Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-29 / 306. szám
6. oldal Szolnoki Extra 1994. december 29., csütörtök Áramszünet, avagy humánszünet?! Levelet kapott szerkesztőségünk, melyben olvasónk leírta karácsonyi meglepetését. A kisfiát egyedül nevelő tanárnő szeptemberben lakossági folyószámlát nyitott, hiszen nagyon elfoglalt, s a díjbeszedők gyakorta nem találják otthon. A szeptember havi hétszáz forintos áramszámlája kifizetetlen maradt, ő azt hitte, hogy az OTP elintézi, a Titász azt hitte, hogy adós akar maradni. Bár a következő kéthavi villanyszámlát átutalták az áramszolgáltatónak, ők ebből mégis arra következtettek, hogy a gaz áramfogyasztó meg akar lógni a tartozással, így esett, hogy panaszosunk december húszadikán egy beutaló birtokában elutazott Balatonkenesére, az áramszolgáltató aznap délután kikapcsolta a villanyt, s amikor a pihenésből hazatért az asszony, karácsony másnapján romlott hús bűze és sötétség fogadta. Varga Károly érdeklődésemre elmondta, hogy a Titász szabályszerűen és törvényesen járt el, hiszen a díjbeszedő októberben ott járt, s hagyott üzenetet, hogy kereste a levélírót. Ezek után ők ajánlott levélben értesítették ügyfelüket, hogy tartozik. Méltányosságból vártak egy kicsit, s merő humanizmusból csak december húszadikán kapcsolták ki a villanyt. Azt elismerte, hogy a szeptemberi után valóban kapták az átutalási hetétszámlárpl kéthavi Villanyszámlát, mi több, akár le is emelhették volna erről az elmaradt összeget, de hát nem figyelhetnek mindenki helyett, végül is ők szabályosan jártak el. Levélírónk december elején jutalmat kapott, s ebből jól bevásárolt, zöldséget, húst és ami kellett még a konyhára, s berakta a fagyasztóba. A csülköt - merthogy a szilveszteri kocsonya úgy jó - a hűtőszekrénybe tette, s roppant elégedett volt, hogy sikerült még az áremelések előtt betá- razni. Nos, több mint tízezer forint értékű hús és húskészítmény büdösödön, penészeden meg, lévén ünnep, egyezerötszáz forint kiszállási díjat kellett fizetnie, persze mindezt a Titász törvényesnek, humánusnak és leginkább szabályszerűnek tartja. Ha nincsenek a szomszédok - írja a panaszos -, bizony még nem is eszünk aznap este. Lakótársunk hozott fel levest, káposztát és kenyeret, hogy a kisfiam és én a hosszú út után ne feküdjünk le éhgyomorral. Lehet, hogy figyelmetlen voltam - mondja a kárvallott -, de látnia kellett az ügyintézőknek, hogy csak tévedésről lehet szó, hiszen a lakbéremet és egyéb kötelezettségemet is a folyószámláról egyenlítem ki, és máshonnét nem jött ilyen jellegű reklamáció. Miért nem tudták leemelni a számláról a pénzt? Miért nem küldtek egy figyelmeztetést, hogy ki fogják kapcsolni az áramot? Számomra nem jelentett semmit, hogy keresett a díjbeszedő, hiszen meg voltam róla győződve, hogy majd a számláról kiegyenlítem. Ezekre a kérdésekre nem tudtunk válaszolni. A Titász munkatársa természetesen megválaszolta őket, hiszen mindent törvényesen csináltak. Szerencsére jogállamban élünk, a törvény maga a humánum, hiszen az embert szolgálja. Hurrá, nagyon megnyugodtam, s ajánlom kedves levélírónknak is, hogy hozsan- názzon, hiszen ez maga a Kánaán! Csabai Ágnes Gyerünk a moziba be - otthon Új műsorok a Kábelkomtól Szolnokon befejeződött a városi kábeltelevízió-hálózatra csatlakozott lakások kábelhálózatának cseréje. Most már 12 ezernél több lakásban a Kábelkom előfizetői saját döntésük, igényük s lehetőségük szerint választhatnak a felkínált programcsomagok közül. 1995. január 1-jétől Szolnokon 26 műszaki csatornában 30 műsort továbbítanak a hálózatban, s külön ki kell emelni, hogy URH-sávban 21 kábel- frekvencián találnak már beállítható rádióprogramot az előfizetők. Az átépítés befejezése lehetővé tette, hogy a HBO program szétosztása során műszaki fejlesztést hajtson végre a Kábelkom. 1994. november vége óta a HBO műsorát már nem szükséges kódolni, illetve dekódolni a hálózatban, így az előfizetők tv-készülékei jobb minőségű képet kapnak, mint korábban. 1994-ben további közel 700 lakás csatlakozott a KTV hálózatához. 1995. február 1-jétől a Szolnok Városi KTV-hálózat- ban minden este 8 magyar nyelvű műsorból választhatnak az előfizetők. 1994. december és 1995. február közötti időszakban négy új programmal és két, eddig is létező szolgáltatás továbbfejlesztésével bővítik műsorkínálatukat. Februárban egy vadonatúj, magyar nyelvű programmal lepi meg előfizetőit a Kábelkom. A csatorna - mely a Spektrum nevet viseli s a III. programcsomagban kapott helyet - régóta fennálló hiányt pótló műsorokkal jelentkezik majd, többek között tudományos és ismeretterjesztő filmekkel, természetfilm-összeál- lításokkal. A Spektrum a hét minden napján 18.00 és 22.00 óra között látható. A III. programcsomag kínálatát növelik a további műsorok: az Osztnakino-1, a Galavi- sion és az Euro-News programok többnyire az orosz, spanyol, valamint az angol nyelvű műsorok kedvelőinek kínálnak kellemes perceket. Az ATV mindennap jelentkező - magyar nyelvű - műsora - december 12-től - a II. programcsomagban az F9-es csatornán kapott helyet. AII. programcsomagot teszi teljessé a Szív TV most már a hét minden napján a műsorújságok szerinti időben jelentkező műsora az OIRT 7-es csatornán. Nem feledkeztek meg a gyermekekről sem. Az elmúlt évben nagy sikerrel bemutatkozó, sokak által megkedvelt rajzfilmek mellett új - kicsit idősebbeknek szóló - programokkal bővül a kínálat. A műsor szerdán, csütörtökön és pénteken 16.30 és 17.30 között látható. A HBO januártól szombatonként és vasárnaponként 7,5-7,5 órával bővíti műsorát - az eddigi 20-ról -, valamint tovább növeli a havi filmpremierek számát. Az oldalpárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka Fellépései előtt tetőtől talpig befestették Pikáns beszélgetés egy szolnoki luxus girllel A megyeszékhelyen a lakótelep legfelső emeleteiről messzire kalandozhat a tekintet. Messziről jött a vendéglátóm is, aki 23 éves, és luxusnőként kereste a kenyerét Hamburgban és a környékén. 1989-ben érettségizett, egy évig itthon dolgozott, majd az egyik ismerőse bébiszitter- nek hívta. Csinos nőnek számított, Szolnokon évekig baletto- zott, és egyenes út vezetett ahhoz, hogy ugyanebben a városban gogo-girl legyen. Magyarul az éjszakai diszkókban előtán- cos. Most itt ül előttem, velem szemben a fotelben. Véget nem érő, formás lábait keresztbe veti. Teheti, a rövid szoknya ebben fikarcnyit sem gátolja. Észreveszi, hogy figyelem, jót nevet. Én is. Leveszi a haját A következő pillanatban belém fagy a mosoly, mert gyönyörű, vállig érő gesztenye- barna haját laza mozdulattal leveszi. A feje olyan, akár a biliárdgolyó, nincs azon egy picike haj sem.- Ugye nem erre számított. Hozzászoktam, majd ezt is elmondom.- Hát kopasz luxushölggyel még nem hozott össze a sors. Hallgatunk keveset, a kávét kortyolgatjuk. Nézem szép formájú fejét, csinos pofiját: a csendet ő töri meg.- Két hónap elég volt a gyermekfelügyeletből, újabb kettő meg a bártán- cosságból. <- Miért?- Mert menet közben kiderült: nem csak hangulatot kellett csinálnunk, de a vendégekkel is foglalkozni. Az meg nem volt ínyemre, hogy egy nap öt-hat piás fickónak, kültelki vagánynak széttegyem a lábam.- Fél éven belül megint sikerült váltania.- A szerencse is segített. Az egyik tulaj magyar volt, neki elpanaszoltam, ha az útlevelem nem adják vissza, akkor is kiszállok az egészből. Nono, ne heveskedj, hátha találunk megoldást. Bemutatott egy 18 körüli srácnak, aki ott szórakozott, és egy nagymenő férfi fia volt. Akkor már jól beszéltem a nyelvet, itthon is hat évig tanultam, szóval nem lehetett eladni. Vállalnád-e gazdag hapsik szórakoztatását? Szép pénzért igen, feleltem. Jó, majd beszélek apuval, mert téged az Isten is arra teremtett. Mikor? Hamarosan. De bizony abból hamar nem lett semmi: mert eltelt egy hét, kettő, három is. Egyszer csak este tízkor hívatnak hár- mónkat: engem, egy Alice Iver- sen nevű dán lányt, aki velünk táncolt, noha balettiskolát végzett, meg egy Inge nevezetű német hölgyet, ő sokáig tornászott, bár az aerobik sem állt messze tőle. Nem szaporítom a szót, egy Rolls Royce-szal - amelyből nem lehetett kilátni, mert belülről csupa tükör volt az üveg - elvittek egy sokemeletes, csupa üveg, csupa beton, csupa ablak épületbe. Már vártak bennünket: két nő, és egy férfi. Átkísértek a szomszéd helyiségbe, ahol anyaszült meztelenre kellett vetkőzni. Egyenként szólítottak: Alice, a vékony, csupa ín, csupa izom táncosnő balet- tezett, Inge kézen állt, ment, szaltózott a szőnyegen, én is bemutattam egy buja, keleti kígyótáncot. Az egész jó tíz percig vagy tizenkettőig tartott, és öltözettünk is. Alaposan megvárakoztattak, talán egy órát is, majd ahogy felléptünk, abban a sorrendben, egyenként szólítottak bennünket. A jó negyvenes, sportos kinézetű úr azzal fogadott bennünket, hogy kellünk mindannyian. Ha aláírjuk a szerződést, az három egész évre szól. Se nyári, se téli, se tavaszi szabadság nincs, ők rendelkeznek velünk. Luxus call-girlök leszünk, és a testünk megfelelő átalakítása után hívásra házakhoz megyünk. Jobban mondva visznek bennünket. Ezt, hogy a testünk megfelelő átalakítása, akkor nem értettem, de a többiek is aláírták, így én is. Az is benne volt: a szállásunk, étkezésünk, testedzésünk, a kozmetikus, a fodrász ingyenes. Fellépésenként 250 márka illet, és ha bármelyik úr szobára óhajt velem menni, nekem 500 márkát ad. Hogy a gazdám mennyit kapott, nem tudom, de gondolom, ő sem járt rosszul. — így lett luxusnő.- Ugyan, dehogy. Éjfél is elmúlt, mire befejeztük a tárgyalást, visszamentünk a diszkóba, és táncoltunk tovább, mintha mi sem történt volna. Már azt gondoltam, ámítás az egész, mert újabb hetek rohantak el, 1990 decemberét írtuk, és sehol semmi. Emlékszem, péntek lehetett, amikor este jött értünk a belül csupa tükör kocsi. Puszival búcsúztunk, és robogtunk az ismeretlenbe. Mehettünk egy jó órát, majd fékezés, kapunyitás. Újabb lassú haladás után kiszállhattunk. Saras, fekete december volt, de a kastély, park, ahová vittek, gyönyörű. A bejárattól oszlopsor vezetett felfelé, a csomagokat - nekem két bőröndömbe fért a vagyonom - három markos legény cipelte. A nagyteremben a gazda, az úr fogadott: ráismertünk, ott ült a zsűriben, amikor meztelenül kellett megmutatnunk magunkat. Gyorsan beszélt. Annyit értettem, nem lesz körinyű a sorsunk, néha sírás is várható, de hát mi választottuk. Nem lesz könnyű Ahogy az első pillanatban felmértem: hatalmas volt a kastély, temérdek kisebb-nagyobb helyiséggel. Külön szobát kaptunk mindnyájan: az enyémet egy franciaágy uralta. A meny- nyezetről tükör nézett rám, és virágmintás tapéta fedte a beépített szekrényeket. Arra kértek: rakjuk el a holminkat, mosakodjunk meg - fürdőszoba is nyílt a helyiségből -, és 45 perc után úgy öltözzünk át, hogy csak egy köntös meg papucs maradjon rajtunk. Pontosak voltak, letelt a háromnegyed óra, és elvittek bennünket néhány szobával távolabb, egy fodrászszalonfélébe, amelyben ágyak is voltak. Le kelett vetkőznünk teljesen, beültünk a székbe. Mögém egy kövér, néger nő lépett: se szó, se beszéd, és öt perc múlva egy villanynyírógéppel teljesen kopaszra vágta a fejem. Sírni lett volna kedvem, de nem mertem. A német is hallgatott, de a dán sikoltozott. Elvitték, és csak egy nap múlva tért vissza: ő is kopasz volt, mint mi, csak éppen néhány piros, lila, kék csík is dekorálta a hasát, a popóját, a hátát meg a combját. Szóval meggyőzték. Én nem tiltakoztam, de majd meghaltam az ijedségtől. Ez nem volt elég: a nő borotvahabbal, ecsettel bekente, beszappanozta a fejemet, és késes borotvával tükörsimára alakította. Rcsegett, ropogott a szőrszál, amikor a penge kiszedte, majd megőrültem. Után a szemöldököm ecsetelte, és azt is lerántotta a borotvával.- Mi maradt?- Semmi, mert a kezeim, lábaim, hónaljam rendszeresen szőrtelenítettem. Az ölemen volt pihe, de azok is a végóráikat élték. Lefektetett egy fehér lepedővel borított ágyra, szét kellett tenni a lábam, valami meleget éreztem a bőrömön, majd kis idő múlva maró, égő fájdalmat. Felvisítottam, lerántotta a szőrt. Annyira, hogy itt-ott vérzett is.- Akár a kopasztott malacok.- Azok voltunk. Nekem ettől fogva hetente borotválta a nő a fejem, a testem pedig 16-20 naponta szőrtelenítette. A balet- tos, csupa izom, vékony dán lány jobban járt, mert neki kinőhetett a haja, hosszú lett, ez illett a szerepéhez. A német hölgy pedig fiús frizurával tornászott, de a testüket nekik is szőrtelenítették.- így léptek fel, így lépett fel?- Nem egészen. 15 perces volt a programunk, egyenlő arányban elosztva, az első öt az enyém. Volt rajtam ruha: festékből. A megrendelő szerint halványzöldre, égszínkékre, feketére vagy barnára alakítottak.- Kézzel?- Nem, az lassú nagyon. Úgy állítottak a fürdőszoba kádjába, hogy mögöttem fal legyen. Vatta került a fülembe, orromba, és egy kis kézi tűzoltóforma készülékkel permeteztek. Az arcommal, fejemmel, nyakammal, tarkómmal kezdték, akkor fél percig vissza kellett tartanom a lélegzetem. Két perc alatt száradt, és öt perc sem kellett, hogy néger legyek mindenhol. Én Salome táncát mutattam be, és dobszóra, keleti fúvószenére hét fátyolt hámoztam le magamról. Minél kevesebb volt a tüll, annál szélesebbek, tágabbak, levegőseb- bek a mozdulatok. Majd elfelejtettem mondani: a mellbimbóim átfúrták, amelyekbe hófehér gyöngyök vagy gyűrűk kerültek, és az ölemre is.- Az utóbbi nagyon fájhatott.- Nem, helyi érzéstelenítéssel csinálták. Nyugaton már nagy divat az intim ékszer, de Pesten is több helyen végeznek efféle pici műtétet. Utána roham a kádba: lemostam, lezuhanyoztam magam, és felöltözve táncoltunk. Éjfél körül kiválasztott valaki, és irány a szoba. Reggelig.- Mennyi volt a tarifa?- A gazdám is kapott, ezt nem tudom. Nekem hivatalosan 500 márka járt. De csak a németek adtak ennyit, a franciák, az arabok, a japánok gavallé- rabbaknak bizonyultak.- Elárulná, mennyi volt a legtöbb? Ötezer dollár- Ötezer dollár egy arabtól. Ő rendszeres, havonta visszajáró vendégem volt, de ez- ret-kétezret gyakran kaptam.- Havonta hány fellépésük adódott?- Legkevesebb tíz, legtöbb tizenöt.- A napirend?- Szigorú, spártai. Kilenckor ébresztő, tízre a konditeremben álltunk a tükör előtt. Jött egy férfi balettmester, keményen megdolgoztatott bennünket háromnegyed 12-ig. Rajtam csak egy picike bugyi volt, félrecsúszott, mindenem kilátszott, felül meg egy lyukas trikó. De ez őt nem érdekelte, mert a fiúkat szerette, szerintem a gazdám is azért szerződtette. Azután ebéd, pihenő háromnegyed 3-ig. Háromtól négyig ismét balett, négytől ötig mindenki a programját csiszolta, öttől hatig a kar-, mell-, vállizom-erősítő gépeket nyúztuk, azután fél óra kötelező úszás, majd hullafáradtan zuhantunk a masszírozóasztalra. A néger nő minden procikámat bekente olajjal. Isteni volt.- Ha nem lépett fel?- Olykor bejött a gazda, neki ingyen álltam, pardon feküdtem rendelkezésére. Stramm férfi volt, elvált, és noha nem fizetett, adott vagy tíz gyönyörű gyűrűt. Olyankor négyet mindig viseltem: kettőt a mellbimbómon, kettőt lent.- Nem zavarta a pásztorárákalatt? > y g- Á, dehogy. Felülre fúrták a lyukakat, a lényeg lejjebb van.- Mégis korábban hazajött.- A festéktől begyulladt a fülem, a szemem, a bőröm. Szóval nem bírtam. Anélkül meg nem az igazi, ezért fájó szívvel, átmenetileg fel kellett hagynom vele. Sírva búcsúztam a gazdámtól. Azért annyit összeszedtem, hogy Budán lakást vettem, butikom van. Ha hívna, mennék, de gogogirlnek nem. Elvégre ott vigyázni kell, az alvilág keze oda elér.-Ide nem?- Nézze, én választottam ezt az életformát. Tetszett, hogy szép vagyok, kívánatos és a tehetős emberek 23 évem ellenére engem is tehetőssé tettek. Gondolom, a gazdám sem fizetett az üzletre. Ismét zavarta a haj Hogy mennyire beivódott a múltam a jelenbe, mutatja, újólag kopaszra borotváltatom magam. A fejem is.- Itt Szolnokon?- Jaj, nem, ez kis város, és hamar híre menne. Pesten saját fodrászom, kozmetikusom van. Házhoz jönnek.-Akilói?- A 174 centihez most 56 tartozik. Kettővel több, mint a fénykoromban, éppen ezért kondizni, aerobikra járok.- Szolnokon?- Nem, dehogy. Én már Pesten élek, lakom, ide csak leugrottam két napra. Anyuék a kirándulni mentek: szellőztetek, öntözöm a virágokat.- Mutatós meztelen fotói vannak.- Sajnos, nem adhatok. Mert megismernének, esetleg a gazdám rámismeme. Arról nem beszélve, hogy bízom abban: ha a bőröm helyrejön, fellépek még én Hamburgban, vagy a környékén. Mert pár jó évem még hátravan.- Kérem, ha ez a szíve vágya: kívánom, így legyen. D. Szabó Miklós (Illusztrációnk nem az interjú- alanyról készült.) I
