Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-09 / 34. szám
6. oldal 1995. február 9., csütörtök Az Új Néplap Rákóczié jfaluban Kevés pénz - sok feladat Beszélgetés Kecskés János polgármesterrel A decemberi önkormányzati választásokon a község Kecskés Jánosnak szavazott bizalmat a következő négy évre. A polgármestert a jelenlegi helyzetről s a tervekről kérdeztük.- Egy óvatos polgármester nem nagyon tervezhet, négy évre előre meg pláne nem - kezdi Kecskés János. - Azt szeretném, ha legalább ezt az egy évet talpon bírnánk ki. Ennek az az egyik oka, hogy az elmúlt időszak miatt komoly adósságot örököltünk, mindent összeadva körülbelül 15 millió forintot.- Ehhez képest mennyi az éves költségvetésük?- 63-65 millió forint. 1993-ban a földgáz-vezetéke- léshez vett fel a község kölcsönt, s ezt nem tudták kigazdálkodni tavaly, annak ellenére sem, hogy nem történt semmilyen fejlesztés. Sőt, további hitelt is vettek fel. Okokat persze találhatunk: a szűkös állami támogatást éppúgy, mint a nem kellően megalapozott gazdálkodást.- Milyen feladatok várnak az új önkormányzatra?- Örökül kaptunk egy olyan intézményrendszert, amelynek szinte minden porcikáját fel kellene újítani. Mondok egy példát: az iskola padlócsatornája teljesen tönkrement, ki kellene cserélni. Ez körülbelül 2 millióba kerülne. Annak idején a ravatalozót nem helyi vállalkozóknak adták bérbe, s ez igencsak megemelte az árakat - ezt is meg kell oldanunk. Aztán azt sem kellene elfelejteni, hogy agrárfalu vagyunk, tehát nagy szükség van egy állatorvosra. Úgy tűnik, eredmény már van: március 1-jétől dr. Suga Zsuzsanna - aki ide is költözik - lesz a falu állatorvosa.- Szinte minden önkormányzat kulcsszava a takarékosság lett. Rákócziújfaluban is?- Nem mindegy, hogyan takarékoskodunk, mivel spórolunk. Az előző önkormányzat ötről négyre csökkentette az óvodáscsoportok számát, vagyis egy húszfős csoportot hazaküldött. Február 6-tól újra beindítottuk ezt a csoportot. Inkább azon próbálunk spórolni, hogy munka nélküli óvónőt és takarítónőt alkalmaztunk, akik bérének egy bizonyos százalékát - egy adott időtartamon belül - átvállalja a munkaügyi központ. — Sok munkanélküli azonban fittól tart(hat), ha lejár az a bizonyos idő, akkor újra utcára kerül. Egy óvatos polgármester nem nagyon tervezhet hosszú távra - mondja Kecskés János- Nézze, remélem hamarosan kiderül, hogy én nagyobb figyelmet fordítok azokra, akik nem tudnak beleszólni a körülöttünk lévő dolgokba, például a kisgyermekekre. Ha az óvónő jól végzi a munkáját, s megszeretik a kicsik, akkor marad.- Sok kistelepülésen félnek az önkormányzati intézmények dolgozói, hogy takarékosság címén utcára kerülnek. Vár- ható-e létszámleépítés?- Létszámleépítést nem tervezünk, de munkaidő-átszervezést igen. Úgy vélem, ahol elég 4-6 óra az adott munka elvégzésére, ott nem kell 8 órára alkalmazni senkit. Persze ezt alaposan megtárgyaljuk, megvizsgáljuk. Szintén a takarékossághoz tartozik, hogy az előző ön- kormányzat esetében több olyan megállapodásra történt Egy „családias” bontó Rákócziújfaluban egyetlen autóbontó van - s mit ad Isten, azt sem helyiek, hanem a szomszédos Rákóczifalván élő Nagy család vezeti, csakúgy, mint a bontó melletti, Tüzép-telepet. Amikor betoppantunk, a két fiatalember, Róbert és László éppen nyakig volt a munkában, de rövid magyarázkodás után kötélnek, illetve „fotómodell- nek” álltak. A Nagy család feje, Nagy László (az idősebbik) immár kilenc évvel ezelőtt nyitotta meg a községben a Tüzépet. Kezdetben nemcsak tüzelőanyagot, de építőanyagot is árultak, manapság azonban - mint a fiúk mondták - leálltak az építkezések, így maradtak a tüzelőnél. A családi vállalkozás két évvel ezelőtt kezdett továbbfejlődni, amikor is a Tüzép-telep melletti raktárt átalakították műhellyé. A család betéti társaságot alapított, s megszületett a Bonser Bt. Az ötlet persze megint csak a családfőtől származott, akinek mindig is az autók, illetve azok bütykölése volt a hobbija. (Mellesleg jegyzem meg, hogy két fiára is örökíthetett valamit kedvteléséből, hiszen Róbert autószerelő, László pedig karosszérialakatos lett.) A hobbi és a fiúk szakmája pont összeillett; így aztán megnyitották a bontót, ahol főleg nyugati típusú gépkocsikkal foglalkoznak, a keletiek „lefutóban” vannak. A 22 éves Robi ifjú házas, s egy 6 hónapos legényke boldog s büszke apukája. Laci csak egy évvel maradt le bátyja mögött, de mikor a házasságról kérdezzük, csak annyit mond: Nem, nem, nem, még nem szándékozom ... S aki szeretné megkeresni a bontót (vagy a fiúkat), azt hétfőtől péntekig reggel fél nyolctól este hatig megteheti. A családi vállalkozás ötlete a családfő fejében született meg, s éppen összepasszolt a fiúk szakmájával kifizetés, amelyeket az év elején felülvizsgáltunk. Az eredmények szerint közel 600 ezer forintot lehet ezeken megtakarítani.- Milyen egyéb sürgős feladatok várnak az önkormányzatra?- A szeméttelep súlyos gondot jelent a községnek. Gondolkozunk azon, hogy vállalkozásba adjuk ki, de mindenképpen megpróbálunk eleget tenni az elvárásoknak, mégpedig úgy, hogy gazdaságosabb legyen, mint az elmúlt időkben. Nagy feladatot jelent a művelődési ház fűtése is, ahol a mai napig szénnel és fával tüzelnek. Ennek megoldására egyedüli reményünk az, hogy pályázatok útján kellő támogatást kapunk, különben nincs rá pénzünk.- Vesznek-e fel hitelt?- Én azt mondom, hogy nem szabad felvenni, hiszen a mostani hiteleknek csak a kamata 3 millió forint. Ebben meglehetősen szigorú vagyok, legalábbis azt mondják. Inkább más úton szeretnénk megoldani a gondokat, például pályázatot nyújtunk be elmaradott települések céltámogatására, és természetesen új munkahelyek teremtésén is gondolkozunk.- A telefonhálózattal kapcsolatban van-e új hír, vagy az idén egyáltalán nem lehet rá számítani?- De igen. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a Matávval és a kenderesi Politel céggel. Úgy tűnik: ahogy az időjárás engedi, nekikezdenek a hálózat kiépítésének.- Hogyan biztosítják az anyagi hátteret?- A Matáv nem az önkormányzattal, hanem a magán- személyekkel köt szerződést, vagyis nem az önkormányzat fizet a vonalakért, hanem a 157 telefonigénylő. Mi csak annyiban vagyunk érdekeltek, hogy a község területén folynak majd a munkálatok. Összegezve az idei feladatokat: pénzügyileg nem süllyedhetünk lejjebb; az önkormányzatnak s intézményeinek zavartalanul kell működnie. Tanulmányi ösztöndíj Az 1993-as év az általános iskola életének nagy fordulópontját jelentette: ebben az esztendőben vették föl ugyanis Hermán Ottó nevét, s avatták föl saját zászlójukat. Az oktatási rendezvény díszvendége Lezsák Sándor volt, akitől a Lakitelek Alapítvány nevében két és fél millió forintot kapott az intézmény - tanulmányi ösztöndíjakra. (Mint azt Marik Mihály iskolaigazgató elmondta, úgy érzik, ezzel az összeggel azt a több évtizedes munkát ismerték el, amit az oktatásban, nevelésben eltöltöttek.) A Lakitelek Alapítvány tanulmányi ösztöndíját a rá- kócziújalui általános iskolában végzett és tovább tanuló diákoknak adják. Tavaly tizennyolc, közép- és felsőfokú intézményben tanuló diák kapta meg az ösztöndíjat. (Egy hónapban 50 ezer forintot osztottak szét közöttük.) Hogy kik részesülnek az ösztöndíjban, azt az iskola szakmai vezetősége dönti el. A kitűnő tanulók részesülnek benne, de nem feltétel nélkül. A döntésnél figyelembe veszik, hogy kik azok, akik családjukkal együtt segítették az iskolát (például társadalmi munkával) s kik azok, akik a szorgalommal is megállják helyüket a jelenlegi iskolájukban. Az idén is osztanak ösztöndíjat, de volt diákjaik életét - az ösztöndíjtól függetlenül - is nyomon követik. A honfoglalás évfordulójára készülve A táblaképek elkészültek, már csak a faragás van hátra A Hermán Ottó Általános Iskolában 1989 óta minden évben rendeznek fafaragó tábort, melyen nemcsak a helybéli lelkes és tehetséges fiatalok vesznek részt, de jönnek Tatabányáról, sőt Csíkszeredáról is. Egy ilyen tábor nem olcsó mulatság, s nem is lenne rá egy fillér sem, ha nem pályázatok útján elnyert pénzekből finanszíroznák. Hiszen az iskola rendkívül szűkös anyagi helyzetben van: évről évre kevesebb pénzt kapnak, az idén pedig - mint az igazgató elmondta - katasztrofális a pénzügyi helyzetük. Ennek ellenére az idén is lesz tábor, mert ezt a rendezvényt tartják annyira fontosnak, hogy megszerezzék a rávalót. Csak pályázni kell, pályázni, pályázni... S hogyan kapcsolódik ez a tábor a fenti képpel, melyen a magyarok éppen átjönnek a Vereckei-hágón? Nos, az iskola már készül a honfoglalás 1100. évfordulójára, melyet ugye jövőre, 1996-ban ünnepelhetünk. Az iskola hét táblaképet készíttetett Marik Ágnessel, a képeken pedig a magyarok történelme elevenedik meg: Émese álma, a vérszerződés, Hunor és Magor története s a honfoglalás. A táblaképeket tervekként készíttették, s e tervek alapján az elmúlt nyáron megfaragták Emese álmát s a csodaszarvast is. Az iskola célja mindezzel hangsúlyozottan az, hogy a gyerekekből hagyományainkat tisztelő, azokat meleg szívvel átvevő felnőttek legyenek. Erősíteni szeretnék a nemzettudatot, a hazafiság érzését. A képeknek, pontosában a faragásoknak jövőre kell elkészülniük, hogy a honfoglalás 1100. évfordulójára, az iskolaudvaron felállítandó stilizált jurta falára bekerülhessenek. Bemutatva, hogyan is éltek eleink. Sportosan, sportszerűen Vadas Sándor ifjú kora ellenére nem mindennapi pályát tudhat maga mögött. A harmincadik X-en csak néhány hónappal túllépő fiatalember a Hermán Ottó Általános Iskola testnevelő tanára, de tanít matekot, technikát, s azt is kipróbálja, milyen érzés osztályfőnöknek lenni. Az előiő önkormányzatban alpolgármesteri tisztséget töltött be. A decemberi önkormányzati választásokon ismét bizalmat szavaztak neki, így most is tagja a képviselő-testületnek. Szintén a decemberi választásokon karült be a megyei közgyűlésbe, a Fidesz listáján, ahol ő az egyik legfiatalabb képviselő. A megyei közgyűlésen Egy tanár képviselőnek kevés ideje van; de azért néha csak hiányzik a labda egyébként két bizottságban is helyet kapott: az oktatási, kulturális és sport-, illetve a megyei egyeztető bizottságban. Sőt: immár három éve, hogy beválasztották a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ felügyelőbizottságába is. S mi sem bizonyíthatja még jobban a fiatalember teherbírását: feleségével három gyermeket nevelnek - Gergőt, Viktort és Vandát. Vadas Sándor 1990 óta dolgozik ebben az iskolában, melynek annak idején maga is tanulója volt. Egykor NB III-as szintig focizott. Mint mondja, azért manapság is beáll játszani, de inkább csak „levezetéskép- pen . Csodaszarvas, juhászkutya citerán Hangya László 68 éves, nyugdíjas. Gyermekként volt libapásztor, kanász, a kereskedelemben is dolgozott pár évet. Azt beszélik, szinte az egész világon van saját készítésű ci- terája.- Hányadik citerája ez, amit éppen hangol?- Nem írtam fel, de az ötve- net igen meghaladja. Tetszik tudni, engem elkeserít, hogy nem az ember kétkezi munkáját fizetik meg.- Mióta citerázik?- Nyolcéves koromban kezdtem. Volt a két bátyámnak citerája. A húr drága volt, én meg néha elszaggattam őket, amikor gyakoroltam. Eldugták előlem a pengetőt... Kerítettem egy tollhegyet. Azzal meg még több húrt szaggattam el. Aztán volt nálunk táncmulatság. A bátyáim citeráztak, de igen mentek volna már ők is táncolni, hát beálltam helyettük pengetni. Megállt mindenki a táncban, úgy néztek. Attól fogva nem dugták el előlem a pengetőt.- És mikor készítette az elsőt?- Körülbelül hat éve. Magammal vittem a munkába a táskámban a fát, a kiskést. Csináltam egy olyan citerát, amire skót juhászkutyákat faragtam. Hetet. Azt a citerát Dániába viták. Spanyolországba meg olyat vittek, amin Hunort és Magort faragtam meg, amint a csoda- szarvast üldözik.- Honnan tudták Dániában, hogy van Magyarországon egy ember, aki citerákat készít?- Hortobágyon szoktam árulni, ott ismerkedtem meg a megrendelőkkel. A citerát olyan semmi hangszernek nézik, akik komoly hangszeren játszanak. Pedig konyítani kell ehhez is, ismemi kell az akkordokat. Bőgőn, nagydudán, citerán, szájharmonikán, tangóharmonikán, hegedűn is játszom, meg tanítok két fiút tan- góharmonikázni, Varga Attilát és Ónodi Zoltánt. Komolyan veszik, szórakozásból is.- Milyen lesz a következő citerája?- A kismenyemnek akarok egyet csinálni, ő tanár, aztán mutassa meg a tanítványainak. Meg szeretnék még egy csoda- szarvasosat is. De hogy lesz-e időm, meg ambícióm rá ...? Szeretnék még egy csodaszarvasos citerát készíteni, ha lesz még rá időm - mondja Hangya László (
