Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-29 / 306. szám

1994. december 29., csütörtök Szolnoki Extra 7. oldal A fészek melege - családportrék „Sok grimaszt vág az élet.. Szinte alig látszik ki a magas kerítés mögül az a kicsi ház a Csokonai utca végén, mely­ben Farkas Imre bácsiék él­nek. A környék pedig amúgy is átakulóban van: a föld­szintes, kertes házikókat las­san terebélyes társasházak váltják fel. Julianna néni és Imre bácsi 1939 óta él ebben az utcában. A kapu mögött elém tárul egy hóval lepett, ám szemmel látha­tóan gondosan rendben tartott kert. A gyalogút két oldalán nyáron bizonyára zöldell a szőlő, s színes virágok pom­páznak. Egy virgonc kutyus ug­rál körbe, amíg odaérek az em­ber magasságú ajtóig. A kicsiny épületben ki­csik a szobák, aprók az ab­lakok, s benn is, csakúgy, mint a ház kö­rül, szépen rendben van minden. Ba­rátságos a me­leg, és örülök, hogy az idős házaspár nem csodálkozik sokáig, s „persze, hogy elbeszélget­nek” velem. A 85. évét taposó „fiata­lemberről”, Imre bácsiról ki nem találtam volna, hogy már annyi idős. Ju- lika néni 79 esztendős, s bár fá­radékony és nehezen mozog, az esze ma is fürgén jár, s nagyon szeret beszélni.- Farkas néni, hogyan élde­gélnek, hogy tetszenek lenni? - kérdezem.- Nehezen bírjuk már fizikai­lag. Most keveredtünk volna ki mindig mosolyogva. - Tetszik tudni, a nők, azok többet szok­tak beszélgetni. És ennyi idő után ugyan mit lehet mondani? Két év múlva leszünk hatvané­ves házasok ... De olvastam az újágban egy bácsiról, aki már 66 éve házas, 94 éves, és még felmegy a fára leszedni a gyü­mölcsöt.- Nahát, Imre bácsi sem pa­naszkodhat ... Ő gondozza ezt a szép kertet?- Azzal foglalkozik a tata, amikor engedi az időjárás. Sok virág van, meg egynyári növé­nyek. A kertről nem is lehetne lebeszélni. Az tartja ilyen jó kondiban. Az orvos is mindig biztatja, hogy így tovább, Far­kas bácsi! Engem is vigasztal, Lassan hat évtizede, hogy együtt vannak Farkas bácsiék és mondom is, hogy szeretnék a doktor úrnak sikerélmény lenni! Bár idáig is az vagyok, már az is siker, hogy hét év után is épen gondolkodom ...- Ötvennyolc éves házasok. Mennyi minden történhetett azóta . . .- A tatuka 26 éves volt, én meg 20, amikor összetalálkoz­tunk Törökszentmiklóson. Oda így-úgy , a gondokból, a hárotTT:,. való volt a família, mi ’39-ben gyerekünk,ufielnatt.!>már, mq^ , », jöttünk Szolnokra, ebbe az ut- meg jönnek a betegségek. Én cába: akkor egy kicsit odébb, a hét éve egy agyérgörcs nyomát viselem, nagyon nehezen bírok már mozogni. Az udvarra is bottal tudok kimenni, vagy ve­zetgetni kell. Úgyhogy orvosi ellenőrzés alatt vagyunk. Azért megélni meg tudunk, és a csa­ládi környezetünk is megvan. Mindegyik gyermekünk - két fiunk s a lányunk - idetart mi- hozzánk, haza.- Hogyan telnek a napok?- A hétköznapokon eltelik a délelőtt, várjuk az ebédet dél­ben a szociális konyháról, a hét végén meg mi főzünk a tatával. Én nagyon sok újságot olvasok, de a könyveket nem bírom, úgy, mint akinek nincs ideje - kuncog. - Hogy beszélge­tünk-e? Igen, legtöbbször én beszélgetek - mondja még vasút mellett laktunk. Én egyes, vagyis egyke lány voltam, de a tatáék kilencen vannak testvé­rek. Ma is élnek mind a kilen­cen. — Úgy tessék elgondolni - meséli Imre bácsi -, hogy az apám pályaőr volt. Vándorma­darak voltunk, őrházakban lak­tunk erre-arra. Tizenegy évig éltünk Hunyad megyében, Er­délyben. Magyar lakosság arra alig-alig volt. Aztán jött az első világhá­ború, el kellett menekülni, az­tán visszaköltöztünk. Később, ’21-ben „bélistára” kerültünk. Majd egy idő után aztán csak visszavették apámékat a vasút­hoz, onnan került nyugdíjba. Mivel sok gyerek volt, apám javította a cipőinket, én meg nem nagyon szerettem tanulni, ezért azt mondta: - Jó leszel suszternak! Cipésztanonc let­tem, majd összekerültünk Őnagyságával. Később jött a lehetőség: Szolnokra kerültem a városhoz, helypénzszedőnek. De jött a háború, és amikor el­múlt, kézbesítő lettem. Az új közigazgatási rendszerben pe­dig elkezdtem „firkász” lenni. Onnan kerültem a polgárvéde­lemhez ’51-ben - ahonnan nyugdíjba mentem ’65-ben. A feleségem soha nem dolgozott, egy keresetre voltunk utalva. Ennyink van, amit itt tetszik látni. Azóta megvagyunk ...- A felesége azt mondja, a háború nagyon beleszólt az éle­tükbe. Mindent összekuszált.- Sokszor vol­tam katona. Jár­tam fronton. Meg hadifogságban is.- A vasútnál laktunk - foly­tatja a néni. - Apám elmenekí­tett onnan, de nem is maradtam volna életben. Hogy a lakást a bomba lerobolta, a férjem szabad­ságot kapott. Amíg ő idehaza volt, addig a csa­patát szétverték.- A háború után nem keres­tünk annyit sem, hogy Miklósról hazajöhessek - mondja Imre bácsi. Gyalog jár­tam, évekig abban a gúnyában, amiben a fogságból hazakerül­tem. Minden betyárbútor, ruha odalett a háborúban. Hát ilyen hosszú idő alatt sok gri­maszt vág az élet az ember ar­cába.- De azért úgy látom, nem tetszenek megkeseredettek lenni. Felnevelték a három gye­reket, unokáik is vannak.- A legidősebb fiunk 50 éves, a lányunk 45, a kisebb fi­unk pedig 37. Ő most idehaza lakik, amíg másik lakást tud szerezni. Öt unokánk van, a lá­nyunk fia sorkatona. Éppen most jött tőle levél, aminek na­gyon örültünk. Ez igazi aján­déknak számít. Minden uno­kánkkal nagyon jól megva­gyunk. * A Csokonai utca végén véget ért azóta a karácsony, a hó is elolvadt a kertben, ám új hull­hat még. Farkas néni és Farkas bácsi ott él, körülvéve a nagy házakkal.- Mi már megállapodtunk ebben a kis mélyedésben. Itt maradtunk - mondja Julianna néni mosolyogva.-em­Legutóbbi feladványunk meg­fejtése - mint ahogyan minden játékos kedvű beküldőnk kita­lálta - a Technika Háza volt. A három szerencsés nyertes: Strojánné Gömöri Éva (Szolnok), Nyári Jánosné Találja ki! (Újszász) és Szentesi Lajosné (Kisújszállás). Gratulálunk, s kérjük, fáradjanak be szer­kesztőségünkbe nyereményü­kért, a Kardos Tamás fotómű­vész által felajánlott 1995-ös naptárért. (Amennyiben nyerteseink telefonon vagy le­vélben kérik, postán küldjük el a nyereményt.) Mostani feladványunk meg­fejtését már az új esztendőben, január 3-án kell beküldeni. Címünk változatlan: Új Nép­lap, Szolnok, Kossuth tér 1. A borítékra most se felejtsék el ráírni: Találja ki! Beszélgetés dr. Takó Évával, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetőjével Fogyasztóellenes praktikák „Egy évvel ezelőtt minden ötödik fogyasztót érhette megkárosítás, mára csak minden tizediket.” A fogyasztó megkárosítá­sának három esete van. Egy­részt a hamis mérés, azaz tö­meg- vagy térfogathiány; számolási hiba; harmadrészt pedig a minőség megrontása. A kereskedelem helyzeté­ről, az ellenőrzések eredmé­nyéről és a könnyen becsa­pottá váló fogyasztók ellen elkövetett különböző prakti­kákról beszélgetett munka­társunk dr. Takó Évával, a megyei fogyasztóvédelmi főfelügyelőség vezetőjével. A kereskedelemnek van egy olyan alaptörvénye, amely sze­rint a forgalmazás megfelelő szinten tartásának egyik felté­tele, hogy jót kell adni. A jóba beletartozik, hogy a kereskedő ne csaljon, se méréssel, se szá­molással, és ne rontsa meg a minőséget. Öngól a kereskedelemben Nagyon súlyos és általános hiányosság, hogy a kereskede­lem eltekint a minőségtanúsí­tási kötelezettségtől. Ez azért annyira gyakori, mert egész egyszerűen a kereskedők nem látják be, miért van erre szük­ség. Alapfeltétel, hogy valaki tanúsítsa azt, hogy áruját meg­vizsgálták, és megfelelő minő­ségűnek találták. Azzal ugyanis, hogy a kereskedő a minőségtanúsítást nem követeli meg, átvállalja a gyártó felelős­ségét. És ez véleményem sze­rint öngól. Azért, mert a kereskedő köz­tem és a gyártó között közvetít. A kereskedelem védekezhet azzal: ő nem tud minőséget ron­tani, és így ez nem tartozik rá. Viszont felelőtlenség úgy ter­méket forgalmazni, hogy senki nem tudja, az milyen minőségi követelményeket elégít ki. Ez egyaránt vonatkozik a beton­acélra, a ruházati termékre és az összes tartós és napi fogyasz­tási termékre. Az élelmiszertörvény meg­követeli a kötelező jelöléseket az élelmiszereken. Tömeghiányos termékek A második félévben vizsgál­ták az iparban és az üzletekben csomagolt élelmiszerek töme­gét. Az ipari csomagolású ter­mékek, mint például a rizs, liszt, búzadara, egyértelműen tömeghiányosak voltak. Ugyanakkor a kereskedelem­ben is találkoztak hasonló hiá­nyosságokkal. Az előre csomagolt termékek esetében a feltüntetett és a le­mért tömeg eltért. Sajnos álta­lános jelenség, hogy a csoma­golóanyagot előszeretettel be­lemérik a termék súlyába, ami külön-külön nem tűnik soknak, de összességében jókora össze­get húznak ki ezzel a fogyasz­tók zsebéből. Ez is a fogyasz­tómegkárosítás egyik esete. Tömeghiányos csomagolás ese­tén mi eljárhatunk a kereskedő­vel szemben, vagy az önkor­mányzatoknál szabálysértési el­járást kezdeményezhetünk a gyártókkal szemben.- Jelentősen nőtt a kiszab­ható pénzbírság összege is ...- A helyszíni bírság összegét 3000-ről 5000 forintra emelték. A korábban 5000 forintos sza­bálysértési bírságot 10 ezerre, a 20 ezer forintos bírságot pedig 30 ezerre. Játékautomata pénznyerővel Nyáron vizsgáltuk a pénz­nyerő automaták működését. Természetesen nem működtek szabályszerűen. Elvileg pénz­nyerő automatát csak játékte­remben lehet elhelyezni, ven­déglátóhelyeken nem. Ennek ellenére általános, hogy pénz­nyerő automatákat helyeznek el ott, ahol nem lenne szabad, természetesen álcázva. Vagyis sok esetben a játékautomata pénznyerő belső szerkezettel működik, és egy programmal átállítható. Nagyon sok ilyen gépet találtunk. Ilyenkor a tu­lajdonos kilétét elég nehéz ki­deríteni. Rendszerint azt mond­ják, épg hogy csak behozták, de fogalmuk sincs, ki volt az. Ha nincs meg a tulajdonos, a gépet elkobozzuk. Ekkor vagy meg­semmisítik, vagy az önkor­mányzatok értékesítik. A főfelügyelőség szakembe­rei a nyáron fejezték be a ruhá­zati termékek vizsgálatát. En­nek tapasztalata az, hogy nem igazán törvényes eszközökkel jelölik a ruhaneműket sem. Sok esetben a textilkresz, a haszná­lati-kezelési útmutató rajta van ugyan a terméken, csakhogy nem azt mutatja, amit kellene. Általános, hogy a termékekre a legenyhébb utasítást teszik rá, amiből nagy baj nem lehet. A legnagyobb gond, hogy a hasz­nálati-kezelési útmutatót sok esetben nem adják ki. Az élelmiszeriparban a cso­magolással összefüggő jellem­zők, ezenkívül a húskészítmé­nyek, valamint az importélel­miszerek vizsgálata történt meg. Ez utóbbinál az a tapasz­talat, hogy az idegen nyelvű fel­irat még mindig elsőbbséget él­vez. Én úgy gondolom, hogy az ár és a minőség még mindig nincs összhangban. Általában - és ez nagyon szomorú - a külföldi termékeket jobban kedvelik, mint a hazaiakat. Nekem meg­győződésem, hogy nagyon sok külföldi termék elmarad a haza­iaktól minőségben. Határidőn túl Az élelmiszereknél még mindig a legnagyobb gond, hogy a minőségmegőrzési időt, illetőleg a fogyaszthatósági ha­táridő betartását a kereskede­lem nem ellenőrzi. A lejárt mi­nőségmegőrzési idejű termék forgalomban tartható, de csök­kentett áron. A fogyasztható­sági határidő lejártakor viszont ki kell vonni a terméket a forga­lomból. Azért ilyen szigorú az élel­miszertörvény, mert ezek a termékek veszélyeztetik az egészséget. Sajnos az is tény, hogy csak akkor vonják ki a forgalmazásból őket, amikor a felügyelőség emberei intézked­nek. Tőlünk nyugatra azt látni, hogy fiatalemberek nagy élel­miszer-áruházakban kotorász­nak a polcokon. Ilyenkor a há­tul maradt termékeket hozzák előre, bálunk ez nem általános. Én soha nem merek egy utolsó­nak maradt terméket megvenni, mert nem tudom, hogy hányad­szor az utolsó. Ez súlyos hibája a hazai élelmiszer-kereskede­lemnek. De találkoztak olyan esettel is, hogy tudatosan ragasztják oda az árcédulát, ahol a fo­gyaszthatósági időt jelzik. így a vásárló még csak véletlenül sem tudja megnézni a lejárat idejét. Volt, aki meg sem pró­bálta letagadni, mondván: tudta, hogy lejárt, éppen azért ragasztotta oda.- A szakképesítést mennyire követelik meg a kereskedőktől?- Elvileg megkövetelik, csakhogy a valóságban csökken a szakképzett kereskedők száma. Egyedül a gyógynövé­nyek forgalmazói tartják be a képesítésre vonatkozó köve­telményt.- Az építőanyagok vizsgálata milyen eredménnyel zárult?- Szintén általános, hogy itt sincs minőségtanúsítás. Az a tapasztalat, hogy a vásárlók haj­landóak lényegesen alacso­nyabb áron, lényegesen alacso­nyab minőségű árut megvásá­rolni. Ha gyenge minőség miatt a cserép tönkremegy, cserére ugyan lehet kötelezni, de az eb­ből eredő egyéb károk kifizeté­sére már nincs lehetőség. Televíziót olcsóbban Az a meggyőződésem, hogy egyértelműen romlik a helyzet, amit részben a fizetőképes ke­reslet visszaszorulása, másrészt az új vállalkozások megjele­nése okoz. A kereslet szűkülése miatt a kereskedő is az olcsóbb és gyengébb minőségű áru felé orientálódik. Abból ugyanis, hogy a magasabb árú import- termékek megjelentek - és egy bizonyos réteg ezt meg tudja vásárolni -, a kereskedő nem él meg. A kereskedelem minden­kor a tömegvásárláson alapszik.- A tartós fogasztási cikkek vizsgálata milyen erdményt ho­zott?- Az a feltételezés, hogy ezek túlnyomó része ismeretlen úton kerül az országba, és nyil­ván lényegesen alacsonyabb áron kerül forgalomba, mint a belföldön előállított, avagy kül­földi neves cégek termékei. Hogy honnan jön, azt sejtjük, de bizonyítani nehéz. Az vi­szont tény, hogy ezeknél a ter­mékeknél, ha van minőségi rek­lamáció, azonnal megszervezik a cserét vagy a javítást. Hegoldhatatlan ügyek- Léteznek megoldhatatlan ügyek?- Fél éve nem tudunk elin­tézni egy panaszt. Egy Video­ton tévékészülék képcsöve fel­tehetően gyári hibából eredően, jótállási időn belül tönkrement. Ugyanakkor „megszűnt” a ke­reskedő és megszűnt a gyártó is. A mostani Videoton nem az a Videoton, amelyik ezt a ké­szüléket gyártotta. így egy teljesen jogos fo­gyasztói panaszt nincs kivel szemben érvényesíteni. Holott csak azt kellene bebizonyíta­nunk, hogy a képcső már a vá­sárlás pillanatában is hibás volt. Reklamáció- Minőségi reklamáció ese­tén mi a teendő?- Ha szemmel látható a hiba, akkor alapvető, hogy a keres­kedő cserélje ki, javíttassa meg, avagy fizesse vissza az árát. Ha vita van a vevő és az eladó kö­zött, akkor a kereskedőnek kö­telessége Kermi-vizsgálatra küldeni a fogyasztási cikket. Ha a minőségi reklamációt nem végzi szabályosan a keres­kedő, akkor szabálysértési eljá­rást indíthatunk ellene, ami akár a 20 ezer forint bírságot is elérheti. A Kermihez beküldött esetek több mint 60 százaléká­ban a fogyasztónak van igaza.- Mikor köteles elfogadni a fogyasztó a javítást?- Amennyiben értékcsökke­nés nélkül javítható az áru, ak­kor igen, de másodszorra már nem köteles elfogadni azt.- Milyen területeket vizsgál­tak még a fentieken kívül?- Két hónapon keresztül vizsgáltuk a vendéglátás és az idegenforgalom helyzetét, fő­ként a fagylaltárusító helyeket és a gyorsbüféket. Itt elsősor­ban higiéniai hiányosságokkal találkoztunk. Általában szak­képzetlenek a felszolgálók is. Volt olyan eset, amikor kiskorú volt a felszolgáló, s bár nála a fél deci csak 40 ml volt, nem járhattunk el vele szemben. A térfogathiányos italmérés, a hi­telesítetlen mérőeszközzel tör­ténő kiszolgálás és a számla­adási kötelezettség „elfelejtése” általános. A nagy leárazás Előfordul, hogy egy ter­mékre fiktív árat írnak ki, pél­dául 300 forintot. Ezt áthúzzák, és alatta 100 forint szerepel. Az esetek többségében, feltételez­hető, hogy az áru sosem volt 300 forint. De ezt bizonyítani nem lehet. És bár lehet, hogy nem is kellene a vásárlónak, de megveszi, mert mégiscsak csá­bító az ajánlat...-tbg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents