Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-31 / 308. szám

12. oldal Szatirikus Melléklet 1994. december 31., szombat Kemény hideg- Az ukrán, akitől vettük, azt mondta, hogy sokkal kiadó- sabb, mint a német brikett. Januári epizódok Derűvel idézek néhány régi, évkezdeti sztorit: Nincs mit szépíteni, egy haj­danvolt szilveszterkor elbitan- golt az egyik ismerősöm, s meglehetősen mólésan állított haza. Angyali türelmű felesége szelíden kérdezte:- Már megint rossz voltál, Gyurikám?- Férje kihúzta magát, és sér­tett önérzettel visszakérdezett:- Miért lettem volna rossz? Tudod hányszor mondták ne­kem az éjjel, hogy de jó vagy, hapsikám!? * Egy Erdélybe utazó ember Szolnokon vett egy harcsát. Aggódva kérdezte:- Kibírja ez élve Erdélyig az utat? A minden hájjal megkent árus biztosította:- Ha pálinkában áztatott zsemlét tesz a szájába, akkor még tovább is. így is történt. Vonatra szállás után az elkábult harcsát a pad­lón lévő bőröndjére tette az utas. Kövér nők álltak mellette a zsúfolt, áporodott levegőjű vagonban.- Elájulok - mondta egyi­kük. Társa babusgatta:- Ülj a bőröndökre Hermina! A jókora súlytól a részeg harcsa nagyot rándult és kimúlt. Herminát viszont attól kezdve nem kerülgette az ájulás, pedig a levegő egyre inkább elhaszná­lódott. * A Szolnok és Tallinn közötti testvérvárosi kapcsolat felvé­tele után észt pártdelegáció ér­kezett Szolnokra. A hajlott hátú politikusok között volt egy élete teljében pompázó, a társa­dalmi kérdések iránt nagy ér­deklődést mutató nő. A legjob­ban azonban arra volt kíváncsi, amit kolléganőmtől kérdezett:- Mond, szívem, milyenek a magyar férfiak? Mert az észtek olyan hidegek, mint a kiskutya orra. * Az egyik év januárba hajló napjaiban idősödő szolnoki asszonyok összegezték az el­múlt esztendő eseményeit. Egyikük tűnődve megszólalt:- Hat hónapja már, hogy meghalt a férjem. Zsémbes és bizonyára sokat tudó szomszédasszonya csen­desen rábólintott, s megkér­dezte:- Egyéb örömed nem volt? * A januári esték a parasztem­ber számára a csendes beszél­getések idejét jelentik. S a visz- szaemlékezésekét. A hadak út­ját megjárt egyik öreg jász me­sélte:- Amikor bevonultam, kez­dődött a háború. Akkor még nem voltam ilyen szakadt. Szép voltam, szép kövér, mint egy disznó. Nehezen fértem volna be a lövészgödörbe. Meg nem is mertem volna belebújni. Má­sok sem mertek, hiába mondta a hadnagy, hogy sértetlenek maradunk, ha átmegy fejünk felett a tank lánctalpa. Csendesen bazsalyogva foly­tatta: A hadnagy iszonyatosan mérges lett. A gyakorlótér zen­gett haragjától:- Gyáva banda, ezzel menjek a frontra? Idenézzetek, majd én megmutatom, hogy igazat be­szélek. Bebújt a lövészgödörbe. Gyütt a tank. Agyonnyomta. De röhögtük! SB. Elfusizott szóösszetételek Antikommunistapárt Balközép-Európa Bolhapiacgazdaság Diktatúrabakancs Erőszakmunkás Fővezércikk Kamatadószedő Kampánycsendőr Kenőpénzváltó Közhelyhatóság Közösülésszak Kortársbérlő Külvilágtörténelem Másvilágkongresszus Nyugdíjkorhatársértő Rémhírszerző Sajtópárbajsegéd S zav azólapszerkesztő-dl­Szereplők: férj, feleség (Történik napjainkban, egy Ön által tetszés szerint kivá­lasztott lakótelepen. A feleség vastag pulóverben dideregve, idegesen járkál a nagyszobá­ban. Munkából érkezik haza férje... Férj (vidáman): - Szervusz, drágám! (Megborzong.) De jó friss itt a levegő! Most szellőz­tettél? Feleség: - Ne ízetlenkedj, Géza! Jéghideg a radiátor. Férj (a radiátorhoz ugrik): - Ó, csak ez a baj? Egy mozdu­lat, és... és... Hiszen ez nyitva van. Nem birizgáltad ezt az izét? Feleség: - Birizgálták a fa­gyosszentek! Férj (a radiátort tapogatja): - Na, itt fölül még egészen langyos... Feleség: - Mert idáig rajta ültem. Géza, azonnal csinálj valamit evvel a fűtőtesttel! Férj (már telefonál): - Halló, távfűtők? Bocsánat, hogy bocsánat, de elromlott a... Hogyhogy csak április Kakas-színpad Téli • • M Ml oromok i (Jelenet túlfűtötteknek) ban?! De hiszen addig lefagy a fikuszom... (Lecsapja a kagy­lót.) Feleség (hüppög): - Géza, hogyan etessem meg az aranyhalakat? Férj (a jégvirágos akvári­umra bandzsít): - Vágj nekik léket, szívem... (Már a szek­rényben matat.) Volt itt vala­hol egy kis dugi szíverősí­tőm... (Megleli.) Hogy az a...! Befagyott a konyak. Feleség: - Géza, én már nagyon fázom... Férj: - Jaj, édesem, ne légy már ilyen fagyos... Ma van a házassági évfordulónk. (Háta mögül előhúz egy pulóvert.) Neked vettem. Feleség: - Juj, de jó vastag! Koszi szépen... Nekem is van egy meglepetésem... (A szek­rényben matat.) Férj: - Azt a hosszú jége- ralsót keresed? Fölösleges. Már rajtam van. Feleség (vacog): - Géza! Ha azonnal nem találsz ki va­lamit, én özvegyen maradok! (Letör egy tűhegyes jégcsapot a csillárról.) Férj: - Heuréka! Fantaszti­kus ötletem támadt! Feleség (reménykedve): - Végre meleg lesz nálunk? Férj: - Meleg az nem lesz, de keresni fogunk egy kalap pénzt! Feleség: - Mivel? Férj: - Azzal, hogy fello­csoljuk a nagyszobát vízzel! Feleség: - Géza, neked az agyadra ment a hideg! Maszek uszodát akarsz nyitni? Férj: - Nem uszodát, szí­vem. Jégpályát!!! (Müjégvirágos függöny) Walter- Biztos, hogy rianás volt, Béla? Nem Irmuska, a felesé­ged? Tél tábornok. - Azt mondja, itt fog lakni velünk, amíg nem fizetjük a fűtésszámlát... 0 0 0 v o e e o l> Ehadta kölyke- A sógor szerint tűi fűszeres lett a májas.- És mondja, mi a legkedvesebb olvasmánya?- Tamás bátya kunyhója... Szöveg nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents