leértékelésére a va­sárnap a legkedvezőbb, mert péntek délután zárnak a tőzs­dék.- S miért éppen most, miért nem pár hónappal korábban vagy később? Sokan arra gon­dolnak, hogy a lépés kapcsolat­ban van az IMF-látogatással...- Mindjárt szeretném ezt a tévhitet eloszlatni, ugyanis az IMF-nek nem lényeges, hogy egy kormány milyen elképze­lést alakít ki; az a fontos, amit a parlament törvényileg elfogad, s ha a konkrét eredmények je­lentkeznek. Arról van szó, hogy az idő sürget bennünket, az első félévben számos konkrét el­képzelést ki kell dolgozni. Minden hét veszteségnek szá­mít.- A társadalom meglepődött, s ahogy hallom, még a képvise­lők is.- Hónapok óta arról folyt a vita, hogy a kormány végre lép­jen, s amikor ez megtörtént, ez sokkoló hatású.- Nagy a kockázata annak, úgy gondolom, hogy úgy történ­tek a bejelentések, hogy az em­berek nem látják, milyen intéz­kedések várnak rájuk.- Két rossz megoldás között kellett választani. Az egyik: el­húzni, amíg minden részletet kidolgoznak és kiszivárog, ez még rosszabb. A másik: ha a szándékait nem tisztázza a kormány, úgy az egyeztetési fo­lyamatokban elhomályosulnak a célok. Bár ez utólagos magya­rázat, semmiképpen nem ment­ség a rossz megoldásra, aho­gyan ezt a társadalommal kö­zöltük. Ebből okulni kell.- Mit szól a két miniszter le­mondásához? Tisztet áldozott a párt?- Nem. Nem mi áldoztunk tisztet, ők maguk döntöttek így. Én éppúgy erkölcsösnek érzem azt a magatartást, ha egy mi­niszter nem tud elfogadni egy programot és leköszön, mint azt, amikor maradnak, és dol­goznak tovább a programért.- Azt mondják - éppen Ko­vács Pál volt miniszter -, hogy másképp is léphetett volna a kormány, úgy, hogy az nem érinti a gyest és a gyedet. Egyáltalán lesz, marad a gyes?- Olyan döntésről van szó, ami más technikával is meg­oldható, s ez nyitott. A döntő kérdés az volt, érvényesítjük-e a rászorultsági elvet a családi pótléknál vagy sem. Most már „közforgalomba” került egy el nem döntött 15 ezer forintos összeg, az egy főre eső nettó családi jövedelemhatár, ami egy kétkeresős, négytagú csa­ládnál 60 ezer forint nettó adó­zott jövedelem, bruttó 110-120 ezer forint körüli összeg. Tehát ez a határ azt jelenti, hogy azok közül, akik a családi pót­lékot kapják, azoknak 75 szá­zaléka továbbra is hozzájut ehhez, és csak a jobban kereső 25 százalék nem kap. A gyed­nél is, és az összes többi szoci­ális juttatásnál is ez lesz a ha­tár. Világosan jelzi: nem a kis­keresetűeket sújtó intézkedés­ről van szó, hanem az aránylag jobban keresőket érinti a lé­péssor.- S ha a 15 ezer nem annyi, hanem 12 ezer?- Az is nyitott - s végig kell gondolni -, hogy ha lejjebb megy ez a jövedelemhatár, ak­kor ugyanazt a pénzt osztanánk szét családi pótlékként. Ám azok, akik kapnak, a mainál magasabb összegűt.- Mi a célja ennek az egész intézkedésnek?- Ennek a fordulatnak az a lényege, hogy ebből a csapdá­ból kitörjünk. Mind a négy kér­désnek egyidejűleg kell megfe­lelni. Az egyik az export ösz­tönzése, a másik az import kor­látozása, a harmadik az állam- adósság növekedésének kézben tartása. Mellékesen jegyzem meg, hogy már 1995-re a költ­ségvetés 25 százalékát, 457 milliárd forintot kell arra fordí­tani, hogy az állam a belső adósságait visszafizesse. Ma­gyarul: a költségvetés egyne­gyedével nem gazdálkodunk. A negyedik kérdés, hogy pénz szabaduljon fel a vállalkozói szféra számára.- Miből tesz az utóbbira fo­rint? És mennyi?- 170 milliárd. Ami úgy áll össze, hogy 70 milliárd bevételi többlet és 100 milliárd megta­karítás, ennek a kamatterhei is több mint 200 milliárdot tesz­nek ki, s felszabadulnak a gaz­dasági vállalkozások számára.- Nem elég nyilvánvaló, hogy a megtakarításban ho­gyan vesznek részt például az állami hivatalok, állami cégek?- Ezek a kedvező hatások akkor valósulnak meg, ha a bérköltségek, a bértömeg ki­sebb mértékben nő, mint az im­port. Akkor lehet a magyar munkaerő - ami a legsúlyosabb termelési faktor Magyarorszá­gon - révén ezt a kedvező for­dulatot elérni. Ehhez azonban szükség lett volna arra, hogy létrejöjjön egy társadalmi gaz­dasági megállapodás, amelyben a partnerek ezt a lépést elfogad­ják, magyarul: korlátozzák a bérnövekedést. Mivel ez nem jött létre, így az állam számára az a lehetőség maradt, hogy ott, ahol ő a tulajdonos, ezt érvé­nyesítse. Ilyenek egyrészt az ál­lami intézmények, másrészt az az állami vállalati szféra, ahol vagy nem nyereséges a terme­lés, vagy a nyereséget úgy érte el, hogy az állam segítséget adott. Például néhány bank ese­tében. Ezeknél a keresetek nö­vekedését korlátozza, és azt mondja: itt nem nőhet a bértö­meg, mert nem saját teljesítmé­nyükből ered a lehetőség. A többi esetben pedig, ahol ő a tu­lajdonos, azt mondja, hogy 1,0 százalékban szeretné korlátozni a bér növekedését. Itt az állam, mint tulajdonos tud fellépni. Persze ez is vitát fog kiváltani az ottani érdek-képviseleti szervekkel. De ez a lépés elke­rülhetetlen. Kedvezőbb megol­dás lehetett volna, ha az egész gazdaságra lehetne egy ilyen megállapodást kötni.- Nagy figyelem irányul a fe­ketegazdaságra. Azért érdekes ez, hiszen évek óta másról sincs szó, csak a kiskapuk keresésé­ről, illetve folyamatos csukoga- tásáról. •- A feketegazdaság meg­szüntetése nem kriminalisztikai kérdés. Félretéve a rosszindu­latú embereket. Egy vállalkozó, egy vállalat akkor keres kiska­put, amikor mérlegel: megéri-e neki a fennálló szabályokat ki­kerülve, kijátszva gazdálkodni vagy sem? Olyan szabályokat kell teremteni, amelyeknél nem éri meg.- Mikortól éreztetik pozitív vagy negatív hatásukat ezek az intézkedések?- Vannak rövid és hosszabb távon jelentkező hatások. Ami a szociális ellátást illeti, a konkrét javaslatok március-áprilisban kerülnek kidolgozásra. Ami a pozitív hatásokat illeti, ezt azonnalinak gondolom a gazda­ságban, azért, mert van egy bi­zakodás, egy önsegítő folyamat, amelyet a várakozás indít el. Tartós hatást egy-másfél éven belül remélek. Hajnal József Előadás-sorozat a Délibáb úton, a „Jobb létért” szervezésében Pályaválasztás, egészséges életmódra nevelés A közelmúltban megalakult „Jobb létért” Érdekvédelmi Egyesület ismeretterjesztő előadások megszervezésével segíti a szolnoki Délibáb Úti Általános Iskola osztályfőnökei­nek munkáját. A szakképzett előadók a Humán Szolgáltató Központ „kiközvetítésében” érkeznek - például Szabó Zoltánná védőnő - egy-egy osztályfő­nöki órára. Az életkori sajátosságokról, a serdü­lőkori problémákról, a pályaválasztásról, a csa­ládi élettel kapcsolatos tudnivalókról egy-egy 45 perces óra keretében szerezhettek már eddig is hasznos információkat a felső tagozatos diá­kok.- Alsó tagozatos tanulók részére is tervezünk előadásokat - tájékoztatta lapunkat Nagyhajú István egyesületi elnök. - A gyerekek nagy fi­gyelemmel vesznek részt az órákon, sajnos a 45 perc nagyon kevés. Az egyesület meggyőződése, hogy a ki­egyensúlyozott, harmonikus családi életre ne­velés terén elsősorban a gyerekeket kell és lehet eredményesen „megcélozni”, de természetesen a szülők ez irányú ismereteinek bővítéséről sem lemondva. Ok azonban már nehezebben alakít­hatók. Az egyesület a HSZK-val kiépített együttműködéshez hasonló kapcsolatra törek­szik a munkaügyi központtal, hiszen a tovább tanulni nem tudó vagy nem akaró diákokat csak tanfolyamokkal, szakmai képesítést nyújtó programokkal lehet kedvezőbb helyzetbe hozni a munkaerőpiacon.-scsj-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents