Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-11 / 36. szám

1995. február 11., szombat 3. oldal Hazai Tükör Az iskolagaléria vendége: Vuics István Sok érdeklődő jött el az idős mester kiállításának megnyi­tójára FOTÓ: M. J. Jászberényben a Gyakorló Ál­talános Iskolában egy lelkes pedagógus Bartosné Jánosi Gyöngyi három éve iskolagalé­riát szervezett. Itt rendszeresen bemutatkoznak a város és a tér­ség alkotói. Az iskola tanulói a legnevesebb művészek alkotá­saival ismerkedhetnek meg így. Ezúttal a Jászság egyik neves festőművészét, Vuics Istvánt kérték föl, hogy állítsa ki ké­peit. A tárlat az iskola és a Tálen- tum Alapítvány közreműködé­sével tegnap óta látható. Telek Béla, a Tanítóképző Főiskola művésztanára mondott megnyi­tót. Különleges volt ez a talál­kozás, hisz Vuics István 30 Harminckét résztvevővel Ti­szazugi Polgári Kör alakult Kunszentmártonban. A kezdeményezők elképze­lése szerint olyan társadalmi szervezet jön létre, amely egyesületi formában, alapsza­bály szerint működik. Tagja lehet, aki elfogadja az alapszabályt, és felvételi ké­relmét két bejegyzett tag tá­mogatja. A kör céljai között szerepel a Tiszazugért tenni akarók összefogása. Az alapítók a térséget se­gítő, a gazdasági szabályokat éven át tanított a képzőben, s az iskola jelenlegi tanárai közül sokan a tanítványai voltak. Telek Béla két szóval jelle­mezte a művész munkásságát: hit és hűség. Hit a természet szépségében, melyet megis­merni, óvni, ápolni és szeretni kell. Hűség a művészethez, a pályához. Vuics István Jászbe­rény és a térség csendes tájait, a város régi utcáit örökítette meg. Ő maga is csendes, visszahú­zódó alkotó. Kedves témái a vízpart, a horgászás közben fel­tünedező fátyolos színekkel áb­rázolt csendes természet. A galériában. 28 festményt állítottak ki, és február 28-ig látható a Gyakorló Iskolában. jól ismerő, egységes polgári réteg kialakításán fáradoznak. Tevékenyen hozzájárulnak a Tiszazug gazdasági, társa­dalmi elmaradottságának fel­számolásához. A polgári körön bélül kü­lönböző tagozatok alakultak, úgy mint gazda-, vállalkozói és kulturális tagozat. Az egye­sület irányítására bizottság alakult, melynek tagjai: Nagy Frigyes, Trási Lajos és Gyulai Lajos. A titkári teendőket Hevesi Ferenc látja el. Megújulás előtt a KDNP Az elmúlt öt évben az önálló kereszténydemokrata elképze­lések nagyrészt elhalványultak a Magyar Demokrata Fórum akarata mögött, ezért az új ve­zetés arra törekszik, hogy a párt minél hamarabb önmagára ta­láljon, és egy határozott keresz­ténydemokrata alternatívát mu­tasson fel a magyar társada­lomnak, amely egyben megkü­lönbözteti őt a többi ellenzéki párttól. Mindezt dr. Gáspár Miklós, országgyűlési képviselő, a KDNP alelnöke mondta tegnap, Törökszentmiklóson megtartott sajtótájékoztatóján. Hangsú­lyozta, hogy a jövőben a társa­dalmat foglalkoztató minden lényeges gazdasági, szociális, kulturális kérdésben konkrét ál­láspontot képviselnek majd. Mint mondta, alapvető feladat, hogy szűk rétegpártból valódi néppárttá és a magyar közélet meghatározó jelentőségű párt­jává váljanak. Ehhez szükséges a civil és társadalmi szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, valamint képviseletük a parlamentben. A párt alelnöke úgy véli, ezzel lé­nyegesen növelni lehet a ke­reszténydemokraták szavazó- bázisát. Hangsúlyozta, a jó párthoz legalább hét-nyolc frontemberre van szükség, akik eltérő stílust is képviselhetnek. Kiemelte, hogy a jövőben nem követni* hanem alakítani sze­retnék az eseményeket. Készek mind a négy ellenzéki párttal az együttműködésre, önálló poli­tikai arculatuk megtartása mel­lett. Ugyanakkor sem a szocia­listákkal, sem pedig a szabad- demokratákkal ilyesfajta együttműködés nem lehetséges. Kiemelte, egy erős Keresztény- demokrata Néppárt megbízható partnere lehet a többi ellenzéki pártnak is. A kormány jelenlegi gazda­ságpolitikájában az egyházak működőképességének biztosí­tása erősén háttérbe szorul. Hozzátette, semmiképpen nem lehet az egyházakat mohóság­gal vádolni, hiszen egykoron elvett ingatlanaik mindössze 1-2 százalékát kapták vissza az elmúlt években. Hozzátette, hogy programjuk megfelel a katolikus és protestáns egyház által vallott értékrendnek, -tbg­Tiszazugi Polgári Kör alakult Mostanság Variációk A naivság önmagában sem igazán pozitív tu­lajdonság, nem igazán tartják életrevalóknak a naivakat. Ha mindez némi együgyűséggel párosul, már könnyen el lehet hitetni a pol­gártárssal, hogy Sztálinról rendkívüli zenei műveltsége miatt neveztek el egy erős hangú orgonát. Volt, aki már megpróbált a fekvő­rendőr árvái részére is gyűjtést rendezni. Naiv vagy inkább együgyű fogyasztókat téte­leznek fel a reklámok. Gyönyörű nők próbálnak rábeszélni, hogy vásároljak vagy kétmilliót érő autót, no meg, hogy akad olyan házaspár, akik azért sietnek haza, hogy megihassanak egy kávét, termé­szetesen ez a legtöbb, mi adható. Talán csak a nyuszi ad használható tanácsot a fiúnak, va­lahogy így: igyál még egy pohárral, és fogd rá a nyuszira. Vodkával és körtepálinkával bizony ve­szélyesek az ilyen kísérletek, mert a detoxi- káló munkatársai a látni vélt nyulat is kék vagy lila egérként írják az ügyfél számlájá­hoz, elvégre rágcsáló mindkettő. Különös naivság lakozik azoknak a derék tömegkommunikátoroknak a kobakjában, akik több újság hasábjain és rádióműsorok­ban győzködnek, hogy milyen fontos lenne az immár két kifogásolt átvilágító bíró le­mondása. Amint sorban állok - potom 83 forintért - egy kiló krumpliért, eszembe jut a régi típusú átvilágítás, a röntgen, amihez csupán derékig kellett levetkőzni, és nem beszélték annyira agyon, hogy egy életre elunja az utca em­bere. Amikor a hajam hullott, elmentem az or­voshoz. Adott egy receptet, arra kaptam a gyógyszertárban valami kencét. Szorgalma­san jártam ellenőrzésekre, és azt mondta, idővel csökkeni fog hajhullásom mértéke. Igaza lett, mostanra olyan kevés van, hogy abból már a pár év előttihez képest alig fogy. Amikor meg azt hallom, hogy a burgonya ára magasabb, mint a narancsé, elgondolko­zom, lehetek-e egyáltalán egészségkárosodás naivságra nélkül annyira naív, hogy elhiggyem, ez így természetes, normális piacgazdasági viszo­nyok között, hiszen nagyobb mérvű narancs- termelés a honi tájon nincs. A nemzetgazdaság ügyei rosszul állnak, spórolunk, kevesebbet fogyasztunk, tehát kevesebbet kell termelni, kevesebb munkás­kezet kell foglalkoztatni. Aki elhiszi, hogy a visszaesés felgyorsításával lendületet lehet venni a lejtőn felfelé, már elég naiv ahhoz, hogy akár laposnak is vélheti bolygónkat. Mondják, hogy ha egy kormánytag megy, attól még a koncepció marad, de ha a kon­cepció marad, minek kell új ember a posztra? Hallom, hogy a jövő kulcsipara az oktatás lesz. Sohasem felejtkeztek meg a közoktatás és művelődés élharcosai annak közlésétől, hogy hazánk reálértékben nem tudja növelni a terület finanszírozását. Az alapfokú oktatás gondjainak nagy ré­sze az önkormányzatokra hárul. Akad elkép­zelés, miszerint kisebb településeken, ahol a gyermeklétszám sem túl magas, hatosztályos iskolákat hoznának létre. A többi osztályt a nebulók valamelyik közeli településen fejez­nék be. A közoktatás intézményei eleve két különböző lehetőséget biztosító részre bom- lanának. Tovább csökkenne egyes kisebb te­lepülések életképessége. Néhány vasúti szárnyvonal megszüntetésével, no meg má­sodrendű szerepre kényszerített falusi isko­lák létrehozásával újabb magyar falvak tucat­jait lehet néhány év alatt eltüntetni a térkép­ről. Ennyi előre látható nehézség sem tudja igazán elkeseríteni a szemlélődő polgárt. Annyiszor kiötlöttek már hasonlókat. De annyira naív felnőtt ember már kevés van, aki ne tudná, hogy minálunk a lassan mozgó végrehajtó hatalom és a megfontoltan mű­ködő közigazgatás, már sok elkapkodott ren­delkezés hátrányos következményeitől óvta meg a magyar vidék népét. Gambrinus 1995 - Szent László-emlékév Szent László királyunk halá­lának kilencszázadik évfordu­lója miatt ezt az esztendőt Szent László-emlékévének te­kintjük. A mi Szent László kirá­lyunk egyéniségében elsőként lépett Európa színterére a lo­vagkirály típusa. A Roland- ének ideálképét, eszményi hő­sét a valóságban elsőként nem a francia Rolánd, hanem a magyar László valósította meg, aki szent is. Szent Lászlót magyar kor­társai csodálták és szerették, de akkor nem volt Magyaror­szágon oly fejlett írásbeliség, hogy ennek a csodálatnak és szeretetnek messzejáró hírt tudott volna csinálni. Éppen a hazai írásbeliség fejletlen volta igazolja, hogy a króni­kák nem idealizált képet ad­nak Lászlóról, hanem a népies hitelű tapasztalattal élő való­ságként mutatják be Szent Lászlót. A legenda a népi köz­véleményre hivatkozva írja, hogy Lászlót „egész nemzete kegyes királynak nevezi”. En­nek alapja az, hogy a lovagias László tudott megbocsájtó, ir­galmas lenni még a pogány foglyokkal szemben is. A franciák Roland-énekében a pogányokkal szemben nincs megbocsátás, csak öldöklés. A fizikailag és lelkileg erős férfi - erejének tudatában - képes lovagias lenni. Ilyen ember volt Szent László. A hős Szent László emberi nagyságát bizonyítja, hogy Is­ten nagysága előtt gyengének érzi karját, és értékeli a szent férfiak imáját, nyilván a mi­séző papokra gondol, amint maga írta: „... hiszek abban, hogy szent férfiak imái nem egyszer segítették győzelemre gyenge karomat a pogányok ellen”.' Manapság Nagyváradon évente fényesen és tömegesen ünnepük együtt Szent Lászlót, május második vasárnapján. Győr városnak ősi ünnepe évente, június 27-én Szent László napja. A népi hagyo­mány szerint Szent Lászlóval kapcsolatosan lett búcsújáró­hely Mátraverebély - Szent­kút. Szent László király védő­szentje a nagyváradi, a debre­ceni és a kaposvári egyház­megyéknek. Számos település és templom viseli nevét. Gacsári Kiss Sándor kanonok plébános Olcsón fűtött MOL-székház Makovecz bajt lát, de nem háborút akar- Baj van - kezdte beszédét teg­nap a szolnoki Demokrata Klubban Makovecz Imre Kos- suth-díjas építész. - A magyar nép 40 évnél hosszabb ideig tartó szovjet rendszer után 1990-ben olyan kormányt vá­lasztott, amelytől nyugaton megijedtek. Tudták, kikkel kell a kormányt megzsarolni, és olyan útra terelni, hogy a nép előző urait válassza - mondta az ismert építész.- Baj van, mert ők semmit nem változtak Kun Béla óta. Az elmúlt négy év pedig azzal telt el, hogy elvesztett hatalmukat visszaszerezzék, és ezzel együtt vagyont is szerezzenek, amely attól a magyar néptől szárma­zik, melyet 1947-tól kifosztot­tak. A föl nem ébredt paraszt­ság csak potenciális cselédség. Egy falu bemutatja a múltját, hogy a ma élők jobban tudják érteni jelenüket. Ez lehetne a mottója a Tiszaszentimrén március végéig megtekinthető helytörténeti kiállításnak, me­lyet az onnan elszármazott Székely Dániel, az Egészség- ügyi Minisztérium nyugalma­zott főtanácsosa nyitott meg. A nagy érdeklődés azt mu­tatta, hogy a szervezők kiváló munkát végeztek. Aki megte­kinti ezt a színvonalas kollek­ciót a helyi művelődési házban, felbecsülhetetlen értékekkel ta­lálkozhat. Az évszázados patinájú írá­Hát csak aludjunk tovább, és legyünk csak buták továbbra is! - jelentette ki Makovecz Imre, majd így folytatta:- Rövid életünkben nem mindegy, hogy urak vagyunk saját hazánkban, vagy szégyen­kezni kell. Mi már mindent el­vesztettünk a Kárpát-medencé­ben, amit el lehet veszíteni. Ha így megy tovább, egy ellenő­rizhetetlen lázadás törhet ki, és majd a szomszédok fognak rendet csinálni. Mert nehogy azt higgyük, hogy a kisantant már megszűnt! Hiszen a 15 mil­lió magyarból több millió csak azért pl „niggerként” a határo­kon kívül, mert létezik még a kisantant. Ezzel együtt én nem hábunít akarok, hanem ébrenlé­tet. Ébredjünk! - fejezte be mondandóját Makovecz Imre. sós anyagok mellett jórészt a község házainak padlásáról előkerült tárgyak azt bizonyít­ják, hogy dolgos, szorgalmas emberek lakták ezt a vidéket. A bútorok, lakberendezési tár­gyak mellett hangszerek, gye­rekjátékok is dicsérik a helybé­liek alkotó fantáziáját. A ma Szentimrén élők nem­csak tisztelik múltjukat, de an­nak hagyományait nem engedik feledésbe merülni. Ezt bizonyította többek kö­zött a legkisebbek népitáncmű- sora és a népdalkor, valamint a citerazenekar nívós produkci­ója is. Egy olyan automatikus, refe­renciamunkának tekinthető fűtő-, szellőző- és biztonság - techniai rendszert adott át teg­nap a Giese Regeltechnik Kft. Szolnokon, a MÓL Rt. székhá­zában, amely nagyságát te­kintve a legnagyobb az ország­ban. A Giese Regeltechnik 25 éves német cég, és csúcstechni­kát alkalmaz. Fő területe az épületautomatizálás, amibe a fűtés, a szellőzés, klímaautoma­tizálás tartozik, illetve ehhez csatlakoztatható a biztonság- technikai rendszer is. A MÓL Rt. szolnoki székházában há­rom hónapos munka során kor­szerűsítették a fűtési rendszert, aminek során több figyelőka­merát is felszereltek. A Giese által szerelt rendszer képes arra, hogy irodaszobánként szabá­lyozza a fűtést, a világítást. Be­kapcsol, ha a dolgozó bemegy, és kikapcsol, ha távozik. A MÓL Rt. székházában évi 26,5 százalékos energiamegta­karítást érnek el a rendszerrel. Mint Sebők Imre, a kft. ügyve­zető igazgatója lapunknak el­mondta, dicséretes, hogy egy energiával bőven ellátott cég szem előtt tartja az energiataka­rékosságot. A rendszer élettar­tama 15, megtérülési ideje 3 év - tavalyi energiárakon szá­molva! A Giese-technikával iroda­házak mellett kórházak, óvo­dák, iskolák, sőt, magán- és tár­sasházak fűtésrendszere is au­tomatizálható. Az időjárásfüggő-szabályzó beszerelése nem drága, viszont az energiaárak állandóan emel­kednek. Az épület jellegétől függően akár 30 százalék ener­giát is meg lehet vele spó­rolni. ta Helytörténeti kiállítás Tiszaszentimrén Múltunk tisztelete „A képek láttán elborzadtam” Folytatás az 1. oldalról)- Nem volt zökkenőmentes a leválás az anyaintézményről - kezdte a főigazgató -, de nem vagyunk rosszabb helyzetben, mint a budapesti főiskola. Leglábbis ami a felsőoktatás terén elért eredményeiket illeti - tette hozzá -, hiszen az infrast­rukturális hátterünk hagy kí­vánnivalót. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nehéz körülmé­nyeket teremt az intézmény „háromlakisága”, vagyis hogy három, egymástól meglehető­sen távol lévő épületekben van a főiskola. Másik gondot a nemrégiben megvásárolt volt ÁÉV-szálló jelenti, hiszen a 15 éves panelépület teljes körű felújítása legalább további 20 millió forintba kerül.- Viszonylag jól ismerem a főiskola helyzetét, de szerettem volna személyesen is tájéko­zódni eredményeikről, gondja­ikról - kezdte Fodor Gábor arra a kérdésre, hogy van-e lehető­ség a kollégium támogatására. - Látom, hogy az egyik legna­gyobb gondot a kollégium je­lenti, amiről egyébként komoly anyagot is kaptam. Ezt min- .deképpen meg fogjuk nézni, s igyekszünk mindent megtenni, amit a magunk határain belül megtehetünk azért, hogy a főis­kolának legyen egy szép kollé­giuma. A miniszter hangsúlyozta, hogy számára nagyon rokon­szenves volt, hogy a főiskola vezetése nem pénzkéréssel kezdte a beszélgetést, hanem figyelmet és támogatást kértek. Annál is inkább, mert a minisz­tériumnak elsősorban a törvé­nyi szabályozással, áttételesen van lehetősége a támogatásra, a közvetlen segítségnyújtásra pe­dig egyre kevesebb. A miniszter megtekintette a tegnapi Új Néplapban megje­lent képösszeállítást, amelyben a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárat és a Damjanich Já­nos Múzeumot mutattuk be. Lapunk kérdésére, miszerint mi a véleménye a két megyei kul­turális intézmény állapotáról, helyzetéről, a következőket vá­laszolta:- A képek láttán elborzad­tam. Mindenképpen utána fo­gok nézni, hogy tudunk-e segí­teni ebben az ügyben. Nagyon lényeges, hogy két ilyen rend­kívül fontos intézmény, mint a könyvtár és a múzeum - ame­lyek ráadásul Szolnok vonzás- körzetét is érintik - valóban a kultúrát jelentsék az emberek számára. Persze nem akarok folyton ígéreteket tenni, amikor tudjuk, milyen nehéz gazdasági helyzetben vagyunk, de biztos, hogy megnézzük, mit lehet tenni, mert ezek a képek tény­leg nagyon elszomorítóak. Cs. Cs. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents