Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

4. oldal TÜKÖR 1995. január 28., szombat Egy útonállót letartóztattak, kettőt még köröznek Hét rablás egy csapásra Miklóson Véget értek az Aranyos napok. Egy hétig tartó tarkabarka eseménysorozat színhelye volt a karcagi Arany János Általános Iskola. Volt vetélkedő, vermondóverseny - és még számtalan játékos és komoly program. Persze egyszer minden jó végetér: az Aranyos napok eseménysorozata tegnap egy hangversennyel lezárult. Képünkön az elsősök furulyás csa­pata. FOTÓ: KORÉNYI Mint ahogyan korábban hírt adtunk, hétfőn súlyos bűncse­lekmény történt Törökszentmiklóson. Az elsődleges informá­ciók szerint egy 3-4 főből álló galeri kirabolt egy fiatal fiút. Tőle néhány száz forintot és egy telefonkártyát vettek el úgy, hogy megfenyegették. A bejelentés nyomán gőzerővel nyo­mozni kezdtek az akkor még ismeretlen gyanúsítottak ellen. Amire talán még a rendőrök is kevésbé számíthattak, to­vábbra is érkeztek a kapitány­ság ügyeletére a város területén történt hasonló jellegű bűncse­lekményekről a bejelentések. Összesen hét olyan - két-három óra alatt lezajlott - esetről sze­reztek így tudomást a nyomo­zók, ahol a megfélemlített fiata­loktól elvették értékeiket. Felté­telezhetően az Volt az utolsó ilyen eset, amikor pénz híján a karóráját akarták elvenni a megijesztett gyerektől. Szeren­csére egy autós, aki épp arra járt, felfigyelt a különös utcai jelenetre, és visszatolatott a helyszínre. Valószínű, hogy et­től ijedhettek meg az erősza- koskodók és elmenekültek. Figyelemreméltó az a jelen­ség, amely a héten már Tisza- burán is tapasztalható volt. Saj­nos a már-már általánossá váló közömbösség helyett úgy tűnik, egyre inkább előtérbe kerül az állampolgárok felelősségérzete egymás iránt. A Törökszent­miklóson megtámadott fiatal­ember minden bizonnyal annak a férfinek is köszönheti, hogy Hangposta a Westelnél Telefondoktor A január 30-tól február 5-ig ter­jedő héten a testileg és lelkileg egészséges életmóddal, a kör­nyezetével harmonikusan együttélő ember dolgaival fog­lalkozik a Telefondoktor. Egyúttal meghívja a hozzá for­dulókat a budapesti vásárköz­pont „A” pavilonjában február 2-5-e között sorra kerülő Szép­ség és egészség című kiállí­tásra. Tanácsolja: a bemutatón keressék fel az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézetének Egészségvizsgáló Központját, ahol megmérik a látogatók vér­nyomását, koleszterinszintjét és hasznos útmutatásokat adnak egészséges életmódjuk kialakí­tásához. A Telefondoktort éj­jel-nappal hívhatják az érdek­lődők a 117—2111 -es telefon­számon. (MTI) Megjelent az Adókódex Már megjelent és az utcai újsá­gárusoknál is kapható az Adó­kódex ezévi első száma. A lap ismerteti az ez évre ér­vényes adótörvények közül az általános forgalmi adóról, a fo­gyasztási adóról és az adózás rendjéről szóló jogszabályokat. A jogszabályok ismertetése mellett a kiadvány ugyanakkor hasznos lehet az adóbevallásra készülő állampolgároknak az­zal, hogy példákkal gazdagítva részletesen ismerteti az 1994. évi adóbevallások elkészítésé­nek rejtelmeit. A kiadvány - az említetteken kívüli anyagokon túl - többek között tartalmazza az APEH ál­tal közzétett és az elszámolás­hoz szükséges üzemanyag-ára­kat 1994. január 1-től december 31-ig. (MTI) A tavalyi esztendő a kihívás éve volt, 1995 a minőség éve lesz - hangzott el tegnap, a Westel Rádiótelefon Kft. el­múlt év eredményeiről és ’95— ös terveiről szóló sajtótájékoz­tatón. A cég 1989. decemberé­ben alakult, ezzel Közép-Ke- let-Európa legelső kereske­delmi mobiltelefon-hálózata lett. A Westel, amelynek tulajdo­nosai a Magyar Távközlési Rt. valamint a US West Int., a ’94-es év eredményei alapján az első tíz legdinamikusabban fejlődő vállalat között foglal helyet. Az első 50 legnagyobb árbevétellel rendelkező vállal­kozás között tartják számon. Papp Miklós vezérigazgató a sajtótájékoztatón elmondta, az 1994-es esztendő a kihívás éve volt, hiszen két másik mobil szolgáltató kezdte meg műkö­dését. A kialakult versenyhelyzet­ben a cég 50 százalékkal nö­velte előfizetői számát, így vele nem tudtak elbánni a rab­lók, aki autójával visszafor­dulva segítségére sietett. A polgárok segítőkészsége is hozzájárult tehát ahhoz, hogy az erőszakos társaság egyik tag­ját szerdán elfoghatták és őri­zetbe vehették a rendőrök. A fogva tartott fiatalkorú szolnoki illetőségű fiatalember két társát még keresi a rendőrség, ellenük elfogatóparancsot adtak ki. Az őrizetbe vett fiatalembert a szolnoki városi bíróság tegnap helyezte előzetes letartózta­tásba. A rendőrség kéri, mivel nem zárható ki, hogy a hét ismertté vált eseten kívül több is történ­hetett, jelentkezzenek azok, akik a kérdéses időpontban ha­sonló erőszakos jellegű bűncse­lekmények áldozatai váltak. ügyfélkörének létszáma mára a 60 ezret meghaladja. A rend­szer műszaki paramétereinek javítása és technikai színvona­lának növelése érdekében ta­valy másfél milliárd forintot költöttek hálózatfejlesztési be­ruházásokra. Műszaki fejlesz­tésre az idén 2 milliárd forint áll rendelkezésre. Terveik között szerepel új bázisállomások épí­tése, a kapacitás növelése és a gyengébben ellátott területek fejlesztése is. A vállalat előfizetői számára január 27-től bevezeti a hang­posta-szolgáltatást, amely há­rom szinten vehető igénybe. Az alapcsomag az úgynevezett üzenettár, amelynek üzenetrög­zítő funkciója van. A második programcsomag a postafiók. A harmadik, a fax-plusz elneve­zésű szolgáltatás faxüzenetek fogadását, tárolását és továbbí­tását teszi lehetővé. A jelenlegi kiépítésben mintegy húszezer előfizető élhet a Westel hang­posta-szolgáltatásával. -tbg­Ma délelőtt tíz órakor teszik közszemlére a Juvenal Kft. bemutatótermében az Audi-család legújabb tagját az A4-es modellt. Különlegessége az új típusnak, hogy az 1,8-as vál­tozatában a Győrben gyártott húsz szelepes motor került. Az Audi A4-es a régi 80-as karosszériát váltotta fel. FOTÓ: BARNA Mit szól hozzá? Távozott a lelkészpár Mezőtúrról Nemrégiben megírtuk, hogy újév napján a lelkésznő, két hét múlva pedig a férje búcsúzott a mezőtúri gyülekezettől. Ön­ként távoztak, de a gyülekezettől származó információk szerint nem teljesen jószántukból. Cikkünk megjelenését követően, néhány nap múlva, a mezőtúri egyházközösség elnöke nyilvá­nított véleményt a történtekről - igaztalannak minősítve a lel­készházaspár távozásával kapcsolatos felvetéseket. Megkér­deztünk néhány mezőtúri lakost: mit szól hozzá? Hangsúlyoz­zuk, hogy a néhány vélemény nem tükrözheti igazából a köz­hangulatot, és nem alkalmas általános következtetések levoná­sára. Dr. Horváth Antal fogorvos: - Háromszori infarktuson átesett, idős, súlyosan beteg ember va­gyok. Nyugalomra és lelki bé­kére van szükségem. Ezt az egyháztól vártam, de nem jár­tam a református nagytemp­lomba, mert elviselhetetlennek éreztem, hogy 20-25 hívő ült a közel 1500 fős padsorokban. Másfél évvel ezelőtt elmentem az újvárosi templomba, és ott megtaláltam, amit kerestem. Ugyanis a Viski-Lator házaspár munkásságának eredményeként igazi közösségre találtam. Ka­rácsony másnapján például 250-en voltunk az istentisztele­ten. Ott voltam azon az isten­tiszteleten is, melyen Viski-La­tor Elemér elbúcsúzott a gyüle­kezettől. Szomorú volt látni, hogy az emberek könnyes szemmel távoztak a templom­ból. Máig sem tudom elkép­zelni azt, hogy minden külső hatás nélkül, saját akaratukból hagyták magára a gyülekezetét. Erre a kijelentésemre bizonyí­téknak érzem a következőket: Az újvárosi parókia és az ima­terem gázfűtésének a kivitele­zésére jelentős anyagi segítsé­get kaptunk egy holland refor­A z asszony 40 és 50 között járt félúton. Hajdanvolt . házasságára már csak felnőtt gyermekei emlékeztet­ték. Néha. De ilyenkor sem a szépre gondolt, mert az nem sok volt a gyorsan megkopott kapcsolatban. Válás, házépítés, munka, mindennapi robot. Az egyedülálló anyák méltatlan magányossága. A falu figyelő tekintete. Majd valami makacs, mind­untalan visszatérő belső készte­tésre a városba menekült. Múltja és jelene elől, talán jobb jövőt remélve. Ám hamarosan kiderült, a nagyváros fénye csak talmi ragyogás, múló déli­báb - számára. Panelpalotát va­rázsolt a sokadik emeleti, egy- kaptafára készülő dobozlaká­sok egyikéből. Buja zöldekkel bástyázta körbe magát, de azok soha többé nem tudták pótolni a frissen nyírt pázsit, a fenyő, a nyíló rózsa illatát. A több tíze­zer ember között egyre védte­lenebbnek érezte magát. Már nem normák, elvárások, íratlan szabályok ítélték magányra, hanem önmaga menekült oda mindenki - legfőképpen saját maga elől. Önkéntes száműze­téséből senki - még a gyerme­kei se - tudták kiszabadítani, mert ő nem akarta. Aztán jött a férfi. Hasonló korú, magas és barna. Nyugati márkájú autójával egyenesen nyugatról, ahol egy darabig dolgozott. (Egyébként valódi magyar.) Jött, látott és győzött könnycsalogató meséjével. A szegény férfi panaszai című monológok leginkább a volt feleségéről szóltak, aki hősünk sebezhető, érzékeny, szépre, gyöngédségre áhító lelkét dara­mátus gyülekezettől. Kevésnek bizonyult az összeg, de az újvá­rosi gyülekezet vállalta, hogy a különbözetet gyűjtésből előte­remti. Ennek ellenére a házas­pár - babát várnak - nem kapott engedélyt a gázfűtés bevezeté­sére. És jól emlékszem arra, mi­lyen keservesen sírt a nagytisz­teletű asszony, amikor arról volt szó, hogy el kell hagyniuk Mezőtúrt. Nagyon elszomorít az a tény, hogy az egykor ma­roknyi gyülekezetei, amely a Viski-Lator házaspárnak kö­szönhetően folyamatosan fejlő­dött, most visszafejlődésnek tették ki. Özv. Nagy Zoltánná nyug­díjas: - Már nem járok a refor­mátus nagytemplomba hosszú idő óta. Kevesen voltak ott, és nem igazán Isten szolgájához való az, ahogyan a lelkész úr viselkedik. Elmentem - igaz lakásomtól távol esik - az újvá­rosi templomba, és nagyon meglepődtem. Sokan, nagyon sokan jártak oda. Olyanok is, akiket a nagytemplomban so­hasem láttam. A Viski-Lator házaspár prédikációja, embe­rekhez való hozzáállása megra­gadta a lelket. A gyülekezet be­bokra törte. Aki elől messzire - a munkába - kellett menekül­nie. De a sors kegyes hozzá, mert végre megtalálta a világ leg-leg-leg... asszonyát, akit ezután a tenyerén fog hordozni. Semmi lerohanás. Lankadat­lan figyelmesség, gyöngédség, kézcsók, romantikus kirándulá­sok. A lelki harmónia - mint a tökéletes boldogság mindenek- fölöttiségét dicsőítő, himnusszá előléptetett frázisok összessé­gének - hangoztatása. Diszkrét, majd egyre nagyobb ajándékok, elsősorban konyha- és háztar­tási gépek. Ügyes, jól megko- reografált lopakodás az asszony szívébe, életébe, otthonába, ágyába. Az igyekezetét kony­haművészeti remekek, gondo­san felújított ruhatár és kifino­mult női ízléssel - szürke le­génylakból - lakályossá beren­dezett otthon díjazta. S miután mindent megszerzett, ami meg­kapható, s azt is, ami nem, an­golosan odébbállt. A régi jól bevált mesének és a gondosan kimunkált előadás­nak köszönhetően oldalán né­hány nap múlva már új nővel feszített. Immáron a tengernyi gyöngédség az új hölgynek szólt. Az egyszerűség kedvéért bírósági felszólítás a másiknak - a réginek, a meguntnak(?) - miszerint az ajándékokat mi­hamarabb szolgáltassa vissza. Az asszonyban minden ösz- szetört. Végérvényesen. Bár ta­pasztaltabb ismerősei a kezde­tektől fogva óva intették ettől a kapcsolattól, de eső után már késő a köpönyeg. Panelpalotá­ját elherdálva, maga mögött mindent felégetve, végső két­ségbeesésében egy újabb, még nagyobb városba menekült. A fogadta őket, szerettük és tisz­teltük mindkettőjüket. Mióta elmentek, nem járok ki az újvá­rosi templomba. Kecse Bálintné nyugdíjas: - A megjelent újságcikkeket nem olvastam, de már hosszú idő óta nem járok sem a református nagytemplomba, sem pedig a temetésekre. Ennek oka az, hogy nem tetszik, ahogyan a kikész úr megjelenik és beszél. És milyen az, hogy az ifjú lel­készeket idejövetelükkor támo­gatja, és amikor azt látja, hogy a közösség, a gyülekezet befo­gadta és tiszteli őket, akkor el­lenük fordul. Varga Lajosné, az újvárosi Torony ABC eladója: - Nap mint nap tapasztalom, hogy a vásárlók a fiatal lelkész házas­párról beszélnek. Nagyon meg­szerették és tisztelték őket, hi­szen az újvárosi gyülekezet ál­taluk lett igazi közösséggé. Mi­óta itt éltek, az esküvők és a ke­resztelők egymást váltották, a város más részében lakók is idejártak hozzájuk. Azóta van igazi egyházi élet az Újvároson, amióta Viski-Latorék idejöttek. Felkarolták és támogatták az elesett családokat, lelki vigaszt nyújtottak a rászorulóknak. A boltba betérő vevők nap mint nap emlegetik és hiányolják őket. Az újvárosi templom he­lyett a katolikus templomba járnak elmenetelük óta, de visz- szavárják őket. A vevők re­ménykednek, hogy lelkipászto­raikat rövid időn belül viszont­láthatják Mezőtúron, az újvá­rosi református templomban. Czikkely Anna múltja, megkeseredett emlékei, a környezete - általa szemrehá­nyónak vélt - pillantásai és önmaga elől. Hogy mi lesz vele? Nem tudni. . . Mindenesetre a Rómeó-jel- mezbe öltözött Casanovánk mellett azóta az új helyett újabb, ahelyett pedig legújabb nő tűnik fel minduntalan. A forgatókönyv azonos, melynek zárójelenetében mindig az ajándékok visszakövetelésére kerül sor. Elgondolkodtató. Talán is­mételten felhasználja azokat? Netán apportként beviszi gyü­mölcsöző vállalkozásába? Az­tán kiveszi? Miután jócskán ré­szesedik . . . Mert mondani sem kell, kitűnő az étvágya, és sze­reti, ha az éppen aktuális hölgy a meglévő ruhatárához igazítja az ő gardróbját. Dicséretére!?) legyen mondva, az ágyba színe úgy kell becsalogatni. Igaz, az­tán már alig lehet kiverni on­nan. Állítólag nem nagy lepe­dővirtuóz, de a gyöngédséggel és az ajándékokkal feledteti eme kis hiányosságát. Rövid ideig. Persze ez neki pont elég, mert utána úgyis új nő kell a régi „műsorhoz”. A meguntak pedig igyekeznek összeszedni magukat, új erőre kapni, vagy egyszerűen belebetegednek szégyenükbe, esetleg megpró­bálnak elmenekülni előle. Álta­lában nem sikerül. J áték? Társasjáték? Perver­zió? Nem tudom. Az azon­ban biztos, hogy művelője, elkövetője (?) itt él közöttünk. Tegnap is láttam. Mellette a le­geslegújabb „áldozat”. Aki most még egyenlőre virí­tott... -jzs­Műveltségkép az ezredfordulón- Radikális tananyagcsökkentésre lenne szük­ség! - hangoztatta Pécsett a „Műveltségkép az ezredfordulón II.” címmel megrendezett konfe­rencia tegnapi megnyitóján Andrássy György, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektorhe­lyettese. Az Országos Közoktatási Intézet által szerve­zett kétnapos tanácskozáson a magyar tudomá­nyos élet formálói, egyetemi tanárok, akadémi­kusok a kommunikáció, a művészeti nevelés, a történelem, a kultúra, az informatika, a földrajz­tudomány műveltségképet meghatározó szerepé­ről tartottak előadást az ország minden részéből meghívott pedagógusoknak, óvónőknek. A pécsi konferencián megállapították, hogy a magyar diákok tudásban felveszik a versenyt1 nyugati társaikkal, ám az iskolában eltöltött idő nálunk jóval meghaladja a fejlett országokban mért óraszámot. A műveltséghez hozzátartozna a tanulók önálló személyiségként való kezelése, ám nem ez a gyakorlat. Ezért a modem kor igé­nyeire és kihívásaira reagáló műveltségkép megteremtéséhez az iskolai tanítás módszereit meg kell újítani. (MTI) Ad és vesz Casanova Rómeó-jelmezben?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents