Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-10 / 8. szám
2. oldal A Nagyvilágban Történt 1995. január 10., kedd Ismeretlen támadók tüzet nyitottak tegnap az egyik ruandai menekülttáborra. Képünkön ausztrál ENSZ-katonák elsősegélyben részesítetik a 37 sebesültet. A halottak száma egyelőre nem ismert. fotó: feb-reuters Csecsenfóldi helyzetkép Groznij kétharmada orosz kézen Vádemelés volt keletnémet vezetők ellen A boszniai béketerv csak tárgyalási alap Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes vasárnap Szarajevóban bejelentette, hogy a nemzetközi összekötő csoport béketervét a világ csak a további tárgyalások alapjának tekinti. A szarajevói muzulmán vezetőkkel folytatott tárgyalások után a politikus megerősítette: a tervet nem szabad ultimátumként kezelni, s a NATO sem tekinti kizárólagosnak a rendezési javaslatot. A szarajevói kormány illetékesei kiábrándultságuknak adtak hangot az amerikai álláspont megváltozása miatt, s kijelentették: a szerbekkel ellentétben ők elfogadták az összekötő csoport béketervét, s amennyiben a rendezési terv megváltoztatha- tóvá válik, a békefolyamat meg fog torpanni. Húsz ember halálát okozta az ítéletidő A nagy hideg, a viharos szél, a heves esőzések és egy tornádó péntek óta húsz ember halálát okozta az Egyesült Államokban, ahol Kalifornia, Florida és Észak-Karolina állam területén keletkeztek a legnagyobb károk. Rabszöktetés Kolumbiában Egy csaknem harmincfős, állig felfegyverzett csoport vasárnap több mint 90 rabot szabadított ki a Kolumbia délnyugati részén lévő Pu- tumayo megye székhelye, Mocoa börtönéből. A dpa szerint a reguláris hadsereg katonáinak álcázott fegyveresek egy be nem jelentett ellenőrzés ürügyével jutottak be a börtönbe. Ott lefegyverezték az őröket, kiszabadították a foglyokat, majd fegyvereket és lőszert zsákmányolva eltűntek a dzsungelben. Tizenegy rab önként visszatért cellájába, tizennégyet pedig elfogtak. Folytatódó erőszak a koszovói albánok ellen Az elmúlt évben 17 koszovói albánt lőttek agyon vagy kínoztak halálra a szerb hatóságok - olvasható a koszovói emberjogi szövetség hétfőn közzétett jelentésében. A dokumentum szerint tavaly fokozódott a tartomány lakosságának túlnyomó többségét kitevő albánok elleni állami erőszak. A jelentés szerint 1994-ben a tartományi hatóságok 2157 embert kínoztak meg, s 3553 albán lakásban tartottak házkutatást. „1994-ben 2963 albán nemzetiségű embert vettek őrizetbe a tartományban, s 90 személyt ítéltek el politikai meggyőződése miatt” Groznij belvárosában elkeseredett harcok folytak hétfőn, miközben az előrenyomuló orosz egységek utcáról utcára szorították ki Dzsohar Dudajev elnök fegyvereseit a belvárosból. Az orosz védelmi minisztérium illetékesének állítása szerint az ostromló csapatok elfoglalták a központban a csecsen állambiz- tonsági hivatal épületének alsó emeleteit. Hétfőn az Interfax helyszíni jelentése szerint a város kétharmadát ellenőrizték az orosz egységek. A moszkvai kormány közleménye szerint az orosz csapatok viszonylag kisebb egységek bevetésével nyomultak előre. Az utcai harcokban a csecsének elkeseredett ellenállást tanúsítottak. Az elnöki palotát közvetlen közelből, harckocsik és páncélozott szállító harcjármű- vek lövegeiből lőtték az orosz erők. Az erősen megrongálóA pozsonyi Pravda hétfői kommentárja szerint „határozottan jó hímek számít” , hogy Horn Gyula magyarországi látogatásra hívta meg Vladimír Meciart, de „azért ne legyenek illúzióink...” A szlovák lap úgy látja, hogy „a két miniszterelnök találkozása nem a mindent megoldó varázsvessző” jegyében megy majd végbe. A Pravda szerint Horn Gyula tavaly augusztusban lezajlott pozsonyi látogatását követő időszak realitásai is azt igazolják, hogy egyesek ábrándozása meglehetősen eltúlzott volt. Jóllehet vitathatatlan, hogy jobb lett a két ország viszonyának légköre, s bizonyos dott és kiégett épületet mintegy 200 csecsen fegyveres védi. In- gus hivatalos forrásból származó értesülések szerint a város védelmét Zelimhan Jandar- bijev csecsen alelnök irányítja. Dzsohar Dudajev elnök tartózkodási helye továbbra is ismeretlen volt. Korábbi jelentések szerint elhagyta Groznijt, és a köztársaság déli részében tartózkodik. Ugyanakkor Hamata Kurbanov, Csecsenföld orosz- országi képviselője viszont egy nyugati hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Dudajev még mindig Groznijban van, ő személyesen találkozott vele - igaz, szombaton. Az orosz kormány állítása szerint a csecsen fegyveresek egy része hétfőn elhagyta a várost, és a köztársaság déli része felé tartott, ahol előzőleg állítólag előkészítették a partizánháborúhoz szükséges bázisokat. mértékig nyugodtabb lett a helyzet, mivel a figyelem a magyar-szlovák kapcsolatok jelene és jövője szempontjából fontos, konkrét területekre összpontosult. A Pravda emlékeztet az alap- szerződés magyar és szlovák szövegtervezete közti eltérésekre, de megállapítja, hogy „szemmel láthatóan nagyobb a létfontosságú gazdasági és kereskedelmi kérdések kezelésében mutatkozó megértő szándék.” A szlovák lap úgy látja: a két miniszterelnök sokat tehet ugyan a kunstruktív együttműködés érdekében, de ezt negatívan befolyásolhatja a mindkét A partizánháború lehetőségét elkerülhetetlennek tartja Emil Pain, az orosz elnök tanácsadó testületének tagja. A nemzetiségi kérdések szakértője szerint a csecsének Dudajevvel, vagy nélküle, de mindenképpen folytatják az ellenállást. Közben Moszkvában a duma vezetése elfogadta a csecsen- földi válság miatt összehívott rendkívüli ülés napirendjét. A honatyák meghallgatják Szer- gej Kovaljov, Jelcin elnök emberi jogi megbízottjának jelentését az emberi jogok csecsen- földi helyzetéről. Az egyik előterjesztendő törvényjavaslatban megtiltanák a fegyveres erők bevetését az ország területén. A képviselők a tervek szerint megvitatják azt az indítványt is, amelynek értelmében a kormány nem finanszírozhatná a csecsenföldi akciót az idei költségvetésből. (MTI) országban tartósan fennálló nacionalizmus. A Pravda a nacionalizmus fogalma alatt nem a nemzeti öntudatot megjelenítő magatartásra gondol, hanem arra, amikor egy nemzet önmagát mindenek fölé emelve, nem tartja tiszteletben egy másik nemzet érdekeit. „Ezért sem megengedhető, hogy a szlovák fél a magyarok nemzeti megnyilvánulásaiban rögtön az irredentizmust lássa, mint ahogy az sem, hogy a magyar oldalon a szlovák „nemzeti mozgásokban” magyarellenességet igyekezzenek tetten érni - írja a pozsonyi Pravda. (MTI) A berlini ügyészség hétfőn vádat emelt a volt keletnémet állampárt Politikai Bizottságának azon tagjai ellen, akiket a berlini fal miatt még nem állítottak bíróság elé. A berlini falnál és a belnémet határnál elkövetett bűncselekményekkel összefüggésben közösségben elkövetett emberöléssel, valamint emberölési kísérlettel vádolják Egon Kren- zet, Kurt Hagert, Harry Tischt, Erich Mückenbergert, Horst Dohlust, Günter Schabowskit és Günter Kleibert. A berlini ügyészség 1992. májusában a volt szocialista német állam Nemzetvédelmi Bizottságának hat egykori tagja ellen emelt vádat a berlini falnál elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban. Megromlott egészségi állapota miatt hamarosan megszüntették az eljárást Willi Stoph volt miniszterelnök ellen, és 1993. januárjában szaA világban pusztító háborúkat és konfliktusokat „vette leltárba” II. János Pál pápa hétfőn a Szentszék mellett akkreditált diplomáciai testület számára adott hagyományos újévi fogadásán. A katolikus egyházfő azt hangsúlyozta, hogy „a mérséklet és a testvériesség erői képesek felülkerekedni”. II. János Pál szerint Bosznia-Hercegovina drámája kissé olyan, mintha Európa hajótörést szenvedett volna. A Kaukázus és Csecsenföld helyzete tárgyalásokat követel. Ebben a térségben a különböző népek együttélésének lehetősége vált bizonytalanná. A világ negyven legszegényebb országa közül harminc Afrikában van. Ebben a térségben tavaly érzékelhetően csökkent a nemzetközi segítség. „Túlságosan sok afrikai nép badon engedték a súlyosan rákbeteg Erich Honeckert, aki néhány hónap múlva elhunyt. Végül három vádlott ellen 1994. júliusában jogerős ítéletet hirdettek. Heinz Kessler volt nemzetvédelmi minisztert hét és fél, helyettesét Fritz Strelet- zet öt és fél évi, Hans Albrechtét, az állampárt suhli megyei első titkárát öt év és egy hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az elítéltek alkotmányossági panasza alapján az alkotmány- bíróság októberben ideiglenesen felfüggesztette az ítéletek végrehajtását. A panaszban Kesslerék azt kifogásolták, hogy az ellenük folytatott eljárás ellentmond a német igazságszolgáltatásban is alapszabálynak számító azon elvnek, hogy a törvényeket nem szabad visszamenőleges hatállyal érvényesíteni. Az alkotmánybíróság végső döntést még nem hozott az ügyben. (MTI) számára az erőszak és a gyűlölet könnyű megoldásként kísért” - mondta a pápa. Latin-Amerikában néhány kivételtől eltekintve valóban erősödött a demokrácia. A gazdasági növekedés mellett azonban komoly szociális reformokra is szükség van ahhoz, hogy ki lehessen irtani a nyomor és az igazságtalanság gyökereit. Ázsiában és a Csendes-óceán térségében szintén azt kell elkerülni, hogy az anyagi növekedés ára az emberek jogainak és jogos várakozásainak feláldozása legyen. II. János Pál a nemzetközi közösség tavalyi sikerei közé sorolta a közel-keleti békefolyamatot, a dél-afrikai nemzeti megbékélést, az észak-írországi tűzszünetet. A pápa úgy vélte, hogy a boszniai háborúban beállt tűzszünet bármennyire is törékeny, reményt ad arra, hogy újrakezdődhetnek a tárgyalások. A háború és az erőszak utópiává teszi azt a világot, ahol az együttélés helyett az együttműködés jellemző, és a népek békében élnek egymással - hangsúlyozta II. János Pál. De a történelem menetét meg lehet változtatni, s a nemzetközi közösség minden tagjának humánusnak kell mutatkoznia a konfliktusokkal szemben, hogy végül a mérséklet és a testvériesség erői diadalmaskodhassanak - mondta a katolikus egyházfő. (MTI) A pozsonyi Pravda Meciar budapesti meghívásáról „Azért ne legyenek illúzióink” II. János Pál a világ helyzetéről A pápa tegnap 19 újszülöttet keresztelt meg a sixtuszi kápolnában. FOTÓ: FEB-REUTERS PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Délszláv válság Megtévesztő lehet a csend Bosznia frontjain már több mint egy hete tart a viszonylagos nyugalom, s Horvátország szerb ellenőrzés alatt lévő területein is csak kisebb összecsapások robbantak ki a több mint fél évvel ezelőtt megkötött fegyverszüneti egyezmény életbe lépése óta. A délszláv válság fő kérdése, a területek megosztása azonban továbbra is megoldatlan, s ezért elképzelhető, hogy mind Boszniában, mind pedig Horvátországban fellángolnak a harcok. A háború kiújulásának veszélye elő- sorban Boszniát fenyegeti: a Jimmy Carter volt amerikai elnök által elfogadtatott négy hónapos szerb-muzulmán fegyvemyugvási egyezmény szinte kizárólag csak a harcok beszüntetésére összpontosít, s csak annyiban jelent elmozdulást a holtpontról, hogy lehetővé teszi a béketárgyalások folytatását. Á tárgyalásokon, ha egyáltalán sor kerül rájuk, a szerbek és a muzulmánok minden bizonnyal korábbi álláspontjukat ismételgetik majd, s a szemben álló felek merevsége előrevetíti az újabb kudarcot. A muzulmánok nem hajlandóak beleegyezni a boszniai szerbek kivételével mindenki által elfogadott nemzetközi béketerv gyökeres átalakításába, míg a szerbek újabb területi engedményeket követelnek, s ragaszkodnak a boszniai „Szerb Köztársaság” és Jugoszlávia konföderációjának lehetővé tételéhez is. Boszniai szerb vélemények szerint a szer- beknek az egykori jugoszláv tagköztársaság területének több mint fele járna, míg a nemzetközi összekötőcsoport csak 49 százalékot ajánlott fel a Bosznia területének több mint hetven százalékát ellenőrzésük alatt tartó szerbeknek. Belgrádi értékelések szerint a látványosan „eladott” Carter-terv csak elodázza a megoldást, s mivel még a politikai alku körvonalai sem látszanak, elkerülhetetlennek tűnik a harcok fellángolása. Tovább súlyosbítja a válságot, hogy a boszniai horvátok sem elégedettek a kialakult helyzettel, s arra készülnek, hogy erővel szerezzék vissza azt, amit nem sikerült politikai eszközökkel megkaparintaniok. A négy hónapos tűzszünetet a szemben álló felek minden bizonnyal erőgyűjtésre és újabb külföldi szövetségesek keresésére használják majd fel: Alija Izetbegovic - néhány nappal a tűzszünet életbe lépése után - ismét felszólította az Egyesült Államokat, hogy május 1-e után oldja fel a muzulmánok elleni fegyverszállítási embargót. Az embargó ellenére folyamatosan érkeznek a fegyverek Boszniába, s Közép-Boszniában a muzulmánok és a horvátok már helyreállították Kö- zép-Európa legnagyobb lőszer- és fegyvergyárait. A boszniai szerbekhez is érkeznek újabb fegyverek, legalábbis erre utal, hogy novemberben - néhány nap alatt - korszerűbb légvédelmi rendszerekkel váltották fel az SA-2-es rakétákra alapozott rakétaállásokat. A háború kitörése óta a telek viszonylagos nyugalomban teltek el Boszniában, ám félő, hogy tavasszal ismét fellángolnak a harcok, amelyek már eddig is több mint kétszázezer emberéletet követeltek, s több mint másfél millióan menekültek el. A horvátországi szerb krajinák jövője sem rendezett, s Zágráb egyre türelmetlenebbül igyekszik elérni a szerb kézen lévő területek visszacsatolását. A zágrábi vezetők az utóbbi hónapokban folyamatosan azzal fenyegetőztek, hogy nem hosszabbítják meg az ország területén állomásozó ENSZ-erők mandátumát, s katonai erővel állítják helyre a krajinákban Horvátország szuverenitását. Az időhúzás mestereivé vált krajinai szerbek szemmel láthatóan nem különösebben aggódnak a fenyegetések miatt, s abban bíznak, hogy Zágráb, amely tudja, hogy a világ nem támogatná a hadsereg bevetését, egyedül nem meri megtámadni a jól felfegyverzett szerb haderőt. A krajinai területek - bármenynyire is nem tetszik ez Zágrábnak - egyre inkább Ciprusra hasonlítanak: Horvátország területének egyharmadát ellenőrzésük alatt tartó szerbek többször is hangsúlyozták, hogy nem hajlandóak horvát hatalom alatt élni, s az elmúlt három évben gyakorlatilag teljesen leválasztották magukat Horvátországtól. Ám elképzelhető, hogy a szerbek végül elszámítják magukat: Horvátországba több csatornán keresztül is dőlnek a fegyverek, s eljöhet az idő, amikor Zágráb már úgy érezheti, hogy sikerrel vetheti be hadseregét a krajinák visszaszerzésére.
