Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

1995. január 10., kedd Hazai Tükör 3. oldal Női nyugdíjkorhatár Továbbra sincs döntés Közel kétszáz szajoU lakásba kötik be a napokban a telefont a MÁV Távközlési és Biztosítóberendezési Építő- és Szolgáltató Kft. dolgozói. Az elmúlt év végén adták át az új digitális telefonközpontot, mely előfeltétele volt a fej­lesztésnek. FOTÓ: MÉSZÁROS/ Rohamosan csökkent az állatállomány Kihalófélben a szarvasmarha Míg 1988-ban éves szinten és országosan összesen több, mint 237 ezer tonna vágó­marhát vásároltak fel, majd 1989-ban közel 241 ezer ton­nát, addig 1993-ban a felvá­sárlási mennyiség alig ha­ladta meg a 116 ezer tonnát. Az 1994-es adatok még ennél is kevesebb vágómarha-felvá­sárlást prognosztizálnak, ugyanis az év első nyolc hó­napjában összesen 64150 tonna volt a mennyiség. Az adatok híven tükrözik az állattenyésztés helyzetét. E té­ren megyénk sem tér el az or­Nem emelik a liszt árát Amennyiben a sütőipari termé­kek drágulnak, az nem az alap­anyag, azaz a liszt áremelke­dése miatt következik be. Ezt Makay György, a Magyar Ga­bonafeldolgozók, Takarmány- gyártók és Kereskedők Szövet­ségének főtitkára mondta hét­főn. A szerződéseket hosszabb távra kötik, így az idei év első hónapjára illetve hónapjaira már ezek megköttettek. Az esetleges változásokat csak a lejáró szerződéseket követően érvényesíthetik. Bár azt Makay György nem zárta ki, hogy az áfa-emelkedés mértéke begyű­rűzhet a lisztárakba. (MTI) szágos tendenciáktól, például a Solami Húsipari Rt.-nél sem tapasztalnak felfutást vágó­marha-állományból . A megyei mezőgazdasági vállalkozók érdekvédelmi szö­vetségének - Jászkun TESZÖV - adatai is nagymérvű csökke­nést állapítanak meg. Az 1989-es évben a megye szövet­kezetei 70300 darabos szar­vasmarha állománnyal rendel­keztek, melyből 14100 volt a vágómarha. A létszám fokoza­tos csökkenése jellemző volt az elmúlt években, éves szinten át­lagosan 10-15 százalékos volt az állomámyfogyás 1991-ig. Az Országos Háziorvosi Intézet nyilvános vitafórumot rendez polgármesterek illetve az alap­ellátás irányításában résztvevő önkormányzati képviselő-testü­leti tagok és önkormányzati tisztviselők részére. A vitafó­rum címe: „Az önkormányza­tok feladatai és lehetőségei az egészségügyi alapellátás mű­ködési feltételeinek biztosítá­sával.” A fórum célja, hogy elkez­dődjék egy együttműködés a lakosságot képviselő önkor­mányzatok és az egészségügyi alapellátás között a megoldásra váró, nehezen kezelhető felada­Bár a női nyugdíjkorhatár emeléséről szóló jogszabály végrehajtását a Parlament elhalasztotta, és jelenleg 55 éves korukban éppúgy nyug­díjba mehetnek a nők, mint 56 esztendősen, a korhatár emelését nem vetette el végle­gesen az Országgyűlés. A kormányszóvivői iroda „Nyi­tott tárcák” című hétfői ren­dezvényén az illetékes minisz­tériumok szakértői ennek okáról és a témával kapcsola­tos kormányzati tervekről is tájékoztatták az újságírókat. Az egyelőre hatályon kívül helyezett törvény szerint 1995-től kétévente egy eszten­dővel emelkedne a női nyug­díjkorhatár, egészen 60 éves korig. A női nyugdíjkorha­tár-emelés szükségességéről szólva a Népjóléti és a Pénz­ügyminisztérium munkatársai rámutattak: az ország demográ­fiai mutatói és a társadalombiz­tosítás pénzügyi helyzete egya­ránt szükségessé teszi az intéz­kedést. Fokozatosan csökken ugyanis az inaktív lakosságra jutó keresőképesek száma: ma 1000 dolgozóra 416 nyugdíjas jut, az ezredforulóig ez 1000:570-re változhat. Az ak­Ettől az évtől kezdve viszont rohamosan csökkent a szar­vasmarha-állomány, ugyanis míg az említett év végén közel 61 ezer darabot regisztráltak, addig 1992 végére 45848-ra, a következő - 1993 - végére már csak 31 ezer volt a szarvas- marha létszám. Az állomány összetétele sem változott kirívóan az előbbiek­ben említett évek során. A te­hénlétszám 26300-ról 1993. végére közel 13 ezerre, míg a vágómarha a korábban említett 14100-ról alig 4,5 ezerre csök­kent. tokát illetően. Cél az is, hogy fejlesszék az alapellátást. Az Országos Háziorvosi In­tézet partnereket keres a feladathoz az önkormányzatok között. Februárban Győrben, Miskolcon, Kaposvárott és Szolnokon szeretnék megren­dezni a konferenciát. A szol­noki vitafórum időpontja feb­ruár 16. Kérik azokat az ön- kormányzatokat, amelyek részt kívánnak venni a megbeszélé­sen, írásban jelezzék szándéku­kat január 31-ig az Országos Háziorvosi Intézet címén: 1125, Budapest, Kútvölgyi út.4. vagy a 06/1-156-57-36-os telefaxon. / tív-inaktív arány romlásával a tb járulékbevételei is csökken­nek. A Munkaügyi Miniszté­rium illetékese a probléma sok­rétűségének jellemzéseként rámutatott arra is: nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a nők nyugdíjkorha­tárának megváltoztatása várha­tóan sajátos nemzedéki ellentét forrása is lesz. Az elkövetke­zendő esztendőkben ugyanis emelkedik a pályakezdők száma, akik közül sokan azért nem jutnak majd munkához, mert a nők még 55 éves koruk után is dolgoznak. A korhatáremelést azért ha­lasztották el, mert időközben kiderült: az intézkedést nem le­het egyik napról a másikra be­vezetni, szükség van egy bizo­nyos „átállási időszakra”. Ezt - a PM illetékese szerint mintegy 15 évnyi átmeneti' időt — szabá­lyozza majd a rugalmas nyug­díjba vonulásról szóló jogsza­bály, amelynek tartalmáról azonban még mindig nincsenek konkrét elképzelések. Ugyan­csak tisztázatlan: milyen anyagi ösztönzésre számíthat az átme­neti időszakban az, aki az új korhatárig dolgozik, illetve mi­lyen hátrány éri azt, aki a régi szerint nyugdíjba vonul.(MTI) Tb-támogatás a fürdőknek Az Országos Egészségbizto­sító Pénztár várhatóan 20 százalékkal emeli a gyógy­fürdő-szolgáltatások utáni támogatását, s az érintett fürdőket - országosan szám szerint hatvanat - összesen 1,3 milliárd forinttal segíti. Újdonság az is, hogy az el­múlt évek gyakorlatától eltérve idén nem félévtől, hanem már januártól megkapják a hozzájá­rulást. Mindezt Horváth Gábor, a Fővárosi Fürdőigazgatóság vezetője, a Magyar Fürdőszö­vetség elnöke mondta el hétfőn az MTI-nek. Kiemelte: az Országos Egészségbiztosító Pénztár rendkívül korrekten kezelte a támogatások ügyét, és a szem­léletváltozás jelentős biztonsá­got jelent az érintett fürdők számára. A fürdőszövetség reméli azonban azt is, hogy még az idén módosítják azt a miniszteri rendeletet, amely rögzíti a tb-utalványra igénybe vehető szolgáltatások körét. A betegek érdeke ugyanis mindenképpen azt kívánja, hogy az olyan sokak által igé­nyelt szolgáltatás, mint az úgy­nevezett egyéb fizikoterápiás kezelés is tb-támogatást élvez­zen a fürdőkben. Ez ugyanis je­lenleg csak orvosi szakrende­lőkben vehető igénybe, pedig a jól felszerelt fürdők képesek színvonalas teljesítményre e té­ren is. (MTI) Várják a jelentkezőket Fórum az egészségügyről Keddi Jegyzet A mundér becsülete Olvastam egy fiatal mentős visszaemlékezését arról, hogyan élte meg a szajoli vasúti katasztrófát. Sajnálom, hogy az egész­ből az újságíró és a fotós „szenzációhajhász” magatartása volt számára a legborzalmasabb, hisz a történet nem erről szólt. Nemrégiben a televízió egyik műsorában épp afölött kereke­dett vita, mi a tudósítók dolga ilyen és hasonló helyzetekben. Egy jeles szakember véleménye szerint: az újságíró írjon, a fo­tós fotózzon - bármi is történjék. Persze más ezt a stúdió mele­géből megítélni. Minden esetre újból végiggondoltam, mi lett volna, ha az új­ságíró nem őrzi meg lélekjelenlétét, s nem diktál a rádiótelefo­non, a fotós pedig nem mászik fel a vagon tetejére. Akkor egé­szen egyszerűen nem jutott volna el az országban - milliókhoz — a döbbenetes hír betűk és képek alakjában. Pedig mindenki nagyon várta azt, tudniillik a vonaton nemcsak Szolnok kör­nyékiek utaztak. Valahol hálát adok a sorsnak, amiért ezek a szenzációhajhá- szok mentek ki Szajolba, mert én biztosan elájultam vagy még a vagon lépcsőjéről is leestem volna - lévén tériszonyom, to­vábbi munkát adva ezzel az amúgy is túlterhelt mentősöknek. Feltételezem, csupán egyetlen benyomás lehet, egy adott pil­lanat vetülete az, ami oly mélyen rögzült a fiatalemberben. Annyira, hogy aztán általánosítás született belőle. Ám ha egész éjjel a tudósítókat figyelte, akik végig így viselkedtek, akkor nemcsak az utóbbiak ítélhetők el.. . Biztos vagyok benne, hogy azok a riporterek is segítettek. Lehet, hogy nem emeltek vérző embert vagy végtagot, de gyűj­tötték az információkat: a sebesültek és halottak nevét, hogy le­galább az élők hozzátartozóit megnyugtathassák. Folyamatosan érdeklődtek a súlyos sérültek állapotáról, telefonhívásokat bo­nyolítottak és válaszoltak azokra - önszorgalomból. Napokig nem aludtak, hogy hitelesen tudósíthassanak. Tették a dolgukat, ahogy kell. Talán még annál is jobban. Mégsem állt közülük egyetlen sem a kitüntetettek között. Számukra ez nem szenzá­ciót jelentett, hanem ugyanolyan véres tragédiaként élték meg, mint bármely ember. Mellesleg megjegyzem: az elmúlt évben minimum 115 újsá­gíró vesztette életét hivatása gyakorlása közben. Igaz, nem kis hazánkban, hanem szerte a nagyvilágban. Akik hírt adtak ne­künk a ruandai eseményekről, Algériából és Bosznia-Hercego­vinából, vagy épp terroristák és maffiózók útját keresztezték. Nálunk még legfeljebb csak fenyegető leveleket, telefonokat kapnak, meg infarktust az utcán, s emberi közönyt, mely révén az utóbbi eset épp halállal végződött. Tehát nem felhőtlen az új­ságírók élete sem. Különösen a szenzáció megtalálása a nehéz. De Szajol nem az volt! Kedves Fiatal Mentős! Remélem, már mérséklődött a felhá­borodása. Kérem, a szerencsétlenségre ne az Ön által kifogásolt magatartásé újságírók emlékeztessék, mint ahogy a mentő szó hallatán az emberek nagy többségének sem az jut eszébe, ami­kor meghalt a beteg, mire kiért a rohamkocsi, vagy a kislány a mentőautóban, mert az orvos nem tudta (merte) beadni az in­jekciót. Nekem a mentőkocsi és személyzete az életmentést jelenti - minden körülmények között. Az újságíró és a fotóriporter pedig tudósít - szintén minden körülmények között. Azért nincs harag, ugye?! -jzs­\S A keresetek alakulása A havi bruttó átlagkereset a tíz főnél több dolgozót foglalkoz­tató cégeknél múlt év novembe­rében 39.541 forint volt, 25,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban - tájékoztatta a Köz­ponti Statisztikai Hivatal hétfőn a távirati irodát. Az adatokból kitűnik, hogy mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete csaknem egynegyedével haladta meg az egy évvel korábbit. így a fizikai dolgozók átlagkeresete 30.790 forint volt, a szellemi munkakörben foglalkoztatottak pedig 58.832 forintot kerestek. Ez nettó értékben 21.663, illetve 36.496 forintnak felelt meg. Október hónaphoz viszo­nyítva a bruttó átlagkereset nö­vekedése szinte minden nem­zetgazdasági ágazatban számot­tevő. A múlt év elejétől novem­ber végéig számítva a havi bruttó átlagkereset országos át­lagban 32.730 forint volt, 22,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szellemi foglalko­zásúak átlagkeresete 1 száza­lékkal gyorsabban nőtt, mint a fizikai dolgozóké. Az országos átlagot figye­lembe véve a havi nettó átlagke­reset 11 hónap alatt 22.628 fo­rintot tett ki, ez 25,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Mivel a fogyasztói árak ugyan­ebben az időszakban 18,6 száza­lékkal nőttek, a keresetek reálér­téke 5,8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. (MTI) Autópályadíjak Az idén már fizetünk (Folytatás az 1. oldalról) a költségek 80 százalékát fe­dezné, de mielőtt a hitelről ér­demben tárgyalna, kért egy újabb tanulmányt a beruházótól a várható forgalomról és a be­vételekről. Ebből kiderült, hogy a délszláv események miatt sokkal kisebb bevételek várha­tók, mint azt korábban számí­tották. Az új helyzethez iga­zodva a kormány ez év március 10-ig meghosszabbította a pénzügyi zárás eredeti határide­jét és változtatott a kivitelezés befejezésének időpontján is.- Ha a pénzügyek rendbe­jönnek, mi az új terminus?- 1996. június 30. Addig a körgyűrűtől felújítják és kor­szerűsítik az eddigi autópályát, és megépítik a hiányzó fél pá­lyaszakaszt Újhartyán és Kecs­kemét között.- Mennyit kell majd fizetni?- Újhartyán térségében egy nyíltvonalú, 12 kapuval rendel­kező bejáratot építenek, hogy a főváros és Kecskemét között csak egyszer kelljen megállni, ahol átalánydíjat kell majd fi­zetniük az autósoknak, mai árak szerint kilométerenként 5-6 forintot. Aki előbb hajt le valamelyik kijáratnál, ennél kevesebbet fizet majd.- Az Ml-es autópályán mi­kortól kell fizetni?- Feltehetően idén novem­bertől, kilométerenként 10-12 forintot, de csak az osztrák ha­tár és a Győr közötti szakaszért. A főváros és Győr között to­vábbra sem lesz autópályadíj.- Budapesttől Kecskemétig nyolcvan-kilencven kilométeren 400-480forint, Győr és a határ közötti 40 kilométeres szaka­szon 450-500 forint. Nem érzik aránytalannak?- A legújabb forgalmi vizs­gálat során, amelyet egy angol cég végzett, megállapították, hogy a magyarok egy órányi megtakarított időt jóval ke­vésbé értékelnek, mint a kül­földiek. Ezért kerül majd a fe­lébe a főleg belföldi forgalmat lebonyolító M5 díja az Ml dí­jának. A külföldi üzletember­nek viszont megéri, hogy 500 forintért egy órával hamarabb érjen célhoz. Egyébként minden autópálya mellett van párhuzamos, díj­mentes főútvonal is, igaz, ott a közlekedési viszonyok sokkal rosszabbak, az út településeken halad keresztül. Ha ezeket a szempontokat mind számba ve­szik az autósok, egy-két orszá­gúti utazás után minden bi­zonnyal az autópályát választ­ják majd. Ferenczy Europress Nincs pénz az új iskolarendszerre- A Nemzeti Alaptanterv lassabban készül, mint az a kormányprogram és az azt követő nyilatkozatok alapján várható volt - sum­mázza Pokorni Zoltán, a Parlament illetékes bizottságának alelnöke az eddig történteket. A fídeszes politikus szerint nincs pénz a 6+4+2 osztályos modell bevezetésére, amely új dilemmát okoz a szakembereknek: ebben a szervezetben látszólag két évvel kitolódna a pályaválasztás ideje, de a valóságban a gye­rekeknek már a 6. osztály elvégeztével dön­teniük kell a „hogyan továbbról” is. A kormányprogram alapján a pedagógustár­sadalom már 1994. őszén szerette volna megis­merni a NAT legfontosabb pontjait. A kidolgo­zást felügyelő bizottság tagjai ezzel szemben tü­relmet kérnek, mert mint mondták, a követel­ményrendszert jelentősen korrigálni kívánják. A miniszter és a közoktatásért felelős helyettes ál­lamtitkár karácsony előtti, évzáró sajtótájékozta­tóján is csupán az derült ki, hogy a közoktatás­fejlesztés stratégiáját kidolgozták, s a tárca kö­vetkező fontos munkája a NAT végső tervezeté­nek elkészítése lesz. A Fidesz számára szimpati­kus volt a kormányprogram célkitűzése, misze­rint még 1994-ben készüljön el az alaptanterv, de 1995. januárjában már egyértelmű: mindez il­lúzió volt, állítja Pokorni. Szerinte nem szakmai viták folynak a kulisszák mögött.- Tény - mondja -, hogy a tantárgyak presz- tizscsatája és az érettségi új szabályozása is sok ellentétet okoz. A kormányzat az általános euró­pai törekvéseket tűzte célul maga elé: legyen egy nagyjából egységes tartalmú alapképzés, amely időtartamát 14-ről 16 éves korra emeli. Csak­hogy ennek bevezetésére nincs pénz. Ha pedig pénz nélkül vágnak neki az iskolareformnak, ak­kor kényszerhelyzetbe hozzák a gyerekeket, a szülőket egyaránt. Tizenkétévesen kellene ugyanis „pályát választani”. Pokorni szerint ezzel viszont éppen az ellen­kezőjét érik el annak, amit a tárca vezetése sze­retne, hiszen a pedagógus- szakma jól ismeri a túl korai pályaválasztás kockázatát. Mint mondja: meglepve szerzett tudomást a reform kidolgozásával megbízott „hetek” megegyezésé­ről, miszerint nincs szükség a NAT-ban alapel­vekre. A Fidesz számára úgy tűnik, hogy a mi­nisztériumi bizottság nem akarja az alapelveket a Parlament elé vinni, így inkább megszünteti azokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents