Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

I Agrártámogatások - 1995 (1. rész) Változott a fejlesztési támogatás Az 1995-ben érvényes agrártámogatások röviden úgy foglalha­tók össze: megszigorodtak az előzőekhez képest. Jelentős mér­tékben változott a fejlesztési alap - meg is szűnt de az egyéb támogatások esetében sem könnyebb a termelőnek a korábbi évekhez képest megvalósítani elképzeléseit. Az igen sok terüle­tet és témát érintő kérdéskörben most kettőt veszünk nagyító alá: az állami garanciavállalást banki hitelezésnél, valamint a fejlesztési alapot. A Cenzor Bróker jelenti Hűtött kedélyek a tőzsdeparketten Sorokban Új vállalkozás a hírhálózatban A Reuters nemzetközi hír- és információs vállalkozás, valamint a Rupert Murdoch érdekeltségébe tartozó Fox Broadcasting Co. tévéháló­zat együttműködési megál­lapodást kötött a televíziós hírek beszerzéséről és ter­jesztéséről. A közös vállal­kozás március elsején indul, kezdetben naponta három alkalommal kínál majd té­véhíreket, de szolgáltatását még az idén bővíteni fogják. A hálózat központja Wa­shingtonban lesz, s míg a Reuters a világ 126 pontján működő irodáját vonja be a munkába, addig a helyi hí­reket a Fox a maga 140 amerikai fináléjából hozza, melyek közül jelenleg 49 foglalkozik hírműsorok ké­szítésével. Szuperexpressz Brüsszel-Párizs között „Elő-TGV”-ként említik egyes belga kiadványokban azokat a járatokat, amelyek hétfő reggeltől összekötik Brüsszelt Párizzsal. Az akár 300 kilométeres sebességet is elérő francia szuperexp­ressz ugyanis igazából csak Párizs és Lille között vágtat majd hírnevéhez méltó tem­póban, a táv hátralévő (jóval nagyobbik) részén azonban visszaminősül egyszerű gyorsvonattá, sőt belga terü­leteken (építési munkák mi­att is) csak 50-90 kilométe­res sebességgel tudja majd le a maradék távot. Malom épül Püspökiben Tizenhétmilliós beruházás első szakaszát építi Tiszapüspöki- ben az Uniprom Malomipari és Gabonaforgalmi Kft., amely malomipari tevékenységet végző egységet létesít a telepü­lésen. A konténeres minimálom már a helyszínen van, március 31-ig a silózó is elkészül. A második lépcsőben sütöde és tésztakészítő egység csatla­kozik a komplexumhoz, amely várhatóan enyhíteni fog az egyre égetőbb munkahelygon­dokon. Az 1995-ös költségvetési tör­vény meghatározta az agrári- umnak juttatható ez évi támo­gatási keretet. Ez összességé­ben 70 milliárd forint, ám ez annyi felé oszlik, hogy igazán nem dúskálhatnak a termelők a támogatási összegekben. Megszánt az MTA A költségvetési törvény nemcsak a keretszámot adta meg, hanem annak egy-egy tá­mogatási formára eső konkrét összegét is. így például - első­nek sorolva a bevezetőben em­lített fejlesztési alapot - a fej­lesztési támogatás keretösszege 9 milliárd forint. Ez azonban nem tévesztendő össze az 1994-ben még működő Mező- gazdasági Fejlesztési Alappal (MFA). Ez az alap 1995-ben már nem létezik, hanem he­lyette az említett 9 milliárd fo­rintos összeget a Mezőgazda- sági és Erdészeti Alap - egy újonnan létrehozott alap - kapja meg. Mivel eddig nem lé­Bár megyénk nem szerepel a legjobbak között a jövedelem- viszonyok terén, mégis, az NN-en belül a szolnoki igazga­tóság átlagdíjnagyság tekinte­tében ötödik az országban - mondotta érdeklődésünkre Ba­tári Béla értékesítési igazgató. Emellett az egy ügynökre eső termeléssel már az elsők a tár­saságon belüli megyei rangsor­ban. Ez annak köszönhető, hogy bár a magyar piacon tevé­kenykednek, azonban a munka­társak felé felállított mérce nemzetközi - hangsúlyozta az igazgató. tezett, a korábbi „rendszer” pe­dig megszűnt, így ezen alapnál ma még nincsenek meg a konk­rét feltétélek arra vonatkozólag, hogy a termelők hogyan juthat­nak hozzá, illetve milyen for­mában pályázhatnak!) az ösz- szegekért. Annyi azonban már most bi­zonyos, hogy gépvásárlásra ezt az alapot nem lehet igénybe venni. Kizárólag termelési és infrastrukturális beruházások­hoz lehet belőle pénzhez jutni. (Példa: tehénistálló építése; fe­jőház-korszerűsítés; bekötőutak építése; tárolásikapacitás-növe- lés - természetesen ezek csak példák, konkrét ügyben a pá­lyázati felhívás és a megyei FM-hivatal ad felvilágosítást.) Ugyancsak érinti a még ta­valy tavasszal beadott MFA-s pályázókat is a változás. Az ígérvényes pályázatok közül ugyanis a gépekre beadottak kikerülnek, míg a fejlesztési cé­lúaknái át kell dolgozni a pá­lyázatokat az új feltétel szerint. Tavaly is újdonsággal szol­gált a társaság, ugyanis lépett a betegbiztosítások terén. Poten­ciális ügyfélkörüket e téren az orvosok, az ügyvédek, valamint a már megerősödött vállalko­zók alkotják. Természetesen a társaság által ajánlott szolgálta­tás csak az egyik része a tevé­kenységnek, ugyanis a mai helyzetben maga az ügynök is a termékhez tartozik. Az értékesí­tést pedig csak kvalifikált em­berekkel lehet megvalósítani, mivel ma már a tudáshoz hoz­zátartozik a különböző jogsza­bályok ismerete is. így maga az Még nincs konkrét feltétel- rendszer az új alap pályázási fel­tételeiről, ez várhatóan február elején jelenik meg. A bevezetőben említett 2 téma közül az alábbiakban az állami garanciavállalást tekintjük át. Állami garanciavállalás Ez utóbbit - többek között - a 187/1994. kormányrendelet tartalmazza, mely a 130-as számú Magyar Közlönyben je­lent meg. Maga az állami ga­ranciavállalásból kizárólag (METJ-meghatározott) négy növény termelése esetében ré­szesülhet a termelő. Ez a négy növény a következő: őszi búza, őszi áipa, rozs és kukorica. A garanciavállalás pedig azt jelenti, hogy ha a mezőgazda- sági termelő az említett négy növény anyagköltségeire egy éven belüli lejáratra (visszafize­tésre) vett (vesz) fel bankhitelt, akkor maximálisan hektáron­ként 16 ezer forint hitel eseté­ben a felvett kölcsön 70 száza­lékának visszafizetésére az ál­lam garanciát vállal a bank felé. Magyarul ez nem jelent közvet­len pénzügyi támogatást a ter­melő számára, mindössze any- nyit, hogy a bank talán köny- nyebben helyez ki hitelt a me­zőgazdaságba. (Folytatjuk) (Következik: a gépvásárlás) ügynök egyúttal ügyfele pénz­ügyi tanácsadójává is válik - mondotta Batári Béla. Az 1994-es évben bevezetett franchise-rendszer eredménye megmutatkozik abban is, hogy a tavalyi évben opcióval együtt mintegy 100 millió forintnyi kötvényállományt értékesítet­tek. A rendszer bevezetése megmutatta előnyeit, s ma már szinte valamennyi ügynökük marketingasszisztenssel dolgo­zik, s munkája családi vállalko­zássá nőtte ki magát. A biztosítások terén fontos szempont nemcsak a kötvény értékesítése, hanem a megma­radási arány megfelelő szinten tartása. Ezzel sem panaszkod­hatnak az NN-nél, az 1994-es évben 95-96 százalékos volt ez a szám - számolt be az igazgató eredményeikről. A tőzsde ezen a héten is a las­san megszokottnak nevezhető unalmas, a befektetők szívét el­keserítő, pénztárcáját apasztó képét mutatta. A tőzsdeindex egészen a hét végéig folyama­tosan és viszonylag egyenlete­sen csökkent, egyedül pénteken volt érezhető a tendencia meg­torpanása. Sajnos a közeljövő­ben sem várható igazán ked­vező változás, mivel a külföldi tőke - amely hazai, megfelelő erejű befektetők hiányában egyedüli megmentőként jöhet számításba - várakozó állás­pontra helyezkedett. Ez az olyan esemény tükrében, mint a HungarHotels körüli civódás, egyáltalán nem meglepő. Egy nagybefektető számára a mér­legelendő szempontok között az egyik legfontosabb a stabil, előre kiszámítható politikai és gazdasági környezet. Elemzők szerint a gazdaság helyben to- pogása a kormány ellentmon­dásos politikája, a gyorsan el­fogadott, de tökéletesnek talán nem nevezhető költségvetés után óvatosabb lépések várha­tók a külföldiek részéről. Per­sze egy átlagos magyar befekte­tőnek nincs lehetősége a világ bármely részére kihelyezni pénzét, de talán nincs is rá szükség. Régi igazság, hogy minden rosszban van jó is, ezért a bát­rabb lelkületű emberek figyel­mét szeretném felhívni arra, hogy érdemes átgondolni ilyen nyomott árú részvényekbe való befektetés lehetőségét. Termé­szetesen nehéz megjósolni, hogy hol lesz a csökkentés mélypontja, de a részvények vásárlása mindig nagyobb koc­kázatot jelent - a nagyobb nye­reség esélyével együtt. Óvato­sabb befektetőknek viszont a jelenleg piacon lévő konstruk­ciók között elismerten legelő­nyösebb papírt, a diszkont kincstárjegyet ajánlom. Ez a kereskedelmi bankok kamatai felett - éves 31-32 százalékot - fizet 1, 3, 6 és 12 hónapos fu­tamidőben, és mindezt állami garancia mellett. Visszatérve a tőzsde e heti üzletmenetére, elmondható, hogy a legjelentősebb papírok közül egyik sem hozott örömet tulajdonosának. A hagyomá­nyosan legnagyobb forgalmú Egis csütörtökre 2020 forintig gyengült, de pénteken ismét meg lehetett kapni érte a hét eleji 2200 forintot. A Richter is hasonló pályát követve 1550-1600 forint között moz­gott. A Soproni Sör-részvények tulajdonosai sem valószínű, hogy józanon szemlélik az ok­tóberben még 4500 forint körül vásárolt papírjuk pénteki 2115 forintos árát. A Prímagáz-papí­rok a hideg hatására kicsit ösz- szementek, pedig a tél jól jött a cégnek. 2500 forintról indulva pénteken 2425 forint lett az ár­folyam. A Zwack 4000 forint­ról csúszva 3250 forinton zárt, ami egy hét alatt 20 százalékos árfolyamvesztést jelent. A Pick hét elejei 6450 forintos árából is leszeleteltek 4 nap alatt 1000 forintot. A kárpótlási jegy elmozdult az utóbbi hetekben viszonylag stabilnak nevezhető 400 forin­tos árfolyamról, és csütörtökön 375 forint körül mozgott. Pén­teken azonban ismét 400 forint körül vették 40 milliós forga­lom mellett. Vállalkozói fórum a külkereskedelemről A megyei önkormányzat véd­nökségével szervez vállalko­zói fórumot az Incoterms Bt. január 27-én a megyeházán 9 órától a külkereskedelemben történt változásokról. A vállalkozásokat a gyor­san változó gazdasági, kül­gazdasági folyamatok nagyon nehéz helyzetbe hozzák, ugyanis képtelenség minden megjelenő rendeletre odafi­gyelni, a jogforrásokat megta­lálni. A fórum egyik előadója dr. Zelkó Lajosné lesz, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium engedélyezési főosztá­lyának vezetőhelyettese. A piacvezető életbiztosító Szolnok is tartja helyezését A Nationale-Nederlanden magyarországi Biztosító Rt. rövid két és fél év alatt piacvezető szerepet vívott ki a magyar életbiz­tosítási piacon, s 1993 végére már 36 százalékos részesedést tudhatott magáénak. Az eltelt évben tovább menetelt a társa­ság a megkezdett úton, amit bizonyít a szolnoki igazgatóság ta­valyi mérlege is. Az új szja-törvény és a befektetések (1.) Az árfolyamnyereség-adó változásai Ez év január elsejétől érvényesek a személyijövedelemadó-tör- vény módosításai, melyek közül a befektetésekkel (értékpa­pír-vásárlásokkal) kapcsolatos változások a legjelentősebbek. Ezen változások összességében pozitívan értékelendők, de nem árt az új fogalmakkal, megközelítéssel tisztában lenni, hogy bárki, ha megengedheti magának a befektetés luxusát, azt a le­hetőségeihez mérten a legracionálisabban tegye. A követke­zőkben ehhez a nemes célhoz kívánunk segítséget nyújtani há­romrészes sorozatunkkal. Bevezető A módosított szja-törvényt a parlament még tavaly decem­ber közepén elfogadta, de a Magyar Közlöny aktuális kiad­ványa csak január elején vált a nagyközönség számára elérhe­tővé. így a szűk szakmán kívül a többség még igen hézagos ismeretekkel rendelkezik a vál­tozások finomságait illetően. A változások fő csapásiránya a ’94-es nagy népi játék, a „ho­gyan igényeljük vissza (vagy titkoljuk el) adónkat” kiskapuk ellen irányul, miközben azokat bezárva, új kedvezmények előtt tárja szélesre a kaput. Emellett a befektetni vágyóknak olyan új fogalmakkal kell megismer­kedniük, mint például befekte­tési adóhitel, tőkeszámla, adó­évi befektetésállomány, igazolt befektetések stb. Az új szabá­lyok szerint kiemelt szerepet kapnak az értékpapír-forgal­mazó brókercégek. Eddig is raj­tuk keresztül zajlott a befekte­tések zöme. A törvény új ren­delkezései szerint ezentúl a brókercégek kifizetőhellyé mi­nősülnek, vagyis kifizetéskor hivatalból levonják az esetleges árfolyamnyereség-adót. De, hogy ez a levonás lehetőleg nulla legyen, az értékapapír-be- szerzéseket brókercéggel kell igazolni, és őnáluk kell a papí­rokat az úgynevezett „tőke­számlán” letétbe helyezni. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a költségvetés számára át­láthatóvá válik mind a befekte­tések, mind az árfolyamnyere- ség-adók alakulása. A szabályozottságért cserébe az állampolgárok adókedvez­ményeket kapnak, a brókercé­gek pedig adminisztratív ter­heik növekedése mellett a na­gyobb forgalomnak és az új díj­tételeknek köszönhetően több bevételre tehetnek szert. így összességében a változásokról az mondható el, hogy jobban jár az állam is, az állampolgár is, illetve a közöttük közvetítő szerepre predesztinált értékpa­pír-forgalmazók is. Az árfolyamnyereség-adó Az elmúlt két évben megtakarí­tásaikat részvényekbe fektető állampolgárok többsége egy-egy üzlet során folyamato­san kisebb-nagyobb árfolyam- nyereséget realizált. És miután az állam nagyvonalúan az adózó polgár lelkiismeretessé­gére bízta, hogy önbevallásá­ban szerepelteti-e az ominózus tételt (vagyis az értékapapír el­adásából származó nyereség 20 százalékát), így a tényleges adóbefizetések, finoman fo­galmazva is, meg sem közelítet­ték a várható, valószínűsíthető mértéket. Az állam, felmérve egy eset­leges adminisztratív szigorítás költségvonzatát, bölcsen a mó­dosítás más, európaibb megol­dását választotta. 1995. január 1-jétől az árfolyamnyereség adóját 20 százalékról 10-re mérsékelte, egyszersmind ki­zárta az adóeltitkolás lehetősé­gét, miután az értékpapír-for­galmazó cégeket szja-szem- pontból kifizetőhellyé minősí­tette. Emellett az értékpapír meg­szerzésére fordított összeg tör­vényi megfogalmazásánál a magánjogi adásvételi szerződé­seket (a spekulánsok „nagy” kiskapuját) törvényen kívül he­lyezte. Ezentúl ugyanis a tör­vény csak az értékpapírt nyil­vánosan (jegyzés útján) kibo­csátó cég által vagy a papírt forgalmazó brókercég által iga­zolt összeget, ennek hiányában a papír névértékét tekinti a be­szerzési összegnek. Ez azt jelenti, hogy ha a pol­gár a jegyzési igazolást vagy a vételi bizonylatot elhagyta, vagy a papírokat „bér-sorbanál- lóktól” vásárolta, akkor eladás­kor a bróker az eladási ár és a névérték közötti összeg után vonja le az adót. Ami a névér­téket jóval meghaladó piaci árú részvények esetében (mint pél­dául a Pick, a Chinoin, a Zwack vagy a Pharmavit) érzékeny veszteségeket okozhat, az an­nak idején befektetését „profi” módon megszervezőknek jól jön viszont a névérték alatt forgó papírok esetén (ilyenek a kárpótlási jegy, Csopak, Pan- nonflax, Balaton Füszért). Mit tehet a befektető? Mindez tendenciájában a névérték körül forgó papíroknál nagyobb tőzsdén kívüli forgal­mat, likviditást, valamint az új kibocsátásoknál a bér-sorbanál- lás megszűnését jelentheti. De mit tehet most az az „előrelátó” kisbefektető, aki mindössze a törvényhozók rafinériájával nem számolt? Ha a karácsony utáni héten nem volt elég tájékozott, fürge, és még tavalyi dátumozással nem csinált valamelyik bróker­cégnél „önkötést”, vagyis cse­kély brókeri jutalék fejében nem vásárolta meg önmagától saját papírjait, akkor nincs más hátra, mint lenyelni a békát és adott esetben eltűrni a „nem várt” adóforintok elrekvirálá- sát. E témában két jelentős válto­zás említhető még. Az egyik újdonság a kezdőket, kispénzű befektetőket kedvcsinálás gya­nánt aképpen preferálja, hogy évente az első százezer forint­nyi árfolyamnyereség után a levont tízezer forint adó a jövő év eleji adóbevalláskor vissza­igényelhető. A másik preferen­cia szerint a brókereknél tőke­számlán letétbe helyezett papí­rokon realizált nyerség adókul­csa 0 százalék. Viszont nem le­het tőkeszámlára tenni a tőzs­dén kívül forgalmazott (OTC), az 1995. január 1. előtt vett, va­lamint a kárpótlási jegyért jegyzett csere-részvényeket. Cenzor Bróker Kft. (Folytatjuk - Következik: Adó-visszatérítési lehetőségek) Aláírás Bécsben Vásárvárosok együttműködési megállapodása A közép-európai térség tíz vá­sárvárosa - közöttük Budapest- hétfőn Bécsben együttműkö­dési szerződést kötött. A szer­ződést az érintett városok vásárigazgatói írták alá. A szervezés, reklámtevé­kenység, szakemberképzés és információcsere összehangolá­sát előirányzó megállapodást München vásárigazgatója kez­deményezte, abban a meggyő­ződésben, hogy az összeurópai integrációs folyamat - amely­nek immár a Közép-Kelet és dél-európai országok is részesei- intézkedéseket tesz szüksé­gessé a vásárrendezés jövőbeli alakítása terén is. A hétfői ünnepélyes aláírási ünnepségen Michael Haupl üd­vözölte Brünn, Budapest, Graz, Klagenfurt, Ljubljana, Mün­chen, Pozsony, Prága és Zágráb vásárigazgatóit. Magyar részről az együttmű­ködési okmányt Pásztor Zsu­zsa, a Hungexpo vezérigazga­tója írta alá. (MTI) Az oldalt szerkesztette: Einvág Zoltán ..................................... ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents